Pécsi Napló, 1941. április (50. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-01 / 74. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ „Magyarországon kereken 1.000 lakosra jut egy orvos“ Budapest, március 31. (MTI) A belügy­minisztériumban rendezett 7. közigazgatási tanfolyam ünnepélyes záróülésén, a belügymi­nisztérium dísztermében báró D­á­n­f­f­y Dá­niel földmí­velésügyi miniszter nagy érdekléssel kísért előadást tartott a közigazgatás egészség­­ügyi vonatkozásairól. Újabban a mezőgazdasági terményeket élettani alapon kezdik értékelni — mondotta a miniszter —, így Amerikában a citromot­ C vitamin tartalmának alapján vásárolják, a bú­zát pedig kezdik a siker tartalmának megfele­lően értékelni a Farm­ographnak, annak a ki­tűnő készüléknek segítségével, amelyet Han­­kóczi Jenő, kiváló tudós talált fel. A termelés­nek az élettani követelményeket nagyobb mér­tékben kiési figyelembe venni. A termények, a mezőgazdasági iparcikkek élettani értékének ellenőrzése általában közigazgatási feladat. Az élelmiszerek hamisításának szigorú ellenőrzésé­vel a közegészséget védjük s egyben a terme­lés érdekeit is szolgáljuk. Igen nagy jelentő­sége van az élelmiszerek ellenőrzésének, ép­pen a mostani időkben, amikor egyre több árut kell a kényszerítő körülmények miatt pót­anyaggal helyettesíteni. Az ember egészségének szempontjából nagyon fontos a megfelelő la­kás, hiszen életünk tekintélyes részét otthon töltjük. A múltban igen nagy hiba történt ezen a téren. Kimondottan vizenyős területen épül­tek a lakóházak, sőt olyan helyeken is, ame­lyek áradásoknak vannak kitéve. Az utóbbi két esztendő megmutatta, hogy igen nagy gond­dal kell eljárni ebben a tekintetben, mert az ilyen házak nemcsak egészségtelenek, de vize­sebb években pusztulások fenyegetik őket. Fa­lusi lakossági részére házhelyek szerzését —­­folytatta a miniszter — és általában a házépí­téseket megfelelő intézkedésekkel kívánja a kormány előmozdítani. A mezőgazdasági dol­gozók egészségének megóvását megfelelő mun­kaeszközzel is előmozdítjuk. Ezért a mezőgaz­dasági érdekeltségek és szakértők bevonásával bizottságot létesítettünk, amely javaslatokat tehet olyan házak és munkaeszközök beveze­tésére, amelyek az emberi munkát m­egköny­ö nyítik és az egészségügyi követelményeknek jobban megfelelnek. Báró J­á­n­f­f­i Dániel előadásának további részében a mezőgazdasági munkavállalók be­tegségi gondozásával, baleseti biztosításával, a balesetek elhárításával foglalkozott és végül rá­mutatott arra, hogy a gazdasági munkabérek szabályozásának is vannak közegészségügyi vonatkozásai, hiszen megfelelő jövedelem nél­kül a széles néprétegek egészségesen nem fej­lődhetnek. A miniszter nagy tetszéssel fogadott be­széde után Johan Béla belügyi államtitkár emelkedett szólásra. Közegészségünk munkaszervezettségének első feltétele a megfelelő egészségügyi sze­mélyzetnek, első­sorban orvosi személyzetnek a felemelése — mondotta. — Magyarországon kereken ezer lakosra jut egy orvos. Nekünk jelenleg csak azzal lehet számolni, hogy ezt a rendelkezésünkre álló orvoslétszámot használ­juk ki, hogy a városok egészségügyi szolgála­tának biztosítása mellett a falvak is megfelelő orvosi ellátásba részesüljenek. A preventív egészségügyi munkáról szólva, az államtitkár megállapította, hogy a falu szociális alap segít­ségével, nagy számban épültek a falvakban egészségházak. A milliárdos beruházási hitel segítségével, a kormány programja szerint, a tuberkulózis-dispanzer szolgálat hat év alatt az egész ország területén ki fog épülni. Mint a belügyminiszter