Pécsi Napló, 1943. március (52. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

4. oldal. pécsi napló Ha március és április száraz marad, tavasszal már vizit­orl­átoz­ás lesz Pécsett Érdekes tervek a város víztermelőképességének fokozására Pécs, március 1. A város vezetőségének mindig egyik fő gondját képezte a város vízzel való ellátása A város közönsége a cél érdekében a múlt­ban igen nagy áldozatokat hozott és jelenté­keny műveket létesített. Nem lehet azonban megállás e téren, mert a népesség szaporodása, a városiasodás (öntözés, tisztálkodás ipari víz­­használat, stb.) fejlődés, a csapadékjárás sze­szélyei és az üzemi tapasztalatok mindig újabb és újabb erőfeszítéseket követelnek. A háborús állapot pedig további különleges követelmé­nyeket támaszt a vízművekkel szemben a la­kosság vízzel való ellátása és a tűzbiztonság lehető megóvása, sőt fokozása érdekében. Pillanatnyilag a vízellátás zavartalan és ki­elégítő, de előrelátható, hogy a 8 hónap óta tartó szárazság következményeként, ha március és április száraz maradna, már a tavasszal vízkorlátozásokhoz kell folya­modni, ami annál érzékenyebben érinti a lakosságot, mert a vízfogyasztás a múlt évihez képest szá­mottevően emelkedik. Ez a helyzet, különös tekintettel a fenye­gető légi veszélyre, kötelességünkké teszi, hogy a vízszolgáltatás kérdését megvizsgáljuk, meg­állapítsuk a tényleges állapotot, a teendőket és sorrendjüket és a tettves aknában folyó vízkutatás mellett is minél előbb megtegyük a halaszthatatlan, valóban foganatosítható és gyors sikerrel kecsegtető intézkedéseket, a­ to­vábbiakat pedig megfelelően előkészítsük. Pécs városának ötven éve van tettve a víz­műhöz kapcsolódóan az egészségügyi követel­ményeket teljesen kielégítő, korszerű vízveze­téke, amely létesítése idején elméletileg­ legfel­jebb napi 5000—6000 m3 vizet tudott szolgál­tatni s a Tettye kedvezőtlen vízjárással ese­tén teljesítőképessége napi 2000 m­ alá csök­kent. Ez a vízmennyiség az akkori viszonyok között is elégtelen volt, mert hiszen a Tettye éppen a legnagyobb vízfogyasztási hónapok­ban adott legkevesebb vizet, ezért 1902-ben megépíttette a város a tortyogói vízművet, papi 2000—2200 mm teljesítőképességgel. A város területén működő nagyobb üze­mek ipari vízről, sőt részben alkalmazottaik háztartási és ivóvizéről is (DGT) saját vízmű­vük révén gondoskodnak. Számottevő vizet szolgáltatnak a város bel- és külterületén fa­kadó részben városi, részben magántulajdon­ban levő források is, részben magánhaszná­latra, részben közkutak részére. De a kisebb vállalatok és a nagyközönség leg­nagyobbrészt teljesen a városi vízvezeték szolgáltatásaira vannak utalva. Az igényelt vízmennyiség — az időjárás okozta ingadozásokkal — egyre emelkedik, az 1942 évben elérte a 2.205.000 m3-t, a napi legna­gyobb fogyasztás pedig a 10.400 m­i-t és a folyó évben az eddigi emelkedést tekintve még na­gyobb számokat várhatunk. A vízvezeték teljesítő képessége a tettyei és a tortyogói vízmű vízhozamától­­függ. A Tettye vízszolgáltató képességét három körülmény befolyásolja, úgymint a csapadék járás, vagyis a vízgyűjtő területére jutó eső és hó mennyisége, felületi és időbeli elosztása és az időjárás és a tágabb értelemben vett