Pécsi Napló, 1940. április (49. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
Mattyasovszky-Zsolnay Tibor, Dr. Mihálffy Ernő, Dr. Nendtvich Andor, Neugebauer Viktor, Nikolits Mihály, Öllé István, Dr. Piacsek Zoltán, Dr. Schurek Rafael, Dr. Simon Rudolf, Siptár Lajos, Dr. Szüts Ernő, Tausz Gyula, Dr. Vasváry Ferenc, v. Visy Imre dr. Egy uzsoraügy furcsa bonyodalma Uzsora vádja alól felmentették, de hamis tanúzásra való rábírásért 7 hónapi börtönre ítélték Klein Jenő gabonakereskedőt Pécs, április 1. Bonyolult uzsora-ügyet tárgyalt ma a törvényszék Garanytanácsa. Ennek az uzsora-ügynek mellékhajtása volt egy hamis tanuzási per. Az uzsoraper vádlottja Klein Jenő 34 éves pécsváradi terménykereskedő volt, míg a hamis tanuzási ügyben Klein az elsőrendű, Kaszás István 40 éves szilágyi gazda a másodrendű vádlottként állott a bíróság előtt. A kir. ügyészség Klein Dezsőt 10 rendbeli uzsora bűntettével vádolta, mert többeknek mázsánként 24—25, sőt 30 pegőért adott váltóra búzát, továbbá 4—5 pengő kamatot kötött ki és hivatásosan foglalkozott uzsoraügyekkel. A másik ügyben Klein Jenőt és Kaszás Istvánt mint tettestársakat 7 rendbeli hamis tanuzásra való rábírás bűntettével vádolta, mert Klein Jenő a folyamatban lévő uzsoraügyben 7 érdekelt sértettet Kaszás társaságában ez év február 25-én és 26-án arra igyekezett rábírni, hogy vallják azt, miszerint a búza vételára fejében még vöröslisztet, szenet és kukoricát is kaptak. Kárpáthy Géza dr., kir. ügyész indítványozta, hogy mivel a két ügy összefügg, egyesítsék. A törvényszék így is határozott. A vádiratok felolvasása után elsőnek Klein Jenőt hallgatta ki a bíróság. A hamis tanúzás vádjára vonatkozóan tagadta bűnösségét és gazzal védekezett, hogy február 25 és 26-án az ügyben érdekelt több gazdát felkeresett Kaszás társaságában és csak megkérdezte őket, hogy nem vásároltak-e mást a búzán kívül. Nem akarta hamis vallomásra bírni a nevezetteket, csupán érdeklődő, tájékozódó jellege volt látogatásának. Semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem ígért. Kaszást mindössze arra kérte, hogy mutassa meg, hol laknak az érdekeltek. Kaszás egy szót sem szólt. Az elnök ezután ismertette Kaszás vallomását, amely szerint az embereket Klein kioktatta vallomásukra, egy papírlapról ellenőrizte azokat és utána a korcsmába mentek, ahol Klein áldomást fizetett. Kaszás István szintén tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Az ő szerepe annyi volt, hogy Farkas János lakására hívta az érdekelteket február 25-én. Farkas lakásán azután Klein minden egyes gazdának elmondta, hogy a tárgyaláson vallják azt, hogy a búzán felül más terményt is vásároltak. Voltak, akik ezt elvállalták, de voltak, akik nem. Amikor Klein végzett a kioktatással, újból elismételtette a mondottakat. Az elnök ezután szembesítette a két vádlottat, de mindketten megmaradtak vallomásuk mellett. Az első tanú Farkas István szilágyi gazda volt, aki elmondotta, hogy hitelbe 24 pengőért vette mázsánként a búzát. Február 25-én Klein arra kérte, hogy a tárgyaláson vallja azt, hogy a búzán kívül mást is vett. Tóth Jánosné arról