Pécsi Napló, 1942. június (51. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
4. oldal. PÉCSI NAPLÓ házat* (1)ШМ1942 június 2. Hadbavonult tagjai hozzátartozóinak megsegítésére alapot létesít a Pécsi Ipartestület Pécs, június 1. A Pécsi Ipartestület, tagjait is vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlésre hívta össze, amelyen a város képviseletében megjellent dr. Várnagy Elemér népjóléti tanácsnok és dr. Zala J. Béla aljegyző. A rendkívüli közgyűlést M . Vas Ferenc országgyűlési képviselő, a Pécsi Ipartestület elnöke nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a tárgysorozaton mindössze egy tárgy szerepel :a hadbavonult iparosok hozzátartozói részére segélyalap létesítése. Megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy minden iparosnak kötelessége gondoskodni hadbavonult iparostársának hozzátartozóiról. Ezután Erdősi Emil ipartestület főjegyző ismertette az iparosság és hozzátartozóinak helyzetét az első világháborúban. Annak idején a frontról hazatért iparosok elnéptelenedett üzemeket, zárt üzleteket találtak itthon. Ennek nem szabad megismétlődnie a mostani második világháború befejezése után. Éppen ezért a Pécsi Ipartestület javaslatot terjesztett a rendkívüli közgyűlés elé, hogy segélyalapot létesítsen. Erdősi Emil beszédében hangoztatta, hogy amennyiben a tagok tagsági díjainak huszonöt százalékát segélyalapra felhaszrálják olyképpen, hogy a tagsági díj után fizetendő összeg két pengőnél kevesebb ne legyen úgy di segélyalap máris biztosítva lenne javaslatot tett ara nézve, hogy a tagok ezt a minimális két pengőt ne részletekben, hanem egy összegben fizessék be. A rendkívüli közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta a javaslatot, majd Várnagy Elemér dr. népjóléti tanácsnok emelkedett szólásra és beszédében a következőket mondotta: — A javaslat egyhangú elfogadása után talán meg kellene dicsérnem a pécsi iparosságot. Nem teszem, mert az lett volna furcsa, ha ez a határozat most nem születet volna meg. A pécsi iparosság a mai napon méltónak mutatkozott elődeihez és elődeinek szelleméhez. ЯИВ I ,тг 1---ВЯИВИИИ8— Éppen ezért engedjék meg nekem, hogy mint a város népjóléti tanácsnoka, akinek a hadigondozás is hatáskörébe tartozik, köszönetet mondjak a pécsi iparosságnak nemes gesztusáért és azért az áldozatért, amelyet magára vállalt. Ezt az áldozatot nekünk meg kellett hoznunk. Én úgy érzem, hogy ez a város többi társadalmi rétege felé is példa lesz, hogy a mai időkben mindenki nyissa meg nemcsak a szívét, hanem az erszényét is. Ezután Erős Emil rámutatott arra, hogy a Pécsi Ipartestület nemcsak a hadba vonultak hozzátartozóit kívánja támogatni, hanem gondoskodni akar arról, hogy üzemeik fellendüljenek. Éppen ezért rendkívüli segélyt vesz igénybe. Mint ismeretes Pécs város hatósága már 10 ezer pengőt bocsátott a hadbavonult iparosok hozzátartozóinak segélyezésére. Ezt az összeget a Pécsi Ipartestület 2 500 pengővel bővíti ki, így összesen 12.500 pengő áll majd a hadbavonult iparosok rendelkezésére. Az iparügyi miniszter pedig ennek négyszeresét szavazza meg. Ezt az összeget kölcsönként folyósítják majd a hadbavonult iparosok üzemeit fenntartó hozzátartozóknak. Várnagy Elemér dr. Ezután bejelentette, hogy a Pécsi Városi Közjóléti Szövetkezetnek 20 ezer