Pécsi Napló, 1943. augusztus (52. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1943. augusztus 1. FIATAL MAGYAR SASOK KÖZÖTT így nevelik az új pilótagenerációt: Tíz éves korában modellt épít, 14 éves korában vitorlázó és 18 éves korában már motoros repülő. — Jl­togatás a Horthy Miklós Je Nemzeti Frepülő alap pécsi kiképzőcsoportj­ánál Kellemes légi sála pécs feleli Pécs, július 31. Az átforrósodott levegő vibrálva remeg a pécsi­­repülőtér felett. Rek­­kedő hőség van s ahogy Ararat János írná: „Nincs tenyérnyi zsölld hely nagy határ mezőben ,nyila és egy árnyai frlttál törzs között ’kelőben“. I­gazi puszta ez, ped­ig repülőtérnek hívják. Az ég vakítóan kék felettié. Menten azúrja se leh­et kékebb, de derékig ,me­r­tie­ten fiuk mégse hor­danak napvédő szemüveget. Igiy is csupa mo­soly és él­etvildáimsik a szemük. Bőrük nem az unalaltáji fajra, inkább Kongó-négerekre em­lékezteti. Tizen­hat-tiize­nnyolc évesek, de vala­mennyi kész repülő. Zogarék, középiiskolásiak. Csupa életkérő és viidám­ssá­g valamennyi. De ez az, ami elengedhet­etlen­ül szükséges ahhoz, hog­y valaki jó repülő legyen. Jó szív kell, kifo­gástalan tüdő, n­agyszerű idegrendszer, azon­kívül vágy a szívben­ repülni. És törhetetlen vidámság, mosolyogva szembenézni az életveszede­lemmel. Ez­ek a fiúk itt mind ilyenek. Húszan, huszon­­k­etten heverésznek a száradt, fonnyadt füvön. Egyiknek bortollágig a párnája, a másik tippzárast blúzát gyűri a feje allá, a harmadik valami­­l rozzant­ masinából kerített gumipárnán ke­­vélykedik. Ez a miátt elsőosztál­yú utasnak szá­mít a jelölt urak nagy­­ em­ok­rác­iájában. Aki nincs itt, a­z fenn van a levegőben. Hetven-nyolcvanórás oktató vezetés mel­lett való repülés u­tán, most először száll­nak fel egyedül a fiatal magyar sasok. Gépvezetésük határozott és­ fölényes biz­tonságról tesz tanúságot. Leszálláskor néha a szárnyak állá kap az északi szél, de az ifjú pi­lóta a másodperc tört rész­e alatt korrigálja a hibát. A­­gép féllmétert a levegőbe libben, az­tán szépen, szabályosan, előírás szerint két első és egy hátsó kendkével egyszerre érinti a föl­det. A gép pillanatok alatt megfordul és már a starthely felé porzik. Mosolygóarcú, fiatal pilóta ugrik a gép elé. Amíg társa kiszáll, fe­jére csatolja a ha­uh­uit é 3 már a szárnyon van majd a következő pillanatban már a gépben ül A starter két fehér zászlót emel fel. A pilóta röviden jelenti: a gépen minden rend­ben. Társa szétcsapja a két zászlót: Mehet! A motor felhördül s alig kétszázalé­tteres futás után a karcsú Bücker-Jungmaijn már a nap­­verte porfelhő fölött lebe­g és egy perc múlva már eltűnik keskeny sziluettje valahol a pel­­lérdi halastavak felett. Két Bücker-Jungmann kering a levegőben amikor délről mély mioborzengéssell hatámas német gép közeledik.­­— Ju 88-as. — mondják a fiúk félk­imagya­­rá­zhatatlanu» szak­értésemm­el, majd egy még ,szak­értőbb hoz­zát­eszi: — Futárgép! Amiből a be nem avatott nem sokat ért, de nem is fontos, mert a hárommotoros ke­selyű­ már ott­­ rágunk valahol a­ Jakab-hölgy fe­lett. Kis vércsék alatta a karcsú, filigrán Büdkeitek, melyek a földön úgy festenének az öreg Junkers-kolosszus ( mellett, mint napos­csibék)­ a kotlóstyúk körül.