Pécsi Napló, 1942. április (51. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

I. oldal. nagyhét A katolikus egyház már ősidőktől fogva évről-évre megünnepli a megváltás nagy cse­lekményeit. Elsősorban tiszteletből teszi ezt, de a hála is vezeti az egyházat. A Megváltó értünk, a mi megváltásunkért szállt le a földre. .Természetes, hogy az egyház soha sem szűn­het meg hálát adni a nagy jótéteményért. nagyhét Virágvasárnaptól húsvétig tartó időt szo­­kás nagyhétnek nevezni Ez a nagyhét igen gazdag szertartásokban, mert a legnagyobb ese­ményeket ünnepli megváltásunk történetéből. Teljes időrendi hűséggel és pontossággal vezet végig bennünket Krisztus Urunk egy hetének eseményein. Éppen a legfontosabb események ezek: a Megváltó halála és a feltámadás. Ennek a hétnek alaphangja nagypéntekig­­ a szomorúság Jézus szenvedései miatt, nagy­pénteken a gyász Krisztus halála felett és hús­­vétkor a diadalmas öröm a feltámadás miatt. Nagyhét hétfőjén és keddjén még nincse­­nek különösebb jelentőségű szertartások, ma nagycsütörtökön 4 órakor püspöki szentmise, olajszentelés és lábmosás lesz, délután háromnegyed 4 órai kezdettel pedig kompletórium és sötét zso­lozsma. Jézus Krisztus életéből erre a napra esik az utolsó vacsora, az Oltáriszentség rendelése, valamint a szenvedés megkezdése az Ola­j­fák - heg­yén. A szenvedés gondolatát a matutinum hangsúlyozza ki, a szentmise és a vele kapcso­­latos szertartások főleg az Oltáriszentség ren­delésével foglalkoznak. A szertartás szentmisével kezdődik­. Nagy­­csütörtökön van az első szentmise évfordulója, ezért ünnepélyes és dicsőítő annak jellege, bár sok ima és ének az Úr szenvedésére vo­natkozik. A miséző és a segédkezők fehér ru. szertartásai bábán vannak, az oltár virággal díszíthető az oltárkereszten — melyen Feketevasárnap óta violaszínű lepel volt — fehér takaró van. Gló­riát intonál a pap, melyet aztán az énekkar harangzúgás, csengők csüingelése és orgonaszó mellett énekel. A Glória után azonban a díszes oltár, ün­­nepélyes ruhák mellett mégis helyet talál a gyász és a szomorúság is. A harangok és csen­gők az orgonával együtt elnémulnak és nem is szólalnak meg a nagyszombati Glóriáig. A szentmisében a pap három nagy ostyát változ­­tat át. Az egyikkel megáldozik a miséző, a má­sik kettőt megőrzik a nagypénteki csonkamise és a Szent Sírnál végzendő szentségkitétel szá­mára. Szentmise közben van az olajszentelés, melyet minden egyházmegyében csak egy he­­lyen, székesegyházban végez a püspök. Szentmise után a miséző leveti a mise­ruhát, vecsernyepalástot vesz magára és a papság kíséretében elviszi az átváltozott szent­ostyát egy mellékoltárra vagy kápolnába. Et­től kezdve a főoltáron, vagy egyébként szoká­­sos helyen nem őrzik az Oltáriszentséget. A körmenet az Oltáriszentség elvitele után Visszatér a szentélybe, ahol a papság elmondja a vesperást. Ennek befejeztével következik az oltár­­fosztás, a feszületet, a gyertyatartókat azonban rajta hagyják az oltáron. Az oltár Krisztus jel­képe. A térítők levétele Krisztus Urunk ruhái­tól való megfosztását jelképezi. Erre az értek­­ezésre mutat az oltárfosztás során éneklendő , 21. zsoltár, mely Krisztus szenvedéseit jöven­döli meg, köztük a ruháktól való megfosztást­­ is. A díszeitől megfosztott oltár nagyon sivár.