Pécsi Ujlap, 1910. január (4. évfolyam, 1-23. szám)

1910-01-01 / 1. szám

IV. évfolyam — 1. szám. Szombat, 1910. január 1. Az „UJLAP“ melléklete.­­Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Lyceum­ utca 4. Püspöki Könyvnyomda. Az Ujlappal együtt­­helyben: Negyedévre v . K. 1.80 1 hóra...................—­60 _ Vidékre: Félévre . . . . K. 7 80 Negyedévre.... 3.90 | Csak a „Pécsi Úrlap“ vidékre 1 hóra K. 1.— *—* — ^ ------------y*------------- --------------.........." - ------------- -----1---------------------------------------------------------------­Szerkesztőségi és tuadásihvatasi telefon : i j Felelős szerkesztő: g Felelős szerkesztői telefon: ' 222'^z áíg " y- I I MÜLLER KÁROLY g 484. szám. 1 " ,1. ?! " ........... rrr - ........ ~ r- — ■. ? Timi....--- " ■■ i.i.-i ■ ...i—■........... n~- n rr . A patronage és ja K­ath.f] Háziasszonyok, Szövetségé­ nek viszonya. * A pécsi patronage élet irányítója dr. Sipos tanár tegnapi cikke ref­lektál a napokban közzétett cikkünk ama részére, amely a patronage munkásságát eredményesebbé akarja tenni a Kath. Háziasszonyok Szövetségének megalakításával és annak a patronage munkásságába való belekapcsolásával. Szó se le­gyen, hogy polemizáljunk, hisz mindannyian, akik tisztában vagyunk az Országos Nővédő Egyesület kü­lönböző, de tulajdonkép egy célt szolgáló szociális intézményeivel, egy uton haladunk és legfeljebb az eszmék és fogalmak, a megbeszé­lések és irányelvek nem egészen precíz felállítása és szövegezése képezheti a meg nem értés vagy félreértés alapját. A félreértés adott alkalmat dr. Síposnak cikke megírására. És ez a félreértés holnap jóhiszemű Véleményében domborodik ki, mintha a múltkori cikk­e a Patronage „helyett “ sürgetné a , Katit. Ha Z­iasszonyod SzövetségétErős félreértés, amelynek a mai ’’őzi cikk­ben nyoma sincs. Hogy ok­oz­­zuk álláspontunkat és meg.../őződé­­sünket részletesebben fejtjük ki gondolatainkat. A Patronage lelki, valláserkölcsi életet véd és tart meg. Nem min­denkivel szemben végzi ezt a munkát, hanem elzüllött gondo­zásban nem részesülő, elhagya­tott gyermekek és ifjúsággal szemben. Igaz, hogy más, rendes szülőkkel és rendesebb életkörül­ményekkel bíró leánykákra nézve is hasznos lehet a patronage munka, ■de nem ezekért van , és nem szabad ezekkel a teret és a patro­­nesseket lefoglaltatni. Nincs ott helyük. A patronage nem egy min­den gyermek számára való szóra­kozási hely és társadalmi nevelő­intézmény. A cselédpatronage-ok a Kath. Háziasszonyok Szövetsége nélkül­i eredményes munkát, az áldozatok­kal arányos sikereket el nem érhet­nek. Ezt írtuk akkor és erősítjük most is. Miért? Mert a cselédpat­­ronage-nak a Háziasszonyok Szö­vetsége szállítja az anyagot. A Cse­­lédpatronage önmagában véve egy ideális szigethez hasonlít, amelyben az áldozatos szeretet angyalai, a patronessek munkálkodni akarnak, de sírva állanak a bőséges termé­szeti áldással teli sziget partjain és elmerengnek az élet tengerének .Végtelenségébe, sóhajtoznak lelki gyermekek után, akiket Krisztusért nyeljenek, de mindenütt tiszta a tenger, sehol egy hajó nem kö­zeledik feléjük, sehol egy híd nem köti össze a partot, amelyen lelkük vágya: gondozásra, védelemre, sze­­retetre szoruló emberek közeledné­nek feléjük. A