vallott, hogy Kleintől mázsánként 30 pengőért kapott búzát. Bátai Sándor szilágyi gazda elmondotta, hogy Klein február 25-én arra kérte, vallja azt, hogy a búzán kívül kukoricát is vett. Kaszás Kálmán, Gyenis Mihályné, Gerencsér Istvánné és Nagy Kovács Ferenc hasonlóan vallottak. A „Korzó4” étteremben ma és minden este Magyary Mária hangulatos jazz- és szalonzenekara hangversenyez Kárpáthy Géza dr., kir. ügyész vádbeszédében úgy az uzsora, mint a hamis tanúzásra való rábírás bűntettének vádját fenntartotta és a vádlottak szigorú megbüntetését kérte. Zakariás Nándor dr. és Simonfai- Kremmer László védők védencük felmentését kérték. Hosszas tanácskozás után háromnegyed 3 órakor hirdette ki a bíróság ítéletét, amelyben Klein Jenőt bűnösnek mondta ki 7 rendbeli hamis tanúzásra való rábírás bűntettében és ezért 7 hónapi börtönre ítélte. A 10 rendbeli uzsora bűntettének vádja alól pedig bizonyítékok hiányában felmentette. Kaszás Istvánt 7 rendbeli hamis tanúzás vétségéért 1 hónapi fogházra ítélte. Kárpáthy Géza dr., kir. ügyész a felmentésért és Kaszás terhére súlyosbításért fellebbezett, a 7 hónapi börtönbüntetést tudomásulvette. A védők a bűnösség megállapítása végett éltek perorvoslattal. A „PÉCSI NAPLÓ“ REGÉNYE JANCSI ÍRTA: GALAMBOS JÁNOS 19 Klári néni tehát nem simogatja meg a Jancsi haját, nem unszolja, hogy legyen hozzá bizalommal, csak ennyit kérdez : — No fiam, jobban vagy ? — Köszönöm Klári néni, csak múló roszszullét volt. Jancsit annyira megzavarta a szörnyű csalódás, hogy vagy két-három napig még a Jankó levelére sem gondolt. Amikor aztán mégis eszébe jutott — egy esős napon, reggeli után, a szobájában — és csak annál mohóbban vágta föl és olvasta a sorokat : „Megvan az oklevél, amely „kitűnő“ képzettségemet igazolja. Hála a jó Istennek, hogy megvan.“ Elgondolkozva futott szeme a betűkön és olvasta az utolsó sorokat: „Én most vagy tíz napra hazautazom szegény öreg szüleimhez. Aztán visszajövök, mert máris van helyem a Pecz tanár tervezőirodájában. Októberben — amint tudod — be kell vonulnom...“ A Jankó levelében nem volt semmi meglepő. Százat tett volna egyre, hogy Jankónak már most júniusban meglesz a diplomája s hogy kitűnő lesz az a diploma. És mégis, mégis... — Éveken át tanultunk együtt és egyenlően jeles eredménnyel... Igaz. Egyes tárgyakban még ő — Jancsi — volt a különb, másokban aztán Jankó, de jeles tanulók voltak mind a ketten ... Akkor ... a középiskolákban ... „Ha nekem sikerült, neked is sikerül majd ...“ Nem ! soha ! soha ! Ha mindent olyan bizonyosan tudna, mint ezt... Soha, soha ... De azért tanulnia kell, mert Klári néni úgy akarja !... Egyben, egyetlenegyben érezte magát Jankó-f nál különbnek ... s most annak is vége ... S . Jancsi zokogásra fakad. E pillanatban Vilma nyit be, seprővel, porolóval, portörlővel. Nagy sebbel-lábbal jön takarítani, mert Juli néninek segített s már féltizenegy. Jancsi ilyenkor nem szokott a szobájában lenni. Vilmát roppantul meglepi, hogy most még ott van, s annál is jobban, hogy sír. — Bocsáss meg — rebegi ijedten, s nyomban visszahúzódik. Jancsi utánakiált. A leány bejön, remeg. — Mit