­­ A szent áldozatot nem mutatják be, míg a Megváltó feltámadását nem ünnepeljük. Nagycsütörtök utolsó szertartása a lábmo­sás. Ennek bevezetéséül újból eléneklik a­­ szentmise evangéliumát, amely leírja, hogy­­ Krisztus hogyan mosta meg az apostolok lá­­j­bait Ennek végeztével a püspök vászonkendőt­­ köt maga elé és megmossa, letörli, majd meg i­s csókolja a 12 „apostol“ lábát. Az „apostolok“­­ papok, esetleg kispapok, de legtöbb helyen, így­­ Pécsett is, idősebb férfiak, a szegényebb nép­­j osztályból. Régi szokás az, hogy ezeket a sze­­j igényeket a püspök nagy csütörtök­ön megven­dégeli, amikor ő maga szolgálja ki őket. szerdán azonban már kezdetüket veszik azok a Székes­­egyházban, ahol reggeli 9 órakor nagymise lesz, a Mór kápolnában, Lukács passiójával, háromnegyed 4 órakor pedig megtartják az első sötét zsolozsmát. Holnap. PR CS I NA P L О 1942 április 1. Férfi- és női tavaszi kabátszövetek selymek, imprimék nagy választékban! DClJrnrv vinni V FERENCIEK ЦССА g SZÁM. Fehérnemű selymek, ágy ér­ketlen átvelfik D Г N­ CU C * лйПЦ1 I BIZALOM TAGI paplanok olcsó árban! cégnél telefonszám: se-so. Mit lehet küldeni tábori postán ? A tábori postahivatalhoz a következő ma-­­­gánküldemények küldhetők: közönséges 100­­ grammnál nem nehezebb levelek, tábori ró­zsaszínű és egyéb nyílt levelezőlapok, nyom­tatványok, hírlapok, áruminták és üzleti pa­pírok, továbbá értéklevelek 100 grammig és 1200 pengőig, csomagok értéknyilvánítás nél­kül, vagy 500 pengőig, 3 kg. súlyig és 75 cm. terjedelemig, illetőleg 20 kg. súlyhatárig és 150 cm. terjedelemig akkor, ha az egyéni felszere­lés valamely darabját (pokróc, bunda, össze­rakható tábori ágy) adják így postára. A tábori postákhoz feladott csomagok fel­adásakor rendes belföldi postautalvány űrlapot­­kell felhasználni.­­ Tábori, vagy magánposta utal­vány­okat 1200 pengőig lehet küldeni. Táviratokat csak halálesetről, vagy súlyos betegségről lehet feladni, kizárólag magyar nyelven, összebeszélt, vagy titkos kifeje­zés nélkül, 20 szóig. Külön kezelést kikötni nem lehet s a táviratot ■csak a feladó veszélyére veszik fel. A távira­tot a feladó bemutatja a területileg illetékes­­rendőrkapitányságnál vagy csendőrparancsnok­ságnál, ahol a feladást engedélyezik. A tábori postahivataloknál (zöld) és egyéb­­ levelezőlapokat közönséges leveleket, értékle­veleket csomagokat és tábori postautalványo­kat a tábori postához címzett küldeményekhez hasonló feltételek mellett lehet feladni. A tá­bori postahivatalok hivatalos küldeményeket is továbbítanak. A tábori postához küldött magánküldemé­nyeknél különleges szolgálatok nem köthetők ki, a katonai és postaszolgálati hivatalos kül­deményeknél csak ajánlást és tértivevényt sza­bad kikötni. A tábori postához címzett vagy ott fel­adott magánküldemények csak közértelmű nyel­­­­ven és írással írhatók, titkos írás, gyorsírás és nem ellenőrizhető nyelven (pl. héber stb.) használata tilos, a csomagok és postautalvá­nyok szelvényére magánközleményt írni nem szabad, csupán az utalványozás célját szabad röviden feltüntetni. Tábori postacsomagban romló tartalmú élelmiszert (nyers, főtt és sült húst, friss gyümölcsöt stb.) és törékeny tár­gyakat küldeni nem szabad. A levélpostai küldemények után a tábori postaforgalomban díjat leróni nem kell. Ez a kedvezmény a kihelyezett sereghez szervezet­szerűen beosztott összes