Pécsi Ujlap, 1911. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1911-08-02 / 172. szám

V. évfolyam — 172. szám. Szerda, 1911. augusztus 2. AZ „UJLAP“ melléklete Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . K. 1.80 1 bór* . . .­­—.ne Vidékre: félévre . . . . K. 7.80 N­egyedévre ... 8.90 Csak a „Pécsi­­Íjlap* Vidékre 1 hóra K. 1.— Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 222. szám. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Pécsi Kath. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.­­Társaság Pécs, Lyceum­ utca 4 szám Felelős szerkesztő: MÜLLER KÁROL­Y Felelős szerkesztői telefon 484 szám. Képek az angol kat­­holikusok életéből. A maroknyi angol katholikusok für­ge elevenséget árulnak el. Nem száll mind­járt inukba a bátorságuk, amikor a kath. ügyet támadják ellenségei, hanem megvé­dik emberül. Ha valaki oktoridi módon tá­mad vallásellenes agitációban, mindjárt akadnak olyan könnyűvérű, beteges katholi­kusok, akik segítenek a rosszban, ahelyett, hogy megvédenék az igazságot. Azt tart­ják, védjék meg a papok, a püspökök a maguk igazát, egyébre úgy sincs gondjuk. Pedig hát nem úgy van a dolog. A katholi­­kus hit becsülete, az igazság nem csak a papok dolga, hanem a többi katholikusoké is. A vallás nem csak a papoké, de min­den hivőé! Így fogják föl a dolgot a hith­ű angol katholikusok is. Lássunk néhány példát! Dublinban egy a katholikus hitet sértő színdarabot adtak elő. Mikor a sértések egymást érték, a jó írek, rázendítettek az ő katholikus him­nuszukra és a színészek megszégyenülve abba­hagyták a darabot. De lássunk egy másikat . A portugáliai köztársaság, tudjuk, irtó háborút kezdett a papság, főleg a szer­zetesek, apácák ellen. Hogy magát a köz­vélemény előtt megvédje, sajtója révén szemenszedett hazugságokat hozott forga­lomba, azokkal jó pénzért elárasztotta a szabadkőműves és zsidó sajtót Okos szerkesztők átláttak a szitán és nem ültek fel a rágalmaknak, de voltak, akik készpénz gyanánt vették a durva sér­téseket, sőt örvendezve azoknak, kiszínez­ve leközölték. Így tett a The Mirror an­gol lap is, mely londoni levelezőjének tol­lából közölt szörnyű aljas koholmányokat. Nem kevesebb, mint tizenkét hazugságot adott be. A többi között ezeket­ a portugál papok az ország egyharmad vagyonát bírják, erkölcstelenek, a népet tudatlanság­ban hagyják, kolostoraikban szörnyű haj­meresztő dolgok történnek stb. Ezeket a koholmányokat az angol katholikusok nem engedték portugál test­véreinken száradni Mit tettek? Felszólítot­ták a The Mirror szerkesztőjét, hogy a rá­galmazó, sértő cikket vonja vissza és a bizottság protestáló levelét tegye közzé. Természetesen az eredmény nem maradt el. Ez a két kis példa meggyőzhet minket, hogy helyes katholikus öntudatra kell törekednünk. Milyen könnyű dolgunk lenne ne­künk, ha a tíz millió katholikus összetar­tana, egyesülne . . . Keresztények! Katholikusok! Augusztus 15-én nagy zarándoklatot rendezünk Mária-Gyűdre. Ebben az ügy­ben ma este 8 órakor nagy értekezletet tartunk a Katholikus Legény Egylet nagy ter­mében. Felkérjük a Kath. Körök, a Népszövet­ség, a Keresztény Szociális Egyesület, a Katho­likus Legény Egylet stb. egyesület tagjait és a velünk érző nagy közönséget, hogy ez érte­kezleten okvetlen megjelenni szíveskedjenek. Hírek. (Személyi hír.) Jeszenszky Lajos árvaszéki elnök holnap kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát. (Nyugalomba vonulás.) Hanka Hen­rik a mohács—pécsi vasút központi felügye­lője, nyugalomba vonul. H­a­n­k­a Henrik fel­ügyelő még a régi gárdából való, 1846. év­ben Prágában­ született. Vasúti ténykedését a Nordbahnnál kezdte meg, ahonnan a mo­hács—pécsi vasút szolgálatába lépett át, mint vontatási és műhelyfőnök helyettes. A budapest—pécsi és pécs—barcsi vasút épí­tésénél jelentékeny részt vett s annak meg­nyitása után a műszaki szakosztály főnöke lett. A budapest—pécsi és pécs—barcsi va­sút államosítása után a máv. szolgálatába lépett át, ahol azonban hamarosan nyugdi­­jaztatta magát és 1897-ben átlépett a mo­hács—pécsi vasút szolgálatába s mint a mű­szaki szakosztály főnöke igazságszerete­­téért úgy fent mint­­ent igen szerették és becsülték. Mint idegen ajkú