Házi Asszonyok Szövetsége nem helyettesíti, de kiegészíti és pedig lényegesen egészíti ki a Patronage-okat. Ez az a híd, ez az a hajó, amelyen a szeretet és gondozás szigetének angyalai közé vitorláznak, azok, akiket lelkük nemesebb része a tisztább életörömök után és a lelki élet integritásának megóvására vonz oda. A cselédpatronage munka ál­landó erkölcsi védelem, amelyet a legönfeláldozóbb patronessek sem teljesíthetnek. A cseléd, erkölcseit, lelki értékeit hétköznap is kell vé­deni, mert akkor is van veszély és alkalom. A Kath. Háziasszonyok Szövetségének úrnője — aki sziv­­vel-lélekkel átérd az intézmény­­ma­gasztosságát — mind megannyi patroness lesz. Patronesse cseléd­leányának, Lázi patroness, akiben talán nincs annyi természetfölötti erő, vagy hiányzik az idő vagy a rendeltetés, hogy vasárnap délután­ját áldozatul hozza a legnemesebb és legkrisztusibb szociális munká­nak, de akiben van szeretet, szo­ciális érzék, hogy a hét napjain otthon gyakorolja a patronessi hivatást, lelkesedést, kedvet, szere­tetet csepegtessen a cselédleány lelkébe a vasárnapi patronage élet után. És itt domborodik ki a Kath. Háziasszonyok Szövetségének pat­­ronage-beli munkássága és vele a patronage-ok várható fellendülése. Mert nem fogadhatom el azt a véleményt, azt a meggyőződést, hogy a patronage, mint ilyen be­fejezett intézmény — ez a házi pasztorációnak egy modern és sa­­játlagos neme, amely folyton kiépül és folyton új meg új fejleményeket indít. Hisz az egész nővédelmi akció, bármilyen intézményes formában is jelenjék meg, első­sorban erkölcsi értékű és célzatú; ez tehát nem­csak a patronage-k alapgondolata. Tudjuk, hogy Angliában előkelő urinők utcai leányok után járnak éjjelenkint és egy-egy ilyen erős éjjeli razziának eredménye — mint évkönyveikben olvassuk — 30—40 leány erkölcsi megújhodása. A Kath. Házi Asszonyok Szövetsége mikor szociális és anyagi érdekkapcsolatot teremt közte és a patronage között erkölcsi nagy célokat is szolgál és­­ a főgondolatot megvalósítható tö­­rekvések segédeszközévé leend. Természetesen szükséges a nagy eredmény biztosítására az állandó­ Cselédotthon létesítése. Úgy tud-­ juk, hogy a Mária intézet alapí-­­ tásának vezér gondolata ez — és hogy manapság közönséges leány­internátussá jan, az csak átmeneti jellege. Ha a Mária intézet már most is 10—12 cselédleánynak ideiglenes otthont biztosít, akkor is már lehe­tővé teszi, hogy a Kath. Háziasz­­szonyok Szövetsége megalakulásá­val a patronage nagyobb arányú­­ szociális munkát végezzen. Különben látjuk dr. Sipos tanár cikkéből, hogy az ő programmjába is már bele vannak illesztve a mi gondolataink és eszméink is, csak a­­ kivitel lehetőségeivel kell még meg­­­­küzdenie. Még csak annyit, hogy nem kicsi­nyeljük a patronage jelenlegi mun­­­­kásságát sem, csak kicsin keretűnek­­ és az áldozatokkal aránytalannak tartjuk az eredményt. De és ez an­­­­nál tiszteletreméltóbbá teszi az ön­­t feláldozó patronessek működését, a­­ nővédelmi kurzusra is szükség van a patronesseknek is, mert magam tudom, hogy vannak, akik pld. a Kath. Háziasszonyok Szövetségéről még hírt sem hallottak. A patronessek más könnyebb beosztása is nagyobb munkakedvet kölcsönözne és újab­bakat teremtene. Egyébként az Isten áldása és