Pécsi Napló, 1938. november (47. évfolyam, 247-270. szám)

1938-11-03 / 247. szám

2. oldal, 1938 november 3. PÉCSI NAPLÓ Szemüveget kell venni? akkor Éden Drogériába kell menni! nehézségei származnának, a magyar kormány mindent megtesz, hogy e nehézségek kiküszö­­böltessenek. Amennyiben a közös megbeszélé­sek nem vezetnének eredményre, úgy a felek döntőbíróság ítéletéhez folyamodnak. 7. Amennyiben a területek átvételénél nehézségek, vagy kétségek merülnének fel, a két kormány közvetlen tárgyalás alapján egyezik meg. Ha ezek a tárgyalások nem ve­zetnek eredményre, úgy azok végleges eldön­tésre a német és olasz kormányok képviselői elé kerülnek. Magyarország új északi határai Budapest, nov. 2. A német-olasz döntőbíró­ság ítélete alapján az új államhatárt így jelölték ki: A régi államhatárnál Pozsonytól délre ki­indulva az új államh­­ár a Pozsony és Érsek­újvár vasúti vonaltól felfelé halad. Érsekújvár­tól északnyugatra északkeleti irányban hajlik el és Verebélytől északra közvetlenül a vasút­vonal mentén visszatér Magyarországhoz. Lé­vától keletre a határ az Ipoly vidékén keresz­tülhalad és mintegy 30 kilométerre az eddigi államhatártól északra halad. Ezután a határ közvetlenül északra vonul a Losonc—Rima­szombat vonal felett, amely városok Magyar­­országhoz kerülnek. A továbbiakban a határ északkeletre fordul és befogja Jolsva várost, ezután Rozsnyó felé halad és közvetlenül a német alsó Mi­tvernek nevezett határvidék mel­lett halad el. Ezután a határ északra fordul és Kassánál befordul a magyar állam területébe, majd délkeleti irányban egy harminc kilomé­teres részen vezet északnyugatra és Sátoralja­újhely vasúti csomópont közelében tér el Ma­­a­gyarország határától. A határ mentén azután keleti irányban halad és Ungvártól közvetlenül a város felé északra, amely város Magyaror­szághoz tartozik, vezet és innen nyugatra erő­sen délkeletre fordul és egészen közvetlenül Munkács mellett északkeletre vezet. Az új ha­tár délkeleti irányban halad északkeletre a ro­mán határtól a halmi-i vonalig vezet el. Eszerint Csehszlovákiában maradnak: Pozsony, Nyitra és Nagyszőllős, míg az anya­országhoz visszakerült­ ,Komárom, Galánta, Érsekújvár, Losonc, Fülek, Jolsva, Kassa, Be­regszász, Munkács, Ungvár. MAGYARORSZÁG MÉG KISEBB HATÁRKIIGAZÍTÁSRA SZÁMÍTHAT Bécs, nov. 2. A döntőbíróság ítéletével kap­csolatban megállapítják, hogy miután az új határ végleges megvonását magyar-cseh bizott­ságra bízták, így ennek során Magyarország­­ még kisebb határkiigazításra számíthat. — ------------«mmmi —— Bizakodó lelkesedés kísérte útján a magyar küldöttséget Bécs, nov. 2. Húsz nappal a komáromi tár­gyalások megszakadása után összeültek a két baráti nagyhatalom külügyminiszterei Bécsben, hogy mint döntőbírók kimondják a döntő szót a magyar—csehszlovák kérdésben. Tegnap délután négy órakor indult el a magyar delegáció Budapestről: Kánya Kál­mán külügyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf C­s­á­k­y Ist­ván rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, Pataky Tibor államtitkár, Kuhl Lajos, a külügyminisztérium politikai osztályának fő­nöke, Kovács Alajos ny. államtitkár, a Sta-t­tisztikai Hivatal volt alenöke és a miniszterek szűkebb kísérete. A Keleti pályaudvarra egymásután érkez­tek az előkelőségek, köztük elsőnek gróf Vinci, Olaszország budapesti követe, aki jóval a vo­nat indulása előtt megjelent a pályaudvaron és az udvari váróteremben bizalmas megbeszé­lést folytatott Kánya Kálmán külügyminisz- t terrel. Később Erdmannsdorf budapesti­­ német követ is csatlakozott hozzájuk. A két­­ baráti nagyhatalom budapesti követe a gyors­vonathoz csatolt termes kocsiban a magyar de­­­­legátusokkal együtt tette meg az utat Bécsbe. A felvidéki magyarság bizalommal várta az ítéletet A vonat indulása előtt a budapesti sajtó­­ Bécsbe kiküldött tudósítói a felvidéki magyar-­­ ság vezetőjét, dr. J­a­r­o­s­s Andort megkérdez­ték, hogy mit remélnek a felvidéki magyarok a bécsi döntőbírósági tárgyalástól. Dr. Jaross Andor ezeket mondotta: " A csehszlovákiai magyarság most a Bécsben meginduló tárgyalásokon bizalommal várja a döntőbíróság elfogulat­lan és igazságos ítéletét, hogy olyan etnikai határokat ad a két szomszé­dos államnak, amelyek igazságos népi alapon állanak és egyben alkalmasak lehetnek arra, hogy az egymás mellett élő szomszédok szá­mára egy jobb jövő lehetőségét teremtsék meg. A szlovák és rutén kérdésről ezeket mon­dotta: — Álláspontunk változatlanul az, hogy a szlovákság és a ruszinság önrendelkezése mindentől függetlenül e népek kizárólagos elhatározásától függ .Kívánjuk, hogy a né­pek olyan helyzetbe kerüljenek, hogy ezzel