­lök szétcsapódnak, a motor felé búg, oldalt por csapódik fel, aztán hirtelen a gép alá süllyed­tek a Kovács-telep apró, pirosfedelű házai. A pellérdei halastavak mint hatalmas ezüsttálak csillognak. A gép a víz fölé siklik. Árva csó­nak veszkődik a szél ver­te hullámokon, majd verébraj rebben szét a nádas felett. Valaki evezővel integet, de egy merész k­anyar után égnek szökken a Nebula és már ott szárnyal a patacsi dislőutak felett. Apró, fák közé ej­tett cérnaszál az abal­igeti műút. A reme­téré­ti ciigán­yputrik felett kékes füst kavarog, de nincs idő azon gondolkozni, várjon hol lopták a füsthöz való kacsát, amikor a gép szárnya miaidnem súrolja a tubesi kilátót, hogy a kö­vetkező percben, alig két méterrel suhanva a Mecsek gerince­­ fölött felébressze szenderígésükből a Kiss Józsiét kit­iltó tornyában álló katonákat. Felemelt kar­ral intünk, onnét hat kar lendül egyszerre a levegőibe, aztjein mégicsak annyit látni­, hogy fákkirán­yal valami masinéria. A lőelemkikép­­zés­­eredményiéit már nincs időnk megvárni, mert a „Nebuló“ most már a Bertalan-hegyi ki­látó felett suhán el, aztán valósággal ráugrik az Üdülő-szállóra, amely vakítóan szikrázik az égő napfényben. Egy­­szélroham: a gép alá vág. A Nebuló száz méternél szökken felfelé, aztán sdörgő dugással a Vártemplom felé fordul. A sebességmérő százha­tv­anat, a magasságmérő nyolcszázat jelez. Pécs panorámája teljes szépségében bontakozik ki. , Innét felülről nagyon kicsi az egész város és nem i­s jó rágondolni, ehhez mérten mek­korák benne az emberek. Sárga borsószem La­pul valahol a nyílegyenes I. Ferenc József úton. Egy­ villamos, amely talán áramszünetet tart. A várostemplom fellett galambcsapat rebben szét. Egy fehér galambot elkap a „Nebuló“ ,forgószele.. Pilóta társunk néhány szabályos loppiingiot vág ki, aztán idejekorán, elmenekült társai után iramodik­. Hiába,­­nem kell­ az eny­berekben bízni. A budai város zegzugos utcái olyanok, mint egy összegubancolt gombolyag. A­­kokszművek kék párába sburkolódz­ak s a­­Zengő halvány vonalai csak sejtetni engedik, hogy arafelé­ hegy és erdő van. A „Nebuló“ hirtelen előreugrik, sm­ajd zuhanni­­kezd a város felé. A sebességmérő százhúszat, majd mind­össze­ százat mutat. Alig­­száz méterre vagyunk a város mellett, amely éppen csak elvi­llan alat­tunk. Majdnem súrolunk egy háztetőt. Tíz mé­ter, öt méter, még valami bérház gyomrába pillantunk, aztán már por kavarog a „Nebuló“ kerekei alatt. A pilóta-kolléga mosolyog, de most már mégiscsak megmondhatjuk neki": — Máskor ne a Misina fölött fésülködjön kolléga úr... Császár Géza ift Tízéves korában kezdik nevelni a magyar repülőt B­á­ni­h­i­d­y Pál főoktató szíve... készséggel «maig­yarázza, miként folyik a fiúk oktatása. ..Mindenekelőtt azt jegyzi me­g, hogy a legkitűnőbb emberanyagból neveli az új pilótagenerációt. Valamennyi növendék rajongója a repülésnek.