Pécsi Napló, 1940. március (49. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

2. oldal. PÉCSI NAPLÓ A m. kir. honvédség és csendőrség díszkardot ajánl fel húsz éves jubileuma alkalmából Legfőbb Hadurának A honvédség és csendőrség ünnepe Pécs, február 29. Március hó 1-én, dicsőségesen országló Kormányzónk megválasztásának 20. évfordulója alkalmából a pr. kir. honvédség és csendőrség a Legfelsőbb helyen történő hódolatteljes tisztelgés kapcsán fogja Horthy Miklós Kormányzó Urunk efőméltóságának felajánlani azt a díszkardot, amellyel számára is emlékezetessé kívánja tenni a jubileumi fordulót. Ennek a kiemelkedő ünnepségnek programja a következő: 12 óra 15 perckor az m. kir. honvédség és csendőrség Hadura fogadja azt az országos küldöttséget, amely az egész ország területén állomásozó honvédség és csendőrség tagjaiból lesz egybeválogatva. A küldöttséget vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter vezeti és azt Kormányzó Sírunk a budai vár márványtermében fogadja. A honvédelmi miniszter a honvédség és csendőrség minden egyes tagja részéről a legmélyebb hódolatot fogja tolmácsolni a Legfőbb Hadúrnak és beszéde végén díszkardot nyújt át a Kormányzó Úr előméltóságának. A Kormányzó Úr válasza után egyeseket megszólításával fog kitüntetni. Az a díszkard, amit a m. kir. honvédség és csendőrség Kormányzó Urunk Öfőméltóságának legmélyebb hódolata jeléül tiszteletteljesen felajánl, folyamőrtiszti kard, mely a legfinomabb szollingeni acélpenge. Egyik oldalán „1920 március 1. Legfelsőbb Hádurának 1940. március 1., a másik oldalon „M. kir. Honvédség és Csendőrség“ feliratot viseli. A díszkard kosara aranyozott ezüst, elől a középcímerrel, külső oldalán a Turul madárral és magyar motívumokkal díszítve. Hüvelye aranyozott ezüst díszítés. A kard díszes bársony dobozban foglal helyet, melyet kívülről tengerkék szín bársony borít. A díszkarddal együtt okiratot ajánl fel a m. kir. honvédség és csendőrség Kormányzó Urunknak. Az okirat szövege a következő: Főméltóságú Kormányzó Úr! Az isteni Gondviselés megengedte, hogy a magyar állam hadereje immáron 20 esztendeje tisztelhesse Legfőbb Hadurát, Főméltóságú Kormányzó Urunk magas személyében. Az ünnepi évfordulón mély hódolattal kérjük, hogy a m. kir. honvédség és csendőrség hűségének jeléül felajánlott díszkardot Főméltóságú Kormányzó Urunk kegyesen elfogadni és viselni méltóztassék. Budapest 1940 március hó 1. (Aláírások.) Pécsett március elsejét 11 óra 50 perckor a helyőrségek valamennyi alosztályánál megünneplik és pedig jelzett időben történő sorakozással. Ez ünnepi keretben méltatni fogják a nap jelentőségét és a díszkard átadásának eseményét. 12 óra 15 perckor, vagyis abban a pillanatban, amikor Kormányzó Urunk öfőméltósága a budai vár márványtermébe lép, az alakulatoknál jelenlévő rangidős tiszt fővetést vezényel a budai vár felé és 1 percig tartó tiszteletadás után a legénység a Himnuszt fogja elénekelni. Ez mindenütt így lesz, az egész ország területén, ahol a m. kir. honvédségnek, vagy csendőrségnek bármiféle alakulatai vannak. A pápa távirata Kormányzó Urunkhoz Budapest, február 29. XII. Pius pápa a következő táviratot küldte Magyarország kormányzójának: — Főméltóságod Magyarország kormányzójává való választásának huszadik évfordulóján legőszintébben megújítjuk kívánságainkat a nemes magyar nép előmeneteléért, azonkíívül Főméltóságod személyes boldogságáért, akire való szeretetteljes megemlékezésünk a legszorosabban kapcsolódik egy hatalmas és felejthetetlen eseményhez, amelyben a mi személyünk szívélyes megemlékezés tárgya volt Főméltóságod részéről. (MTI) A felsőház egyhangú lelkesedéssel fogadta el a kormányzó Úr országlásáról szóló törvényjavaslatot Budapest, február 29. A képviselőház ma egyhangú lelkesedéssel elfogadta a kormányzó országlásáról szóló javaslatot. Utána a felső- házba került a javaslat, ahol a délben megnyittott ülésen gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke méltatta Horthy Miklós kormányzó 20 éves kormányzásának nagy jelentőségét. — Ez az évforduló — úgymond — az egész nemzetnek örömünnepe, amelyen minden igaz magyar mélységes hálával, elismeréssel, bensőséges hódolattal és tisztelettel, hűséges ragaszkodással és szeretettel fordul Magyarország kormányzója felé, akinek két évtizedes országlása legújabb történelmünknek egyik legküzdelmesebb, de eredményes korszaka. Az, hogy ezeréves államunk romjaiból újjáépült és nemzeti életünk ismét az erkölcs, a jog és a tekintélytisztelet alapján áll, — az, hogy szellemi és anyagi téren egyaránt annyit fejlődtünk, erőnk és vele együtt nemzeti tekintélyünk fokozatosan nő, — az, hogy országunk területe és népessége egyaránt gyarapodott és történelmi hivatása teljesítésére felkészülten vár, — mind az ő nevéhez fűződik, legelsősorban