Pécsi Szemle, 2005 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 1. szám - Vargha Dezső: In memoriam Szita László 1933-2005

VARGHA DEZSŐ IN MEMÓRIÁM SZITA LÁSZLÓ 1933-2005 Szita László 1933. március 26-án Pécsett született. Édesapja Szita István ci­pész, édesanyja Raudel Rozália gyári munkás. Hárman voltak testvérek. A szülők 1938-ban elváltak, a három gyermeket édesanyjuk nehéz körülmények között ne­velte. Ilyen élethelyzetben nagy kitartás, szorgalom kellett a tanuláshoz, amelyek a tudásvágy, a történelem iránti rajongás mellett életútját mindig is jellemezte. Pé­csett a gyárvárosi elemiben, a bonyhádi evangélikus elemiben, később a bonyhádi Petőfi Gimnáziumban tanult, majd beiratkozott az ELTE BTK történelem tanári sza­kára, amelynek elvégzése után a három éves levéltár szak következett. Feleségével, Lakos Erzsébettel - aki tanárként, megyei szakfelügyelőként dolgozott - 1955-ben kötött házasságot, Gabriella lányuk 1956-ban, László fiúk 1960-ban született. Pályáját 1956-ban segéd­levéltárosként a Pécsi Állami Levéltár­nál kezdte, majd 1958-tól tanárként, megbízott igazgató-helyettesként a Székely Bertalan úti, 1961-től tanárként a Mátyás király utcai Általános Iskolában tanított. A Pécsi Tanárképző Főiskola Vass Károly által vezetett Történettudományi Tanszéké­re 1963-ban került, előbb tanársegéd, majd adjunktus. Mivel a tanári pálya mellett magától értetődően a kutatói munka is foglalkoztatta, és ez utóbbi meghatározó te­vékenységként vonult végig életútján, 1967-től az MTA Dunántúli Tudományos Inté­zetének tudományos munkatársa lett, amelynek igazgatója, a híres gazdaságtörté­nész, Babics András atyai barátként mindenben támogatta. Kutatói tevékenysége először itt bontakozott ki, és vált meghatározóvá életének további évtizedeiben. A Baranya Megyei Levéltár igazgatói állását 1971-ben nyert el, és 1995-ig ez vált munkahelyévé, ahol pályája kiteljesedett. Itt vált nemzetközi hírű kutatóvá, intéz­ménye pedig tudományos kutatóhellyé. Egyetemi doktori címét az ELTE BTK-n 1967-ben summa cum laude minősítéssel szerezte (A papírkészítés és papírgyártás Pécsett 1764-1860). 1985-ben a történettudomány kandidátusa (A baranyai mun­kás- és szegényparaszt mozgalom története a kiegyezéstől az első világháborúig 1867-1914), 1996-ban pedig a történettudomány doktora lett (A Körösök és Maros vidéke a török elleni felszabadító háborúk viharában 1686-1695). Levéltár-igazgatói működése idején addig soha nem látott mértékben javul­tak a Király (Kossuth) utca. 11. sz. alatti központ irodai és iratraktározási feltételei, nőtt munkatársi gárda, így az intézmény meg tudott felelni a megnövekedett szak­mai követelményeknek, a gyűjtőterületi felügyelet, a belső feldolgozás, a kutató- és ügyfélszolgálat, a gazdasági és adminisztratív feladatok ugrásszerűen megnövek­vő igényeinek. Igazgatói működésének idejére esett a Rét utca. 9. sz. alatti új levél­tári részleg kialakítása, melynek során megtörtént az épület tulajdonba vétele, átalakítása, irodai-, kutatói-, raktározási feltételeinek megteremtése, az iratanyag raktári elhelyezése, jól felszerelt restaurátor műhely létrehozása, vendégszoba ki­alakítása. Sor került a központi épület raktár-rekonstrukciós folyamatának beindí­tására, anyagi, szervezési, szakmai feltételeinek megteremtésére is.

Next