Pécsi Napló, 1943. március (52. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-02 / 49. szám
4. oldal. pécsi napló Ha március és április száraz marad, tavasszal már vizitorlátozás lesz Pécsett Érdekes tervek a város víztermelőképességének fokozására Pécs, március 1. A város vezetőségének mindig egyik fő gondját képezte a város vízzel való ellátása A város közönsége a cél érdekében a múltban igen nagy áldozatokat hozott és jelentékeny műveket létesített. Nem lehet azonban megállás e téren, mert a népesség szaporodása, a városiasodás (öntözés, tisztálkodás ipari vízhasználat, stb.) fejlődés, a csapadékjárás szeszélyei és az üzemi tapasztalatok mindig újabb és újabb erőfeszítéseket követelnek. A háborús állapot pedig további különleges követelményeket támaszt a vízművekkel szemben a lakosság vízzel való ellátása és a tűzbiztonság lehető megóvása, sőt fokozása érdekében. Pillanatnyilag a vízellátás zavartalan és kielégítő, de előrelátható, hogy a 8 hónap óta tartó szárazság következményeként, ha március és április száraz maradna, már a tavasszal vízkorlátozásokhoz kell folyamodni, ami annál érzékenyebben érinti a lakosságot, mert a vízfogyasztás a múlt évihez képest számottevően emelkedik. Ez a helyzet, különös tekintettel a fenyegető légi veszélyre, kötelességünkké teszi, hogy a vízszolgáltatás kérdését megvizsgáljuk, megállapítsuk a tényleges állapotot, a teendőket és sorrendjüket és a tettves aknában folyó vízkutatás mellett is minél előbb megtegyük a halaszthatatlan, valóban foganatosítható és gyors sikerrel kecsegtető intézkedéseket, a továbbiakat pedig megfelelően előkészítsük. Pécs városának ötven éve van tettve a vízműhöz kapcsolódóan az egészségügyi követelményeket teljesen kielégítő, korszerű vízvezetéke, amely létesítése idején elméletileg legfeljebb napi 5000—6000 m3 vizet tudott szolgáltatni s a Tettye kedvezőtlen vízjárással esetén teljesítőképessége napi 2000 m alá csökkent. Ez a vízmennyiség az akkori viszonyok között is elégtelen volt, mert hiszen a Tettye éppen a legnagyobb vízfogyasztási hónapokban adott legkevesebb vizet, ezért 1902-ben megépíttette a város a tortyogói vízművet, papi 2000—2200 mm teljesítőképességgel. A város területén működő nagyobb üzemek ipari vízről, sőt részben alkalmazottaik háztartási és ivóvizéről is (DGT) saját vízművük révén gondoskodnak. Számottevő vizet szolgáltatnak a város bel- és külterületén fakadó részben városi, részben magántulajdonban levő források is, részben magánhasználatra, részben közkutak részére. De a kisebb vállalatok és a nagyközönség legnagyobbrészt teljesen a városi vízvezeték szolgáltatásaira vannak utalva. Az igényelt vízmennyiség — az időjárás okozta ingadozásokkal — egyre emelkedik, az 1942 évben elérte a 2.205.000 m3-t, a napi legnagyobb fogyasztás pedig a 10.400 mi-t és a folyó évben az eddigi emelkedést tekintve még nagyobb számokat várhatunk. A vízvezeték teljesítő képessége a tettyei és a tortyogói vízmű vízhozamátólfügg. A Tettye vízszolgáltató képességét három körülmény befolyásolja, úgymint a csapadék járás, vagyis a vízgyűjtő területére jutó eső és hó mennyisége, felületi és időbeli elosztása és az időjárás és a tágabb értelemben vett forrásfoglalás mineműsége. Napi legnagyobb vízhozama 50.000 m3, a legkisebb 500 m3 volt. Legtöbbet szolgáltatott az 1896. évben, 4.050.000 m3-t és a legkevesebbet az 1939. évben, 527.000m3-t. A forrás hozamának bőségét és egyenletességét a téli és tavaszi hónapok csapadéka dönti el. Bőséges téli és tavaszi csapadék esetén egész éven át jelentékeny vízmennyiségre számíthatunk, ha pedig a téli és tavaszi csapadék szegényes, a Tettye nyáron és ősszel is igen kevés vizet szolgáltat még akkor is, ha a nyár és ősz csőkben gazdag. A Tettye hasznosítható vízmennyiségét erősen korlátozza annak az összekötő csőnek a mérete, amelyet a vízmű létesítésekor, 50 évvel ezelőtt építettek be 300 mm átmérővel, a forrás és a szolgálati medence közé és amely ezidőszerint naponként legfeljebb 4.400 m-t enged keresztül, úgy hogy a Tettye bővebb vize nem hasznosítható. A Tettye-forrás rendkívül szeszélyes víz- s járásának napi ingadozásait némileg kiegyenlítette az a tartály, amely a forrásfoglalással egyidőben létesült a Tettyén 1000 m* befogadóképességgel és az alacsonyabb szinten lévő 90 m-es nyomáscsökkentő kamra. A városi vízellátás hiányosságain volt hivatott segíteni a város középpontjától 10,4 km-nyire 1902-ben létesített tortyogói vízmű, ahol egy forrásfoglalás és 3 mélyfúrású kút szolgáltatott vizet. Ebből a vízműből létesítése óta állandóan kivehetni naponként körülbelül 2000 ms vizet Az 1920-as évek második felében a tortyogói vízművet bővítve 8 új kutat és egy próbafúrást létesítettek a tortyogó vízgyűjtő területén. A 8 kútból összesen 