Pécsi Napló, 1942. augusztus (51. évfolyam, 173-195. szám)

1942-08-01 / 173. szám

2. oldal. Hétfőtől kezdve újból 20 deka a kenyér napi fejadagja­­ Pécs, július 31. Megemlékeztünk már arról, hogy a kormány augusztus elejével visszaállí­totta a lecsökkentés előtti kenyéradagot, amely szerint a nem nehéztesti munkát végzők napi fejadagja a mostani átmeneti 15 deka helyett újból napi 20 deka. Ez a rendelkezés, mely ismét 20 dekára emeli a kenyér fejadagját, augusztus 3-án, hétfőn lép életbe. A város illetékes ügyosztályától nyert ér­tesülésünk alapján közöljük, hogy az augusz­tus havi lisztjegyekre hetenként 40 deka fi­nomliszt, vagy ugyanannyi száraz tészta vásá­rolható, de liszt és száraztészta helyett a heti jegy 40 deka búzadarára is beváltható. Itt említjük még meg, hogy rizs egyelőre nem igényelhető. Pécs szab. kir. város közellátási ügyosz­tálya a sütők és kenyéreladással foglalkozó kereskedők figyelmét felhívja, hogy kenyeret augusztus hó 1. és 2.-i kenyérjegyekre 15 deká­val kell kiadni, folyó évi augusztus hó 3-tól, hétfőtől kezdődően pedig a rendes kenyér­adag 20 dkg-os lesz. Az elszámolásnál tehát az augusztus 1 és 2-i jegyek külön ragasztandók fel. A képviselőim bizonytalan időre elnapolta üléseit Budapest, július 31. (Bud. Ért.) A képvi­selői ház pénteki ülésén beterjesztette a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló javaslaton a fe­­sőház által végzett módosításokról szóló bizott­sági jelentést. Ennek tárgyalását a déli 1 órai ülés napirendjére tűzték ki. A képviselőház második ülését 1 óra után nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök Fricke Valér előadó ismertette a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslaton a felső­ház által eszközölt módosításokat és erről szóló együttes bizottsági jelentést. A módosításokat a képviselőház vita nélkül elfogadta és erről értesíti a felsőházat. Tasnádi Nagy András elnök napirendi ja­vaslatára ezután a képviselőház bizonytalan időre elnapolta üléseit. Az elnök végül kelle­mes üdülést kívánt a Ház tagjainak, akik he­lyükről felállva éljenzéssel, és tapssal visz­o­nozták a jókívánságokat és meleg ünneplés­­­ben részesítették Tasnádi Nagy Andrást. Az ülés negyed 2 órakor ért véget. Megrendítő kettős öngyilkosság Budapesten Budapest, július 31. (Bud. Ért.) A Magyar­­ország írja: Megrendítő kettős öngyilkosság történt pénteken délben Budapesten, az Orom utca 42 számai kastélyban. Hegedűs Lóránt né pénzügyminiszter, az országosan ismert író, a TÉBE elnöke és vett felesége és Margit leánya megmérgezte magát és meghalt. A tragédiát fél 1 óra után fedezte fel Hegedűs Lorántné ápolónője. Midőn Hegedűs Margitra és édes­anyjára, Hegedűs Lorántnéra rátaláltak, már egyikükben sem volt élet. Egy búcsúlevelet találtak, amely Hegedűs Loránthoz szól. A búcsúlevelet egyelőre a rendőri bizottság vette magához. Egy asztalon pohárban ciánméreg maradványait találták. Valószínű, hogy a gyor­san ölő méreg percek alatt elvégezte rettenetes munkáját. A vizsgálat megállapítása szerint He­gedűs Margit kedden a személyzet ellőtt ezt mondotta édesanyjának: Mama haltunk meg együtt, nincs ennek az életnek így semmi ér­telme. Minden bizonnyal ez a drámai mondat­­ indította el útjára a mai szomorú eseményt. A Tátran Színház krónikája Írta: ZITAS BERTALAN 17. Hogyne emlékezném, a harctéri legé­nyem, hűséges társam jóban-rosszban, szenvedésben. Neki köszönhetem hogy a balkarom megmaradt, ha bénán is. Ha ő nem cipel a hátán a ravaruszkai mezőről a tábori kórházba, ma félkarral szolgálom a hazát — ha ugyan szolgálom. A kérdések özöne patakzik mindket­tőnk száján. Nagyot néz az arany gallérom­ra: — Hát nem tartalékban tetszik sza­­gálni? De nem ám! Elmondom dióhéjban életem sodrát-fodrát az utolsó negyedszá­zadban, amióta nem láttuk egymást. Ő is kiteregeti a magáét. Neki kis híján a lába maradt oda, fog­ságba cipelték be, sebesülten. Egy év múlva szökés hetedhét országon át, haza Itthon újra a munka, három ember helyett is, a kicsi birtokon. Nemsokára feleség, azután család, négy gyerek, most már unoka is. Kicsit megkopott, megfakult, szürke a haja is, akár lekonyuló nagy baju­sza. — Jánoskám, maga most is katona. Ötvenedik évivel? — Megtesszük mi is a magunkét, job­ban, mint akárhány mai legényke. A fiam is katona, restelleném, ha én kimaradnék. Helyrehozzuk, ami tizennyolcba elveszett. Ezzel tartozunk a becsületnek. Kisül, hogy a Felvidéken is ott ünne­pelt, meg Kárpátalján is, mutatja is büsz­kén az érmet, ott zörög a kisezüsttel. — Nem nyugszom, míg Erdélyt meg nem látom. Két hét múlva Kolozsváron szorongatjuk az oláh