Pécsi Ujlap, 1908. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1908-11-01 / 251. szám

- •• „w W -- ~ p g c / II. évfolyam — 251. szám Vasárnap 1908. november 1. Előfizetési árak:­­ Ujlappal együtt helyben évre . . K. 7.20 “ . ...» 3.60 • . , 1.80 c el évre _en Negyedévre . 1hóra ... Vidékre: TM f egész évre . . K. U Fél évre ...» 7.86 Negyedévre . . , 3.90 1 hóra ... , 1.30 Az „Ujlap“ melléklete. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum­ utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefon­száma 484. Csak a »Pécsi Urlap, vidékre 1 hóra K. 1.— J -a Szentháromság.­­ A pécsi Szentháromság-szobor beszentelése alkalmából. — igoS. nov. 1. — Hitellenek szivében nem él­t, Ki életet varázsolt a földre, S hasonlatosságára agyagból formált Embert ültetett uralomra itt: Hol más óriások fölött csupán Isteni szikra erejével győz A porhüvely­e­s teremt, alkot, tervez : A Nagymester hatalmas lelkével! Hat nap alatt világot épített! S minden parény műve kész csodálat ! Hisz semmiből alkotta nagy művét Ő, a mindenek teremtő Atyja! S az ember megkezdette uralmát S kormányzatát a földi tereken. Jelszava: meghódítani mindent — Állatot, vizet s légréteget! A harc folytonos lett s egyre vadabb, s egyszerre ember-ember ellen küzd. A hatalmi vágy vérre szomjazik, S a gyengébb a zsarnok jármába hull. Embernek nincs embertársa, de van Ur és szolga, gőg és meghuny­ászkodás. S jött a másik, hatalmas alkotás ." A megváltás nagy s dicső munkája! Beteljesülése az Igének : Romokból uj világ teremtése. A sülyedésnek határ jön szabva S ki gyűl a szeretet áldó napja. Tanító jőve az Isten-ember, Ki rámutat a vak tévelygésre. Minden bűnt és önzést keményen ítél—• 8 nőttön nő a megtörökt serege. Hitvallássá lesz a szeretet tana, Melynek magvait bőven hintő szél. A kietlen, zsarnok dúlta földön Az alkotó Isten egyszülött Fia. És a sötétség oszladozni kezd — S mindegyre gyérül az önzők hut­da, Ellen hódol a baráti szívnek, Melyről lehűlt a szolgaság járma. S kezdődik a fényes diadalul, A szeretet békehadjárata . . . Vakító fény támad a magasban — .V világosság árad szét a földön . . . Szellem szárnyon tüzes nyelvek­­szállnaik­ S heterének Szentlélekkel azok — Kik a földön minden népek nyelvén , benne szólnak és tanítanak. Ihletté lőnek az apostolok . . . S mélységes hitté ajkuk szózata. S im áll a nagy, hatalmas épület . . . S benne fölzúg a hívők éneke: Hála neked legfőbb Szentháromság : Atya, Fiú és Szentlélek Isten ! Újra édes testvérekké lettünk — S lelkünk kínosévá a mély stzeretet ! CSORDÁS REZSŐ: Halottak napja, k édes vágyakozása a hol-A léle. .^jözöttek után, ma ün­­tak, az elk, halhatatlan lélek ma nepét,Ü ,L ^ . 'z, répü'si vágyik az erőt. kedvet ért . , , .. ... . . ,­­ szeretet, az etfl­orokkevalósagba. . . , ” '«resztekt viasz­lekezet emelte sírt , , . ... . ...... nek a sirker gyertya-fenyben furoa. tekben. A lágy, olvadó­­ bánatos hajlongással üdve '&'* ' 1 rózsa a borostyán levelet ’e­tvély a kemény márványtömbbe k­­apaszko­­dik. A szomorufűz levele lehullt, belepte az utakat és a sárga avart. Minden az elköltözésre emlék­­eztet. Minden gyászol. A temető ha A sírok némák. Az árvák, az öz­vegyek a barna göröngyre ború ha zokognak, — emlékeznek . . . Eszembe jut a halál. Elmélkedet­t, honnan ? — hova ? Honnan ? - - Eszembe jut az élet, mert az élet­é­ből a halálkapun át az örökkévaló­­­ságba gravitál a lélek, mint ahogy­ a föld a napba.