Pécsi Ujlap, 1911. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1911-08-01 / 171. szám

V. évfolyam — 171. szám. Kedd, 1911. augusztus 1. az „ujlap melléklete. Az Ujlappal együtt helyben: negyedévre . . ív. ’.80 1 bér» .... ,~~.60 Vidékre: félévre . . . . K. 7.80 N­egyedévre. . . , 5­9' Csak a „Pécsi Újlp.f* Vidékre­­ bér* K. 1 -POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 222. szám. Szerkesztőség és­ Kiadóhivatal: Pécsi Kath. Hírlapkiadó Nyomda Részv.­­Társaság Pécs, Lyceum­ utca 4 szám és Felelős szerkesztő: MÜLLER KÁROLY Felelős szerkesztői telefon 484. szám. Hitünket bátran kell vallani. A szabadgondolkozók és szabadkőmi­­vesek segédcsapataikkal a zsidók jórészével a vallástan kiküszöbölését hangoztatják. Tudom, hogy ez a féktelenség a katoliku­sok nagyobb részét kellemetlenül érinti. Mi a jó keresztény teendője? Minden alkalom­mal elleneink modern szólamait, üres frázi­sait meg kell semmisíteni. Hisz érvekkel elő­állni nem képesek. Hogy a világi katholikusok erre készsé­get szerezhessenek, nagyon kívánatos, cél­szerű és üdvös volna a hittan intenzívebb tanítása. Ha rajtam állana a hittant, mint szi­gorúan kötelező tantárgyat, a­melyből vizs­gázni kell mindenkinek, ki bármilyen okle­velet óhajt elnyerni — előírnám. Mert még az úgynevezett jó katho­­likusok közül is sokan, míg a profán tudomá­nyokban szép ismeretekkel bírnak, a hittudományokban igen gyengék, azokhoz alig konyítanak. Azt szokták mondani, ezt végezzék a papok! Ez téves felfogás, mert a pap helyetted sem ü­dvözülni, sem elkár­­hozni nem képes. Mindenki elveszi majd ju­talmát vagy büntetését aszerint, amint jót vagy rosszat cselekszik. A hitben a világi­nak is erősnek és bátornak kell lennie. Igen ám csakhogy alkalomadtán, épen akkor, mikor a hitet védelmezni és bátran vallani kellene, akkor éppen azok, kik más­kor azt szokták mondani: ezt végezzék a papok, belekontárkodnak a legszentebb dol­gokba és nem ritkán elég ügyetlenül az el­lenség malmára hajtják a vizet — ők is sem­mitmondó frázisokkal állnak elő és a tévely­gőt erősitik hibáiban. Ilyen emberekkel, kik különben jó ka­­tholikusok, találkozunk után útfélen. A sza­badgondolkozókkal, helyesebben a hitben hajótörést szenvedettekkel ők is azt mondják: „él a kath. egyház elavult dogmáival, mert ezek a haladásnak, a tudományoknak útjá­ban állanak, ezeket ember nem érti stb. Ha az a katholikus intelligens világi elem gondolkodna, mert gondolkodni nekünk is szabad! — ha a hittant jobban tudná, ab­ban erős és bátor volna, ilyeneket nem cse­lekedne meg, hanem a szabadgondolkozó urakat néhány észrevétellel erősen falhoz állítaná. Mert mi a dogma? A dogma Istentől tanított és kinyilatkoztatott, változhatatlan, megdönthetetlen igazság. Oly igazság, mely a józan haladásnak nem áll útjában, hanem az igazi haladásnak és tudománynak funda­mentuma, útmutatója és védője. Megfordítom a tételt és azt mondom: dogma nélkül nincs haladás, nincs tudomány, hanem csak ámitás és bizonytalan ugrás a sötétbe! A­hol dogma nincs, ott — a tapasztalat és történelem bő­ven igazolja — zűrzavar és pusztulás honol. A dogmánál minden kereszténynek élő hittel meg állania, mert az tökéletes, befe­jezett isteni tudomány; aki ezentúl akar ha­ladni, az józan eszével