Pécsi Napló, 1944. február (53. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-01 / 25. szám

2. oldal. швг^ааяиис^ a *•! rr. зджй^гмвм! Előkelő budapesti 11 f* szalon szlése fémjelzi Kolozsvár, január 31. (MTI) Imrédy Béla dr. ny. miniszterelnök a Magyar Megúju- I lás Pártjának országos elnöke vasárnap dél­előtt a párt klubhelyiségében beszédet mondott az általános bel- és külpolitikai helyzetről. Imrédy Béla beszéde elején kimerítő tájé­koztatót adott a legutóbbi évek politikai hely­zetének alakulásáról, majd a mai idők politikai és katonai helyzetét világította meg és a kö­vetkezőket mondotta. Ezen a földön, amely alig három esztendeje tért vissza a magyar anyához, a nemzeti életet fenyegető veszélyek­ről nem is kell sokat beszélni. Az erdélyi magyarságban a húsz esztendei rabság után sokkal elevenebben él a ve­szély tudata, de egyben elevenebb a helyt­állás szándéka is. A legnagyobb veszély, amely itt minket és nem­csak minket, hanem mindazt amit kultúra, em­beri élet alatt értünk fenyegeti, keletről szár­mazik. Ez a bolsevista veszély egy más ve­széllyel felerősödve jelentkezik és ez a pán­szláv veszély. Rámutatott ezenkívül arra a ve­szélyre is, amely abban a felfogásban rejlik,­­ hogy a bolsevizmus nem jelent veszedelmet, majd hangoztatta, hogy semmiféle veszélyt nem lát a háború kimenetelét illetően, de sor kerülhet rá, hogy nekünk is meg kell védel­meznünk országunkat. Védekező háborút folly­tatunk. A veszély nemcsak északkelet felől fe­nyeget minket. Előállhatnak olyan körülmé­nyek is, amikor délről vagy délnyugat felől jön a veszedelem. Előfordulhat,­­hogy az angolok elkésve rászánják magukat balkáni partraszál­lásra, ami megtörténhetik Bulgáriában, Görög­országban vagy Dalmáciában. Lehet, hogy jön egy balkáni hadjárat, amelyet az ittlévő par­tizán csapatok is támogatnának. Ebben az eset­ben a Tito-iudák átkelnének a Dráván, hogy behatoljanak magyar területre. Ezzel is­ számol­nunk kell. Van egy úgynevezett belső veszély is — mondotta Imrédy. — Ezzel szemben épp­úgy védekeznünk kell, mint a külső veszélyek­kel szemben. A belső talajvíz elleni védekezés egyik módja a­ nemzeti öntudatnak, a nemzeti céloknak világossá tétele, propagálása, a má­sik mód pedig a tisztességes anyagi és szociá­lis viszonyok teremtése, mert a bolsevizmussal egyenes arányban áll a szociális és gazdasági elégedetlenség. Tudjuk, hogy ma mindent be­árnyékol az egész európai kultúrát fenyegető veszély. Imrédy Béla végül a kis népek szerepéről szólott. Nem lesz béke addig Európában, amíg a Kárpát-medence örök egysége helyre nem áll. Ez nem öncélú magyar érdek, hanem­­ euró­pai érdek is, nemcsak elmélet, hanem politikai szükségszerűség. n .­i ruháu­l Imrédy Béla dr. a bel- és külpolitikai helyzetről ÉCSI NAPLÓ ­yferegen ünnepelte a pécsi Vonósnégyest a hétfői kamarahangverseny közönsége Pécs, január 31. A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete agilis vezetőségének végre sikerült a pécsi közönséget felrázni közönyösségéből. Már a harmadik kamarahangverseny zajlott le hétfőn este a hát. Közben a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Ez az érdeklődés szép eredmény és további reményekre jogosít. A Zenekedvelők Egy­esü­letén­e­k­k a ma­r­aha­ng v­erse­­nyei már társadalmi eseménynek számítanak, de ami fontosabb ennél, igazi művészi élményt nyújtanak és jelentős missziójuk