12.000 m3 víz volt nyerhető a próbaszivattyúzások alkalmával, de a műszaki létesítményeket csak napi 7000 m3 víz szállítására építették meg. A régi tortyogói vízmű, gőzüzemű az újabb villamos üzemű és Pécsújhegyről távvezetéken át kapja az áramot. Időközben a vízfogyasztás növekedésével és a városnak minden irányban, de különösen a magasabb hegyoldalakon felfelé való terjeszkedésével a víztároló berendezés kibővült közel 4000 m3-re kettő nagyobb, egyenként 1250 , m3-es és két kisebb nyomómedence megépítéével. Van még a vízműnek 1—1 szivattyútelepi gyűjtőmedencéje Tortyogón és a Szigeti országúti emelőtelepen. A víztároló berendezés befogadó képessége elégségesnek semmiképpen sem minősíthető, tekintve azt, hogy a vízadó kutak és források hozama időnként alig fedezi a szükségletet, valamint azt a körülményt, hogy a nagy távolságban lévő tortyogói vzműnek mind a 2 főcső, mind a villamosvezeték könnyen sebbezhető részét képezi. Ez a körülmény légvédelmi szempontból különösen aggályos és azt a követelményt állítja előtérbe, hogy mind a víznyerő, mind a víztároló berendezés lehetőleg a fogyasztóterület közvetlen közelében, annál magasabban és légi védelmi szempontból is teljesen megnyugtató módon elhelyezve épüljön meg a jövívőben. A tortyogói új kutak vízadó képessége kezdettől fogva, valószínűleg főként eliszaposodás következtében, fokozatosan csökken és ez időszerint naponként csak kb. 4000 m3 vízre számíthatunk belőlük. A fentvázolt vízszükséglet szembeállítva a víztermelési és tárolási lehetőségekkel sürgős feladattá teszi a víztermelés jelentős fokozását. Leggyorsabban megvalósítható volna a Tor tyogó vízadóképességének oly mérvű helyreállítása, hogy az ott felszerelt szivattyúberendezések teljesen kihasználhatók legyenek. Ez esetben a forrásból és a három régi kútból továbbra is napi 2000, a 8 új kútból napi 7000, vagyis a Tortyogóból összesen napi 9000 m víz lenne nyerhető, ami egyelőre a tettvei forrás kb. 1000 m3 vizével, a püspökmalmi forrás és a tettvei akna együttesen kb. 400 m3 vizével együtt, néhány különösen nagyfogyasztású napon a tárolómedencék megcsapolásával egész éven át elegendő lenne a városi vízvezeték táplálására, mégpedig korlátozások nélkül. Leggyorsabb ez a mód azért, mert anyagfelhasználást alig igényel, csupán megfelelő gépeket, szerszámokat, berendezéseket, amelyekkel részint a vállalkozók, részint maguk a városi közüzemek rendelkeznek és aránylag igen kicsi munkaerőt, ami a jelen nehéz viszonyok között is biztosítható. Ez a mód azonban nem feltétlenül juttat el a várt eredményhez, ugyanis csupán feltevés, hogy a tortyogói kutak vízszolgáltatása eliszaposodás, elhomokosodás következménye. Ha földtani változások, vagy a vízgyűjtő terület kimerülése volna az ok, próbálkozásunk a kívánt eredmény nélkül maradna. Ha pedig a meglévő kutakból, valamint a forrásokból a várt nagyobb vízmennyiségnél, napi 9000 m-nél is több lenne nyerhető, sor kerülhetne a kutak vízszállító képességének fokozására. Ehhez azonban már jelentős új beszerzések, építkezések, átalakítások szükségesek: csővezeték átalakítása, új szivattyúk, lehetőleg a kút csövébe mélyítetten beépítve, új motorok, esetleg új transzformátorok. Utóbbiak az esetben, ha megmarad a mai rendszer, amely szerint minden villamosszivattyú egyenesen a város szélén levő emelőtelepre nyomja be a vizet. Ekkor ugyanis minden egyes kút erőszükséglete a megnövekedett vízmennyiséggel és a csőben fellépő nagyobb súrlódási ellenállással emelkedik. Ez a megoldás pedig a közismert anyagbeszerzési korlátozások miatt csak huzamos idő alatt valósítható meg. Kedvezőbb megoldásnak látszik, mert egyszerűbb és a trmsziformátorok legnagyobb részének megtakarítását teszi lehetővé az, hogy az új kút valamennyi a tortyogói gépházhoz szolgáltassa a vizet és az itt elhelyezett szivattyútelep, megfelelő kibővítéssel, szállítsa a városszéli emelőtelepre. Bármelyik megoldás kerüljön is kivitelre, részletes tanulmányozást, előkészítést és hoszszú-hosszú időt igényel. Legfeljebb arra számíthatunk rövidebb idő alatt, hogy egy-két kivételesen jónak mutatkozó kutat kapcsolhatunk be nagyobb teljesítménnyel szivattyúja kicserélése után és ezzel a villamosmeghajtású kutak eredeti szállítóképességét talán 1000—2000 m3-rel megnövelhetjük. (Folytatjuk) Jónak találja lapunkat ? Kérjük, tudassa ezt mindenkivel, aki még nem olvasója a Pécsi Naplónak ! Panasza van a lapra? Kérjük, tudassa ezt velünki ÁTMENETILEG BEZÁRTÁK A SEATTLEI REPÜLŐGÉPGYÁRAT Genf, március 1. (NTI) Mint a londoni Times jelenti, a seattlei repülőgépgyárat, amely négymotoros repülőgépeket gyártott, átmenetileg bezárták, mert a munkások 97 százaléka részt vett olyan gyűlésen, amelyen tiltakoztak az egyeztető hatóságok késleltető módszerei ellen.