már bejelentette, foglalkozik­­ a községi és körorvosi karnak államosításával­­ is. A visszacsatolt területen lévő kórházak leg-­­­nagyobb részét államosították. Az állam mind­­­ nagyobb és nagyobb összegekkel kénytelen az­­ egészségvédelmi szolgálat kiépítéséhez hozzá­járulni. Végül az­ egészségügyi munkának a közön­séggel való megismertetne kérdését fejtegette. Rámutatott annak a munkának fontosságára. Az államtitkár ezután köszönetet mondott a belügyminiszter nevében a közigazgatási tan­folyam vezetőinek és hallgatóinak és bezárta a tanfolyamot. A MANSZ Tanügyi Csoportjának közgyűlése Pécs, március 31. Ma délután 5 . órakor tartotta a Nemzeti Kaszinóban közgyűlését a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének Tanügyi Csoportja, szép számú tag jelenlété­ben. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Gyuris Gizella elnöki megnyitójában el­mondta, hogy a MANSZ tanügyi Csoportja éppen­­egy évvel ezelőtt, 1940 április 1-én ala­kult meg. Az alakulás évszáma ünnepi eszten­dőt jelent nemzetünk életében. Két évtizedes fordulója volt annak a napnak, amelyen Kor­mányzó Urunk kezébe vette hazánk sorsának intézését. Ugyancsak az alakulás évében vált valósággá Erdély egy részének visszatérése. 1918-ban, tehát 22 évvel ezelőtt bontotta ki zászlóját a MANSZ, amely táborába szólította asszonytestvéreit, a tanyák, falvak és városok leányait. Megszületett a magyar asszonyok országmentő összefogása. És Tormay Cecilia 1919 november 16-án hűséges asszonytábora élén köszöntötte a fővárosba bevonuló Fő­vezért. Hazánk egyik legrégibb és legelső asz­­szonyszövetsége hű maradt azóta is nemzet­mentő fogadalmához. Azonnal csodálatra méltó lelkesedéss­el kezdte meg munkáját, mely a kommün után országépítéssé szélesedett. 22 év pergett le azóta a történelem homokóráján. S ma, amikor magyar sorsunk hajója olyan bi­zonytalanul hányódik az ellentétes erők között, még tudatosabban kell átéreznün­k, hogy igen nagy szükség van az asszonyi lelkek megérté­sére, szeretetére és összefogó munkájára. A mepróbáltatások nehéz óráiban a magyar asz­­szonyok egyet akarnak: a keresztény hit és erkölcs s a magyar honszeretet lobogó lángjá­val akarjuk a szebb és boldogabb jövőt felépí­teni. Minden keresztény és magyar asszonyt és leányt tárt karokkal fogadunk híveink közé. Az elnöki megnyitó után a titkári, majd­­ pénztárosi jelentésre került sor, majd a fel- s mentvények megadása után a tisztikar kiegé­szítése következett. Az ügyvezető elnöki tiszt­ségre Sauerné Tőkéssy Máriát választották meg. Titkárrá Hoffmanné Ballus Mária és Geldnerné Nendtvich Erzsébet, jegyzővé Mil­­tényi Mária választották meg. A választmány­ba öt új tag került: Paraszkay Gáborné, Len­­­­gyel Sándorné, Cziegler Béláné, Kovács Bélá­­­­né és Nagy Győzőné. A számvizsgáló bizott­­­­ságba rendes tag: Lukács Nóra, póttag: dr.­­ Vándor Gyuláné és ifj. Auer Ödönné lett. G­y­i­m­e­s­s­y Margit társelnök indítvá­­­­nyozta, hogy tartsa az egyesület állandóan nyilván az állástalan női tanítónőket és tanár­nőket. Másik indítvány az, hogy karolja fel a MANSZ a magyar nép- és iparművészetet. Végül Vörös Etelka kovácshidai tanító­nő ismertette a falusi népoktatásnak azokat a tereit, amelyeken sürgős segítségre volna szük­ség, s ahol a MANSZ komoly és esetleg mesz­­sze kiható munkát tudna végezni. A tanulsá­gos és nagy látókörről tanúskodó előadást a közgyűlés meleg tapssal honorálta. Gyuris Gizella indítványt tett egy-egy kultúrdélután rendezésére. A közgyűlés a Hiszekegy elmondásával ért véget. 