Pécsi Ujlap, 1910. március (4. évfolyam, 47-74. szám)
1910-03-02 / 48. szám
IV.MmöIyf^n^-^ iC Várn.___ J Szerda, 1910. március 2. Az „UJLAP" melléklete. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. Püspöki Könyvnyomda. Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . K. 1.80 1 hóra.00 Vidékre: Félévre . . . . K. 7.80 Negyedévre. . . , 8.90 Csak a„Pécsi Ujlap* vidékre 1 hóra K. 1.— Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon : ]I Felelős szerkesztő: V Felelős szerkesztői telefon: 222. szám. J MÜLLER KÁROLY jtóé- szám. A „mi tudósok“ vitaelőadásai. Iv. Liewh JLnna a házasságról. Bár az a per, amelyet a szabadgondolkodók pécsi társasága a feminista erkölcstanról tartott előadásaival vert, a szabadgondolkozókat és előadásaikat már teljesen ellepte, mi mégis foglalkozunk velük, mert Pécsett 4 sajtóorgánum van, érdemleges kritikát azonban egyik sem gyakorolt. A szabadgondolkozók utolsó vitaülésének első szónoka Lőwi Anna pécsi izraelita tanítónő volt és ez megokolttá tette, hogy a felekezeti gyűlésen sort emeljen. Lőwi Anna a szabadházasságból származó gyermekeket félti. Mi is. Lőwi Anna úgy gondolja, hogy a mai dogmatikus házasság olyan beteg, amelyet meg lehet gyógyítani s nem kell elpusztítani. „A házasságot — úgymond — emberek csinálták (!) tehát az emberek meg is változtathatják, tehát hibáit meg is javíthatják.“ Mi azt gondoljuk, ha a házasságot emberek csinálták volna, akkor azon a szabadgondolkodók és feministák nem találnának javítani valót, mert az ép olyan volna, aminőnek a szabadgondolkozó cég kívánja. Mert magától a 60—80 kgr. emberhús tömegtől különb házassági intézmény nem is tellett volna. Mert a vallás és erkölcs nélküli ember, mely csak anyagból áll, az állat és akkor a házassága is állati szabadszerelem. Az éhes disznó makkal és nem Petőfi költeményeiről álmodik. Talán megbolondult az ember, ha nem lett volna rá felsőbb rendű oka, hogy nem a saját húsának és vérének, érzéki igényeinek megfelelő szabad házasságot létesítsen. Csak egyszer volt egy zsidó, aki nem a saját fejére illő kalapot vett, gondolván, miért vegyen kisebb kalapot, mikor nagyot is kap ugyanazon áron. De mivel ez a zsidó már meghalt, visszatérünk az élőkre. Tehát Lőwh Anna félti a gyerekeket a szabadházasságtól és ennek következtében szükségessé váló tömeges (collectiv) neveléstől, de félti a mai dogmatikus, szerencsétlen házasságtól is. Lehet, hogy a szerencsétlen házasságnak vannak áldozatai. Hogyne! Hisz mindennek a világon vannak áldozatai. Amerika fölfedezésének, a puskapor feltalálásának, a szabadságnak, egyenlőségnek és testvériségnek, a gépeknek, villamosságnak, sőt a szabadgondolkozásnak is vannak áldozatai! . . . És jóval több áldozata, mint a dogmatikus házasságnak. Lám Gőthének sem ártott meg, hogy szerencsétlen házasságból származott. Hogy a nem szerencsés házasságban a gyerekek sok veszekedésnek és durvaságnak a tanúi, s ártalmas rájuk, némely esetben igaz. De hát azokban az intézetekben, melyeket a szabadgondolkozók fognának a kollektív nevelés céljából felállítani, mennyi durvaságot és veszekedést, szeretetlenséget és erőszakosságot kell majd a gyermekeknek elszenvedni ? És hány egyéniség lesz letörve ? Eszünkbe jut Franciaország. Ott az állami nevelőintézetekből a vallás-erkölcsös nevelés száműzve van. Ép úgy, mint a mi szabadgondolkozóink képzelik a jövőt illetőleg. A gyerekek lelkületét, érzésvilágát krumplikapálással és kefekötéssel finomítják, mondván, „a munka nemesít.