Pécsi Ujlap, 1909. január (3. évfolyam, 3-24. szám)

1909-01-06 / 4. szám

Szerda 1909. január 6. III. évfolyam — 4 szám Az „Ujlap“ melléklete. Előfizetési árak az Ujlappal együtt helyben Egész évre . . K. 7.20 fél évre ...» 3.60 Negyedévre . . » 1.80 1 hóra . . . „ 1.60 Vidékre, Egész évre . . K. 15.60 Félévre ...» 7.80 Negyedévre . . . 3.90 1 hóra ...» 1.30 Csak a »Pécsi Ujlap, vidékre 1 hóra K. 1.— MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Lyceum­ utca 4. (PÜSPÖKI KÖNYVNYOMDA) TELEFONSZÁM 222. Felelős szerk. telefon­száma 484. „Ne fer­ere.“ A kálvinista Róma megmoz­dult. Debrecen sz. kir. város közönsége megkereső levelet intézett az összes vármegyék­hez és autonóm városokhoz hogy írjanak fel haladéktalanul a magyar kormányhoz, illető­leg a képviselőházhoz: törölné el a föld színéről a Ne te­­mere-t legalább Magyarorszá­gon. Mi is az a Ne temere P X. Pius pápának ily kezdetű dekrétuma, mely az egész ka­tholikus egyházban az egysé­­g házassági jog érdekében többek között úgy intézkedett a vegyes — tehát katholikus és nem katholikus, de keresz­tény fél között kötött házas­ságokra nézve, hogy katholikus szempontból, a katholikus egy­ház előtt csak akkor érvénye­sek, ha az úgynevezett tridenti forma, vagyis a katholikus tu­lajdon lelkipásztor és két tanú előtt köttettek. Nem ad e szerint hazánk­ban sem külön engedményt nevezett dekrétum a házasság formáját illetőleg a vegyes házasságoknak, hanem hatá­rozottan kimondja, hogy csak akkor érvényesek, ha úgy köt­tetnek, mint a többi katholikus házasság. Erre kötelezi összes híveit, ha egyházilag érvényes házasságot akarnak kötni. Te­hát a Ne temere tisztán egy­házi törvény, mely a katholi­kus házasságjogot rendezi, egy­ségesíti és tisztán a katholikus híveknek szól, nem érintve sem a polgári házasságot, sem a más vallásúak házasságát, még a vegyes házasságokra nézve sem, mert minden fele­kezetnek megmarad a joga hogy a vegyes házasságokra nézve intézkedjék saját kebe­lében a maga szempontjából CP­USY, mint a Ne temere rendezte a katholikus fél lelki­ismereti ügyét.­­ Láthatjuk ezekből, hogy az­ új katholikus házasságjogi rendí­deletnek reánk nézve tisztán­ és egyedül vallási jellege van. * Kérdezhetjük már most, hogy mi köze ehhez a debreceni református eklézsiának, avagy Debrecen sz. kir. város közön­ségének ? Nem a katholikus egyház kizárólagos joga, hogy saját egyházában, saját fóruma előtt azt a házasságot mondja ki érvényesnek egyházilag, me­lyet a változott viszonyok foly­tán saját szempontjából érvé­nyesnek elismerhet ? Vájjon szólhatnánk-e mi katholikusok egy szót is, ha pl. az evangé­likus református egyház kimon­­­­daná, hogy csak azt a vegyesi házasságot ismeri el egyházi-­­­­ag érvényesnek, mely lelkésze­­ előtt köttetett ? Semmi esetre !­­ Mindez egyházi belügy ! Annál feltűnőbb Debrecen sz. kir. városnak fészkelődés számba menő átirata, mely a veszélyes vallási türelmetlenség bélyegét viseli magán és annál kárhozatosabb, mert a vallási villongást politikai térre akarja átvinni, sőt még a megyék székházát is vallási visszavo­nás színterévé akarja tenni a békés és hazafias együttműkö­dés helyett akkor, a­mikor egyrészt erre ok nincs, mert a katholikus egyház szoros bel­­ügyéről van szó, másrészt pe­dig oly válságos időket élünk, hogy ilyenféle luxusra sem időnk, sem kenyerünk. Nagy képmutatás kellett ah­hoz, hogy a szigorúan egyházi belügyet Debrecen sz. kir. vá­ros közönsége az állam ügyé­nek tüntesse fel. Hiszi mi köze a Ne temere tisztán vallási téren mozgó há­zasságjogi intézkedéseihez a magyar államnak ? Még az utolsó kis jogászfia előtt is ismeretes, hogy a magyar ál­lam szempontjából a házasság érvényességét az 1894. évi XXXIII. t.-c. szabályozza, mely szerint az állam előtt az úgy­nevezett polgári házasság egye­dül érvényes. Nem is változ­tatott, de nem is változtatha­tott ezen a Ne­temere, mely már 1908. husvétkor lépett életbe és a magyar polgári házasságjog sám érintetlenül tovább megmaradt és meg is fog maradni, meg nevezett 1894. évi törvény érvényben lesz. Eddig nem akadt vármegye, mely felült volna Debrecen sz. kir. város átiratának. Ba­­ranyavármegye sem lesz az utolsó. Nem engedjük mi, de nem fogják tűrni más vallásul testvéreink sem, hogy a béke­­ közöttünk megbontassák. Sok-­­kal igazságosabbak és sokkal nagylelkűebbek vagyunk egy-­ más belügyei iránt, semhogy­ azokba beleavatkoznánk szere­tetlen szükkeblüséggel és elha­markodott rövidlátással. Dr. Hegyháti. Hírek.»