Pécsi Ujlap, 1911. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)
1911-08-02 / 172. szám
V. évfolyam — 172. szám. Szerda, 1911. augusztus 2. AZ „UJLAP“ melléklete Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . K. 1.80 1 bór* . . .—.ne Vidékre: félévre . . . . K. 7.80 Negyedévre ... 8.90 Csak a „PécsiÍjlap* Vidékre 1 hóra K. 1.— Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 222. szám. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Pécsi Kath. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.Társaság Pécs, Lyceum utca 4 szám Felelős szerkesztő: MÜLLER KÁROLY Felelős szerkesztői telefon 484 szám. Képek az angol katholikusok életéből. A maroknyi angol katholikusok fürge elevenséget árulnak el. Nem száll mindjárt inukba a bátorságuk, amikor a kath. ügyet támadják ellenségei, hanem megvédik emberül. Ha valaki oktoridi módon támad vallásellenes agitációban, mindjárt akadnak olyan könnyűvérű, beteges katholikusok, akik segítenek a rosszban, ahelyett, hogy megvédenék az igazságot. Azt tartják, védjék meg a papok, a püspökök a maguk igazát, egyébre úgy sincs gondjuk. Pedig hát nem úgy van a dolog. A katholikus hit becsülete, az igazság nem csak a papok dolga, hanem a többi katholikusoké is. A vallás nem csak a papoké, de minden hivőé! Így fogják föl a dolgot a hithű angol katholikusok is. Lássunk néhány példát! Dublinban egy a katholikus hitet sértő színdarabot adtak elő. Mikor a sértések egymást érték, a jó írek, rázendítettek az ő katholikus himnuszukra és a színészek megszégyenülve abbahagyták a darabot. De lássunk egy másikat . A portugáliai köztársaság, tudjuk, irtó háborút kezdett a papság, főleg a szerzetesek, apácák ellen. Hogy magát a közvélemény előtt megvédje, sajtója révén szemenszedett hazugságokat hozott forgalomba, azokkal jó pénzért elárasztotta a szabadkőműves és zsidó sajtót Okos szerkesztők átláttak a szitán és nem ültek fel a rágalmaknak, de voltak, akik készpénz gyanánt vették a durva sértéseket, sőt örvendezve azoknak, kiszínezve leközölték. Így tett a The Mirror angol lap is, mely londoni levelezőjének tollából közölt szörnyű aljas koholmányokat. Nem kevesebb, mint tizenkét hazugságot adott be. A többi között ezeket a portugál papok az ország egyharmad vagyonát bírják, erkölcstelenek, a népet tudatlanságban hagyják, kolostoraikban szörnyű hajmeresztő dolgok történnek stb. Ezeket a koholmányokat az angol katholikusok nem engedték portugál testvéreinken száradni Mit tettek? Felszólították a The Mirror szerkesztőjét, hogy a rágalmazó, sértő cikket vonja vissza és a bizottság protestáló levelét tegye közzé. Természetesen az eredmény nem maradt el. Ez a két kis példa meggyőzhet minket, hogy helyes katholikus öntudatra kell törekednünk. Milyen könnyű dolgunk lenne nekünk, ha a tíz millió katholikus összetartana, egyesülne . . . Keresztények! Katholikusok! Augusztus 15-én nagy zarándoklatot rendezünk Mária-Gyűdre. Ebben az ügyben ma este 8 órakor nagy értekezletet tartunk a Katholikus Legény Egylet nagy termében. Felkérjük a Kath. Körök, a Népszövetség, a Keresztény Szociális Egyesület, a Katholikus Legény Egylet stb. egyesület tagjait és a velünk érző nagy közönséget, hogy ez értekezleten okvetlen megjelenni szíveskedjenek. Hírek. (Személyi hír.) Jeszenszky Lajos árvaszéki elnök holnap kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát. (Nyugalomba vonulás.) Hanka Henrik a mohács—pécsi vasút központi felügyelője, nyugalomba vonul. Hanka Henrik felügyelő még a régi gárdából való, 1846. évben Prágában született. Vasúti ténykedését a Nordbahnnál kezdte meg, ahonnan a mohács—pécsi vasút szolgálatába lépett át, mint vontatási és műhelyfőnök helyettes. A budapest—pécsi és pécs—barcsi vasút építésénél jelentékeny részt vett s annak megnyitása után a műszaki szakosztály főnöke lett. A budapest—pécsi és pécs—barcsi vasút államosítása után a máv. szolgálatába lépett át, ahol azonban hamarosan nyugdijaztatta magát és 1897-ben átlépett a mohács—pécsi vasút szolgálatába s mint a műszaki szakosztály főnöke igazságszeretetéért úgy fent mintent igen szerették és becsülték. Mint idegen