­­ Gondolkodom az életről, a világ­ról. Tudom ,a világ lelke nyugta­lan, forrongó, tolakodó lélek ; a jobbat keresi; ez ösztöne is, kis ar­tete is.“ (Prohászka D.) Mégis v­­­lósággal tragikus dolog, hogy mily’ kevesen jutnak a lelkük birtokába haláluk előtt. Miért? Mert nem ke­resik a lelket, bár abból élnek, nem védik, nem aknázzák ki annak kin­cseit. A legtöbben egymást utánoz­zák értelem és gondolkodás nélkül. Egyik ember a másikhoz szabja magát s elvesz az egyénisége. Pe­dig minden ember egy külön világ. Ezt a világot kevesen kutatják: ke­resztül, kasul, pedig ebbe a világba torkollik az Isten kegyelmének fo­lyama. Keressük a lelkünket és meg­találjuk. Őrködjünk fölötte, mert »boldogok ama szolgák, kiket, mi­dőn megjön az Úr, ébren talál.“ (Lukács 12.) Már az emberi élet őszén, az öregkoron is csak úgy van derű és mosoly, ha az ember hiszi, ahogy jövevény és zarándok e földön.(Ezt pedig, hogy elérjük, kik fiatalok va­gyunk időben és bölcsességben, kö­vessük Cicerót, ki mondja: én az olyan öregséget dicsérem, melynek alapja az ifjú korban van megvetve, — bár a rövid életkor is elég : hosszú a jó és tisztességes életre.“ (Cato Maior.) Ha meggondolom,­­ hogy beláthatatlanul sokfélék: a ha­­­­láit előidéző jelenségek. A külső­­ erőszak ezernyi formája, a mérgek légiója, a különböző betegségek el­képzelhetetlen sokasága pusztítja az embert. Azt sem szabad felednem,­­ hogy ezek a testet pusztítják. Senk­­­kit a világon, sem gyöngét, sem erőst nem tehet tönkre más, mint a saját képe. Erre vonatkozólag ol­­­­vassa Nothnagelnál: „Nem fizikai­■ tag kinos a halál, a lelki halálféle­­i sem kinos.“ Hogy ettől megszaba-­­­dúljunk, fordítsuk lelkünket Jézus­■ hoz, ki hívogat: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, kik fáradoztok s ter­helve vagytok s én megnyugtatlak­­ titeket.“ (Máté 11, 28.) „Mily bizal-­­­mat ébreszt ez a meghívó, írja ■ frohászka püspök, kivált halálunk­ban ! Hová menjek Uram, mikor a világból kiszakadok, mikor fejem­ lehanyatlik szerető karokba, de az már nem én vagyok, mikor idegenné lesz ez az egész világ nekem ? Jöjj hozzám, jöjj, én megenyhi­lek . . . véglegesen, győzelmesen! Ez aztán meghívó , boldog, ki komolyan rá­szolgált ! ‘ (Elmélkedések az evan­géliumról, 363. old.) Ezek jutnak eszembe halottak napján. Ezek fölött elmélkedem. —­­ Tudom, ki ki azzal az idővel tartozik, Inai neki az életre adatott. Én tehát amíg élek, készítem a lelkemet a nagy útra, a „hadak útjára.“ „Bi­zonyos vagyok a nagy apostollal, hogy sem halál, sem élet el nem­­ szakaszthat minket az Isten szere­­tetétől, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban vagyon.“ (Róm. 8, 38) VERITÁS, Hírek. .­ .Nagylelkű adomány. Gróf Zichy Gyula film- megyéspüspök urunk Ömé­ltóság­a a harci templom helyre­állítása és belső felszerelése körül előállott költségek fedezéséhez 300 kor. adománnyal hozzájárulni mél­­tóztattott, amely kegyes segélyért a nyilvánosság terén is legmélyebb halál köszönetét tolmácsolja a harci i. k. iskolaszék. — A november 15-iki pápai jubi­leumi ünnepségük alkalm­ával a pécsi kath. legényegyletben tartandó disz­­közgyűlés ünnepi szónoka — mint értesülünk —­ Rakovszky István v. k. t. t. képviselőházi alelnök lesz. — Búcsú. A „Miasszonyunk“-ról