Pécsi Napló, 1943. február (52. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-02 / 26. szám
2. oldal. 1' ECh ! NAPLÓ Szigetvár hős védőjét ünnepelte a „Zrínyi Miklós“ hadapródiskola Az ünnepségről a rádió hangfelvételt készített Pécs, február 1. A m. kir. „Zrínyi Miklós“ gyalogsági hadapródiskola, hétfőn tartotta meg névadó hősének, gróf Zrínyi Miklósnak, Szigetvár hős védőjének emléknapját. Az ünnepség tulajdonképpen már január 31-én, vasárnap kezdődött meg, amikoris este hat és hét óra között a nyolcadik gyalogezred zenekara zenés takaródót adott Az iskola növendékei pattogó katonai indulók ütemére vonultak végig Pécs város utcáin. Február 1-én, hétfőn reggel 7 órakor azután zenés ébresztőre virradt a hadapródiskola minden egyes növendéke. A katonai ünnepélyt a Szózat nyitotta meg, ameket a Zrínyi Miklós gyalogsági hadapródiskola növendékeinek énekkara énekelt el. Ezután az iskola parancsnoka, vitéz Kövesy Béla felolvasta az erre a napra kiadott következő díszparancsot: DÍSZPARANCS A folyó 1942/43-as tanévvel újjászervezett m. kir. ..Zrínyi Miklós" honvéd gyalogsági hadapródiskola ma ünnepli iskolanapját, névadó hőse, gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős és vértanú emlékezetét. Névadó hősünk élete és példája tündöklő vezércsillaga mindennapi munkánknak, jövendő, magasztos hivatásunkra való készülésünknek. Mégis a mai ünnep igazában az a nap, amikor félretéve a hétköznapok kemény kötelességteljesítését, szent, ábitatos tisztelgésre sorakozunk, hogy eszményképünknek hódoljunk. Ma különösen is feltekintünk reá és keressük, ki is ő nekünk? Mit jelent az iskolánk homlokára felírt tündöklő név, gróf Zrínyi Miklós neve. Iskolanapunk erre ad feleletet. Azt a feleletet, hogy kemény magyar férfi, harcos, a vakmerőségig bátor, magyar hős, nemzetéért égő, fajáért, hazájáért életét páratlan áldozatkészséggel feláldozó vértanú volt. Mindannak legnagyobb, örökszép megtestesülése volt, amit röviden úgy nevezünk: magyar katona, magyar honvéd. Egy nemzet csak akkor virágozhat és fejlődhet, ha a maga sorsáról való intézkedés jogának, tehát szabadságának birtokában é n. A nemzet szabadságának, a magunk sorsáról való intézkedés jogának záloga, biztosítója, védelmezője: a magyar katona, a magyar honvéd. A magyar katona bátorsága, de különösen a magyar gyalogos törhetetlen támadó szelleme, önfeláldozásra, hősi vértanúságra kész szelleme tette lehetővé, hogy a Kárpátok koszorúzta gyönyörű földön meleg otthonokat teremthessen a magyar anyák a magyar gyermekeknek, hogy az áldott magyar föld a magyar munka révén magyar testvéreinknek teremthesse a virágoskert minden édes gyümölcsét. Mikor ez az önfeláldozó, hősi, vértanúi szellem, ha rövid időre is, kialudt a nemzet lelkében, mikor a magyar katona, ha egy pillanatra is, megfeledkezett a maga szent, magasztos hivatásáról, veszendőbe mentek a nemzet legnagyobb értékei, elveszett szabadsága és kétessé vált fennmaradása. Ezért volt az, hogy az 1918-as forradalmakban elesett magyarság, amikor megkezdte az újjáépítő munkát, s annak egyik tűzhelyét 1922-ben Pécsett a m. kir. honvéd nevelő intézetben felállította, az intézet homlokárafelíratta Zrínyi Miklós tündöklő nevét. Zrínyi e tájon vívta maroknyi hadával a hiárom világrész