neki köszönhető. •— Mi, kortársai, ha visszagondolunk arra a szinte emberfeletti feladatra, amelyre húsz év előtt áldozatos lélekkel és szent eltökéltséggel vállalkozott, ma büszkén és boldogan állaapíthatjuk meg, hogy biztos ítélőképességével, acélos akaratával, hősies erőfeszítéseivel és lankadatlan kitartásával nemzetünket az örvény széléről a haladás és felemelkedés útjára vezette. Gróf Széchenyi Bertalan beszédét többször szakította félbe az éljen és a taps és beszéde végén, amikor arról szólt, hogy az évfordulón mindenki lelkéből buzgó imádság száll az egek urához, árassza el őt kegyelmeinek bőségével és engedje meg, hogy országlása további eredményeként valóra válhasson az ő és mindanynyiunk legfőbb vágya: hazánk nagysága és boldogsága, újból kitört az éljenzés és az országgyűlés felsőháza egyhangúlag hódolt a kormányzó előtt. A felsőház tagjai lelkes éljenzéssel ünnepelték a kormányzót, majd Herczeg Ferenc a húszéves országlást megörökítő törvényjavaslat előadója mondta el beszédét. A világháború győztes hatalmai feldúltak és felrobbantottak minden alapkövet, melyen a magyar állam épülete nyugodott ősidők óta. Romokban hevert minden, ami magyar volt. A régi monarchia bevált gazdasági egységét egymással civakodó vámterületekre darabolták. A legyőzött Magyarország vigasztalan rommezőnek látszik. 1940. március 1. de fokozatosan megerősödve, újjáépülve ,európai hatalommá változott. A magyarság tekintélyre tett szert és jóbarátokat szerzett a nagyállamok között. A munka, amelyet Magyarország végzett az elmúlt húsz esztendőben megérdemli, hogy az emberiség kultúrtörténelmének legfényesebb lapjait ékesítse. a nemzet nehéz és dicsőséges útját a sírjából feltámadt új életre kelt és megifjodott magyar nemzet szelleme irányította, amely a kormányzóban látja legtökéletesebb megszemélyesítőjét. A kormányzó és népe közben felfelé haladt a romokból a napvilág felé és mind közelebb jutott egymáshoz is. A nép értette, hogy vezérének agyában és szívében él a magyar hit, élniakarás és jobb jövőbe vetett bizalom. A nép tudja, hogy míg Horthy Miklós áll az élen, addig a magyarság sorsa csak olyan lehet, amely egy nemes, férfias ősi néphez méltó. A kormányzó pedig tudja, hogy ebben az országban mindenki, aki a magyarság mellett van, az Horthy Miklós mellett áll. A felsőház tagjai felállva, lelkesen ünnepelték a kormányzót, majd egyhangúan elfogadták a törvényjavaslatot. Horthy Miklós internátus, sportcsarnok és diákház Budapest, február 29. A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a Komádiban létesített népiskolai internátus továbbá a Budapesten létesítendő Nemzeti Sportcsarnok és a Budapesti Egyetemi Diákház a Horthy Miklós nevet viselje. A Komádi Horthy Miklós népiskola és népiskolai nevelőintézetet remléletőleg több hasonló rendeltetésű intézet felépítése fogja követni, mint legszebb alkotása a vallási és közoktatásügyi miniszternek a népiskolát fejlesztő munkájának. A magyar művelődéspolitikának a világháború után legsúlyosabb feladata volt az ország színmagyar vidékein észlelhető végzetes iskolahiány. Ezen kívánt segíteni a kormányzat a rendszeres népiskola építése , megindításával és gyorsütemű folytatásával, aminek eredményeképpen immár 8000 új népiskolai tanterem és tanítói lakás épült fel Magyarország kormányzójának húszéves országlása idején. E nagyarányú iskolaépítő tevékenység ellenére az országban, különösen pedig a Nagy-Alföldön még mindig sok tanyai magyar gyermek maradt iskolai oktatás nélkül. Ennek pótlására kellett életrehívni egyrészt a vándortanítói intézményt, másrészt a tanyai internátusokat, melyek közül elsőnek a komádii intézet épült fel Bihar vármegyében. Az új intézmény 360 magyar gyermeknek ad otthont, nevelést, tudást és elsőévi működésének tanúságai szerint mintaintézménye lett a magyar népoktatásnak. Horthy Miklós diákház a budapesti egyetemi ifjúság, mégpedig elsősorban a fővárosban családi otthonnal nem rendelkező vidéki magyar ifjúság a nép köréből kiemelkedő izmos tehetségek számára fog művelődési, társadalmi és sportigényeket is kielégítő nevelő otthont adni. A Horthy Miklós nemzeti sportcsarnok középpontja lett a magyar népnek, oly sok dicsőséget szerzett testnevelésünknek és a társadalmi sportnak. Nyolcezer néző befogadására alkalmas csarnokával színhelye lesz az országos és nemzetközi versenyek nagy részének, egyéb helyiségeivel pedig állandó lehetőségeket ad az eddig hiányos eszközökkel és alkalmatlan helyiségekben folyó edzésnek és gyakorlásnak. Mindhárom intézmény valóban hivatott arra, hogy Magyarország kormányzójának az ifjúság hazafias nevelésére és alaposabb kiképzésére a népműveltség színterének emelésére és testnevelésünk fejlesztésére irányuló eszményi törekvéseit szolgálja. Mindhárom méltó Horthy Miklós nevére.