Pécsi Ujlap, 1910. szeptember (4. évfolyam, 192-216. szám)
1910-09-02 / 193. szám
IV. — évfolyam 193. szám. Csütörtök, 1910. szeptember 2. Az „UJLAP“ melléklete: Az Ujlappal együtt helybeni Negyedévre . . K. 1.80 1 bóra ..... ..HC Vidékre: Félévre . . . . K. 7.80 Negyedévre.... 8.90 Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. Püspöki ________________________POLITIKAI HAPNLAP__________________________Könyvnyomda. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon I Felelős szerkesztő: Felelős szerkesztői telefon: 222. szám. I. MÜLLER KÁROLY 484. szám. Szerkesztőség és A szülők Kálváriája. Szeptember elsejével megkezdődött a szülők Kálváriája. És jó, hogy Kálváriának neveztem, mert az a szegény szülő azért járja azt végig, akit, vagy akiket szeret, a gyermekeiért. Ezer szerencse még, hogy a házbérnegyed nem esik össze szeptember elsejével, mert akkor ennek a Kálváriának igen sok helyen tragikus kimenetele is lenne. Szeptember elseje: a beiratások ideje. A beiratás gyűjtő név, s körülbelül annyit jelent mint katonáéknál a cakumpakk. A cakumpakk pedig áll 100 és egynéhány olyan darabjából a hadi felszerelésnek, amelyek közül egynek sem szabad hiányozni s minden egyes darabja kiegészítő részét képezi az egésznek. Vagy itt van egy másik hasonlat. A beiratás olyan, mint a háború, vagyis pénz, pénz és ismét pénz kell hozzá. Szeptember elseje a beiratások ideje és soha máskor nem szerezhet annyi tapasztalatot a lélekbúvár, mint ilyenkor. Vegyünk csak egy példát. Egy szegény jövedelmű apa (és az apák 90°/va ilyen) elviszi a fiát a gimnázium első osztályába. Az utcán összetalálkozik egy barátjával, aki megkérdi. — Hová viszed a fiadat? — Beíratom a gimnáziumba. — A gimnáziumba? No az szép. Az apa arcán büszke önérzet ömöl végig s mintha mondaná: „Meghiszem azt, hogy szép." Az apának a beiratás után az igazgató úr“ előszámolja, hogy mit kell fizetni, hogy fiát felvették az „alma mater“ falai közé. Belrásidij, könyvtár, értesítő, tandíj... summa summárum, mondjuk 44 korona. Miden egyes tételnél egy-egy verejtékcsepp gyöngyözödik az apa homlokára, csak a végösszegnél nyugszik bele csendes sóhajtásai: „No ezt még kibírom.“ Ez a Kálváriának az első staliója. A szenvedésben való megnyugvás. A könyvkereskedő az apa elé számlálja Zsazskovszkytól kezdve le a Geometriáig, körzőtől a Hardtmuth-trónig a tételes jegyzéket, amelynek a végén, mondjuk ilyenforma összeg ágaskodik: 36 korona. (Hacsak ennyi.) Az apa, kinek a zsebében még csak pár rongyos korona ágaskodik, végig néz a fián, s a szívéből feltörni készülő keservet visszaszorítja ezzel a gondolattal: „Legalább ember, tudományos ember lesz belőled.“ Ez a Kálvária második statiója. A szenvedésnek reménnyel való erőszakos elaltatása. Következik azután a kosztpénz, zsebpénz, ruha, czipő, kalap és egy conglomeratuma mindama kellékeknek, amelyek a beiratásnak conditio sine qua non-jai. Minden egyes tétel egy-egy statiója az apa kálváriájának s a méregnek, az elkeseredésnek, a kétségbeesésnek változatos vegyüléke az apa arcán. Szeptember elseje a behatások napja, s szegény családapák ilyen időtájt szerzik meg az első ősz hajszálaikat. Szeptember elsejének a hatását, csak a családapák érzik. És mikor „Veni sancte“ idején látjuk a „diákokat“ párosával, új ruhában a templomba menni, nem gondol senki, vagy legalább kevesen gondolnak arra, hogy az a megelégedett mosoly a fiuk arcán, az az új ruha, kalap, cipő hány szegény családapa Kálváriáját takarja. * * * „Veni sancte“ ... Erre az imádságra a gondolatok özöne rohan meg. A középiskola első osztályába beíratott fiuk, ne mondjak sokat 40°/oa, nem viszi tovább, legfeljebb a III. osztályig. Itt, maga az apa ki pedig legtovább őrzi meg a fiába vetett reményét, látja be, hogy a tudományos pálya nem az ő fiacskájának való, s a következő szeptemberbe a munkától zajos műhelyek ajtaján kopogtat, ahol nem kell Kálváriát járni s ahonnét a korán elért, biztosabb kenyérnek biztató reménye int az apa és a fiú felé. Az apa csak ilyenkor látja be, hogy mily rosszul cselekedett akkor, midőn fiát először a tudományos