Pécsi Napló, 1943. november (52. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

1943. november 3. PÉCSI NAPLÓ ­mm, PARKMOZI'­I »11 Telefon, APOLLO Szervától-péntekig, november 3-5-ig. Szerdától-péntekig, nov. 3 4-5. LA URANIA Szombat, november 6. Móricz Z­igmond örök szép regényének .Telefon RKMOZI Szombat-vasárnap, november 6-7. filmváltozata: Kerek Ferkó Nagy Kató, a híres magyar filmsztár francia filmje: Lángoló fiatalság Főszerepben JÁVOR PÁL, Csortos Gyula, Egri Mária, v. Benkő Gyula, Vaszary Piri, Mihályi Ernő VILÁGHIRADÓ. Partnerei Georges Rigiud, Jales Berry. Muzsikáló május. Hangulatos magyar kisfilm­­kü­lönlegességek. Világhiradó­­ Előadások Előadások: 5, 7 órakor ApoPo és Parkman­ban hétköznap 5, 7 órakor Urániáim szombaton 6,5, 6,7 órakor K némer vélemény a moszkvai konferencia záróközleményéről is négy hatalom együttműködése nem hoz változást a Szovjet és Japán viszonyában Berlin, november 2. (MTI) Illetékes német helyről közült: A Wilhelmstrasse álláspontjai a moszkvai nyilatkozattal kapcsolatban abban foglalható össze, hogy a hármas értekezlethez fűzött német várakozásokat a közlemény telje­sen megerősítette. A záróközlemény olyan ok­mány,­ amely ratifikálja azt a tényt, hogy Anglia és az Egyesült Államok erőviszo­nyaik alapján már régen behódolt a Szov­jet európai vezető állása előtt, egyidejűleg pedig ratifikáló okmánya annak, hogy Európát teljesen kiszolgáltassák a bolse­­vizmusnak. Az a közlemény, berlini megítélés­­ szerint egyúttal a brit és amerikai politika te-­­­hetetlenségének és tanácstalanságának bizonyít­­­téka. A részletek tekintetében rámutatnak arra,­­ hogy a világ elképedésére nem említették meg­­ a Szovjet törekvések által különö­sen érintett országokat, hanem csak Ausztriát, amely 1938 óta elszakíthatatlanul egyesült a Birodalommal olyan szabad népszavazás útján, melynél na­gyobbat és hatalmasabbat el sem lehet képzelni. Berlinben egészen furcsának mondják hogy az Atlanti Chartára való hivatkozással egy or­­­­szágra „demokrata szabadságot“ akarnak rá­kényszeríteni, mert ez a legszögesebb ellentétben áll a népek szabad önrendelkezéséről szóló kiadvány­nyal. Berlinben különösen jellegzetesnek tartják arra a szellemre, amey a közleményt áthatja, azt a követelményt, hogy büntessék meg azokat a­­ német tiszteket, akik állítólag lengyel tiszteket­­ öltek meg és ezt éppen a katnyi tömegsírok mellett teszik. Londoni jelentés szerint Vernon Bartlet a News Cronicleben a többi között azt írja, hogy Moszkvában Lengyelország kérdését is megvi­tatták, de ezekről politikai, vagy katonai okok­ból a közlemény nem tett említést. E kérdések megvitatását majd az európai bizottság fogja folytatni. Berlin, november 2. (Bud. Tud.) Moszkvai je­le­n­tés szerint ,a Kremlihez kiözte­­lő körök­ben kilj­e­lenttett­ték, hogy a mosztkviai értekezlet a nemzidd­kioszii ikofiktív bizottság új rendszeré­nek kezdetiét jelentik, amidig hathatósabb min­t a volult népszö­vetségi­ rendszer. Moszkváiban ki­fejezettem hangsúlyoz­ttá­k, hogy a négy nagyha­­tal­omi együtt­működ­é­se, a­minit a­z Kína részvé­telével­ a moszkvai meg­beszlésen kibőll adódik, nem hoz változást a Szovjet Uniónak Japánhoz való Uszonyában. Az angolszászok elfogadták a Kreml követeléseit Bukarest, novte­m­ber 2. (MTI) A román saj­tó moszkvai étekezlet befejezésével foglalkozik. A lapokból egyöntetűen az a meggyőződés csendül ki, hogy a szövetségesek a moszkvai értek­eleten megegyeztek, más szóval az angolszászok a Kreml követeléseit elfogadták. A lapok hangja ezzel kapcsolatban nem annyira felháborodott, minthogy azt a konferencia előtt tanúsított magatartásuk után várni lehetett vol­na. A kommentárok inkább megállapítható jel­legűek egy-két kifakadástól eltekinve. Londonban, mint onnan jelentik, úgy véle­kednek, hogy a moszkvai eredmény közzété­tele igazolta Rooseveltet, aki az ott elért ered­ményt, mint sikert jellemezte. A Szovjet Unió hozzájárult az angol ame­rikai stratégiai tervekhez, beleértve a má­sodik arcvonal megállapításának időpont­ját Í£. Többet nem lehet elárulni. Helsinki, november 2. (MTI) A Soumen Socialdemokraatti a moszkvai határozattal kap­csolatban többi között ezeket írja: Lehetetlen elhinni, hogy az Egyesült Államok elejtették volna az Atlanti szerződést. Az Egyesült Álla­mokat Moszkvában az a Hull külügyminiszter képviselte, akit mindig elveihez hűen ragasz­kodó s a kisállamok jogai mellett síkraszálló embernek ismert a világ. Nem sokkal a mosz­kvai tanácskozásra való elindulása előtt, szep­­­tember 12-én tartott beszédében hangsúlyozta.