Pécsi Napló, 1939. május (48. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

1939. május 2. PÉCSI NAPLÓ Tel. 20-46 ^ P­O­L L O Tel. 20-46 ______Kedd-szerda-c^ütftrtfls május 2-3 4.______ Teljes és diadalmas magyar siker ! Csupa ragyogás, derű, kedvesség, hamisítatlan magyar népi szellem ! Süt a nap ZILAHY LAJOS frenetikus sikerű színművének remekbe készült filmváltozata. Rendezte: Kalmár László. Zene : Endre Béla, Kodály kórusaival. Főszerepben : NAGY ALICE, OLASZ JÁNOS, Rózsahegyi Kálm­án, Mály Gerő Berti Lili. Pethes, Kiss Manyi, Mihályffy, Makler­. Tündérszép Budapest. Gyönyörű színes fel­vételek fővárosunkról. Világhíradó. Előadások: hétköznap 5, 7 és 9 órakor. ” Közeledés lehetősége Magyarország és Jugoszlávia között Belgrád, május 1. A Novosti „Jugoszlávia és Magyarország“ címmel történeti visszapil­lantást közöl a két ország viszonyának fejlő­déséről és megadja azokat a körülményeket, amelyek az elmúlt húsz év alatt megakadályozták a magyar-jugoszláv barátság létrejöttét. Az utóbbi években azonban bizonyos közele­dés volt tapasztalható, ami mindkét ország kép­viselőházában és külpolitikájában egyformán kifejezésre jutott. Ezt a közeledést követeli nemcsak mindkét állam jól felfogott politikai érdeke, hanem a gazdasági szükségszerűség is. Könnyebbségnek mondható, hogy Jugo­szlávia két nagy szomszédjával, Olaszországgal és Németországgal Magyar­­ország is baráti és szövetséges viszonyt tart fenn. Ha Jugoszlávia most még Magyarországgal is megtalálja a barátság útját, akkor valamennyi szomszédjával szövetséges és baráti viszonyt fog tartani. A gyarmati probléma Európa Hívőjének legégetőbb kérdése Berlin, máj. 1. Göring vezértábornagy lapja, az Essenben megjelenő „National Zei­tung“ a gyarmati kérdéssel foglalkozva leszö­gezi, hogy Németország a jövőben sem szándékozik gyarmatain néger hadsereget felállítani és azt fehérek ellen harcba vinni, mint ahogy a múltban sem tette. Ha visszakapja gyarmatait, ott néger katonákat csak rendfenntartási célokra használ föl. A lap hangsúlyozza, hogy a fehér faj tekintélyének megőrzésére a jövőben minden eszközzel meg kell akadályozni azt, hogy az európai népek egymás között ví­vott háborújában színes seregeket vonultas­sanak fel egymás ellen, mert ez az európai­ság megtagadása volna. A gyarmatokon nem is volna szabad semmi­féle erődítéseket létesíteni és nagyobb csapat­testeket tartani, hanem csupán annyi katonát, amennyi a rend fenntartására és esetleges helyi lázadások leverésére elegendő. A „National Zeitung“ rámutatott arra, hogy a gyarmati probléma Európa jövőjének egyik legégetőbb kérdése és az európai gyarmatosító népek sorsa attól függ, hogy vezető államférfiaiban lesz-e elég bölcs belátás ennek a kérdésnek a megoldá­sára az európai szolidaritás jegyében. Anglia, Franciaország és a­­Korset Biár szövetséget köt London, május 1. A flottajavaslatot, ame­lyet a ma délelőtti minisztertanács részleteiben megvitatott, ma estére nyilvánosságra fogják hozni és csütörtökön indul meg fölötte a vita az alsóházban, hogy azután két hét múlva élet­be lépjen az általános védkötelezettség. Ami a szovjet kormánnyal megindított biz­tonsági tárgyalásokat illeti, a moszkvai angol nagykövet új utasításokat kapott a hármas katonai szövetségre nézve, ame­lyet Anglia és Franciaország kíván kötni Szovjetoroszországgal minden támadás el­hárítására keleten, továbbá a balti államok ellen és a nyugaton Hollandiát, Belgiumot, Svájcot és Portugáliát beleértve. A politikai krónika teljességéhez tar­tozik, hogy a külügyminisztérium szakértői a haditengerészeti kormánnyal együttesen most dolgozzák ki a választ a német birodalmi kor­mánynak arra az emlékiratára, amelyben ér­tesítette az angol kormányt a német-angol flottaegyezmény hatályon kívül helyezéséről. Az angol álláspont e részben az, hogy nem volna értelme ragaszkodni egy olyan megálla­podáshoz, amelynek Németország nem tulaj­donít súlyt és értéket s ezért valószínű, hogy az angol kormány éppen úgy, mint ahogy a francia kormány tette az 1935. évi olasz-francia egyezménnyel, igyekezni fog a régi megállapo­dás szellemében és annak alapján új flotta­egyezmény céljából tárgyalásokat kezdeni Né­metországgal. N­as- 3. oldal. Tárgyalások indulnak Páris és Róma között London, május 1. A Financial Times dip­lomáciai levelezője szerint nemsokára tárgya­lások indulnak meg Franciaország és Olasz­ország között. A vasárnap este Londonba ér­kezett hírek az olasz-francia feszültség enyhülé­­­­séről adnak hírt és azt mutatják, hogy az utób­­­­bi napokban mindkét kormányban megvolt a­­ hajlandóság az olasz követelésekről tárgyalni. [ Az olasz kormány követelései a következők: 1. Két tagság a Szuezi-csatorna igazgató­­i tanácsában. 