Pécsi Napló, 1939. augusztus (48. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
2. oldal. MEG VAN A LEHETŐSÉG AZ ANGOLJAPÁN TÁRGYALÁSOK FOLYTATÁSÁRA London, július 31. A lapok tokiói tudósítói az ellenkező hírekkel szemben megállapítják, hogy van lehetőség a japán-angol tárgyalások folytatására. Már az a körülmény is, hogy a tiencini rendőrfőnök vasárnap délelőtt Tiencinből jövet Tokióban érkezett, azt mutatja, hogy a tárgyalásokat folytatni akarják. A rendőrfőnök azért jött Tokióba, hogy a tárgyalások során esetleg az angol nagykövet rendelkezésére álljon, ha szóba kerülnek a tiencini rendészeti kérdések. Nagy kérdés azonban, hogy a japánok hajlandók lesznek-e a tiencini viszály ügyét elkülönítve tárgyalni, mert hiszen tudvalevő, hogy Japán csak az egész kínai kérdésről, mint összproblémáról hajlandó megbeszélést folytatni. Lehetséges, hogy a rendőrfőnököt azért hívták Tokióba, mert már az eddigi tárgyalások során is kifejezésre jutott az a japán óhaj, hogy a japán hatóságok nagyobb befolyást gyakorolhassanak a tiencini rendészeti ügyekre. KÜLPOLITIKAI TANÁCSADÓ SZERV AMERIKÁBAN Washington, július 31. N . e szenátor a szenátusban azt indítványozta, hogy szenátorokból és képviselőkből állandó bizottságot szervezzenek, amelynek véleményét Roosevelt elnök mindannyiszor kikérné, amikor az Egyesült Államok döntő jelentőségű külpolitikai elhatározás előtt állanak. — Mindenképpen csökkenteni kell az elnök hatalmi jogkörét — mondotta Nye szenátor — ha nem akarunk újabb háborúba keveredni. FELROBBANT A DIÁKOK KÉSZÍTETTE ROBBANÓPATRON • TÖBB SEBESÜLT Budapest, július 31. Hétfőn délelőtt a Szondy utca egyik bérházának IV. emeletén Komját Artur magánzó lakásán három diákgyerek robbanótöltényeket készített. Munka közben az egyik féligkész töltény felrobbant és nagy pusztítást okozott. A legsúlyosabban a 14 éves Egressy Imre, vitéz Egressy bankigazgató fia sérült meg. A többiek kisebb-nagyob sérüléseket szenvedtek. A „PÉCSI NAPLÓ“ REGÉNYE Egy nap az egész élet ÍRTA: FÁTH IMRE. (51) — Hol ismerkedtek meg? •— Otthon. Nálunk. — Úgy hozták? — Hogy? Kit? — A férjét. Mint partit. — Nem. Úgy jött. — Véletlenül? — Egészen véletlenül. — Szerette? — Én... Türelmetlenül ismételte a kérdést. — Szerette? — Hozzámentem. — Nem szerette? . «— Nem tudom. Szinte kérve ismételte: — Nem szerette? Halkan feleltem: — Nem. — Boldog? — Élek. — Jól? — Hogy érti? — Gazdag a férje? — Jómódú. — Fontos. — Kinek? — Magának. Maguknak. Nőknek. — Kellemesebb, mint ha szegény volna. — Szereti magát? Nem, erre ne feleljen, ez buta kérdés. Biztosan szereti. Magát muszáj szeretni. — Ezt jó elhinni, azért nem vitatkozom. Nincs több kérdés? — Még ezer. — És mind most akarja? — Egyszerre szeretném, hogy egyszerre kapjak választ és egyszerre tudhassak meg mindent. Mióta vannak itt? — Pénteken érkeztünk. — Ma kedd. Négy napja. Meddig maradnak. •— Nem tudom. Ha az uram visszajön ... — Visszajön? Hogyan? Elutazott? — Igen. — Hova? — Haza. — Ó, elutazott! És maga egyedül van! Hiszen akkor ... Elkapta a kezemet és csókolta. A mondatot nem fejezte be. Én nem mertem megkérdezni, mit jelent ez a „hiszen akkor“. Iván viszont elfelejtette megkérdezni, hol van az a „haza“, ahova Miklós utazott. Igaz, e pillanatban nem is volt fontos. — Csak ne örüljön olyan feltűnően — mondtam és elvettem a kezemet. — Most tisztázzuk a maga személyi adatait. — Tessék kérdezni. — Foglalkozása? — Mérnök. — Mérnök? — Csodálkozik? Mérnök! Vegyészmérnök! — És a zene? — Nem lehetett. Könnyedén mondta: nem lehetett, mitha azt mondta volna: jelentéktelen dolog volt, egészen mellékes, nem fontos, beszélni sem érdemes róla, emlékezni sem érdemes rá. Mérnök vagyok, kérem, vegyészmérnök, kegyeskedjék tudomásul venni. Még mosolygott is, kissé elnézően, hogy még emlékszem ilyen múltba tartozó semmiségre. Enyhe csalódásfélét éreztem. — Azt hittem, megmaradt a zene mellett. Ha magára gondoltam, mindig eszembe jutott a zene is. Nem tudtam máskép elképzelni. — Gondolt