van a város zenei életének elmélyítésében. A hétfői kamarahangverseny előadóművé­szei Pécsi Vonósnégyes tagjai, Provcsan Sim­a, M. Molnár Klára, M­aros Rudolf és Thirri­ng Zoltán voltak. A négy tehetséges fiatal művész mindegyike önmagában is érté­ket képvisel, kvartettjük pedig ma már or­szágos viszonylatban is jócsengésű nevet ví­vott ki. Éppen a napokban vette hanglemezre a Pécsi Vonósnégyes egyik műsorszámát a ma­ , gyár rádió és így rövidesen még nagyobb nyil­vánosság előtt mutathatják be tehetségüket, mely a pécsi zenekultúrának is büszkeséget jelent. A hétfői hangverseny műsorát nagy gond­dal és igényességgel állították össze, mert min­­denik előadásra kerülő mű komoly felkészült­séget követel. Elsőnek az olasz rokkokó mes­­­­terének Pietro Nardininek ,,2. vonósnégyese“ volt, amelynek játékosan könnyed Allegroja, komor Adagioja és vidám Allegrettoja egyfor­mán tökéletesen szólalt meg a négyes előadá­­­­sában. A műsor második száma Haydn örök­­szép „68 vonós négyese“ volt, amelynek poéti­­kus lelkét hűen tolmácsolták a művészek. Fő­leg a Szerenád-részlet tetszett, amelyben külö­nösen Provcsan remekelt. A műsor legérdekesebb száma a nagy nyu­­gatos szellemű orosz géniusznak Glazunov-nak „Szláv Quartettje“ volt, mely a csiszolt forma­­művészetet mély tartalommal egyesíti. A kvar­tett hiongomélisan követte a szerzőt a szlávos m­elankóliájú Moderatoból a Közjátékon ke­reszt­ül, a szenvedélyes Mazurkám át a szilaj Fináléig. A közönség, amelynek soraiban N­i­k­k­­­i­t­s Mihály főispán, és dr. Esztergár Lajos pol­gármester is megjelent, melegen, ünnepelte a kitűnő művészek bravúrosan e­gymáshoz simuló, technikában kifogástalan, átélésben elmélyült és interpretálásában maradéktalan játékát.­­ A hangversenyen megjelent Gyurkovics Má­ria a m. kir. Operaház koloratúrművésznője és Fries­s­l Ferenc a szerdán Pécsett vendég­­szereplő szegedi opera együttes karnagya is Dr. G. Jól sikerül­ a Janus Pannonius Társaság negyedik munkásmatinéja Pécs, jan. 31. A Janus Pannonius Társaság vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartotta meg negyedik munkás­matinéját a pécsi Nemzeti Színház­ban, amelyet ez alkalommal szépen megtöltött a közönség. A nagy érdeklődés első­sorban G­osz­tony­i Gyula dr., építészmér­­nnöknek, az előadónak szólott, aki lebilincselő előadásával magával ragadta a közönséget. Gosztonyi Gyula dr. „Szociális építészet“­­címmel tartott élvezetes előadást. Abból a té­telből indult ki, hogy a helyesen értelmezett szociális építőtevékenység sohasem a tőke, a vagyon érdekeit, hanem elsősorban az emberi lét kereteit biztosító szellemi és anyagi javak megfelelő előállítását segíti elő, másodsorban pedig ennek érdekében a dolgozta ember meg­felelő élet- és munkalehetőségét biztosítja. A szociális építészeti feladatokat a társadalom tagozódásából magyarázta és ezzel kapcsolat­ban a számszerűleg legnagyobb társadalmi cso­portnak, a változó keresettel bíró, vagyonta­lan munkásságnak lakásproblémáiról. Előadását még élvezetesebbé tették azok az értékes vetített képek, amelyek bemutatták a szociális építészet fejlődését a legutóbbi év­század alatt. Rámutatott arra, hogy még ma is 1944. február 1. vannak problémák, amelyek még megoldásra várnak a­­szociális építészet terén. Annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a nagy világ­égés után, a fejlődést gátló alkotások