Pécsi Ujlap, 1911. június (5. évfolyam, 122-144. szám)
1911-06-01 / 122. szám
V. évfolyam — 122. szám.Csütörtök, 1911. junius 1. Az WUJ^APW melléklete. Az Ujlappal együtt helyben: Segyedévre . , R 1.80 1 bítra . . . . „ — fiC Vidékre s Félévre . . . , K. 7.80 Negyedévre.... 8.80 Csak a „Pécsi Ujlap" Vidékre 1 hóra E. 1.— POLITIKA! NAPILAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 222. szám. Szerkesztőség és Kiadóhivatal : Pécsi Kath, Hírlapkiadó és Nyomda Részv.Társaság Pécs, Lyceum utca 4 szám Felelős szerkesztő: MÜLLER KÁROLY Felelős szerkesztői telefon 481. szám. A jó hazafiak a jó polgárok. A hazafiakat hazaffyaknak szokta nevezni egy bizonyos rétege a munkásságnak. Az a rétege, amely fütyül mindenre, a törvény és társadalmi rendre, csak éppen arra nem, hogy dologtalanságból bírjon palotákat vásárolni vagy azokban lakni. De rugkapálódzik minden esetben, ha a közbiztonság, a közegészség, a közrend érdekében és államháztartás tökéletesbítéséhez néhány fillérrel kell hozzájárulnia. Folyton jogokat követelnek,, de a jogok alkotásával kapcsolatos terhek viselése vagy hozzájárulása ellen „tüntetnek“, tüntetnek, mert ebből is megvan a hasznuk azoknak, akik a szegény munkásosztály félrevezetésének mesterségét űzik és ebből élik uras létüket. Nem mondom, hogy rózsás élete van valamennyi munkásnak, de határozottan állítom, hogy mindazoknak, akik üres fejeik birtokában felkapaszkodtak az uborkafáras diktátori minőségben kéjelengenek és magukat munkásoknak nevezik, ezerszerte jobb és kellemes az életük, mint számtalan olyannak, akiket ők népnyúzóknak, munkásuzsorásoknak és tudja Isten még mily mindenféle elnevezéssel illetnek. Ezen elnevezések a munkásság értelmetlen részénél tetszetős és kedvelt, mert a népességnek ez a szánandó része annyira szegény értelmiség dolgában, hogy a lelketlen lélekkufároknak őket akolba szorítani nem nagy feladat. Folyton azt hangoztatják a szemforgató népcsalók, hogy ők a népet felvilágosítani, oktatni akarják. De a legelfogulatlanabb ember is, aki a közügyek iránt bármily keveset érdeklődik, — látja és tudja hogy azok a magaslatra jutott népcsalók az önzés hajójában eveznek a tenger sima tükrén, távol attól a tömegtől, amely tényleg támogatásra, gyámolításra szorul. Kioktatásuk, művelési processusuknak egyetlen gócpontja van és az: gyülölséget oltani a fiatal munkásba munkaadója, a társadalmi rend, az állam és minden ellen, ami nektk nem hoz profitot. És még ők nevezik a munkaadókat vagy egyéb vállalkozókat profitéhes bandának ? Képes-e csak egyetlenegy valaki is rámutatni egyetlenegy oly cselekedetre vagy kezdeményezésre, amelynél a főcuciknak is szerep jutott, ahol ki nem vették volna vagy pedig ki nem vennék jobban a haszonrész nagy hányadát, mint azon osztály, amely ellen ezek a nagy-'mesterek folyton izgatnak. Izgatnak pedig egy olyan osztálynál, amely értelmisége és szűkre mért szabad idejénél fogva nem foglalkozhatik mélyebben a felvetett kérdésekkel és akik mindig egyoldalúlag nyernek értesülést, mégpedig hamis, tendenciózusan tévútra vezetési szándékkal előadott dolgokkal, amelyek a tényekkel homlokegyenest ellenkeznek. A hamisítatlan szocializmussal mindenki érez. Nincs a földnek kerekségén egyetlen lélek, amely egyik vagy másik irányban szocialista nem volna. De a szocialismusnak fokmérője a művelt embereknél nem az öblöshangúság, hanem a higgadt, elfogulatlan bírálóképesség. A munkásosztályt azonban az öblöshanguak béklyókba, gúzsba kötik, helytelen tanokkal megtévesztik; s mindezt azért, hogy abból hasznot húzzanak, hogy ezen a réven úri megélhetést biztosítsanak maguknak. Ezek nem barátai a népnek! Ezek megrabolják a népet gondolkodásuktól és vétkes eszközökül idomítják azt, hogy bőrével álljon elő veszedelmes pillanatokban , azonban otthon csücsülnek, sátáni gyönyörűséggel szemlélik uszításainak eredményét, mert minél nagyobb nyomorba döntik a népet, annál könnyebb az ő becses existenciájuk. HÍREK. (Zichy Gyula gróf megyéspüspök körútján.) Megyéspüspökünk ez idei bérmaittjának utolsó előtti állomásán, Abaligeten majdnem végzetessé válható kiránduláson volt része. Ugyanis kedden délután 5 óra tájban Felsőmindszentről megérkezvén, a litánia és a hivatalos teendők elvégzése után Abaliget nevezeteségét, a barlangot óhajtotta megtekinteni. Hanuy Gábor prelátus, Frattisch Ágoston konokok, kik a kegyuraságot képviselték, dr. Mosonyi Dénes püspöki titkár, Kemény Boldizsár esperes plébános, Feniczy Ignácz járási főszolgabíró, Kopári Gyula abaligeti plébános, Kük Imre körjegyző és Fehérvári útani káplán kíséretében a közeli barlanghoz. A szokott