erejével támadó ozmán ha-A zenés ébresztő után az iskola növendékei istentiszteleten vettek részt, majd az iskola tisztjei, tiszthelyettesei, növendékei, valamint a legénységi különítmény tagjai bevonultak az intézet dísztermébe, ahol kezdetét vette a tulajdonképpeni katonai ünnepély. A megjelentek sorában ott volt többek között dr. Temessy Béla honvédelem ás parancsnok, valamint a m. kir. honvédelmi minisztérium nevelésügyi osztályának vezetője, Karlóczay Ferenc istalommal hős, örök szép példát mutató harcát. Az ellenség megsemmisítő túlereje nem rettentette. Megmutatta, hogy az erkölcsi erő, a hősi elszántság, a fanatikus hazaszeretet dacolhat negyvenszeres túlerővel. Egy elesett országot csak ezzel a szellemmel lehet újjáépíteni, csak ezzel a szellemmel lehet egy nép jövőjét biztosítani. 1922-től 1942-ig ebben a szellemben végezte munkáját elődintézetünk. Hogy ezt hogyan hajtotta végre, azt a messze orosz mezőkön létünkért folyó harcokban elesett volt egykori növendékeink nagyszáma bizonyítja. Egy volt nevelőintézeti tanár: Massányi Tibor százados és 13 volt növendékünk, éspedig: Alitisz András hdgy., Balikó Lajos fhgy., Bujdosó Andor fhgy., Dogé Béla hdgy., Faragó István hdgy., Gluzek Lóránt fhgy Győrffy-Bengyel György fhgy., Konek Sándor fhgy., Korbuly Imre fhdgy., nemes Suhay Imre hdgy., Szelepcsényi Ákos fhdgy., Telkes Kárt. v hdgy. , Topeczer Kálmán fhdgy hősi hal."a bizonyítéka annak a vértanuságra kész szellemnek, melyet ezt, a hős fiatal tisztek a Zrínyi iskola falai között szívtak magukba. Bár az iskola első feladata a nevelés, tisztikarából számosan vettek részt az országrészek felszabadításáért, s később az orosz ellen vívott harcokban, s hogy a Zrínyi szellemet hogyan képviselték, azt azok a sebesülések és hadikintüntetések mutatják, amelyeket büszkén viselnek, s melyekre büszke iskolánk is. A díszparancs felolvasása után Garay Lajos tartotta meg értékes, mélyen szántó történelmi előadását, amelyben méltatta a Zrínyiek érdemeit, a haza érdekében tett szolgálataikét, majd részletesen taglalta Szigetvár védelmének, valamint gróf Zrínyi Miklós hősi önfeláldozásának jelentőségét. A lélekemelő ünnepség a Magyar Hiszekegy eléneklésével ért véget. Katonai ünnepély 1943. február 2.st A hősök emlékművének megkoszorúzása Háromnegyed 12 órakor azután a hadapródiskola előterén kezdetét vette a katonai díszkivonulás. Az iskola tanárai és növendékei négyszögben sorakoztak fel gróf Zrínyi Miklós mellszobra mellett. A katonazenekar eljátszotta a Himnuszt, majd vitéz Kövesy Béla iskolai parancsnok a következő ünnepélyes szavakkal helyezte el az iskola koszorúját a Hősi Emlékmű talpazatára ..Mint a ma kir. ..Zrínyi Miklós" 'A honvéd gyalogsági hadapródiskola parancsnoka, az iskola névadó hősének, gróf Zrínyi Miklósnak és az ő hősi szellemében életüket a haza védelmében áldozott hősi halottiak emlékezetére helyezem el e koszorút". A koszorú elhelyezésének aktusa közben a katonazenekar a Himnuszt játszotta, míg a hadapródiskola növendékei fegyverrel kezükben feszesen tisztelegtek azok előtt, akik életüket és vérüket áldozták a drága magyar hazáért és annak szabadságáért. Ezután a kivonult növendékzászlóalj parancsnoka, Kenessey Gyula a további parancsot kérte, majd elrendelte a