forrás­­foglalás mineműsége. Napi legnagyobb vízho­zama 50.000 m3, a legkisebb 500 m3 volt. Leg­többet szolgáltatott az 1896. évben, 4.050.000 m3-t és a legkevesebbet az 1939. évben, 527.000­­m3-t. A forrás hozamának bőségét és egyenle­tességét a téli és tavaszi hónapok csapa­­déka dönti el. Bőséges téli és tavaszi csapadék esetén egész éven át jelentékeny vízmennyiségre számítha­tunk, ha pedig a téli és tavaszi csapadék sze­gényes, a Tettye nyáron és ősszel is igen kevés vizet szolgáltat még akkor is, ha a nyár és ősz csőkben gazdag. A Tettye hasznosítható vízmennyiségét erősen korlátozza annak az összekötő csőnek a mérete, amelyet a vízmű létesítésekor, 50 év­vel ezelőtt építettek be 300 mm átmérővel, a forrás és a szolgálati medence közé és amely ezidőszerint naponként legfeljebb 4.400 m­-t enged keresztül, úgy hogy a Tettye bővebb vize nem hasznosítható. A Tettye-forrás rendkívül szeszélyes víz- s járásának napi ingadozásait némileg kiegyen­­­­lítette az a tartály, amely a forrásfoglalással egyidőben létesült a Tett­yén 1000 m* befo­gadóképességgel és az alacsonyabb szinten lévő 90 m­-es nyomáscsökkentő kamra. A városi vízellátás hiányosságain volt hi­vatott segíteni a város középpontjától 10,4 km-nyire 1902-ben létesített tortyogói vízmű, ahol egy forrásfoglalás és 3 mélyfúrású kút szolgáltatott vizet. Ebből a vízműből létesítése óta állandóan kivehetni naponként körülbelül 2000 ms vizet Az 1920-as évek második felében a tor­tyogói vízművet bővítve 8 új kutat és egy próbafúrást létesítettek a tortyogó vízgyűjtő területén. A 8 kútból összesen 12.000 m3 víz volt nyer­hető a próbaszivattyúzások alkalmával, de a műszaki létesítményeket csak napi 7000 m3 víz­­ szállítására építették meg. A régi tortyogói­­ vízmű, gőzüzemű az újabb villamos üzemű és­­ Pécsúj­hegyről távvezetéken át kapja az ára­mot. Időközben a vízfogyasztás növekedésével és a városnak minden irányban, de különösen a magasabb hegyoldalakon felfelé való terjesz­kedésével a víztároló berendezés kibővült kö­zel 4000 m3-re kettő nagyobb, egyenként 1250 , m3-es és két kisebb nyomómedence megépíté­­­­­ével. Van még a vízműnek 1—1 szivattyú­telepi gyűjtőmedencéje Tortyogón és a Szigeti­­ országúti emelőtelepen. A víztároló berendezés befogadó képessége elégségesnek semmi­képpen sem minősít­hető, tekintve azt, hogy a vízadó kutak és források­­ hozama időnként alig fedezi a szükségletet,­­ valamint azt a körülményt, hogy a nagy tá­volságban lévő tortyogói v­zmű­nek mind a 2 főcső, mind a villamosvezeték könnyen seb­­­bezhető részét képezi. Ez a körülmény légvé­delmi szempontból különösen aggályos és azt a követelményt állítja előtérbe, hogy mind a víznyerő, mind a víztároló beren­dezés lehetőleg a fogyasztóterület közvet­len közelében, annál magasabban és lég­­i védelmi szempontból is teljesen megnyug­tató módon elhelyezve épüljön meg a jöv­í­vőben. A tortyogói új kutak vízadó képessége kezdettől fogva, valószínűleg főként eliszaposo­dás következtében, fokozatosan csökken és ez időszerint naponként csak kb. 4000 m3 vízre­­ számíthatunk belőlük. A fentv­ázolt vízszükséglet szembeállítva a­­ víztermelési és tárolási lehetőségekkel sürgős feladattá teszi a víztermelés jelen­tős fokozását.