ajkú teljesen elsajátította a magyar nyelvet. Utóda Kosutány Gyula központi főmérnök lesz. (Szentesített törvények.) A hivatalos lap mai száma közli a király által szentesített törvényt az 1911. évi állami költségvetésről. A rendes kiadások összege 1499 millió 917.955 koronában, az átmeneti kiadások 67 millió 899.063 koronában és a beruházási kiadások 138 millió 727.981 koronában állapíttattak meg. Külön megemlített tételként szerepel a költségvetés bevételi részében a pécs—barcsi vasúti részvénytársaság hozzájárulása az 1880. évi VIli., 1881. évi XI. és XXXII., 1887. évi XXXII., 1888. évi VI. és 1892. évi XXI. t.-cikk alapján kibocsátott 4%-os magyar aranyjáradék kölcsönkamatszükségletéhez. Azonkívül külön tétel még a költségvetés kiadási részében a pécsi állami főreáliskola épületére szükséges hétszázezer koronából beruházandó első részlete 100.000 korona. A mai hivatalos lap hozza még a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvénycikk némely rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről szóló szentesített törvényt, továbbá Budapest székesfőváros, Pozsony, Fiume és Zágráb városok kölcsöneiről szóló szentesített törvényeket. (Adományok a pécsi Keresztény Szociális Egyesület házalapjára.) A „Keresztény Szoc. Egyesület“ házalapjára újabban a következők adakoztak: Szopory János 5 K., Léja Péter 5 K., Németh János 1 K., Jáger János 1 K., „Tulipán tisztitó“ 1 K„ N. N. 20 ill., Wessely Károly 2 K. Az adományokért ez után is köszönetet mond az Egyesület. (Megakadályozott szinielőadások.) Kövessy Albert volt pécsi színigazgató társulatával, katonai zenekarral és valamennyi díszletével vasárnap Siófokra érkezett, hogy a színházi évadot megkezdje. Amikor a színlapot már széthordták, Kövessy igazgató észrevette, hogy a siófoki fürdőbérlő vele szemben ellenségesen viselkedik s a kormány által épített színkör kulcsait nem is akarta átadni. Hosszas tárgyalás után a fürdőigazgató kijelentette, hogy csakis abban az esetben engedi megnyitni a színkört, ha Kövessy az előadásokat hét órakor fogja megkezdeni, mert a nyolc órai kezdés elvonja a közönséget a vacsorától. Persze a jogaiban súlyosan sértett színházigazgató nem fogadta el a lealázó feltételeket, miután úgy társulatának, mint a közönségnek az az érdeke, hogy az előadások nyolc órakor és ne hétkor kezdődjenek. A megegyezés nem jött létre és Kövessy nem is tarthatta meg a megnyitó előadást, így előreláthatólag a további előadások is elmaradnak. (Leégett szalmáskunyhó.) Beme Frigyes egerági lakos szérüskertjében egy eldobott gyufaszál tüzet okozott és egy szalmás kunyhót gyújtott fel, amely porrá égett. Amint a nyomozás megállapította, a tűz Bálint Péter napszámos gondatlanságából származott, aki a kunyhó közvetlen közelében gyújtott pipára s a gyufát szórakozottságból a szalmára dobta. Feljelentették a járásbíróságnál. (Új aréna Nagykanizsán.) Füredi Béla pécsi színigazgató a múlt hetekben ajánlatot nyújtott be a nagykanizsai szinügyi bizottsághoz, melyben kötelezte magát, hogy Nagykanizsán 45—50 ezer korona költséggel fűthető díszes arénát épít, ha neki mindazon időre szóló kizárólagos színjátszási engedélyt adnak, amíg csak Nagykanizsán kőszínház nem épül. A színügyi bizottság ezt az ajánlatot elutasítandónak véleményezte, de ajánlatot tett Füredinek, hogy építse meg az arénát három évi játszási engedélyért. Természetes, hogy Füredi ezt a lehetetlen ajánlatot nem fogadta el. Ma azonban utóbbi ajánlatot nyújtott be. Ebben csak arra kér a várostól garanciát, hogy az 1912. évtől kezdve hat éven át csupán az ő általa építendő új arénában játszhasson Nagykanizsán színtársulat. Ha ezen ajánlatot a város elfogadja, úgy Nagykanizsa hamarosan új díszes arénához jut. (Baleset a malomban.) Móricz György hosszúhetényi malmában avval foglalatoskodott Hoffmann Ferenc 30 éves molnársegéd, hogy a gabonatisztításra feltette a szíjat. A gép e közben mozgásban volt és a szíj elkapta balkezét, melynek hüvelykujját tőből leszakította. Az orvosi segítség annyira helyrehozta Hoffmannt, hogy habár balkezével nem is tud szorosan fogni, nem válik teljesen munkaképtelenné. _