2. Szabad körzet Csibuti kikötőben. 3. Rendelkezés az Addisz-Abeba—Csibuti vasút olasz területen átvezető szakaszával. 4. Az 1893. évi egyezmény visszaállítása Tuniszban, amely egyezmény bizonyos előjogo­­kat ad a tuniszi olaszoknak. A francia kormány nem hajlandó ugyan a 4. számú követelést az utolsó betűig teljesí­­teni, de kész kiegyezéses megoldásra és általá­ban meg van győződve arról, hogy az összes olasz követelések megoldhatók barátságos úton. SS3S Románia nem köt Németországgal újabb egyezményeket Róma, május 1. Rómában nagy érdeklődés­­­­sel néznek azok elé a küszöbönálló megbeszé­lések elé, amelyeket a vasárnap Rómába érke­zett Gafencu román külügyminiszter fog foly­tatni az olasz vezető személyiségekkel. Termé­szetes, hogy nem számítanak azonnali ered­ményekre, azonban úgy vélik, hogy ez az érintkezés nagy mértékben hozzá fog járulni Róma és Bukarest viszonyának tisz­tázásához. Olaszország mindjobban érdek­lődik Románia iránt, kiváltképp azóta, amióta Jugoszláviával való kapcsolatainak szorosabbra válása és Albánia bekebelezése folytán megvetette lábát a Balkán-félszige­ten. Párizs, május 1. A „Paris Soir“ Gafencu román külügyminiszter európai utazásával kap­csolatban utal arra, hogy Gafencu nyugateuró­pai körútjáról bőséges adathalmazzal tért vissza hazájába. — Reméljük — írja a lap —, hogy Bukarest saját érdekeinek legmegfelelőbb módon fog dönteni állásfoglalásáról. A „Ce Soir“ értesülése szerint Gafencu párizsi megbeszélései alkalmat szolgáltattak a román-szovjet viszony körvonalazására. Román részről általában még haboznak, hogy olyan kapcsolatokat kössenek Szov­­jet-Oroszországgal, amelyek önműködő szovjet segítségnyújtást vonnának maguk után. A „Petit Bleu“ munkatársa beszélgetést folytatott Gafencu külügyminiszterrel és cél­zást tett arra, hogy Románia hír szerint, egy adott pillanatban be akart vonulni Ruszinszkába. — Románia nem áhítozik más népek ja­vaira — felelte Gafencu. — Kormányunk ma­gáévá teszi azt a régi közmondást, amely így hangzik: „Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd embertársaidnak“. Gafencu külügymi­niszter végül kijelentette, hogy Románia végre akarja hajtani a nemrégi­ben megkötött német-román kereskedelmi szerződést megállapodásait, de nem szán­dékozik Németországgal újabb egyezmé­nyeket kötni. A TÁRGYALÁSOK NEM HOZTAK KÖZVETLEN EREDMÉNYT Párizs, május 1. Gafencu román külügymi­niszter három napig tartó párizsi tárgyalásai nem vezettek semmiféle konkrét ered­ményre — állapítják meg a párizsi lapok. Még a félhi­vatalos „Temps“ is elismeri, hogy a tárgyalá­sok nem hoztak közvetlen eredményt. A román és a francia külügyminiszter párizsi tanácsko­zásai, a félhivatalos lap szerint, azért nem ve­zettek kielégítő eredményre, mert a szovjet­kormánnyal folyó angol és francia tárgyalások még nem fejeződtek be s Románia részéről még mindig különböző aggodalmak állanak fenn a szovjet által nyújtandó támogatással szemben. GAFENCU BELGRÁDBA UTAZIK A „Newyork Herald Tribune“ párizsi ki­adása úgy tudja, hogy május 10-én francia katonai misszió utazik Bukarestbe, hogy különböző katonai kérdésekről tárgyal­jon Romániával. A misszió vezetője előrelát­hatóan Weygand tábornok, volt vezérkari fő­nök lesz. Gafency párizsi tárgyalásainak lefolyásá­ról francia részről behatóan tájékoztatták az angol kormányt is . Bonnet külügyminiszter ebből a célból vasárnap délelőtt több, mint egy órás tanácskozást folytatott Sir Eric Phipps párizsi angol nagykövettel. A francia külügyminisztérium közlése sze­rint Gafencu, aki vasárnap már Olaszországban

Next