1941 április 1. ŐSZ IVÁN ÍRÓ SZOMBATHELY ÚJ POLGÁRMESTERE Szombathely, március 31. Mészáros Hugó dr. kultúrtanácsnokot választották meg Szombathely város új polgármesterévé, Ősz Iván néven már számos babért szerzett irodalmi téren. —­­— HALÁLOS ÍTÉLET GYULÁN Gyula, március 31. A statáriális bíróság halálra ítélte B­r­a­n­y­a Antalt, aki márc. 6-án Sarkadon meggyilkolta Ugor Jánost, feleségét és 10 éves leányát. A kegyelmi tnáccsá alakult bíróság Branya kegyelmi kérvényét elutasította. Mavasz püspök beszéde Kolozsvárott Kolozsvár, március 31. Tegnap tartotta a hazatért erdélyi református egyházkerület első közgyűlését. Ebből az alkalomból az erdélyi re­formátus nőszövetség jótékony célú estélyt ren­dezett a Magyar Királyi Diákházban. Az elő­adáson résztvett F­á­y István államtitkár, R­a­­vasz László református püspök, Vásár­helyi János református püspök, gróf Bánffy Miklós, gróf Bethlen István és sok más előkelőség. Az estély kiemelkedő pont­ja R­a­­vasz László püspök előadása volt, aki a mi­nőség szerepéről beszélt a magyar nemzeti életben. Beszéde elején felvetette a kérdést, mit ér az ember, ha magyar. Ady óta mondotta­n ez a nagy bujdosó kérdés, amelyre csak olyan magyar élettel felelhetünk, amelyben a­­ minőség becsvágya él. Ha valaki üzleti szem- I pontból születnék, akkor szülessék Észak­­- Amerikában, mert magyarnak születni nem üz­leti nyereség. Magyarország a hadak útja volt,­­ mióta a magyar nemzet letelepedett Európa­­ közepén. A sok szenvedés során a nemzet ge­rince, a nemesi osztály szétforgácsolódott, az új gerinc, a kisgazda- és a hivatalnoki társada­lom még nem alakult ki. — Nem az a legnagyobb nemzet — mon­dotta —, amelynek a legtöbb fegyvere van. A ■ nemzet nagysága a szellem értékétől és a jel- i lem kiválóságától függ. Ne féljünk semmitől,­­ mert Istien még nem fejezte be velünk küldeté­sünk célját. A sikerült ünnepség a Himnusz eléneklésé­­vel­ ért véget. ______ _­________­__________| Zsír- és sertéskészletek bejelentése A közellátási miniszter az ország zsírellá­tása terén fokozódó nehézségekre tekintettel, a sertés- és zsírkészletek bejelentésére vonat­kozó kötelezettségeket az eddig bejelentésre nem kötelezett mennyiségekre is kiterjeszti. A város hatósága ennek következtében felhívja a kereskedőket és iparosokat és min­den más zsír árusításával, raktározásával és feldolgozásával foglalkozó vállalkozót, illetve üzemet, hogy köteles zsírkészletét április hó 1-től 8-ig terjedő időben az április 1-i állapot­nak megfelelően, mennyiségre való tekintet nél­kül, Városház, II. emelet 69. számú szobájában bejelenteni. Ugyancsak köteles minden sertés­hizlaló a birtokában lévő 2 db., vagy azon fe­lüli számú hízósertést és a 2 db., vagy azon felüli számú hizlalásra szánt 6 hónapnál idő­sebb sertést, azok súlyának megjelölése mellett az említett helyen és időben ugyancsak az április hó 1-i állapotnak megfelelően bejelenteni.A bejelentéskor meg kell jelölni, hogy a hízósertések közül hányat kötöttek le eladásra, a lekötöttek közül mennyi kerül Pécsről el­szállításra, továbbá a sertések közül előrelátha­tólag melyik hónapban hány fog levágásra megérni. A bejelentést egyébként ezentúl minden hónapban a hónap első napján fennálló állapot szerint a hónap 1­8 napja között meg kell tenni.­­ A közellátási miniszter rendelete szerint az, aki a birtokában lévő zsírt, illetve sertést a megállapított határidőn belül nem jelenti be, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelent be, kihágást követ el, melynek során 2­4 hónapig terjedhető elzárással és 8000 P-ig ter­jedhető pénzbüntetéssel sújtható.

Next