játszik és könnyen elvesztheti a rendes gondolkodás filumát. Abban tehát igazuk van a hitetleneknek, hogy a dogmákba belátni nem lehet. Szt. Ágoston midőn a tengerparton járt és a Szentháromság titkát fürkészte — egy kis gyermek ült a padon és a tenger vizét kis kanállal egy teknyőbe iparkodott meriteni. Midőn a gyermeket figyelmeztette, hogy fá­radsága hiába való, — a gyermek azt felel­te: Előbb merítem a tenger vizét a tek­nyőbe, mint te megfejted a Szentháromság titkát. A dogmákat emberi elme megfejteni nem tudja, azokat a földporáig megalázkod­va hinni és vallani kell. A dogma tehát nem észellenes, hanem észfölötti, a tudománynak és haladásnak nincs útjában, hanem azt ha­talmasan elősegíti; a dogmák szent hitünkben mindig megmaradnak! Aztán csak gondolkodjunk, de mindig józan észszel. A világi tudománynak is meg­vannak a dogmái, melyekre támaszkodva előrehalad. Ezeket sem változtathatja meg senki fia. Ilyen pl. a = a;b = b;c = c; ilyen: 2X2 — 4. Ezek változatlan igazsá­gok. „A kör oly önmagába visszatérő vonal, melynek minden pontja egy belül fekvő ponttól egyenlő távolságban van“; — „a méter a föld délkörének 40 milliomod része“; „a nap bevilágítja és melegíti földünket“ stb. stb. mindmegannyi megdönthetően igaz­ság. Ha ezen igazságok a világi tudomány­ból kiküszöböltetnének —­ ugyan hová jut­nánk? ... Ha valakinek eszébe jutna, azt állítani, hogy az, a m­a elavult igazság, ki kell dobni a tudományból és meg kell bün­tetni azon tanítót, ki a gyermekeket erre ok­tatja . . . erről biztosan elmondanák: sza­badon gondolkodik, elment az a kevés is, mivel dicsekedhetett! Az a, b, c a tudomány alapja; a 2X2­­­4 nélkül nem számolhatunk. Épen igy vagyunk a hittudománnyal is. Ha valaki a dogma­­ és Isten ellen tör és folytonosan azt hangoztatja: „a dogmák ideje lejárt, él az elavult dogmákkal“ — annak citálom a XIII. zsoltárt: „Az esztelen mondja szivében, nincs Isten“! Az okos hitét bátran vallja. ............................. A keresztény szociális egyesületből. A pécsi keresztény szociális egyesületben a sajtóünnepély előkészítő bizottsága, ma este 8 órakor nagy vigalmi bizottsági illést tart, melyen a sajtó­ünnepély rendező bizottsá­gának tisztikara lesz megválasztva. Kéretnek az egyesület tagjai, hogy okvetlen megjelenni szíveskedjenek. E helyen kérjük fel az egyesü­letünk tagjait, hogy az esetleges lakás változá­sokat a titkárnál haladéktalanul jelentsék be. Keresztények! Katholikusok! Augusztus 15-én nagy zarándoklatot rendezünk Iflária-Gyűdre. Ebben az ügy­ben augusztus 2-án szerdán este 8 órakor nagy értekezletet tartunk a Katholikus Legény Egylet nagy ter­mében. Felkérjük a Kath. Körök, a Népszövet­ség, a Keresztény­szociális Egyesület, a Katho­likus Legény Egylet stb. egyesület tagjait és a velünk érző nagy közönséget, hogy ez érte­kezleten okvetlen megjelenni szíveskedjenek. Hírek. (Lapunk felelős szerkesztője) szünidei körútjáról, mely alatt a magyarországi és németországi nagy nyomdák üzem­berendezéseit, a nyomdaipar technikai fejlő­dését és a nyomdai munkás viszonyokat ta­nulmányozta, ma hazaérkezett és ismét át­vette lapunk felelős szerkesztői tisztét. (Személyi változások a pécsegyház­­megyei Szent Ferenc rendiek körében.) A július 27-én Máriagyű­dön