parancsolsz ? — Vilma ! — kezdi Jancsi még félig fuldokló hangon — ne menj el ! — Istenem, mi a baj ? Jancsi megzavarodik egy pillanatra, de aztán mégis csak akad mondanivalója : • — Vilma, újabban olyan különös vagy, egy szavad sincs hozzám. A leány arca lángba borul, szólna valamit, de hang nem támad ajkán. — Vilma, valamikor jóbarátok voltunk ... A leány lesütött szeméből könny fakad. Ebből a könnyből, ebből a lángoló arcból s a Vilma egész viselkedéséből Jancsi mindent megért. Megragadja a leány kezét s esdekelve kéri :— Vilma, Vilma, bocsáss meg ! És sírnak mind a ketten. * Jancsi nagy-nagy megkönnyebbülést érez. Még csak most veszi észre , mekkora teher volt a lelkén, most, hogy megszabadult tőle. S a magábaszállás rendre-rendre tovább is terjedt ... íme ez a szegény Vilma, akit— mondhatni — cselédszámban tart Klári néni, milyen hálás a „nacsiasszony“ iránt, mily őszinte jóindulattal jár a kedvében, milyen szelid derűvel viseli szomorú sorsát. Talán még gondolatban sem panaszkodik... És ő — Jancsi — akit Klári néni édesfiaként nevel s akire már annyit költött, csak úgy forrong, csak úgy lázadozik, amiért a nagynénje azt kívánja, hogy tanuljon — tanuljon a saját javára ... De eszébe jut Jancsinak az öreg pap is, aki annyi szeretettel hívta, hogy látogassa meg, s akire azóta sem gondolt. — Klári néni — kezdi Jancsi rögtön ebéd után, amikor már Vilma kiment — még nem említettem meg, hogy találkoztam az öreg tisztelendővel. Klári néninek meglátszik az arcán, hogy a tárgy érdekli, de nem kellemes. Nem szereti a papot.* Jancsi a méhesben találja a „tisztelendő bácsit“. Az öregúr megszólal: — Ne ijedjen meg, öcsém! A méh is olyan, mint az ugatós kutya; csak azt bántja, aki fél tőle. Van a méhesben egy heverő ágy deszkából, cserge-pokróccal letakarva. Arra ülnek le egymás mellé. — Elengedte a nagynénje? — kezdi az öreg. — Vagy talán kérdezetlenül jött el Jánoska öcsém? — Dehogy, hiszen meghagyta nekem a tisztelendő bácsi, hogy csak úgy jöjjek el, ha Klári néninek nincs ellenére és én szót fogadtam. — No ennek igazán örvendek. A kedves nagynénje nem ellenezte tehát... hála Istennek ... János feje alázattal hajlik meg. Az öreg rátekint s szelíden szól: — Jánoska öcsém, ha úgy érzi, hogy nincs minden rendben, jöjjön el hozzám gyónni s könnyítsen a lelkén. A mise fél nyolckor kezdődik, de én már hétkor ott ülök a sekrestyében s várom a gyónókat. Jöjjön el, Jánoska öcsém! Másnap reggel, amikor Jancsi — töredelmes gyónás után — kijött a sekrestyéből, még az ajtóban szembetalálkozott Klári nénivel. Ő is meggyónt, s a mise alatt egymás mellett térdelve vette magához az Úr testét nagynéni és unokaöccs. (Folyt. köv). EZ ÉV VÉGÉIG FORGALOMBAN MARADNAK A RÉGI TÍZPENGŐSÖK Budapest, április 1. A Magyar Nemzeti Bank 1929 február 1-i keltezéssel ellátott 10 pengős bankjegyek bevonására az 1939 október 28-án kelt hirdetményben kitűzött időtartamot a kormány hozzájárulásával 1940 december 31-ig meghosszabbítja. (MTI) A pécsi festőművészek 100 legszebb képe vár vevőre Miklósózsef mű kereskedésében. Király u. 5. (Pannónia.) — Htogatja a tárlatot !