Pécsi Napló, 1943. február (52. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

2. oldal. 1' E­C­h ! NAPLÓ Szigetvár hős védőjét ünnepelte a „Zrínyi Miklós“ hadapródiskola A­z ünnepségről a rádió hangfelvételt készített Pécs, február 1. A m. kir. „Zrínyi Mik­lós“ gyalogsági hadapródiskola, hétfőn tar­totta meg névadó hősének, gróf Zrínyi Mik­lósnak, Szigetvár hős védőjének emléknapját. Az ünnepség tulajdonképpen már január 31-én, vasárnap kezdődött meg, amikoris este hat és hét óra között a nyolcadik gyalogezred zene­kara zenés takaródót adott Az iskola növen­dékei pattogó katonai indulók ütemére vo­nultak végig Pécs város utcáin. Február 1-én, hétfőn reggel 7 órakor azután zenés ébresztőre virradt a hadapród­iskola minden egyes növendéke. A katonai ünnepélyt a Szózat nyitotta meg, ameket a Zrínyi Miklós gyalogsági had­apródiskola növendékeinek énekkara énekelt el. Ezután az iskola parancsnoka, vitéz K­ö­vesy Béla felolvasta az erre a napra kiadott következő díszparancsot: DÍSZPARANCS A folyó 1942/43-as tanévvel újjászervezett m. kir. ..Zrínyi Miklós" honvéd gyalogsági hadapródiskola ma ünnepli iskolanapját, név­adó hőse, gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős és vértanú emlékezetét. Névadó hősünk élete és példája tündöklő vezércsillaga mindennapi munkánknak, jö­vendő, magasztos hivatásunkra való készülé­sünknek. Mégis a mai ünnep igazában az a nap, amikor félretéve a hétköznapok kemény kö­­telességteljesítését, szent, ábitatos tisztelgésre sorakozunk, hogy eszményképünknek hódol­junk. Ma különösen is feltekintünk reá és ke­ressük, ki is ő nekünk? Mit jelent az iskolánk homlokára felírt tündöklő név, gróf Zrínyi Miklós neve. Iskolanapunk erre ad feleletet. Azt a fe­leletet, hogy kemény magyar férfi, harcos, a vakmerőségig bátor, magyar hős, nemzetéért égő, fajáért, hazájáért életét páratlan áldozat­­készséggel feláldozó vértanú volt. Mindannak legnagyobb, örökszép meg­testesülése volt, amit röviden úgy nevezünk: magyar katona, magyar honvéd. Egy nemzet csak akkor virágozhat és fej­l­ődhet, ha a maga sorsáról való intézkedés jo­gának, tehát szabadságának birtokában é n. A nemzet szabadságának, a magunk sor­sáról való intézkedés jogának záloga, biztosí­tója, védelmezője: a magyar katona, a magyar honvéd. A magyar katona bátorsága, de különösen a magyar gyalogos törhetetlen támadó szel­leme, önfeláldozásra, hősi vértanúságra kész szelleme tette lehetővé, hogy a Kárpátok ko­­szorúzta gyönyörű földön meleg otthonokat teremthessen a magyar anyák a magyar gyer­mekeknek, hogy az áldott magyar föld a ma­gyar munka révén magyar testvéreinknek te­remthesse a virágoskert minden édes gyümöl­csét. Mikor ez az önfeláldozó, hősi, vértanúi szellem, ha rövid időre is, kialudt a nemzet lelkében, mikor a magyar katona, ha egy pil­lanatra is, megfeledkezett a maga szent, ma­gasztos hivatásáról, veszendőbe mentek a nem­zet legnagyobb értékei, elveszett szabadsága és kétessé vált fennmaradása. Ezért volt az, hogy az 1918-as forradal­makban elesett magyarság, amikor megkezdte az újjáépítő munkát, s annak egyik tűzhe­lyét 1922-ben Pécsett a m­. kir. honvéd nevelő intézetben felállította, az intézet homlokára­­felíratta Zrínyi Miklós tündöklő nevét. Zrínyi e tájon vívta maroknyi hadával a hiárom világrész erejével támadó