polgári személyeket is megilleti. Jó üzlet a dohányjövedék A Magyar Tudósító jelenti: Nemrég került nyilvánosságra az m. kir. Dohányjövedék 1939 és 1940 üzleti évének beszámolója, ami kitűnő eredményt mutat. A megnagyobbodott ország területén 14 dohánygyár működik, amelyek 6282 munkást foglalkoztattak. A jelentés évé­ben 5.750.883.942­ darab cigarettát gyártottak, 2.9 milliárd darabbal többet, mint a megelőző évben. A szivartermelés 105.534.064 darab volt, 49.7 millió darabbal több, mint az előző évben. Eladtak 5.777.332 kg. szivarkadohányt, 6.666 624 pipadohányt, 111.257.839 darab szivar és 5.002.427.661 darab cigarettát. Az eladott gyárt­mányok és nyersdohány 281 millió pengő be­vételt jelentett a Dohányjövedéknek, amivel szemben, kiadása 65.190.940 pengő volt. A tiszta nyereség tehát 215.820.866 pengőt tett ki Az előző évben bevétel csak 143,3 millió, a nyere­ség csak 36.5 millió pengőt tett ki. Sorozatos sonkalopások „ Pécs, március 31. Úgy látszik, a húsvéti ünnepek közelsége ad aktualitást a sonka­­lopásnak. Tegnap egy ilyen bejelentés érkezett a rendőrségre, mára virradóra két helyen mű­ködött a sonka­ tolvaj, aki azonban nem mutat­kozott válogatósnak, mert ugyanakkor szalon, hát és kolbászt is hajlandó volt magával vinni. Az egyik károsult Wöllner Frigyes, Rákóczi út 13. szám alatti lakos. Bezárt pad­lásának zárját felfeszítették és a tolvaj így jutott az elkülönített részbe, ahonnan, a két hátsó füstölt sonkán kívül, szalonnát és kol­bászt lopott el, 120 pengő értékben. A másik betörés színhelye a Kisposta­völgy, ahol Suvákovics Mátyás bezárt la­­kásába hatolt be a tolvaj, még pedig álkulcs segélyével. Az éléskamrából egy sonkát és kol­bászt vitt el. A kár 40 pengő. A rendőrség megindította a nyomozást. AMERIKAI BOMBA­VETŐK ÉRKEZTEK AUSZTRÁLIÁBA Washington, március 31. (Bud. Tud. Az ausztráliai légierő parancsnokságának közlése szerint amerikai bombavető repülőgépek érkez­tek légiúton a szövetséges légierő megsegíté­sé­re ---­— E­NDR­ASS SORHAJÓHADNAGY NEM TÉRT VISSZA UTOLSÓ ÚTJÁRÓL Berlin, március 31. (NTI) Endrass sorhajó­hadnagy, búvárnaszád parancsnok, a tölgyfa­lombos lovagkereszt tulajdonosa, mint a Né­met Távirati Irodával közült, utolsó útjáról nem tért vissza. Egyike volt a legsikeresebb búvárnaszádparancsnoknak. 1919-ben ott volt a Prien sorhajóhadnagy búvárnaszádján, amely annak idején behatolt a Scapa Flow öbölbe, ahol nagy pusztításokat végzett az ott hor­gonyzó hadihajók között. (MTI) . Az ismert zsiradékhiány miatt a mosó­­zappan gyártásához drágább növényolajok fel­­használása is szükségessé vált. A közellátás­­ügyi miniszter a szociális szempontból is fon­tos közszükségleti cikk árának felemeléséhez nem járult hozzá. A drágább nyersanyagok fel­­használásából eredő többlet, költség fedezetéről úgy gondoskodott, hogy a kozmetikai cikkek és illatszerek előállítási 35 százalékos pót­fel­ár felszámítására kötelezi és a pótfelárból eredő többlet bevételét igénybe veszi. Az ilyen módon előteremtett alapból kívánja egyensú­lyozni a, mosószappan árát. A közellátásügyi miniszter ma megjelent rendeletében kötelezte a­ piperecikkek és illatszerek előállítóit, a 35 százalékos pót­felár alkalmazására és az ily módon nyert összeg befizetésére. A pótfelár alkalmazását kiterjesztette a kereskedők rak­táron levő készleteire is.

Next