díszmenethez való felállást. DÍSZMENET A hadapródzászlóalj három százada és a régi főreáliskola utolsó évfolyamából alakult 4. század kemény és dübörgő léptekkel haladt el a zene ütemeire dr. Temessy Béla honvédállomásparancsnok előtt, pompás képet adva az új hadapródiskola komoly, katonás szelleméről. Ezzel a délelőtti program véget is ért. A délelőtti ünnepségről Budinszky Sándor, a magyar rádió riportere hangfelvételt készített. Hogy ezt a hangfelvételt a rádió igazgatósága mikor tűzi műsorára, az egyelőre még bizonytalan. Tény azonban az, hogy a hanglemezre felvett közvetítést a rádió igazgatósága az éter hullámain fogja továbbítani a rádió közönségéhez. Műsoros teadélután Délután 4 órakor a „Zrínyi Miklós“ gyalogsági hadapródiskola dísztermében műsoros teadélután volt. A műsoros teadélutánt a Szózat nyitotta meg, amelyet a 8. gyalogezred zenekara játszott el.. Utána LukácsIstván ünnepi beszédet mondott. Mély gondolatokat tartalmazó beszédében Zrínyi Miklós grófot mint katonai ideált állította a hadapródiskola növendékei elé, majd méltatta a nap jelentőségét. Rámutatott arra, hogy az új hadapródiskola 1942 augusztus 1 óta viseli büszke homlokzatán a gyalogsági hadapródiskola katonás címét. Ez évben tehát első ízben tartja meg a megújuló hadapródiskola a maga iskolanapját. A nagy tetszéssel fogadott előadás után rövid, vidám jelenetek mutatták be, hogyan szórakoznak a növendékek üdülőjükben, ha őket ebbeli szándékukban sürgős teendőik meg nem akadályoznák. A díszes műsoros előadás kiemelkedő pontja ez ünnepi alkalomra írott történelmi tárgyú színdarab volt, amelynek szerzője és rendezője Raffay Elemér. A darab, amelynek címe: „A Meotis-tól a Don-ig", a magyar katona ezer éve tartó hősi küzdelmeit mutatta be 7 rövid felvonáson és 23 jeleneten keresztül. A színdarab első és utolsó felvonása egy növendékteremben játszódott le, míg a többi felvonás a magyar faj hőskorát, Zrínyi utolsó óráit, egy kuruc korabeli jelenetet, majd Görgey Arthur főhadiszállását és végül egy doberdói harc jelenetet mutatott be, hogy a Donindulóval zárja le a történelmi képsorozatot. A darab zenei betétjeinek szerzője Darás István főreáliskolai növendék, míg a darab főszereplője Radványi Sándor harmadéves növendék volt, aki pompásan alakította gróf Zrínyi Miklóst, a költőt. A darab mindenegyes szereplője tehetsége és tudása legjavát nyújtotta. Meg kell hajtanunk előttük az elismerés zászlaját szorgalmukért és kitűnő előadásukért. A szünet után egyéni és csoportos táncok, magyar csárdások, szórakoztató magánszámok mutatták be a növendékek derűs jókedvét és egészséges humorát. A verses epilógus után fegyveres, sisakos díszszakasz dalolta el az új Zrínyi-indulót és ezzel befejeződött a nívós, változatos műsoros est, amely után tea következett. Az előadáson és a tea-esten résztvevők önkéntes adományait az iskola parancsnoksága a háborút viselő ország áldozatkészségének jegyében a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére fordította. CLARK ANGLIA SZERZŐDÉSÉRŐL Amszterdam, február 1. (MTI) Clark, moszkvai angol nagykövet Londonban beszédet mondott. Kijelentette, hogy Anglia szerződésileg van kötelezve, hogy a háború után 20 éven keresztül együttműködik a Szovjet Unióval „egy új világ felépítésén“.. .