Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
1939. május 2. PÉCSI NAPLÓ Tel. 20-46 ^ POL L O Tel. 20-46 ______Kedd-szerda-c^ütftrtfls május 2-3 4.______ Teljes és diadalmas magyar siker ! Csupa ragyogás, derű, kedvesség, hamisítatlan magyar népi szellem ! Süt a nap ZILAHY LAJOS frenetikus sikerű színművének remekbe készült filmváltozata. Rendezte: Kalmár László. Zene : Endre Béla, Kodály kórusaival. Főszerepben : NAGY ALICE, OLASZ JÁNOS, Rózsahegyi Kálmán, Mály Gerő Berti Lili. Pethes, Kiss Manyi, Mihályffy, Makler. Tündérszép Budapest. Gyönyörű színes felvételek fővárosunkról. Világhíradó. Előadások: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. ” Közeledés lehetősége Magyarország és Jugoszlávia között Belgrád, május 1. A Novosti „Jugoszlávia és Magyarország“ címmel történeti visszapillantást közöl a két ország viszonyának fejlődéséről és megadja azokat a körülményeket, amelyek az elmúlt húsz év alatt megakadályozták a magyar-jugoszláv barátság létrejöttét. Az utóbbi években azonban bizonyos közeledés volt tapasztalható, ami mindkét ország képviselőházában és külpolitikájában egyformán kifejezésre jutott. Ezt a közeledést követeli nemcsak mindkét állam jól felfogott politikai érdeke, hanem a gazdasági szükségszerűség is. Könnyebbségnek mondható, hogy Jugoszlávia két nagy szomszédjával, Olaszországgal és Németországgal Magyarország is baráti és szövetséges viszonyt tart fenn. Ha Jugoszlávia most még Magyarországgal is megtalálja a barátság útját, akkor valamennyi szomszédjával szövetséges és baráti viszonyt fog tartani. A gyarmati probléma Európa Hívőjének legégetőbb kérdése Berlin, máj. 1. Göring vezértábornagy lapja, az Essenben megjelenő „National Zeitung“ a gyarmati kérdéssel foglalkozva leszögezi, hogy Németország a jövőben sem szándékozik gyarmatain néger hadsereget felállítani és azt fehérek ellen harcba vinni, mint ahogy a múltban sem tette. Ha visszakapja gyarmatait, ott néger katonákat csak rendfenntartási célokra használ föl. A lap hangsúlyozza, hogy a fehér faj tekintélyének megőrzésére a jövőben minden eszközzel meg kell akadályozni azt, hogy az európai népek egymás között vívott háborújában színes seregeket vonultassanak fel egymás ellen, mert ez az európaiság megtagadása volna. A gyarmatokon nem is volna szabad semmiféle erődítéseket létesíteni és nagyobb csapattesteket tartani, hanem csupán annyi katonát, amennyi a rend fenntartására és esetleges helyi lázadások leverésére elegendő. A „National Zeitung“ rámutatott arra, hogy a gyarmati probléma Európa jövőjének egyik legégetőbb kérdése és az európai gyarmatosító népek sorsa attól függ, hogy vezető államférfiaiban lesz-e elég bölcs belátás ennek a kérdésnek a megoldására az európai szolidaritás jegyében. Anglia, Franciaország és aKorset Biár szövetséget köt London, május 1. A flottajavaslatot, amelyet a ma délelőtti minisztertanács részleteiben megvitatott, ma estére nyilvánosságra fogják hozni és csütörtökön indul meg fölötte a vita az alsóházban, hogy azután két hét múlva életbe lépjen az általános védkötelezettség. Ami a szovjet kormánnyal megindított biztonsági tárgyalásokat illeti, a moszkvai angol nagykövet új utasításokat kapott a hármas katonai szövetségre nézve, amelyet Anglia és Franciaország kíván kötni Szovjetoroszországgal minden támadás elhárítására keleten, továbbá a balti államok ellen és a nyugaton Hollandiát, Belgiumot, Svájcot és Portugáliát beleértve. A politikai krónika teljességéhez tartozik, hogy a külügyminisztérium szakértői a haditengerészeti kormánnyal együttesen most dolgozzák ki a választ a német birodalmi kormánynak arra az emlékiratára, amelyben értesítette az angol kormányt a német-angol flottaegyezmény hatályon kívül helyezéséről. Az angol álláspont e részben az, hogy nem volna értelme ragaszkodni egy olyan megállapodáshoz, amelynek Németország nem tulajdonít súlyt és értéket s ezért valószínű, hogy az angol kormány éppen úgy, mint ahogy a francia kormány tette az 1935. évi olasz-francia egyezménnyel, igyekezni fog a régi megállapodás szellemében és annak alapján új flottaegyezmény céljából tárgyalásokat kezdeni Németországgal. Nas- 3. oldal. Tárgyalások indulnak Páris és Róma között London, május 1. A Financial Times diplomáciai levelezője szerint nemsokára tárgyalások indulnak meg Franciaország és Olaszország között. A vasárnap este Londonba érkezett hírek az olasz-francia feszültség enyhüléséről adnak hírt és azt mutatják, hogy az utóbbi napokban mindkét kormányban megvolt a hajlandóság az olasz követelésekről tárgyalni. [ Az olasz kormány követelései a következők: 1. Két tagság a Szuezi-csatorna igazgatói tanácsában. 