“ Ezen intézetekben eleinte a fegyelmi büntetések ki voltak zárva. De a növendékeken nem fogott a répavágás és kosárfonás nemesítő hatása, lassan áttértek a fegyelmi büntetésekre. A gyermekek és nevelők előtt nem lebegvén magasabb erkölcsi és vallási szempontok, ezekben az intézetekben tűrhetetlen állapotok fejlődtek. Hogy mégis némi fegyelem legyen, a legembertelenebb bánásmódtól sem riadtak viszsza. Les extrémes se tou ch ent (a szélsőségek találkoznak), mondá ezen intézetek egyik kormánybiztosa. A kegyetlen barbárság ölelkezik a francia altruizmussal. Az álhumanizmus mögött lappangó kegyetlen pogány kazamatákba dobálta a jövő reményeit . . . A szabadgondolkodó gyermeknevelés rózsás kertjének másik illatos virága : az apache. Mindennap olvasunk róluk. Párisban az emberek este nem mernek egyedül az utcára kimenni. Sőt még rendőrnek se tanácsos. Az apache-ok, ezek a 17—20 éves, revolverrel, tőrrel járó suhancok megtámadják az első embert, akivel találkoznak, ha zsákmányt sejtenek nála. S a rendőrség tehetetlen velük. Az újságok a nevelés reformját követelik, de legtöbb nem mondja meg, milyen nevelésre gondol. Vallás-erkölcs nélkül nem lehet nevelni. Pozitív vallás nélkül az engedelmességnek nincs értelme, a jóság céltalan, az erény az ablakon kidobott arany, a szeretet elpazarolt kincs. Az Isten tekintélyét nem nevelték a gyerekbe, a többi tekintély vérszegény lett, elsorvadt. Miután Lőwi Anna izraelita tanítónő mindezekről egy árva hangot se szólt, élénk taps és viharos éljenzés közt leült. (A bbó.) (Folytatjuk holnap.) IKirek. — Lapunk hátralékosait felkérjük hátralékaik mielőbbi beküldésére, mivel ellen esetben a lap küldését beszüntetjük. — Mikszáth-est a színházban. A f. hó 5-én, szombaton este a pécsi Nemzeti Színházban tartandó Mikszáth-ünnepély műsora a következő : 1. Nyitány. Irta Kéler Béla. Játsza a színházi zenekar. — 2. Mikszáth humora és a társadalom. Beköszöntő. Tartja Boronkay Lajos dr. tanár. — 3. Mikszáthfalva. Költemény. Mikszáth-ünnepre irta Szávay Gyula. Szavalja Nagy Sándor. — 4. Kereszt alatt. Léviy Ernőtől. Énekli a pécsi jogászdalárda. — 5. Mikszáth Szklabonyán. Jelenet egy képben. — 6. Lux Terka felolvasása. — 7. Népdalegyveleg. Énekli a pécsi jogászdalárda. — 8. Szabad előadás színházi dolgokról. Elmondja Márkus József fővárosi író és szerkesztő. — 9. „Iglói diákok“ énekes vígjáték II. felvonása. — Mindazok, kik ezen az estélyen részt vesznek, a jegyük mellé egy szelvényt kapnak. A színház igazgatósága ugyanis erre az alkalomra megfestette Mikszáth portraitjét, mely még az előadás alatt ki lesz sorsolva. A sorsolásban mindazok részt vesznek, kik ilyen szelvény birtokában lesznek. — Visszatérés. Biczó Julis herczegszőllősi ref. vallásu hajadon visszatért a kath. vallásra; az esküt f. hó 27-én tette le Horváth Mihály plébános kezébe. — Változások a rendőrség hivatalos helyiségeiben. Egyik múltkori számunkban megírtuk, hogy a múzeumi könyvtárat a városház II. emeleti eddigi helyiségéből az első emeleten levő főispáni titkári irodahelyiségbe helyezték. Az igy a második emeleten megüresedett szobába a szegény ügyek előadója, míg ennek a helyére pedig Komáromy rendőrbiztos jutott. Talán mondanunk sem kell, hogy ezen változásokkal tarthatatlan állapot lett orvosolva. — Vigyázatlanság következménye. Máli Erzsébet Majláth u. 5. sz. lakos Pécsről vidékre költözik s e célból rozogább bútorait elárulta tegnapelőtt. A kapott pénzt — körülbelül 40 koronát odatette az ablakába, ő maga pedig elment hazulról. Nagy volt azonban meglepetése, midőn hazaérve a pénznek csak a hűlt helyét találta. Biz azt elemelte valami enyveskezű tolvaj. A lopási ügyben vizsgálat indult meg. Máli Erzsébet — elég későn, megfogadta, hogy többé nem hagyja őrizetlenül pénzét. — Részegség vége. Schubert János pécsi lakost részeg állapotban hozta be valahonnan a posztoló rendőr a kapitányságra, hol megállapították, hogy jobboldali szélütés érte. — Eltűnt gyűrűk. Ikker János Alajos utca 5. sz. lakásáról valaki ellopott 2 arany gyűrűt. Keresik a tettest. Olcsó, erős székeket megvételre keresek. Cím a kiadóhivatalban. Kér. szoc. építőmunkások ! Folyó évi március hó 2-án (szerdán) este 8 órakor fontos ügyben választmányi ülést tartunk. Mindenki ott legyen. Elnökség. Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink ügyeimet a lapunkban hirdető keresztény cégekre.