vezetővel, fáklyavilágítás mellett, a bemenet, mely mintegy háromnegyed óráig tartott, elég kellemes volt, leszámítva a különben is sok esőtől sáros utakat. Midőn a társaság már a barlang végétől visszafordult, észrevette a vezető, hogy a barlangban szokatlan mozgás és zugás támadt, melyet az időközben megeredt záportól földagadt patak vize okozott. Már csak bokáig érő vízben való gázolással haladhattak előre, midőn közeledvén a kijáróhoz, a víz már oly magas lett, hogy fölmerült a kérdés, menjenek-e tovább, vagy valamely magasabb sziklán meghúzódva, várják meg a zivatar elmúlását, vagy pedig nekimenjenek a nagy víznek? Gyors elhatározásra volt szükség. Az utóbbit választották és térden felül érő vízben nekivágtak a kijáratnak, honnét teljesen vizesen, de mégis szerencsésen kiértek a barlangból. Kiint pedig a zuhogó esőben folytatva útjukat, míg a társaság egyik tagja által gyorsan értesített kocsik előjöttek és fedél alá érhettek, hol azután az alapos átöltözés után kedélyesen tárgyalták a viszontagságos kirándulást. Ma Abaligeten folyt le a bérmálás. 380 hivő részesült a bérmálás szentségében. Délutáni istentisztelet után az utolsó állomásra, Hetvehelyre ment megyéspüspökünk, honnét a sok esőzés által a ma járhatatlanná vált utak miatt holnap délután fog a Budapest felől jövő vonattal székhelyére, Pécsre, visszautazni. (A pécsi Oltáregylet kiállítása.) A pécsi oltáregylet lelkes elnöknőjének, Zichy Lujza grófnőnek buzdítására a bonyhádi Oltáregyleti tagok a következő munkákat készítették el a jövő hónapban Pécsett tartandó kiállításra: Perczel Béláné: 1 csipkézett oltár antipendium; Szepessy Kálmánné: 1 csipkeszegélyű porellenző oltárra; Szepessy Mariska: 1 kongré antipendium; Perczel Leona: 1 beteglátogató burza; Hoffer Józsefné: 1 Java kanava miseruha betétnek; Németh Ferencnél 1 kongré miseruha betétnek; Csik Aranka: 1 krém bársony szószék terítő; Halász Sarolta: 1 beteglátogató burza; Léhmann Ilonka: 1 Velum; Schindler Hermina: 1 Velum; Blum Anna: 1 Alba; Répás Rezsőné: 1 Ciborium köpenyke; Sághy Józsefné: 8 palla; Koller Anna: 3 méter hosszú 112 méter széles horgolt csipke albára; Fülöpp Jolán: 3 darab kivarrt palla; Kálmán Gizella: 3 darab kivarrt palla; Novotny Rezsőné: egy 210 cm. és négy 30 cm. csipkemunka; Turkner Mariska: 1 beteglátogató burza; Józan Mariska: 1 beteglátogató burza; Künel Alossia: 1 beteglátogató burza; Heissler Ilonka: 1 misekönyvtartó terítő; Irg. nővérek: 1 drb. alba s két dalmatika. E munkák junius 3-ánn és 4-én a bonyhádi irgalmas nővérek munkatermében állíttatnak ki s azután a pécsi oltáregyletnek küldetnek be. (Gaál Mózes a pécsi tanítónőkhöz.) Gaál Mózes budapesti főgimnáziumi igazgató, aki a Pécsi Tanítóegylet meghívására a lefolyt napokban értékes pedagógiai előadásokat és mesedélutánokat tartott városunkban, a következő levelet intézte Germán Isvánné tanítónőhöz, mint a szép ünnepély egyik főrendezőjéhez: A lelkes pécsi tanítónőknek küldöm az ön nemes címén szerető, hálás üdvözletemet. Igaz hívük és társuk Gaál Mózes. (Felvétel az énekiskolába.) A pécsi székesegyházi énekiskola (Szepesi u. 14. sz.) június hó 30-án veszi kezdetét 1911—1912. iskolai évre új növendékeket. A felveendők a hó folyamán előzetesen jelentkeznek szüleik vagy megbízottaik kíséretében. Felvételi feltételek 8-tól 10 évig terjedő életkor, egészséges hang és jó hallás. Teljes ellátásért fizet a növendék az első évben 400 kort., második és harmadik évben 200—200 kort., többi évei ingyenesek. Egyébb tudnivalók az előzetes jelentkezésnél közöltélnek. (Iskolaszéki ülés.) A városi iskolaszék ma délután 4 órakor a városi székház társalgójában ülést tartott. Majorossy Imre elnök megnyitotta az ülést s megemlékezett arról a három napos ünnepségről, amelyet a pécsi tanítótestület rendezett Gaal Mózes író közreműködésével. Javasolja, hogy mindazoknak, akik az ünnepségek sikere érdekében közremunkálkodtak, fejezze ki az iskolaszék hálás köszönetét. Különösképen fejezte ki köszönetét Szieberth Róbert tanítónak, aki a rendezés körül emberfeletti munkásságot fejtett ki. A javaslat egyhangú elfogadása után rátértek a tárgysorozatra. Nagy László felolvasta a záróvizsgák idejére vonatkozó javaslatát, amely fölött hosszantartó vita indult meg. A tervezetet átküldik Ember János kir. tanfelügyelőhöz bemutatás végett. Beható eszmecsere indult meg Beberics Imre felügyelő igazgatónak a szokásos évi értesítők elkészítésére vonatkozó előterjesztésénél. Lieber György dr. ellenzi az értesítők elkészítését, miután annak nincs pedagógiai haszna és a város részére 940 korona megtakarítást jelent. Indítványozza, hogy az iskolaszék