pengő áll rendelkezésére a sokgyermekes kisiparosok és kiskereskedők támogatására. Szükség esetén a sokgyermekes kisiparosok és kiskereskedők hozzátartozói ezt az összeget ,és igénybe vehetik. Az összegből 10 ezer pengőt a sokgyermekes kisiparosok, 10 ezer pengőt pedig a kiskereskedők támogatására fordíthatnak. A rendkívüli közgyűlés Morvay Ferenc országgyűlési képviselő zárószavával ért véget. Köszönetet mondott Pécs város polgármesterének és vezetőségének, amiért messzemenően gondoskodik a hadbavonult iparosok hozzátartozóinak támogatásáról. Pécs, június 1. A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének Mécs László Önképzőköre ez évben bekapcsolódott abba a kulturális mozgalomba, amelyet városunk polgármestere, dr. Esztergár Lajos indított el. Ennek keretében az egyesület lelkes tagjai részvettek a Pécs szab. kir. város Népművelési Bizottsága által rendezett kedélyképző tanfolyamon. A tanfolyam az elmúlt héten zárult le és annak résztvevői vasárnap, május 31-én a Pécsi Nemzeti színház színpadán tartották meg prózai záróvizsgájukat. Ez alkalommal bemutatták Szigligeti Ede: „A cigány“ című három felvonásos népszínművét. A színdarab bemutatása előtt a Hivatásszervezet jelvényeivel díszített színpadon Füri Dénes, az Egyesület alelnöke üdvözölte a szép számban megjelent közönséget. Megnyitóbeszédében a következőket mondotta: A Hivatásszervezet Mécs László önképzőkörének tagjai napi munkájuk után fáradságot nem ismerő szorgalommal vettek részt a városunk kulturális programjába vett önképzőköri tanfolyamokon és dolgoztak azon, hogy ezen a májusi estén tudásukat bemutassák városunk közönségének. Ezen futármunkájukkal a hivatásszervezeti gondolatok sikerre juttatását akarják bebizonyítani és munkájukkal a szervezet megalakulása óta dolgoznak országszerte a magyar dolgozók millióinak kulturális és szociális felemelkedése érdekében és így fejtenek ki nemzetépítő munkát. önképzőköri tagjainak munkája, szorgalma és tevékenyésge nem lett volna eredményes, ha városunk vezetősége a maga kultúrprogramja keretében nem adott volna alkalmat arra, hogy ma itt, vizsga formájában önképzőkörünk szerepelhessen. Hálás köszönetünk ezért városunk szociális gondolkozású polgármesterének Esztergár Lajos dr.nak, aki átlátva az önképzőkörök népet nevelő munkáját, városunk kultúrájának felemelkedése érdekében a pécsi Nemzeti Színház színpadán szereplésüknek helyt adott. Ezt a kultúrmunkát a Hivatásszervezeteken belül működő önképzőkörök az egész ország területén a boldog magyar családért és ezzel együtt az erős Magyarországért folytatják és igaz keresztény lélekkel, erős akarattal dolgoznak ennek mielőbbi megvalósulásán. Munkájukkal pedig példát adnak mindazoknak,akik még távol tartják magukat a boldogabb magyar jövő megteremtéséért folyós munkától. Köszönetet mondok a város vezetőségének, a Népművelési Bizottságnak, a tanfolyamvezetőknek, oktatóinak, akiknek lelkes és buzdító munkája eredményeként jelenhettünk meg ma itt. Mielőtt átadom a helyet az önképzőkör szereplő tagjainak, szavamat Mécs László egyik versével zárom: „Legyen minden magyar vadócba rózsát oltó, hogy szebb legyen a magyar föld.“ Adja Isten, hogy úgy legyen. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd elhangzása után a Hivatástervezet Mécs László önképzőkörének műkedvelői nagy sikerrel mutatták be „A cigány“ című színművet. Zsiga cigányt kitűnően alakította Dudek István, aki az átlagos műkedvelők közül :ввдива-авв в ! A Hivatásszervezet Mécs László Önképzőköre sikerrel mutatta be Szigligeti Ede népszínművét, „A cigány ” messze kimagaslott. Színésztehetséget fedeztünk fel benne, amelyet érdemes fejleszteni. A cigány gyermekeit, Rózsit Iványi Lujza, Petit pedig Beer Ferenc alakította ügyesen. Iványi Lujza néhány örjöngési jelenettel forró sikert aratott. A közönség tapsviharral jutalmazta jó játékát. A szereplők közül kiemelkedett még Fábián Tibor. A darab többi szereplőie név szerint Antal István, Hölbling Mária, Kálmán Rózsa, Lász Jenő, Pálmai Sándor, Hornung László, Hegyes Tibor, Kalocsai Margit, Mészáros Anna, Wirth Magda, Juczi Mária, Mayer József, Román János és Szlatkay Gyula, tehetsége legjavát nyújtotta. A darabot Vass Irma színművésznő tanította be, akit a népszínmű sikeres előadásának megrendezéséért őszinte elismerés illet. 0 perc gazdasági földrajz Mongolikuo egy Japánbarát állam, Csungking-Kiaótól északra Röviddel azután, hogy Mandzsukuo miniszterelnöke néhány héttel ezelőtt hivatalos tokiói látogatáson tett hitet Mandzsukuo és Japán szoros politikai érdekközössége mellett, érkezett Teh Wang, Belső-Mongóla államfője rövid tartózkodásra Hszinkingbe, Mandzsukuo fővárosába. A diplomáciai szokások nyelvén ez a látogatás azt jelenti, hogy Belső-Mongola is szolidárisnak vallja magát Mandzsukuo politikai felfogásával. Csungkingkíng északi szomszédságában Mandzsukuon kívül tehát még egy állam támogatja Japánt a tartós keletázsiai béke megteremtésére irányló törekvéseiben. Mandzsúria és Mongólia baráti kapcsolatai már régi keleti közös hagyományokra tekint-hetnek vissza. Földrajzi szempontból mindketten Kína északi peremállamai közé tartoznak és hosszú ideig kínai uralom alatt állottak. Szabadságukat a kínai birodalom gyengesége és Japán barátsága adta vissza, nekik. Belső- Mongólia, a mongolok lakta Ázsia kisebb, de , értékesebb része, volt, a nagymongol mozgalom felújítója is. Északi szomszédja Külső- Mongólia árulása folytán már a huszas évek elején bolsevista fennhatóság alá került. A szovjet azonban nem elégedett meg bitorlásával és még a legutóbbi években is azt hirdette, hogy Belső-Mongólia „felszabadítása“ is a bolsevizmus feladata. A kínai fennhatóság alól felszabadult Belső-Mongólia a Mandzsukuo nevéhez alkalmazkodva 1937 óta a „Mongolikuo“ nevet viseli. Területe körülbelül megfelel Franciaországénak, lakóinak száma meghaladja az öt milliót. Természeti kincsei még feltáratlanok, jelentősége azonban így is nagy, mert rajta vonul át a Peking-Urga-Bajkál-tó karavánút. Amikor a vidék egyetlen vasútvonalát, a Peking-Kalgan- Pontau vonalat Japán 1937 őszén egész terjedelmében elfoglalta, más mongol fejedelmekkel és Li mongol tábornokkal együtt Teh Wang herceg nyomban felismerte, hogy melyik oldalra szólítják országa nemzeti érdekei. Amit 1935-ben, amikor Mahgkon néven akart független államot alapítani, nem tudott megvalósítani, Japán támogatásával most elérte. Hét évszázados álom után 1937 novemberében a történelmi jelentőségű suiyanai nemzetgyűlésen újból megalakult a mongol állam. Azóta Teh Wang Mongolikuo élén változatlanul Japán oldalán áll: К—у L—а.