ozmán ha-A zenés ébresztő után az iskola növendé­kei istentiszteleten vettek részt, majd az iskola tisztjei, tiszthelyettesei, növendékei, valamint a legénységi különítmény tagjai bevonultak az intézet dísztermébe, ahol kezdetét vette a tu­lajdonképpeni katonai ünnepély. A megjelen­tek sorában ott volt többek között dr. T­e­­messy Béla honvéde­­lem ás parancsnok, vala­mint a m. kir. honvédelmi minisztérium ne­ve­lésügyi os­ztályának vezetője, Karlóczay Ferenc is­­talommal hős, örök szép példát mutató har­cát. Az ellenség megsemmisítő túlereje nem rettentette. Megmutatta, hogy az erkölcsi erő, a hősi elszántság, a fanatikus hazaszeretet da­colhat negyvenszeres túlerővel. Egy elesett országot csak ezzel a szellem­mel lehet újjáépíteni, csak ezzel a szellemmel lehet egy nép jövőjét biztosítani. 1922-től 1942-ig ebben a szellemben végezte munkáját elődintézetünk. Hogy ezt hogyan hajtotta végre, azt a messze orosz mezőkön létünkért folyó harcok­ban elesett volt egykori növendékeink nagy­száma bizonyítja. Egy volt nevelőintézeti tanár: Massányi Tibor százados és 13 volt növendékünk, és­pedig: Alitisz András hdgy., Balikó La­jos fhgy., Bujdosó Andor fhgy., Dogé Béla hdgy., Faragó István hdgy., Gluzek Lóránt fhgy Győrffy-Bengyel György fhgy., Konek Sándor fhgy., Korbuly Imre fhdgy., nemes Suhay Imre hdgy., Szelepcsényi Ákos fhdgy., Telkes Ká­rt. v hdgy. , Tope­czer Kálmán fhdgy hősi hal."a bizonyítéka annak a vértanuságra kész szellemnek, melyet ezt­, a hős fiatal tisztek a Zrínyi iskola falai között szívtak magukba. Bár az iskola első feladata a nevelés, tiszti­karából számosan vettek részt az országrészek felszabadításáért, s később az orosz ellen ví­vott harcokban, s hogy a Zrínyi szellemet ho­gyan képviselték, azt azok a sebesülések és hadikintüntetések mutatják, amelyeket büsz­kén viselnek, s melyekre büszke iskolánk is. A díszparancs felolvasása után Garay Lajos tartotta meg értékes, mélyen szántó tör­ténelmi előadását, amelyben méltatta a Zrí­nyiek érdemeit, a haza érdekében tett szolgá­lataikét, majd részletesen taglalta Szigetvár védelmének, valamint gróf Zrínyi Miklós hősi önfeláldozásának jelentőségét. A lélekemelő ünnepség a Magyar Hiszek­­egy eléneklésével ért véget. Katonai ünnepély 1943. február 2.st ­A hősök emlékművének megkoszorúzása Háromnegyed 12 órakor azután a had­apródiskola előterén kezdetét vette a katonai díszkivonulás. Az iskola tanárai és növendékei négyszögben sorakoztak fel gróf Zrínyi Mik­lós mellszobra mellett. A katonazenekar elját­szotta a Himnuszt, majd vitéz Kövesy Béla iskolai pa­rancsnok a következő ünnepélyes sza­vakkal helyezte el az iskola koszorúját a Hősi Emlékmű talpazatár­a ..Mint a ma kir. ..Zrínyi Miklós" 'A honvéd gyalogsági hadapród­iskola parancsnoka, az iskola névadó hősének, gróf Zrínyi Miklósnak és az ő hősi szellemé­ben életüket a haza védelmében áldozott hősi halottiak emlékezetére helyezem el e koszo­rút". A koszorú elhelyezésének aktusa közben a katonazenekar a Himnuszt játszotta, míg a hadapródiskola növendékei fegyverrel kezük­ben feszesen tisztelegtek azok előtt, akik éle­tüket és vérüket áldozták a drága magyar ha­záért és annak szabadságáért. Ezután a kivonult növendékzászlóalj pa­rancsnoka, Kenessey Gyula a­ további pa­rancsot kérte, majd elrendelte a díszmenethez való