rám? — kérdezte. Úgylátszik, csak ezt tartotta fontosnak az én mondatomból. — Néha. — Ritkán? — Nem is olyan ritkán. — Minden évben egyszer? — Annál gyakrabban. — Mindennap? — Annál ritkábban. — Hetenkint egyszer? — Ne bolondozzon! Mit akar? — Azt akarom tudni, hogy szeret-e? — Én? Most? — Maga! Most! A szeme villant, a hangja határozottabb, mondhatnám elszánt lett. És forró. És úgy folytatta: — Évekig hordtam magamban némán ezt az érzést. Egyszer, egyetlenegyszer írtam le — nem is tudom, megkapta-e azt a levelemet. Az utolsót. Többet nem is írhattam. — Megkaptam. (Folytatása következik.) ■. PÉCSI NAPLÓ 1939. augusztus 1. gigantikus hadgyakorlatok a levegőben, tengeren és a szárazföldön tftz angol, amerikai és olasz légihaderők gyakorlatai London, július 31 Az angol bombavető légirajok távrepülési gyakorlatozását a héten folytatják. Ezúttal a gyakorlatozásokat a Közelkeleten és Indiában hajtják végre. A Daily Telegraph katonai szakértője szerint a bombavető légirajok először a máltai légitámaszpontra repülnek és onnan indulnak ki további gyakorlatozásukra A légirajok „támadást“ intéznek majd Görögország és Törökország ellen. A színlelt támadást török és görög légelhárító ütegeknek kell majd visszaverniük. A lap egyébként úgy tudja, hogy az angol bombavető légirajok gyakorlatozásába teljes mértékben belekapcsolódik a görög és a török légihaderő és flotta is. Washington, július 31. Az amerikai légi haderő megalapításának 30. évfordulója alkalmából a légi flotta nagyszabású gyakorlatokat tart az Egyesült Államok egész területén. A gyakolatokban 2000 harci repülőgép vesz részt. A hadműveletek fővonala a Mexikótól Kanadáig húzódó csendesóceáni partvidék lesz, ahol 13 km-es távolságokban polgári megfigyelő állásokat létesítettek. Ezek feladata lesz jelezni, ha ellenséges repülőgép közeledik. A gyakorlatokban résztvevő gépek között szerepelnek a legújabb típusú hatalmas bombavetők is, amelyek 15 főnyi személyzettel 5000 km-es körzetet tudnak berepülni 500 km-es sebességgel. Ezenkívül kipróbálnak egy sereg új típusú repülőgépet is, amelyeken korszakalkotó ústásokat vezettek be. Róma, július 31. Fényes eredménnyel lezárult szombaton a Földközi-tenger középső részében végrehajtott négynapos olasz légi gyakorlat. A légihaderők 408 gépe vett részt a nagyszabású gyakorlatozáson. A gépek Szardínia, Szicília, Apula, Líbia és az Égei-szigetek olasz légi támaszpontjairól indultak ki. A hadgyakorlatokon bebizonyosodott az olasz légi haderő anyagi teljesítőképességének és a pilóták teljesítményeinek kiválósága. Számos légiraj teljes hadi terheléssel több mint 1500 kilométeres légi útszakaszokat repült be. Más légirajok éjjel bombázásokat hajtottak végre és a légi támaszpontjaiktól többszáz kilométernyire fekvő célpontokat bombázták. AUGUSZTUS ELEJÉN KEZDIK MEG AZ OLASZ NAGYGYAKORLATOKAT Róma, július 31. Augusztus első napjaiban kezdődnek meg a Pó síkságán az olasz hadsereg nagy nyári hadgyakorlatai az uralkodó, a Duce, az olasz nagyvezérkar vezetői, továbbá a német és a magyar vezérkar főnökének a részvételével. A hadgyakorlatok elképzelése az, hogy Nyugatról, az Alpokon át ellenséges haderő tör be Piemontba. A híres „Armata del Po“, vagyis a Pó-hadsereg feladata lesz feltartóztatni az „ellenséget“, amely piemonti hadtestekből fog állani. A hadgyakorlatokon fontos szerepe lesz a légi haderőnek is és kipróbálják Északolaszország légvédelmi berendezését. A BÉKEIDŐ LEGNAGYOBB TENGERI HADGYAKORLATA London, július 31. Ma reggel kilenc órakor kezdődött meg 12.000 tengerésztartalékos és nyugdíjas jelentkezése a portsmouthi hadikikötőben. A hét folyamán kezd gyülekezni a honvédelmi flotta és a tartalékhajóhad 133 egysége minden békeidőnek legnagyobb hadgyakorlatára, amelynek kezdete előtt, augusztus 9-én VI. György király megszemléli az egybegyűlt egységeket. EGY NÉMET BOMBAVETŐ REPÜLŐGÉP HATALMAS REKORDJA Berlin, július 31. A Junker-típusú, fémből épült, két 1200 lóerős motorral felszerelt német bombázórepülőgép Dessauban végzett