2. Szabad körzet Csibuti kikötőben. 3. Rendelkezés az Addisz-Abeba—Csibuti vasút olasz területen átvezető szakaszával. 4. Az 1893. évi egyezmény visszaállítása Tuniszban, amely egyezmény bizonyos előjogokat ad a tuniszi olaszoknak. A francia kormány nem hajlandó ugyan a 4. számú követelést az utolsó betűig teljesíteni, de kész kiegyezéses megoldásra és általában meg van győződve arról, hogy az összes olasz követelések megoldhatók barátságos úton. SS3S Románia nem köt Németországgal újabb egyezményeket Róma, május 1. Rómában nagy érdeklődéssel néznek azok elé a küszöbönálló megbeszélések elé, amelyeket a vasárnap Rómába érkezett Gafencu román külügyminiszter fog folytatni az olasz vezető személyiségekkel. Természetes, hogy nem számítanak azonnali eredményekre, azonban úgy vélik, hogy ez az érintkezés nagy mértékben hozzá fog járulni Róma és Bukarest viszonyának tisztázásához. Olaszország mindjobban érdeklődik Románia iránt, kiváltképp azóta, amióta Jugoszláviával való kapcsolatainak szorosabbra válása és Albánia bekebelezése folytán megvetette lábát a Balkán-félszigeten. Párizs, május 1. A „Paris Soir“ Gafencu román külügyminiszter európai utazásával kapcsolatban utal arra, hogy Gafencu nyugateurópai körútjáról bőséges adathalmazzal tért vissza hazájába. — Reméljük — írja a lap —, hogy Bukarest saját érdekeinek legmegfelelőbb módon fog dönteni állásfoglalásáról. A „Ce Soir“ értesülése szerint Gafencu párizsi megbeszélései alkalmat szolgáltattak a román-szovjet viszony körvonalazására. Román részről általában még haboznak, hogy olyan kapcsolatokat kössenek Szovjet-Oroszországgal, amelyek önműködő szovjet segítségnyújtást vonnának maguk után. A „Petit Bleu“ munkatársa beszélgetést folytatott Gafencu külügyminiszterrel és célzást tett arra, hogy Románia hír szerint, egy adott pillanatban be akart vonulni Ruszinszkába. — Románia nem áhítozik más népek javaira — felelte Gafencu. — Kormányunk magáévá teszi azt a régi közmondást, amely így hangzik: „Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársaidnak“. Gafencu külügyminiszter végül kijelentette, hogy Románia végre akarja hajtani a nemrégiben megkötött német-román kereskedelmi szerződést megállapodásait, de nem szándékozik Németországgal újabb egyezményeket kötni. A TÁRGYALÁSOK NEM HOZTAK KÖZVETLEN EREDMÉNYT Párizs, május 1. Gafencu román külügyminiszter három napig tartó párizsi tárgyalásai nem vezettek semmiféle konkrét eredményre — állapítják meg a párizsi lapok. Még a félhivatalos „Temps“ is elismeri, hogy a tárgyalások nem hoztak közvetlen eredményt. A román és a francia külügyminiszter párizsi tanácskozásai, a félhivatalos lap szerint, azért nem vezettek kielégítő eredményre, mert a szovjetkormánnyal folyó angol és francia tárgyalások még nem fejeződtek be s Románia részéről még mindig különböző aggodalmak állanak fenn a szovjet által nyújtandó támogatással szemben. GAFENCU BELGRÁDBA UTAZIK A „Newyork Herald Tribune“ párizsi kiadása úgy tudja, hogy május 10-én francia katonai misszió utazik Bukarestbe, hogy különböző katonai kérdésekről tárgyaljon Romániával. A misszió vezetője előreláthatóan Weygand tábornok, volt vezérkari főnök lesz. Gafency párizsi tárgyalásainak lefolyásáról francia részről behatóan tájékoztatták az angol kormányt is . Bonnet külügyminiszter ebből a célból vasárnap délelőtt több, mint egy órás tanácskozást folytatott Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövettel. A francia külügyminisztérium közlése szerint Gafencu, aki vasárnap már Olaszországban