pályára szánta s ha soha, de ilyenkor keservesen megbánja a kidobott pénzt, a hiába átszenvedett kálváriát. Ilyenkor behratások idején mindig azt gondolom, hogy a fiukkal együtt a szülőknek is el kellene imádkozni a Veni sanctet, hogy világosság gyűljék agyukba aziránt, hogy tulajdonképen helyesen cselekszenek-e akkor, midőn fiaikat a tudományos pályákra adják. Szabó Géza. ikírek. — Személyi hírek. Mint illetékes helyről értesülünk, Gróf Zichy Gyula pécsi megyés püspök ma este érkezik haza karlsbadi kúrájáról. Nendtvich Andor polgármester kéthetes szabadsága után, tegnap reggel újból átvette a város ügyeinek vezetését. — Áthelyezés. Mohácsi Lajos máv. raktárnok Gyékényesről Pécsre helyeztetett át. — Halottunk. Ma hozta meg a távíró, hogy Barna Lajos szabó segéd, a pécsi keresztény szocialista szabó h.csoport tagja, tegnap délelőtt Sásdon rövid betegség után meghalt. A három héttel ezelőtt még egészséges, jókedvű fiatalember ma már nincs az élők sorában. Élénken vett részt a szakszervezeti mozgalomban és törekvő harcosa volt a keresztény szociális mozgalomnak. Küzdő szaktársai ma éjjel utaztak még el koszorúval, amelyet pénteken tartandó temetésén fognak sírjára tenni. Béke hamvaira. — A szerda estéli vihar. Szerdán estefelé erős széllel, menydörgés és villámlással kisért vihar vonult el a város fölött, amely különösen a gyümölcsökben okozott nagy károkat. Az erős szél nagy ágakat tördelt le, s az éretlen őszi barackot, téli almát s körtét kevés kivétellel mind leverte az ágakról. A láthatár egészen elborult félhomály nehezedett a városra s a villám 2 ízben is lecsapott. A mintegy fél óráig tartó eső nagy károkat okozott a városnak is, mert a hegyekről lezúduló viztömeg sok helyen felszakgatta az utcaburkolatot, temérdek iszapot hagyott hátra, melyet drága pénzen kijavítani, illetve elhordani kell. Megjöttek a diákok. A tegnapi nap folyamán egy csapásra megváltozott az utcák népe. Az alma mater jókedvű fiai, a diákok jöttek vissza újból közénk, hogy 2 hónapos gondnélküli, boldog vakációzás után újból hozzálássanak a tanulásnak. Különösen az iskolák előtt volt nagy a csoportosulás, iparkodott mindenik szülő hamarosan beíratni fiát, mert bizony a mi pécsi iskoláink túlzsúfoltak, s vidékről jövő tanulókat csak ritkán vesznek fel helyszűke miatt. Azonkívül a könyvkereskedések voltak élénkek, hol a szülők rótták le tudományos pályára készülő gyermekeik iránt a köteles „adót“. Ma és holnap még a behratások tartanak, hogy azután ismét megkezdődjék a 10 hónapos nehéz tanulás. — Kér. Takarék és Hitelszövetkezet Pécsett. Szerdán este a rossz idő dacára számos ember gyülekezett össze a kér. szoc. egylet helyiségében, hogy tanácskozzanak a megalapítandó hitelszövetkezet ügyében. Az érdeklődés napról napra nő. Ebből látszik, hogy a keresztény társadalomban az eszme már megérett. Az értekezlet elhatározta, hogy legközelebb egy vasárnapon tart ülést, hogy minél több ember jelenhessen meg ezeken a fontos szociális intézmény megalakulásán. A becsületes megtaláló, Csonka Erzsébet csertői lakos azzal a szándékkal jött be a piacra, hogy amint túlad áruin, néz valahol egy várógépet. El is hozott magával 288 koronát. A piacon leült a kosara mellé, s a pénzt bekötve a zsebkendőjébe, az ölébe vette s ott szorongatta. De jött egy vevő, akivel heves szóváltásba keveredett s a széles és bő gesztusok közepette elveszítette valahogyan a zsebkendőjét természetesen a pénzel együtt, amelyet Eiblinger Jánosné hetvehelyi lakosnő, mellete áruló szomszédja talált meg, ki mint ahogy a rendőri sajtókönyv megjegyzi, a rendőr felszólítására nyomban visszaadta a pénzt jogos tulajdonosának. A rendőr felszólítására, íme a becsületes megtaláló: — Szökevény fodrászsegéd. A szigetvári rendőrség telefonon azt a hírt közölte tegnap reggel a pécsi rendőrséggel, hogy Váradi Béla fodrászsegéd Szigetvárról Pécsre szökött s magával vitte gazdája ér- Kér. szoc. Választmány! Pénteken este 8 órakor a Kér. Szoc. Egyesület választmánya fontos ügyekben ülést tart. Felhívjuk mélyen tisztelt olvasóink figyelmét a lapunkban hirdető keresztény cégekre.