­­­Legtöbben „öreg“ vitorlázóik s volt közöttük olyan, akit mér azt ötödik repülés után elen­gedhettek volna e­gyedül, de a minimális het­ven órát ki kell repülni. A fiúk megbízhatóak, sőt vakmerően bátrak, de az oktató fél a tö­méstől­. Nem is annyira a csont­, mint inkább a géptöréstől. Az anyag pótlása ma úgyszólván lehetetlen s mindenki úg­y vigyáz a gépekre, mint a szeme A háromhónapos kiképzés alatt a növen-­­­dékek te­ljes ellátást kapnak. Hálóte­rmeik ragyogóan tiszták. A fürdő min­­d­enapos. A konyhán tésztát vagdal egy kor­­puliens ..hölgy. Az Hat ínycsiklandó. — Mi lesz ma az ebéd Mráz néni? — ér­deklődik valaki, miire kiderül, hogy vese — velővel, ami éppenséggel nem megvetendő do­log még a­ pilótanövendékek szemében sem. A növendékek kivétel nélkül meghíznak a­­ háromhónapos tanfolyam alatt, ami nemcsak az oktatás, hanem a konyhaveze­­tés helyességének is meggyőző bizonyítéka. Ébresztő öt órakor, hatkor kihallgatás és pa­rancskiadá­s, utána i­deig, tizenegyig repülés, utána gépápolás. Délután pihenő, elméleti ok­tatják később ismét repülés. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap felállításáról készült törvényterveztet pon­tosan öt­ évvel ezelőtt terjesztette a ma­gyar országgyűlés elé Ember Sándor or­szággyűlési képviselő s a naggyá fejlődött intézmény azóta a magyar pilóták ezreit adta a honvédségnek. Hivatalosan haderőn kívüli kiképzés folyn­k itt, de a katonás fegyelem, a bátor elszántság és puiszta bajtárgiasság a legszebb katonai közös­séget alakítja­ ki a fiúk között, akik a főoktató egyetlen intésére szoborszerű mozdul­tanság­gal merevednek­ oszloppá. Bánthi­dy Pál­ főoktató a legmelegebb elis­merés hangján nyilatkozik Tomacsek Jenőt fő­­szerelőről is, aki a légie­ kísismeretesebb gondos­sággal ügyelt a gépekre, amelyek állandóan szakszerű ellenőrzés alatt állanak. Jórészt en­n­ük köszönhető, hogy baleset a lehető legritkábban fordul elő. Barnára sült arcú fiú ugrik ki a starthely elé gurult gépből, majd a főoktató elé állva feszes vigyázz­ban jelenti: — Főoktató úr alázatosan jelentem, az­ elő­írt repülést elvégeztem! Gyors sorakozás és az utolsó gép ringa­­tódzó szárnyai mögött a szakasz megindul a hangár­­kitárt, hatalmas kapui felé. A délelőtti foglalkoztatásnak vége. Magasból olyan kicsi ez a város . .. Ekkor gurítják ki a hangár elé budapesti, pilóta-vizsgát tett kollégának merészvonalú egyfedelű gépét. Oldalán furcsa név büszkél­kedik: NEBULÓ. —1 Ki akar repülni? A haulnát feltenni, a szemüveget meg­igazítani és a pilóta mögöttit ülésbe telepedni, majdnem csak egy pillanat műve. A startzász­— Nem kell bevonulniok a már elbocsáj­­tott zsidóknak. A magyar királyi honvédelmi miniszter felhívja a figyelmet, hogy mindazok az 1901—1905 évfolyamba tartozó és az 1942. évi XIV. t.-c. alapján zsidónak minősülő sze­mélyiek, akik 1943. július 19 és 23 közötti idő­ben behívójeggyel, vagy behívásuk folytán már bevonultak, de különböző jogcímeken el­­bocsájtattakk, a kifüggesztett bevonulási és je­lentkezési hirdetmény alapján 1943. augusztus 2-án, illetve 4-én újból bevonulni (jelentkezni) nem tartoznak. — A feketepiac az ellenség sorakozó­helyei . 1.

Next