tartott rendtarto­mányi ülésen a következő személyi válto­zásokat állapították meg. Eger Zsigmond, a pécsi Szent Ferenc rendi házfőnöke, aki most ülte meg lelkipásztorkodásának ötven éves jubileumát, nyugalomba vonul, helyére házfőnöknek és plébánosnak P. Szendei Ágostont nevezték ki. P. Ágoston régebb idő óta van Pécsett és szeretetreméltó mo­dorával hiveinek a ragaszkodását és szere­­tetét vivta ki. A szigeti külvárosi hívek igazi lelkiatyjukat fogják benne feltalálni. A pécsi rendházban helyettes házfőnök P. Lom­bos László lett. Távozik a pécsi rendházból a rend egyik nagyképzettségű, sympatikus tagja P. Faragó Fábián, hét éven át volt helyettes házfőnök s aki a tíz éven keresz­tül volt a szigeti külvárosi plébánia vezetője. Kiváló képességeit a rendtartományi gyűlés azzal ismerte el, hogy Gyöngyös alsóvá­rosba helyettes házfőnöknek és plébánosnak nevezte ki. Itt megemlítjük, hogy a Gyöngyös alsóvárosi régi szent Ferenc rendi zárdát a szigorítottak foglalták el, ahol P. U­n­g­h­­v­á­r­y theológiai tanár lett a házfőnök. Ezen rendházban theológiai szeminárium is van, húsz növendékkel. A theológiai tanárok itt P. Zadravecz István, P. J­ugh Bona­­ventura, P. Halász Jeromos és P. R­o­s­­m­a­n­i­t­h Kázmér, akik valamennyien több évet töltöttek a pécsi rendházban. Ide megy most P. F­a­r­a­g­ó Fábián, akit a szigeti kül­városi hivek osztatlan szeretete kisér új helyére. A pécsi rendházból távoznak még: P. Szencsár Péter, aki Dunaföldvárra megy házfőnöknek és P. F­o­r­i­n­t­o­s Lőrinc, aki bácsi helyettes házfőnöknek lett kine­vezve. A pécsi rendházba kineveztettek P. Mészáros Sándor Dunaföldvárról, P. Schrotti Pál újmisés, aki Németországban végezte tanulmányait, újoncmesternek és P. M­e­g­­­a Tibor Szabadkáról. Az egyházme­gye területén még a következő személyi változások történtek: A szigetvári rendház­ban házfőnök lett P. Ángyán Aurél Se­besről és helyettese lett P. Varga Vitus. A szigetvári rendház eddigi főnöke P. Bo­­z­ó­k­y Szende Mohácsra helyeztetett át. A dunaföldvári rendházba egy új tag jön, P. Loncsár Lukács Kaplonyból. (Ötven éves papi jubileum.) Mint előre jeleztük, Eger Zsigmond, a pécsi Szent Ferenc rendi házfőnök július 29-én szom­baton ülte meg lelkipásztorkodásának öt­ven éves jubileumát Máriagyüdön. A jubi­láns aranymiséjét reggel 9 órakor mondotta Mária kegytemplomában, amely ez alka­lomra szorongásig megtelt. Jelen voltak: P. M­a­r­t­i­n­o­v Fortunát, P. Am­bró János, P. U­n­g­h­v­á­r­i Antal és P­e­s­t­h­y Emánuel rendtartományi tanácsosok, P. Rod­án Bertalan a szabadkai, P. Kayzer Nándor a pesti (szentföldi biztos) P. R­u­k­a­v­i­n­a József a bácsi és P. K­o­v­á­c­s Gellért a siklósi rendház főnöke, P. S­z­e­n­d­e­y Ágos­ton, volt rendi tanácsos és újoncmester és P. Faragó Fábián pécsi helyettes házfő­­nök, rendtagok, Mangen­heim József és Károly Ignác pécsi apátplébánosok, A­m­­b­a­c­h Mihály nagyváradi esperesplébános és derttői Kr­e­k­n­e­r Alajos posta- és táv­írda tanácsos. Az aranymisét megelőzőleg P. Tamás Alajos providenciális klasszikus latin nyelven mondott gyönyörű beszédben üdvözölte a jubilánst, akinek a szent­misé­nél Mangenheim József és K­á­ro­l­y Ignác apátplébánosok segédkeztek. Szent­mise közben P. Unghváry Antal bajai

Next