romjain a szociális építészetnek új évezredekre szóló alapja készül. A nagy tetszéssel és tapsviharra­ fogadott előadás elhangzása után a királydíjas Pécsi Dalárda Maros Rudolf tanár-karnagy vezény­letével Cherubini: Csengetyű-kánon, Lassus: A hajnal, Clemens: Még hűs a jég, Friderici: Baráti kör, Castoldi: Csónakos ének, valamint Jurányi: Patkó-kánon, Veress: Danári-nóták és Bárdos: Bagolyai táncdallamok című szerze­ményét adta elő. A király díjas Pécsi Dalárda ezúttal is nagy felkészültségről, fegyelmezett­ségről tett tanúbizonyságot. Súlyos testi sértésért 500 pengő pénzbüntetés Pécs, jannuár 31. A­­kir. törvényszék Garay­­tanácsa ma délelőtti főtárgyalásán vonta fele­­e­lősségre Vorgics Mátyás 33 éves kasádi föld­­­­műves­t, akiit a kir. ügyészség szándékos e­mber­­ölés bűntettének kísérleté­vel vádolt. A tényállás szerint Vorgics Mátyás az el­múlt év november 28-án nagy társaságban bo­­rozgatott az egyik korcsmában. A társaságban ott ült Pluzsár Márk is. A társaság alaposan a pohár fenekére nézett, majd záróra táján,­eb indult haza.­­, Vorgics Mátyás és Pluzsár Márk közt az után nézeteltérés támadt. Vorgics abban a tu­datban­, hogy Pluzsár megtámadta, több pisz­tolylövést adott le, amelynek egyike Pluzsárt el is találta a lábán. A főtárgyalás során vádlott azzal védeke­zett, hogy önvédelemből használta fegyverét, mert Pluzsár támadólag lépett fel­ ellene. A bizonyító eljárás befejezésével a bíró­ság ítélethozatalra vonult vissza. Rövid, tanács­­iktozás utáni hirdették ki az ítéletet. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat súlyos testi sértés vétségében és ezért 300 pengő pénzbün­tetésre ítélte. Az ítélet jogerős. ■" -------­ ÜLÉST TART A KÉPVISELŐHÁZ VÉDERŐBIZOTTSÁGA Budapest, január 31. (MTI) A képviselő­ház véderőbizottsága február 4-én déli 12 óra­kor ülést tart. Tárgy: A honvédelmi miniszter tájékoztatója. A 36 tagú országos bizottság február 8-án délelőtt fél 11 órakor ülést tart. Tárgyalja a kormány rendeletét a nyugdíjasok és özvegyek ellátásának korlátozására vonatkozó 1934. évi törvényben meghatározott rendelkezések vég­rehajtásának részbeni felfüggesztéséről, to­vábbá a kormány rendeletét, az egymástól tá­vollevőkként házasságot kötött házastársaknak a gyermekek vallására vonatkozó utólagos megegyezéséről. —­— A spanyol korm­ány nem tesz lépéseket semlegességének bebiztosítására Washington, január 31. (Bud. Tud.) Wa­shingtoni tájékozott körökben kijelentették, hogy ha a spanyol kormány nem tesz lépése­ket „teljes semlegességének" bebizonyítására, akor számítani kell valamennyi gazdasági kap­csolat megszüntetésével. A spanyolokkal szem­beni új amerikai magatartás közvetlen követ­kezménye — mint Amerikában vélik — az lesz, hogy mostantól kezdve alaposan megvizsgál­ják az amerikai vizeikre befutó spanyol hajó­kat mint eddig.­­• A rádió lelke: a kvarckristály. A rádió adó­állomások legértékesebb része a különleges prepa­rált kvarckristály, amely a hullámhossz állandóságát biztosítja. A kristály rendkívül érzékeny külső be­hatások iránt, ezért a Telefunken-művek komplikált felszerelések középpontjába kitűnően védett helyet biztosítanak számára. A hatalmas kapcsolótáblák, fogantyúk, antennák, mikrofonok mind hasznavehe­tetlenek a jelentéktelennek látszó kristály­darabka nélkül, s ezért bátran állíthatjuk, hogy a kvarckris­tály a rádiólelkió lelke.

Next