nevezett nőzárda temploma beszen­telésének évfordulója van ma, a­mely alkalommal az isteni tisztelet rendje, szokás szerint, 9 órakor ün­nepélyes szentmise és német szent­beszéd. A­kik e nap a templomot látogatják, különböző bucsúkegyel­­mekben részesülnek. — Kinevezés. A pénzügyminisz­térium vezetésével megbízott minisz­terelnök Lengyel István pécsi lakost, ideiglenes minőségű díjtalan szám­gyakornokká nevezte ki a pécsi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. — Újabb adományok népkonyhája: Pécs bar. központi takarékpénztár 50 K, özv­. lovag Biedermann Ottóné 20 K, gróf Majláth Géza (Gárdony) 20 K, Mándy Samu 100 K, Hanny Gáibor pápai praelatus 20 K, Főreáliskolai igazgató és a tanári kar 25 K. Az adományokért hálás köszönetet mond az Elnökség. — A hős szervezeti, Bebek Fe­renc süteményárusítót gazdája teg­napelőtt kisegítőül fogadta fel. A vele egy üzletben dolgozó Marek Ottó péksegéd azonban őt, miután nem szervezeti tag és nem szak­ember, elűzte a munkából s nem engedte dolgozni. Bebek erre kije­lentette, hogy neki csak a gazdája parancsol, amely kijelentés annyira dühbe hozta Malek Ottót, a szerve­zettet, hogy a kezében levő rézmező­­vel úgy vágta fejbe Rebőköt, hogy az menten elterült a földön. Súlyos sebével most a közkórházban ápol­ják. A intézkedő­k szervezett pékse­géd ellen megindították a büntető eljárást. Színház. Virraszt a szerelem. Pénteken este volt a hét másik bemutatója: Virraszt a szerelem. Az volna az alapgondolata, hogy a szerelem utolsó pillanatban az asszonyt visz­­szatartja, hogy csábításnak áldoza­­tul ne essék. Ezt a történetet Sh­a­­kespeare máskép csinálta volna meg, mint a franciák. A sovány kis történet fel van eresztve francia moslék . . . akarom mondani szósz­­szál. Már hogy most ez a szósz egy kissé fűszeres, erről a francia te­hetne, de nem tesz. Előre is meg lehetett volna mondani, hogy az esemény, az a kevés, a­mi van a darabban, utazás lesz a házasság­­törés körül, a­mely nem történt meg, mert akkor a darab egészen tisztességtelen lenne. Annyi esze pedig van a franciának, hogy a fele tisztességet megtartja. Lesz benne abbé (pap), a­kit úgy hajánál fogva hurcolnak a darabba, hogy egypár „jó viccel“ több legyen. Lesz benne egy ,,jó bácsi“, a­kinek rovására fognak mulatni. Ez itt vé­letlenül nem a férj, hanem egy fel­szeg történettudós. Az indítéka régi francia szokás lesz, az új házas a régi imádott karjai közé kerül. Azu­tán következik a szeget-szeggel po­litika, a modern élet tan­s-törvénye, de a feleséget a bukástól, a­mit különben sem intendál komolyan, megmenti a poetikus „virrasztó szerelem.“ Kevesen voltak a szín­házban , hiába erőlködnek az ilyen darabokkal, nem kell az a nagy közönségnek. Úgy látszik, sok leány otthon maradt. Minek is az ifjúságot korán kiábrándítani egy ilyen reális életképpel, a­mely elvégre igaz, de a művészetnek első­sorban nem az igaz a tárgya, hanem a szép. Az előadás egyébként vontatott volt. A Thury-pár művészete, bár Thury nem neki való szerepet töl­tött be, elismerésre méltó. Szőke Sándor tehetségének még simulnia kell. Színházi heti műsor: Vasárnap d. u.: Fedora. „ este: Tatárjárás. Hétfő : Vasgyáros. Kedd: Hoffmann meséi. Szerda: Tatárjárás. Csütörtök: Ördög. Péntek: Frou Frou. Felhívjuk mélyen­ tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre !

Next