menyecskéket. — Nana, János, öreg mán a legény. — öregember nem vénember. Tisztjeitől tudom meg később, most is egyike a legpompásabb embereknek. Cso­dálatos, számtalan ilyennel találkozom sok-sok táborban, zúgolódás nélkül cipeli terhét valamennyi, túltesznek akármelyik fiatalon. Az előadás után még egyszer fölkeres János, szorongatja kezemet: — Áldja meg az én Istenem, hogy ilyen szépen eltanálták, mi kell a fáradt magyarnak. Harmadik hónapja rúgjuk itt a port, de ilyen szép estét nem kaptam ajándékba, legfeljebb a lakodalmamkor . . Másnap Nyirmihát vdi. A szeszgyár udvarán játszunk, négyezer ember előtt, villanyvilágítással. Tündéri fényt áraszt a két ötszázas égő, a szemet vakítja, úgy el­szoktunk már tőle. A derék híradósok sze­relték fel, szempillantás alatt. Itt is, de mindenütt, csapatostul özön­lenének segíteni. Két órán belül nő a szín­pad, mint a gomba, néhol még hamarább nagy a búsulás, mikor szétbontják elő­adás után: — Hagyjuk még vagy két napig. Nem kár ezért a sok szépért, jóért? Itt is elvegyülök a „nép“ között, Put­nik Bálinttal. Az egyik meghatva szoron­gatja a kezünk: — Igazgató úr, életemben most látok először ilyet. Elnézném egy álló hétig, ét­len-szomjan... Másnap Nyirbogád. A Fiátot majd el­nyeli a homok. Köpköd, prüszköl, amíg ki­jutunk a marhalegelőre. Itt játszunk. Ve­szett szél fa, belekap a körfüggönybe, alig bírják kifeszíteni. A tartó­gerendák min­den pillanatban hasravágódnak, a színpad­építőkkel együtt. Keskeny­ filmre vesznek fel minden mozzanatot, érkezésünktől a játék kezde­téig. Még ez sem rázza fel a társaságot. Annyira lehűl a levegő, hogy vacogunk, kü­lönösen a hölgyek. Libabőrös mindegyik. Kub­inétól félóránként megkérdem: — Nem beteg? Szinte szállóige már. Reggelenként kó­rusban fogadják: — Kuthyné, nem beteg? Biczó Margit, a primadonnánk suttogó szopránná válik, annyira berekedt. A kis Szabó Jutka fél­percenként köhög, mélyről, a mell legbelsejéről, az ügyelőnk dülöngő a láztól. Még a leggavallérabb fiúnk, Sághy Pista, a bonviván is, felgyűri a gallért, pe­dig ez már nagy szó. Erősen latolgatom, lefújom az előadást. Ekkor sürgős gép­táviratot hoznak. A sajtóosztály ma kiszáll. Na, soha jobbkor! Ebben a pocsék időben, mindjárt hét óra, félóra múlva kezdjük. Egészen beborult, majdnem sö­tét az ég, alighanem zivatart kapunk, pe­dig még eddig elkerült bennünket. A tár­sasággal közlöm a hírt: játszunk, ha mind­járt bőrig ázunk is. Még az a szerencse, hogy az öltöző fedett sátor, délután rögzí­tette az árkászok figyelme. A tisztek hó­­palackokban rumos teát küldenek. Jól esik, egy percre felvillanyozza a társaságot. Hát még mikor a négyszeres tömegen végig­tekintenek. Zöldet a kopár mező a kaki­­színtől, jólesik a szemnek, pedig már hozzászokhattunk. (Folyt. köv.) _ ,_jj[ ■ 1912. augusztus 1. PÉCSI NAPLÓ нчаимвин RÖVI­D ТА УШАТО К A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI» Budapest, július 31. A 36 tagú országos honvédelmi bizottság péntek délelőtti ülésén letárgyalta és tudomásul vette az ipari munka­­felügyelőségek megszervezéséről, valamint a katonai szolgálatot teljesítő közszolgálati al­kalmazottak illetményeinek újabb szabályozá­sáról szóló már megjelent két kormányrende­letet. Vichy, július 31. (OFI) Washingtonból je­lentik, hogy ott csütörtökön tartották meg az első légvédelmi gyakorlatot. AZ ANGOL KORMÁNY FÉL A NYILATKOZATOKTÓL London, július 31. Az alsóház csütörtöki ülésén néhány képviselő rámutatott arra, hogy a kormánynak a parlamentet zárt ülésre kellene összehívni, hogy beszámoljon a képviselők kü­lönböző kérdéseire. Cripps válaszában kijelen­tette, hogy a kormánynak nincs szándékában nyilatkozni a helyzetről, sem pedig nem kíván zárt ülést rendezni, annál is kevésbé, mert a brit kormánynak különböző oldalról amúgy is sze­mére vetették, hogy túlságosan sok zárt ülést rendez. Cripps végül rámutatott arra, hogy a fennálló komoly helyzetben a kormány nem tehet semmiféle nyilatkozatot, mivel a nyilat­kozattól esetleg sok ember élete függ. «шито а амт MAJSZKI MÁR AZ ALSÓHÁZBAN IS BELEAVATKOZIK AZ ANGOL POLITIKÁBA Róma, július 31. (Stefani) Kerülő úton ér­kezett jelentések szerint Londonban rendkívül nagy feltűnést keltett Majszki szovjet nagykö­­vetnek az angol al­sóház vitájában történt köz­vetlen beleavatkozása. Ilyen esetre még nem volt példa mióta az angol parlament fennáll Majszki ugyanis az alsóház vitájának megkez­désekor felemelkedett helyéről, a diplomáciai karból és a jelenlevő képviselőkhöz fordulva drámai szavakban ecsetelte Szovjetoroszország tényleges helyzetét. A képviselők fagyos hall­gatással fogadták Majszki beszédét

Next