mindnyájunk érdeklődő szeretete kiséri a patronázsok munkáját. Müller Károly: Jöjjetek, imádjuk őt! . . . Az uj esztendőt mindig szentség­­imádással kezdi meg Pécs város katholikus közönsége. Az Úr Jézus a legfölségesebb Oltáriszentségbe ii három napon át nyilvános imádásra tétetik ki a Székesegyházban. Min­den katholikus hivő megjelenik ezekben a napokban a szentségi­­ Jézus látogatására. Nagy audiencia ez. Kinek nem volna kérni valója? Kinek nem volna hálaadó tartozása ? . Hisz az emberi élet nyomasztó­­ terhei alatt ez élet rögös és mu­­­­landó zarándokútján a szentségi Jézus az egyetlen vigaszt, erőt és­­ reményt adó nyugvó pont! Boldog­­ ember az, akit az emberi élet mu­­­­landóságának eszméje, a hit ereje­­ a földi és örök élet központjához,­­ az Úr Jézushoz vonz ! Jöjjetek tehát mindnyájan, imádjuk Őt! . . . * * * Az Oltáriszentség kitétele január : 1, 2, 3-dikán mindennap reggel 7 órakor. Betétei délután 5 órakor szent beszéd kíséretében. A szent­beszédeket tartani fogják: Sipos István dr., Komócsy István és­­ Virág Ferenc. Mindennap 7, 8, 9 és 11 órakor szentmise és dél­után 3 órakor vecsernye. 1910. január 2-án vasárnap este fél 6 órakor Germán István igazgató úr előadása a szabadisko­lában (József utca 15 szám alatt) A DÉLKÖRTŐL A SAROKIG. Érdekes és tanulságos. Belépés ingyenes. Ott legyünk valamennyien. Ikirek. — Olvasóinknak, hirdetőink­nek és munkatársainknak boldog újévet kívánunk. — Lapunk legközelebbi száma január 4-én a rendes időben jelenik meg. — Egyházi kitüntetés. Gróf Zichy _ Gyula megyéspüspök Bu­zásy Ábel cisz. főgimn. igazgatót . tír. 11 • t i »_» ulYi lK­VCZ.lt Ki. — Eljegyzés. Tertyánszky Kor­nél kökényi intéző eljegyezte Vér­­tesy Márkét, Vértesy Vencel nagyi perkátay jegyző leányát. — Kinevezés. Mint megbízható forrásból értesülünk, Erreth János főispán Schutták József tb. aljegy­zőt az újonnan rendszeresített ren­dőrfogalmazói állásra kinevezte. — És mert a szinte a rendőrségnél szervezett gyakornoki állásra Kenedi Géza tb. fogalmazó lett kinevezve, Schutták József a tanácsi referens marad, míg a rendőrfogalmazói teendőket továbbra is Kenedi tb. fogalmazó látja el. — Meghaltak: dec. 30-án: özv. Török Mátyásné 78 éves r. k. (agg­aszály), Szabó József 81 éves ref. (aggaszály), és Jónás Julianna 11­­éves, r. k. elemi isk. tanuló (bél­hurut). — A „Pécsi Urlap“ új köntös­ben. A mai számmal lapunk IV-ik évfolyamba lépett. Nem kenyerünk a dicsekedés, de midőn látjuk azt a hatalmas tábort, mely körénk csoportosulva, meleg szeretettel ki­séri önzetlen munkánkat, nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy a le­folyt 3. évfolyam igazolta a „Pécsi Urlap“ létjogosultságát s hogy ren­dületlen, eltántorithatlan katholikus meggyőződésével, az igazságnak bátor kimondásával, s a ferde világ­nézetek, és hamis tanok kérlelhetet­len ostorozásával, mily mély egész­séges magot termő barázdákat szán­tott a világnézetek harcaiban. Szí­vünk legbelsőbb szeretetével, a kat­holikus eszmék iránti rajongással rójuk nap-nap után a betűket la­punkba, s most jóleső örömmel nyugtázzuk azt a szeretetet, azt a ragaszkodást, mely szeretetteljes munkánkra a lefolyt 3 évfolyam alatt Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető keresztény cégekre.

Next