Pécsi Napló, 1942. június (51. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ házat* (1)ШМ1942 június 2. Hadbavonult tagjai hozzátartozóinak megsegítésére alapot létesít a Pécsi Ipartestület Pécs, június 1. A Pécsi Ipartestület, tagjait i­s vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlésre hívta­­ össze, amelyen a város képviseletében megje­­l­lent dr. V­á­r­n­a­g­y Elemér népjóléti tanácsnok­­ és dr. Zala J. Béla aljegyző. A rendkívüli­­ közgyűlést M .­­ V­a­s Ferenc országgyűlési­­ képviselő, a Pécsi Ipartestület elnöke nyitotta meg, aki bejelentette, hogy a tárgysorozaton mindössze egy tárgy szerepel :a hadbavonult iparosok hozzátartozói részére segélyalap léte­sítése. Megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy minden iparosnak kötelessége gondos­kodni hadbavonult iparostársának hozzátar­tozóiról. Ezután E­r­d­ő­s­i Emil ipartestület fő­jegyző ismertette az iparosság és hozzátarto­zóinak helyzetét az első világháborúban. An­nak idején a frontról hazatért iparosok elnép­telenedett üzemeket, zárt üzleteket­ találtak itt­hon. Ennek nem szabad megismétlődnie a mos­tani második világháború befejezése után. Ép­pen ezért a Pécsi Ipartestület javaslatot ter­jesztett a rendkívüli közgyűlés elé, hogy segély­alapot létesítsen. Erdősi Emil beszédében han­goztatta, hogy amennyiben a tagok tagsági dí­jainak huszonöt százalékát segélyalapra felhasz­­­rálják olyképpen, hogy a tagsági díj után fi­zetendő összeg két pengőnél kevesebb ne le­gyen úgy di segélyalap máris biztosítva lenne javaslatot tett ara nézve, hogy a tagok ezt a minimális két pengőt ne részletekben, hanem egy összegben fizessék be. A rendkívüli közgyűlés egyhangú lelkese­déssel fogadta a javaslatot, majd Várnagy Elemér dr. népjóléti tanácsnok emelkedett szó­lásra és beszédében a következőket mondotta: — A javaslat egyhangú elfogadása után ta­lán meg kellene dicsérnem a pécsi iparosságot. Nem teszem, mert az lett volna furcsa, ha ez a határozat most nem születet volna meg. A pécsi iparosság a mai napon méltónak mutat­kozott elődeihez és elődeinek szelleméhez. ЯИВ I ,тг 1---ВЯИВИИИ8— Éppen ezért engedjék meg nekem, hogy mint a város népjóléti tanácsnoka, akinek a hadigon­dozás is hatáskörébe tartozik, köszönetet mond­jak a pécsi iparosságnak nemes gesztusáért és azért az áldozatért, amelyet magára vállalt. Ezt az áldozatot nekünk meg kellett hoznunk. Én úgy érzem, hogy ez a város többi társadalmi rétege felé is példa lesz, hogy a mai időkben mindenki nyissa meg nemcsak a szívét, hanem az erszényét is. Ezután E­r­ő­s­­ Emil rámutatott arra, hogy a Pécsi Ipartestület nemcsak a hadba vonultak hozzátartozóit kívánja támogatni, hanem gon­doskodni akar arról, hogy üzemeik fellendül­jenek. Éppen ezért rendkívüli segélyt vesz igénybe. Mint ismeretes Pécs város hatósága már 10 ezer pengőt bocsátott a hadbavonult iparosok hozzátartozóinak segélyezésére. Ezt az összeget a Pécsi Ipartestület 2 500 pengővel bővíti ki, így összesen 12.500 pengő áll majd a hadbavonult iparosok rendelkezésére. Az iparügyi miniszter pedig ennek négyszeresét szavazza meg. Ezt az összeget kölcsönként fo­lyósítják majd a hadbavonult iparosok üzemeit fenntartó hozzátartozóknak. Várnagy Elemér dr. Ezután bejelentette, hogy a Pécsi Városi Közjóléti Szövetkezetnek 20 ezer pengő áll rendelkezésére a