­ Leggyorsabban megvalósítható volna a Tor­­­ tyogó vízadóképességének oly mérvű helyreállí­­t­­ása, hogy az ott felszerelt szivattyúberende­zések teljesen kihasználhatók legyenek. Ez esetben a forrásból és a három régi kútból to­vábbra is napi 2000, a 8 új kútból napi 7000, vagyis a Tortyogóból összesen napi 9000 m­­ víz lenne nyerhető, ami egyelőre a tettvei forrás kb. 1000 m3 vi­zével, a püspökmalmi forrás és a tettvei akna együttesen kb. 400 m3 vizével együtt, néhány különösen nagyfogyasztású napon a tároló­­medencék megcsapolásával egész éven át elegendő lenne a városi víz­vezeték táplálására, mégpedig korlátozások nélkül. Leggyorsabb ez a mód azért, mert anyagfelhasználást alig igé­nyel, csupán megfelelő gépeket, szerszámokat, berendezéseket, amelyekkel részint a vállalko­zók, részint maguk a városi közüzemek ren­delkeznek és aránylag igen kicsi munkaerőt, ami a jelen nehéz viszonyok között is bizto­sítható. Ez a mód azonban nem feltétlenül jut­tat el a várt eredményhez, ugyanis csupán feltevés, hogy a tortyogói kutak vízszolgáltatása eliszaposodás, elhomokoso­­dás következménye. Ha földtani változások, vagy a vízgyűjtő terü­let kimerülése volna az ok, próbálkozásunk a kívánt eredmény nélkül maradna. Ha pedig a meglévő kutakból, valamint a forrásokból a várt nagyobb vízmennyiségnél, napi 9000 m­­-nél is több lenne nyerhető, sor kerülhetne a kutak vízszállító képessé­gének fokozására. Ehhez azonban már jelentős új beszerzések, építkezések, átalakítások szükségesek: csőveze­ték átalakítása, új szivattyúk, lehetőleg a kút csövébe mélyítetten beépítve, új motorok, eset­leg új transzformátorok. Utóbbiak az esetben, ha megmarad a mai rendszer, amely szerint minden villamosszivattyú egyenesen a város szélén levő emelőtelepre nyomja be a vizet. Ekkor ugyanis minden egyes kút­ erőszükség­­lete a megnövekedett vízmennyiséggel és a csőben fellépő nagyobb súrlódási ellenállással emelkedik. Ez a megoldás pedig a közismert anyagbeszerzési korlátozások miatt csak hu­zamos idő alatt valósítható meg. Kedvezőbb megol­dás­na­k látszik, mert egy­szerűbb és a trmsziformátorok legnagyobb részének megtakarítását teszi lehetővé az, hogy az új kút valamennyi a tortyogói gépház­hoz szolgáltassa a vizet és az itt elhelye­zett szivattyútelep, megfelelő kibővítéssel, szállítsa a városszéli emelőtelepre. Bármelyik megoldás kerüljön is kivitelre, részletes tanulmányozást, előkészítést és hosz­­szú-hosszú időt igényel. Legfeljebb arra szá­míthatunk rövidebb idő alatt, hogy egy-két kivételesen jónak mutatkozó ku­tat kapcsolhatunk be nagyobb teljesít­ménnyel szivattyúja kicserélése után és ezzel a villamosmeghajtású kutak eredeti szál­lítóképességét talán 1000—2000 m3-rel meg­növelhetjük. (Folytat­juk) ­ Jónak találja lapunkat ? Kérjük, tudassa ezt mindenkivel, aki még nem olvasója a Pécsi Naplónak ! Panasza van a lapra? Kérjük, tudassa ezt velünki ÁTMENETILEG BEZÁRTÁK A SEATTLEI REPÜLŐGÉPGYÁRAT Genf, március 1. (NTI) Mint a londoni Times jelenti, a seattlei repülőgépgyárat, amely négymotoros repülőgépeket gyártott, átmene­tileg bezárták, mert a munkások 97 százaléka részt vett olyan gyűlésen, amelyen tiltakoztak az egyeztető hatóságok késleltető módszerei ellen.

Next