­ ­ — Adomány. A villamossági rész­­­vénytársaság a népkonyha céljaira­­ 100 kor. adományozott, melyért­­ hálás köszönetet mond az elnökség.­­A múlt évi december 26-iki tea­uzsonna bevételének tiszta marad­ványa 607 kor. 45 fillért ért el. — Adományok. Baranyavármegye árvaház árváinak karácsonyfájához utólag adakoztak. Szily Tamásné és dr. Mende Lajos 10—10 kor. Az összes nemeslelkű jótevőknek ez után mond hálás köszönetet az intézeti főnöknő. — A Pécsi Jótékony Nőegylet f­ia 10-én d. u. 5 órakor tombolával egybekötött nagy tea-délutánt ren­dez. Belépti dij személyenkint 1 ,-kor. 20 fillér. — A Pécsi Kath. Legényegylet arácsony másnapján tartott ünne­pélye alkalmával felülfizettek: Döb­­.B­os­sy Alajos 17'60 K, N. N. 3 K, Angster József, Kammerer F- 2—2 K, Faith Jenő T60, Futász János 1'40, Nagy Ákos, N. N., N. N. 1—1 kor., Pirkl Boldizsár, Szalai Im­réné 80 —80, Fleischer János, Szekeres I., N. N., N. N. 60—60, Géci József, Oberhuber János, Schindler József 40—40, Pristyán Andor 20 fillért. Mely felülfizetésekért hálás köszö­netét fejezi ki az egyesület veze­tősége. — Az újévi üdvözletek megvál­tása címén a kath. sajtóegyesület céljaira dr. Kápolnai Zs., dr. Sipos István és Fehér Ferenc 1 — 1 koro­nát, a Pécsi Űrlap részére pedig Fajth Jenő 3 kor., Virág Ferenc Komócsy István és Szentkirályi István 2—2 kor., Szabó Dezső és Kápolnai Zs. dr. 1 —1 koronát adományozott. — Mit fizessünk a szánkózásért. Bizony ezt az egyet nem tudtuk mindezideig, csak akkor, midőn a kocsis kiejtette a száján — 3-4-5 6 korona. Akkor se azt tudtuk, hogy tényleg ennyi jár a fél, vagy egy órai szánkózásért, csak azt, hogy ennyit muszáj fizetni. Hogy miért ? Mert a kocsis mondta. Tudjuk azon­ban, hogy amit egy kocsis állít, ha taksáról van szó, az nem szentírás.­­ Különösen vasár- és ünnepnapokon,­­ midőn úgy elkapkodják a szánkó­kat, mintha arany volna, a kocsis fél az alkalommal s bizony akár­hány van olyan, ki megbánta, hogy végig parádézott az utcán. Ennek a lehetetlen állapotnak akar gátat vetni a rendőrkapitányság, midőn lapunk utján közli a közönséggel, hogy addig is, míg a legközelebbi közgyűlés e tárgyban nem határoz, mit fizessünk a szánkózásért. Tehát: nappal fél óra 1.60 kor., éjjel 2 kor., nappal 1 óra 2 kor., éjjel 4 kor. Ezentúl nappal minden további fél óra 1 kor., éjjel pedig 2 kor. Ha a bérkocsis többet követel, tegyen ki ki­jelentést a rendőrségen. — Kitüntetett ipari munkások. A kereskedelmi kormány által a pécsi kereskedelmi és iparkamara terüle­tére engedélyezett 4 drb. 100 kor. jutalmat és díszoklevelet Schnell Antal, aki Kindl Ferenc pécsi gép­gyárában 40 év óta dolgozik, Eber­hard Nándor előmunkás, a­ki a Zsolnay-gyárban 40 év óta van al­kalmazásban, Schreyer Károly kalapos­ segéd, aki 32 év óta mun­kása Beck kalapos­mesternek. Fer­nengel Mihály bőrgyári előmunkás, a­ki 31 év óta dolgozik a Höffler­­testvérek bőrgyárában, kapta meg. A jutalmat és díszoklevelet vasár­nap adta át a kitüntetett munká­soknak Hoffmann Lajos, a pécsi kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának elnöke. — A pécsi kir. Ítélőtábla ügyfor­galma és tevékenysége 1908 évben. Polgári ügy: 1907. évről maradt hát­ralék : 139, ehhez érkezett 1908. évben ,2954, összesen : 3093. Elin­téztétek: ülésben 2058, teljes ta­nácsban 79, ülésen kivül 856, ösz­­szesen 2993. Maradt hátralék 100. — Büntető ügy: 1907. évről hátra­lék 30, érkezett hozzá 1908. évben 2212, összesen 2242. Elintéztetett ülésben 1334, ülésen kivül 854, összesen 2188. Hátralék maradt 54. — Baranya megyei hordójelző hi­vatalok. A vármegye törvényható­sági közgyűlése január 11-én tár­gyalja a hordójelző-hivatalok elhe­lyezéséről és beosztásáról szóló tervezetet. E szerint a megyében 16 hordójelző-körzet lesz a követ­kező székhelyekkel: Mágocs (a hegyháti járás összes községeivel), Mohács 9, Dunaszekcső 7, Német­­bóly 14, Palotabozsok 4, Pécsvárad 18, Máriakéménd 5, Himesháza 6, Püspöknádasd 7, Villány 17, Vörös­­mart 4, Baranyaiján 11, Karancs 15, Bükkösd 50, Rácváros 61 és Siklós 55 községgel. A hordójelző­­ket az alispán pályázat alapján nevezi ki és ő menti fel. Hordójelző hivatalnok csak az 1907 : V. t.-c. 26. §-ában előírt föltételekkel biró egyének lehetnek. Fizetés a követ­kező : a mágocsi, dunaszekcsői, a palotabozsoki, pécsváradi, mária­­kéméndi, himesházai és bükkösdi évi 300, a vörösmarti, baranyabáni Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető szolid cégekre !

Next