sokgyerme­kes kisiparosok és kiskereskedők támogatására. Szükség esetén a sokgyermekes kisiparosok és kiskereskedők hozzátartozói ezt az összeget ,és igénybe vehetik. Az összegből 10 ezer pengőt a sokgyermekes kisiparosok, 10 ezer pengőt pe­dig a kiskereskedők támogatására fordíthat­nak. A rendkívüli közgyűlés Morvay Ferenc or­szággyűlési képviselő zárószavával ért véget. Köszönetet mondott Pécs város polgármesteré­nek és vezetőségének, amiért messzemenően gondoskodik a hadbavonult iparosok hozzá­tartozóinak támogatásáról. Pécs, június 1. A Magyar Dolgozók Orszá­gos Hivatásszervezetének Mécs László Önkép­zőköre ez évben bekapcsolódott abba a kulturá­lis mozgalomba, amelyet városunk polgármes­tere, dr. E­s­z­t­e­r­g­á­r Lajos indított el. Ennek keretében az egyesület lelkes tagjai részvettek a Pécs szab. kir. város Népművelési Bizottsága által rendezett kedélyképző tanfolyamon. A tanfolyam az elmúlt héten zárult le és annak résztvevői vasárnap, május 31-én a Pécsi Nem­zeti színház színpadán tartották meg prózai záróvizsgájukat. Ez alkalommal bemutatták Szigligeti Ede: „A cigány“ című három felvo­­násos népszínművét. A színdarab bemutatása előtt a Hivatás­szervezet jelvényeivel díszített színpadon Für­i Dénes, az Egyesület alelnöke üdvözölte a szép számban megjelent közönséget. Megnyitóbeszé­dében a következőket mondotta: A Hivatás­­szervezet Mécs László önképzőkörének tagjai napi munkájuk után fáradságot nem ismerő szorgalommal vettek részt a városunk kulturá­lis programjába vett önképzőköri tanfolyamo­kon és dolgoztak azon, hogy ezen a májusi es­tén tudásukat bemutassák városunk közönsé­gének. Ezen futármunkájukkal a hivatásszer­vezeti gondolatok sikerre juttatását akarják be­bizonyítani és munkájukkal a szervezet megalakulása óta dolgoznak országszerte a magyar dolgozók millióinak kulturális és szociális felemelkedése érde­kében és így fejtenek ki nemzetépítő mun­kát. önképzőköri tagjainak munkája, szorgalma és tevékenyésge nem lett volna eredményes, ha­­ városunk vezetősége a maga kultúrprogram­ja keretében nem adott volna alkalmat arra, hogy ma itt, vizsga formájában önképzőkörünk sze­repelhessen. Hálás köszönetünk ezért városunk szociá­lis gondolkozású polgármesterének Eszter­­gár Lajos dr.nak, aki átlátva az önképzőkörök népet nevelő munkáját, városunk kultúrájának felemelkedése érdekében a pécsi Nemzeti Szín­ház színpadán szereplésüknek helyt adott. Ezt a kultúrmunkát a Hivatásszervezete­ken belül működő önképzőkörök az egész ország területén a boldog magyar családért és ezzel együtt az erős Magyarországért folytatják és igaz keresztény lélekkel, erős akarattal dol­­goznak ennek mielőbbi megvalósulásán. Mun­kájukkal pedig példát adnak mindazoknak,­­akik még távol tartják magukat a boldogabb magyar jövő megteremtéséért folyós munkától. Köszönetet mondok a város vezetőségének, a Népművelési Bizottságnak, a tanfolyamveze­­tőknek, oktatóinak, akiknek lelkes és buzdító munkája eredményeként jelenhettünk meg ma itt. Mielőtt átadom a helyet az önképzőkör szereplő tagjainak, szavamat Mécs László egyik versével zárom: „Legyen minden magyar va­­dócba rózsát oltó, hogy szebb legyen a magyar föld.“ Adja Isten, hogy úgy legyen. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd elhangzása után a Hivatástervezet Mécs László önképzőkörének műkedvelői nagy sikerrel mu­tatták be „A cigány“ című színművet. Zsiga cigányt kitűnően alakította Dudek István, aki az átlagos műkedvelők közül :ввдива-авв­ в !­­ A Hivatásszervezet Mécs László Önképzőköre sikerrel mutatta be Szigligeti Ede népszínművét, „A cigány ” messze kimagaslott. Színésztehetséget fe­deztünk fel benne, amelyet érdemes fej­leszteni. A cigány gyermekeit, Rózsit Iványi Lujza, Petit pedig Beer Ferenc alakította ügyesen. Iványi Lujza néhány örjöngési jelenettel forró sikert aratott. A közönség tapsviharral jutal­mazta jó játékát. A szereplők közül kiemelke­dett még Fábián Tibor. A darab többi sze­replőie név szerint Antal István, Hölbling Má­ria, Kálmán Rózsa, Lász Jenő, Pálmai Sándor, Hornung László, Hegyes Tibor, Kalocsai Mar­git, Mészáros Anna, Wirth Magda, Juczi Má­ria, Mayer József, Román János és Szlatkay Gyula, tehetsége legjavát nyújtotta. A darabot Vass Irma színművésznő taní­totta be, akit a népszínmű sikeres előadásának megren­dezéséért őszinte elismerés illet. 0­ perc gazdasági földrajz Mongolikuo egy Japánbarát állam, Csungking-Kiaótól északra Röviddel azután, hogy Mandzsukuo mi­niszterelnöke néhány héttel ezelőtt hivatalos tokiói látogatáson tett hitet Mandzsukuo és Japán szoros politikai érdekközössége mellett, érkezett Teh Wang, Belső-Mongóla államfője rövid tartózkodásra Hszinkingbe, Mandzsukuo­­ fővárosába. A diplomáciai szokások nyelvén­­ ez a látogatás azt jelenti, hogy Belső-Mongola­­ is szolidárisnak vallja magát Mandzsukuo politikai felfogásával. Csungkingkíng északi szomszédságában Mandzsukuon kívül tehát még egy állam támogatja Japánt a tartós ke­letázsiai béke megteremtésére irányló törekvé­seiben. Mandzsúria és Mongólia baráti kapcsolatai már régi keleti közös hagyományokra tekint-­­­hetnek vissza. Földrajzi szempontból mindket­ten Kína északi peremállamai közé tartoznak és hosszú ideig kínai uralom alatt állottak. Szabadságukat a kínai birodalom gyengesége és Japán barátsága adta vissza, nekik. Belső- Mongólia, a mongolok lakta Ázsia kisebb, de , értékesebb része, volt, a nagymongol mozga­lom felújítója is. Északi szomszédja Külső- Mongólia árulása folytán már a huszas évek elején bolsevista fennhatóság alá került. A szovjet azonban nem elégedett meg bitorlá­sával és még a legutóbbi években is azt hir­dette, hogy Belső-Mongólia „felszabadítása“ is a bolsevizmus feladata. A kínai fennhatóság alól felszabadult Bel­ső-Mongólia a Mandzsukuo nevéhez alkalmaz­kodva 1937 óta a „Mongolikuo“ nevet viseli. Területe körülbelül megfelel Franciaországé­nak, lakóinak száma meghaladja az öt milliót. Természeti kincsei mé­g feltáratlanok, jelentő­sége azonban így is­ nagy, mert rajta vonul át a Peking-Urga-Bajkál-tó karavánút. Amikor a vidék egyetlen vasútvonalát, a Peking-Kalgan- Pontau vonalat Japán 1937 őszén egész terje­delmében elfoglalta, más mongol fejedelmekkel és Li mongol tábornokkal együtt Teh Wang herceg nyomban felismerte, hogy melyik ol­dalra szólítják országa nemzeti érdekei. Amit 1935-ben, amikor Mahgkon néven akart füg­getlen államot alapítani, nem tudott megvaló­sítani, Japán támogatásával most elérte. Hét év­százados álom után 1937 novemberében a tör­ténelmi jelentőségű suiyanai nemzetgyűlésen újból megalakult a mongol állam. Azóta Teh Wang Mongolikuo élén változatlanul Japán oldalán áll: К—у L—а.

Next