­­ Hogy minden nemzetnek nagynak és kicsinynek egyaránt joga van arra, hogy kívülről ne avatkozzanak bele ügyeibe, ha ő is tiszteletben tartja mások jogait. Ha Moszkvában ezeknek az elveknek szem előtt tartásával hoztak döntést, akkor nagy tetteket­­ hajtottak végre, ha azonban ellenkező ered­­­­ményre jutottak a moszkvai értekezletnek örökre rossz emléke marad az utókorra. a moszkvai értekezleten a háború utáni problémákról le­tárgyaltak Lisszabon, november 2 (MTI) A moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közlemény ki­egészítéseként közült, hogy a moszkvai értekez­let megállapodott abban, hogy szervezetet lé­tesít a három kormány közötti legszorosabb együttműködés biztosítására, különös tekintet­tel azoknak a kérdéseknek a vizsgálatára, ame­lyek a háború további alakulása során merül­hetnek fel. Az értekezlet ugyncsak elhatározta, hogy Olaszország ügyeivel kapcsolatban szin­tén tanácsadó bizottságot létesít. Churchill az alsóházban rövidesen nyilat­kozik a moszkvai értekezletről. 3. oldal. fel. 28-00 URANIA Tel. 28-00 Szerdától-péntekig, november 3-4-5. Felújítás! Zilay Lajos mélyhatású drámája : Csak 16 éven felülieknek! Hazajáró lélek Főszereplők : Páger Antal, Karády Katalin, Csortos, Somlay. Világhiradó! Előadások van, 1­7 órakor Eden nyilatkozik a moszkvai értekezlet eredményeiről Amszterdam, november 2. (MTI) Eden an­gol és amerikai újságírók előtt a moszkvai ér­tekezlet eredményeiről nyilatkozva kijelentette, hogy meggyőződse szerint lerakták az alapkö­vét a három szövetséges közötti együttműkö­désnek és megteremtették alapját a jövendő békeszervezetnek. Cordell Hull szerint az érte­kezlet megmutatja, hogy a vezető államok el­hagyták az elszigetelődéshez vezető utat. Finn—orosz tárgyalások kezdődnek? Helsinki, november 2. (MTI) A moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közleményt Hel­sinkiben nem előzte meg túlzott várakozás, annál nagyobb meglepetés volt tehát, hogy a közlemény megszövegezése szokatlanul részle­tesebbnek­ bizonyult, mint az eddigi értekez­leteket követő közlemények. Finn politikai kö­rökben új mozzanatnak tekintik, hogy a moszkvai közleményben már nem tesz­nek különbséget tengelyállamok, a tengely­államokhoz csatlakozott államok és végül oyan országok között, amelyek tartózkod­tak attól, hogy bármilyen államközi meg­állapodásra lépjenek e szorosan vett ten­gelyállamokkal. Minthogy a legutóbbi csoportba eddig főleg Finnországot számították, az új elbírálást, az­az moszkvai azonosítást Finnországban kétség­telenül igazságtalannak nevezik. Hozzáfűzik azonban, hogy kedvezőtlen fordulatot részbeni ellensúlyozza az a moszkvai döntés, amelynek értelmében Finnországot nem szolgáltatják ki Orosz­ország önkényes békeparancsának, hanem olyan béketervek elé állítják, amelyek ki­dolgozásában a Szovjet mellett elsősorban Anglia, de Amerika és Kína is közre fog működni. A finn sajtó mindenekelőtt megállapítja, hogy a moszkvai közlemény Finnországot név szerint nem említi és éppen ebből kiindulva inkább külföldi sajtóhangokat ismertet. Ezek közül is elsősorban a Social Demokraten kö­vetkező londoni jelentése. Igen jól értesült angol forrásból közölték, — jelenti a stockholmi lap, — hogy esetleges finn-orosz tárgyalások megindu­lása esetén a feltétel nélküli megadás orosz megítélése szerint e pillanatban nem jelen­tené azt,­ hogy ebben a kérdésben kiküszö­bölnék, vagy korlátoznák Finnország füg­getlenségét. Ezzel szemben elég határozottan megállapítot­ták, hogy, a kiinduló pont Hankov átadása, va­lamint egy olyan karéliai finn-orosz határvonal lenne, amely nagyvonalban egyeznek az egy­kori Mannerheim-vonalal. Ehhez hasonló ér­tesüléseket idéz a finn sajtó a Bull Iroda lon­doni tudósításából is. A finn határokkal kapcsolatos kérdéseket nem rendezik korábban, csak az általános béketa­nácskozások alkalmával. A Bull-jelentés hivatkozik arra, hogy Anglián kívül az Egyesült Államok és Kína is felelőssé­get akar vállalni a Finnországgal szemben tá­masztott fegyverszüneti és békefeltételekért és Oroszország ehhez hozzájárult.

Next