teljesen elsajá­tította a magyar nyelvet. Utóda Kosu­­t­á­n­y Gyula központi főmérnök lesz. (Szentesített törvények.) A hivatalos lap mai száma közli a király által szentesí­tett törvényt az 1911. évi állami költségve­tésről. A rendes kiadások összege 1499 mil­lió 917.955 koronában, az átmeneti kiadások 67 millió 899.063 koronában és a beruházási kiadások 138 millió 727.981 koronában álla­píttattak meg. Külön megemlített tételként szerepel a költségvetés bevételi részében a p­é­c­s—b­a­r­c­s­i vasúti részvénytársaság hozzájárulása az 1880. évi VIli., 1881. évi XI. és XXXII., 1887. évi XXXII., 1888. évi VI. és 1892. évi XXI. t.-cikk alapján kibocsá­tott 4%-os magyar aranyjáradék­ kölcsön­­kamatszükségletéhez. Azonkívül külön tétel még a költségvetés kiadási részében a pécsi állami főreáliskola épüle­tére szükséges hétszázezer koronából be­ruházandó első részlete 100.000 korona. A mai hivatalos lap hozza még a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvénycikk némely ren­delkezéseinek módosításáról, illetve kiegé­szítéséről szóló szentesített törvényt, továb­bá Budapest székesfőváros, Pozsony, Fiume és Zágráb városok kölcsöneiről szóló szente­sített törvényeket. (Adományok a pécsi Keresztény Szo­ciális Egyesület házalapjára.) A „Keresztény Szoc. Egyesület“ házalapjára újabban a kö­vetkezők adakoztak: Szopory János 5 K., Léja Péter 5 K., Németh János 1 K., Jáger János 1 K., „Tulipán tisztitó“ 1 K„ N. N. 20 ill., Wessely Károly 2 K. Az adományokért ez után is köszönetet mond az Egyesület. (Megakadályozott szinielőadások.) Kö­vessy Albert volt pécsi színigazgató társula­tával, katonai zenekarral és valamennyi díszletével vasárnap Siófokra érkezett, hogy a színházi évadot megkezdje. Amikor a színlapot már széthordták, Kövessy igaz­gató észrevette, hogy a siófoki fürdőbérlő vele szemben ellenségesen viselkedik s a kormány által épített színkör kulcsait nem is akarta átadni. Hosszas tárgyalás után a fürdőigazgató kijelentette, hogy csakis ab­ban az esetben engedi megnyitni a színkört, ha Kövessy az előadásokat hét órakor fog­ja megkezdeni, mert a nyolc órai kezdés el­vonja a közönséget a vacsorától. Persze a jogaiban súlyosan sértett színházigazgató nem fogadta el a lealázó feltételeket, mi­után úgy társulatának, mint a közönségnek az az érdeke, hogy az előadások nyolc órakor és ne hétkor kezdődjenek. A meg­egyezés nem jött létre és Kövessy nem is tarthatta meg a megnyitó előadást, így előreláthatólag a további előadások is elma­radnak. (Leégett szalmáskunyhó.) B­e­­­m­e­­ Frigyes egerági lakos szérüskertjében egy eldobott gyufaszál tüzet okozott és egy szalmás kunyhót gyújtott fel, amely porrá égett. Amint a nyomozás megállapította, a tűz Bálint Péter napszámos gondatlan­ságából származott, aki a kunyhó közvetlen közelében gyújtott pipára s a gyufát szóra­kozottságból a szalmára dobta. Feljelentet­ték a járásbíróságnál. (Új aréna Nagykanizsán.) Füredi Béla pécsi színigazgató a múlt hetekben ajánlatot nyújtott be a nagykanizsai szin­­ügyi bizottsághoz, melyben kötelezte magát, hogy Nagykanizsán 45—50 ezer korona költséggel fűthető díszes arénát épít, ha neki mindazon időre szóló kizárólagos színját­­szási engedélyt adnak, amíg csak Nagyka­nizsán kőszínház nem épül. A színügyi bi­zottság ezt az ajánlatot elutasítandónak vé­leményezte, de ajánlatot tett Füredinek, hogy építse meg az arénát három évi ját­szási engedélyért. Természetes, hogy Fü­redi ezt a lehetetlen ajánlatot nem fogadta el. Ma azonban utóbbi ajánlatot nyújtott be. Ebben csak arra kér a várostól garanciát, hogy az 1912. évtől kezdve hat éven át csupán az ő általa építendő új arénában játszhasson Nagykanizsán színtársulat. Ha ezen ajánlatot a város elfogadja, úgy Nagy­kanizsa hamarosan új díszes arénához jut. (Baleset a malomban.) Móricz György hosszúhetényi malmában avval foglalatoskodott Hoffmann Ferenc 30 éves molnársegéd, hogy a gabonatisztí­­tásra feltette a szíjat. A gép e közben moz­gásban volt és a szíj elkapta balkezét, mely­nek hüvelykujját tőből leszakította. Az or­vosi segítség annyira helyrehozta Hoff­­mannt, hogy habár balkezével nem is tud szorosan fogni, nem válik teljesen munka­­képtelenné. _

Next