felállást. DÍSZMENET A hadapródzászlóalj három százada és a régi főreáliskola utolsó évfolyamából alakult 4. század kemény és dübörgő léptekkel haladt el a­ zene ütemeire d­r. Temess­y Béla hon­­védállom­ásparancsnok előtt, pompás képet adva az új hadapródiskola komoly, katonás szelleméről. Ezzel a délelőtti program véget is ért. A délelőtti ünnepségről Budin­s­­zky Sándor, a magyar rádió riportere hangfelvételt készített. Hogy ezt a hangfelvételt a rádió igazgatósága mikor tűzi műsorára, az egyelőre még bizonytalan. Tény azonban az, hogy a hanglemezre felvett közvetítést a rádió igaz­gatósága az éter hullámain fogja továbbítani a rádió közönségéhez. Műsoros teadélután Délután 4 órakor a „Zrínyi Miklós“ gya­logsági hadapródiskola dísztermében műsoros teadél­után volt. A műsoros teadélutánt a Szózat nyitotta meg, amelyet a 8. gyalogezred zenekara ját­szott el.. Utána­ Lukács­­István ünnepi be­szédet mondott. Mély gondolatokat tartalmazó beszédében Zrínyi Miklós grófot mint katonai ideált állította a hadapródiskola növendékei elé, majd méltatta a nap jelentőségét. Rámu­tatott arra, hogy az új hadapródiskola 1942 augusztus 1 óta viseli büszke homlokzatán a gyalogsági hadapródiskola katonás címét. Ez évben tehát első ízben tartja meg a megújuló hadapródiskola a maga iskolanapját. A nagy tetszéssel fogadott előadás után rövid, vidám jelenetek mutatták be, hogyan szórakoznak a növendékek üdülőjükben, ha őket ebbeli szándékukban sürgős teendőik meg nem akadályoznák. A díszes műsoros előadás kiemelkedő pontja ez ünnepi alkalomra írott történelmi tárgyú színdarab volt, amelynek szerzője és rendezője R­a­f­f­a­y Elemér. A darab, amely­nek címe: „A Meotis-tól a Don-ig", a magyar katona ezer éve tartó hősi küzdelmeit mutatta be 7 rövid felvonáson és 23 jeleneten keresztül. A színdarab első és utolsó felvonása egy növendék­­teremben játszódott le, míg a többi felvonás a magyar faj hőskorát, Zrínyi utolsó óráit, egy kuruc korabeli jelenetet, majd Gör­gey Arthur főhadiszállását és végül egy do­berdói harc jelenetet mutatott be, hogy a Don­­indulóval zárja le a történelmi képsorozatot. A darab zenei betétjeinek szerzője D­a­­r­á­s István főreáliskolai növendék, míg a da­rab főszereplője Rad­vány­i Sándor harmad­éves növendék volt, aki pompásan alakította gróf Zrínyi Miklóst, a költőt. A darab minden­egyes szereplője tehetsége és tudása legjavát nyújtotta. Meg kell hajtanunk előttük az elis­merés zászlaját szorgalmukért és kitűnő elő­adásukért. A szünet után egyéni és csoportos táncok, magyar csárdások, szórakoztató magánszámok mutatták be a növendékek derűs jókedvét és egészséges humorát. A verses epilógus után fegyveres, sisakos díszszakasz dalolta el az új Zrínyi-indulót és ezzel befejeződött a nívós, változatos műso­ros est, amely után tea következett. Az elő­adáson és a tea-esten résztvevők önkéntes ado­mányait az iskola parancsnoksága a háborút viselő ország áldozatkészségének jegyében a hadbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére fordította. CLARK ANGLIA SZERZŐDÉSÉRŐL Amszterdam, február 1. (MTI) Clark, moszkvai angol nagykövet Londonban beszé­det mondott. Kijelentette, hogy Anglia szer­ződésileg van kötelezve, hogy a háború után 20 éven keresztül együttműködik a Szovjet Unióval „egy új világ felépítésén“.. .

Next