a joggal tényleg élni tudjanak. KOMÁROM: EGY PERC A gyorsvonat megállás nélkül robogott Komá­romig, ahol csak egy percre állt meg és már indult is tovább Győr felé. A közbeeső állomá­sokon mindenütt kiváncsiak tömege várja a­­ száguldó vonatot, hogy a delegátusok felé egy­­- egy biztató szót kiálthassanak. Győrben az al­ispán és a polgármester tisztelgett a szalonko­csiban Kánya Kálmán külügyminiszternél, majd a vonat a tömeg lelkes éljenzése közben indult tovább. Megható volt, amikor Hegyes­halomnál a magyar kalauz elbúcsúzott az újság­íróktól és mindegyiktől ezzel köszönt el: — Jó hírrel jöjjenek vissza az urak! Az állomás épülete előtt többszázfőnyi kö­zönség állott és amikor a vonat kigördült az állomásról, a tömeg lelkes tüntetést rendezett Kánya Kálmán mellett. Zúgott az ütemes ki­áltás : — Min­dent vis­­sza! Éljen Kánya! MEGÉRKEZÉS BÉCSBE. Bécsben az Ostbahnhofon a magyar delegá­tusokat báró Dörnberg, a német külügy­minisztérium protokolfőnöke és Van der Venne bécsi magyar főkonzul a konzulátus tisztviselői karával fogadta. A pályaudvarról a magyar küldöttség a magyar nemzetiszínű zászlókkal díszített Bristol-szállóba hajtatott, ahol a német kormány vendége. Az olasz delegáció, amely szintén tegnap este érkezett meg, az Imperial-szállóban helyez­kedett el, a csehek pedig a Grand Hotelben laknak. A magyar delegáció főhadiszállása a tár­ gyalások alatt a Bankgasse-i Magyar Házban van. Itt az úgynevezett pozsonyi termet készí­tették elő a tanácskozásokra. Tegnap este, nyomban a megérkezés után, a magyar delegá­tusok és a főszakértők a Bristol-szálló első­emeleti szalonjában hosszas megbeszélést foly­tattak. Megjelent a szállóban, mint érdeklődő, a felvidéki magyarság három vezetője is: gróf Esterházy János, Jaross Andor és gróf R­é­v­a­y István. Bécsbe érkezett a magyar követek közül Berlinből S­z­t­o­j­a­y Döme, Prágából lovag Wettstein János és Rómából báró Vi­t-­­­a­m­­ Frigyes, aki együtt jött az olasz delegá­cióval. Este 9 órára megérkezett Budapestről autón gróf Vinci budapesti olasz követ felesége is. A Belvederében dőlt el a Felvidék sorsa Bécs, nov. 2. A döntőbíróság ülésének elő­készítése hosszabb ideig tartott, mint előre gondolták. Ezért az ülés mintegy háromnegyed­órás késéssel kezdődött. A magyar küldöttség 11 óra helyett, csak 12 órakor kapta meg a meghívást a döntőbíró­ság ülésére. Kánya Kálmán külügyminiszter, Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, C­s­á­k­y István gróf a külügyminiszter kabinetfőnöke, Pataky Tibor a kisebbségi ügyek államtitkára és a magyar küldöttség több tagja nyomban beszállt a Bristol szálló előtt várakozó, magyar zászlókkal díszített gépko­csiba, hogy a Belvedere palotába hajtson. A küldöttség tagjai nagy iratcsomót vittek. A szálloda előtt nagy tömeg gyülekezett össze, amely türelmesen várta a magyar államférfiak megjelenését. Amikor Kánya Kálmán külügyminiszter kilépett az utcára, a tömeg hangosan élje­nezte a kíséretében lévőkkel együtt. A tömeg éljenzése mindaddig tartott, amíg a gépkocsik el nem haladtak a szálloda előtt. Egyik járókelő tört magyarsággal kiabált a magyar küldöttség felé: Vissza, vissza, mindent vissza! TUKA IS RÉSZT VESZ A TANÁCSKOZÁSOKON Néhány perccel később indultak el a cseh­szlovák küldöttség gépkocsijai a Grand Hotel­ból. Chvalkovszky külügyminiszter, T­i­s­o szlovák miniszterelnök, V­o­r­o­s­i­n ruszin miniszterelnök és T­u­k­a Béla tanár egymás után szálltak be a gépkocsikba. Tuka Bélán, a Hlinka-gárda kapitányi egyenruhája volt. A szálloda előtt néhány érdeklődő gyülekezett egybe néma csendben nézte a cseh küldöttség elindulását. RIBBENTROP: „a döntőbírói ítélet kötelező...“ A magyar és csehszlovák küldöttség meg­érkezése után megnyitották a döntőbíróság ülését. Ribbentrop német birodalmi külügymi­niszter és Ciano gróf olasz külügyminiszter megnyitóbeszéde negyed 1 után néhány perccel hangzottak el. Ribbentrop német birodalmi külügy­miniszter a döntőbírósági tárgyalás megnyitá­sakor a következő beszédet mondta: — Nagyméltóságú urak, uraim! — A birodalmi kormány nevében van sze­rencsém önöket Bécsben üdvözölni. A mi fel­adatunk ma az, hogy néprajzi alapon találjuk meg Magyarország és Csehszlovákia között a végleges határt és az ezzel összefüggő kérdé­sek megoldását. Az általunk kimondott döntőbírói ítélet kötelező és végleges. Magyarország és Csehszlovákia előre elismerte végleges ren­dezésnek ezt a módját. A két kormány álláspontja a megelőző tárgya­lásokból lényeges pontjaiban már ismeretes. Mindazonáltal célszerűnek tartom, ha a két kormány képviselői a kérdésben való állásfog­lalásukat röviden előadják és megokolják, hogy

Next