Pécsi Ujlap, 1912. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-02 / 26. szám

VI. évfolyam — 26. szám. Péntek 1912. február 2 Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . . . K. 180 hóra...................... — -60 Vidékre: Félévre .............K. 780 Negyedévre . . . . „ 390 Csak a „Pécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra . . K. 1.— 1 Az „UJLAP" melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécsi Hath. Hírlapkiadó és Nyomda Részv.Társaság Pécs, Lyceum utca 4. szám Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: II Főszerkesztő: Felelős szerkesztő 1 Felelős szerkesztő lakása: _______ 222. szám. ] MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF | Apáca-utca 4. — Telefonszáma: 484. ____ alfeo.nol — méreg. A pécsi antialkoholista gyűlés alkalmából. Pécs, február 1. Borzalmas családi jelenetnek voltam nemrégiben szemtanúja. Négy éhező gyermeket és kisirt szemű, bánatos anyát láttam magam előtt. Kérdem az anyától, mi az, ami fölött annyira bánkódik, mi az, ami helyzetüknek oly siralmas, oly szánandó külsőt kölcsönöz? Fájdalmas zokogásban tör ki az asszony, s alig érthető hangon beszéli el: „Férjem, ki 30—40 koronát keres hetenkint, pénteken este kapja fizetését, s nem hozza haza, hanem a korcsmába megy; ma már vasárnap van, s péntek dél óta nem láttuk őt, iszik, mulat napokon keresztül, mi pedig éhezünk, nyomorgunk.“ Kisvártatva iszonyú káromkodások között egy dülöngő alakot látunk belépni. Szelíd hangon kérdi a hitves: Hol voltál fiam ennyi ideig, nem is gondolsz reánk, nem törődöl azzal, hogy miattad mennyit aggódunk s mekkora nyomorban élünk? Válaszul a szitkok özöne zúdul a részeges férj ajkáról a nyomorgó családra s kezében levő botot már ütésre emeli s taán félholtra veri a szegény asszonyt, ha a lázbeliek közbe nem lépnek. így megy ez hétről-hétre, amint a szegény asszony elmondotta. A szomorú valóságnak egy példája ez azon sok közül, melyek ma divatban, naprenden vannak. A munkás ember panaszkodik, elégedetlen sorsával, több munkabért övetel, mert a drágaság miatt nem képes megélni, nem tudja fentartani családját. Bármily nehéz is a megélhetés, bármily nagy is drágaság, a korcsmára, az alkoholnak mérnkén felüli élvezésére mégis kerül; kell keülnie még a család könnyei, nyomora árán . Az emberiség legveszedelmesebb ellenséét, a gyilkoló alkoholt még a legnagyobb hozatok árán is meg kell szerezni. Ha az ember, mielőtt a korcsma ajtaját tépi, kissé gondolkodnék, hogy Isten alkoholt nem azért teremtette, hogy az emírert saját magának és családjának gyilkosára használja fel, ha számolna azon káros ivetkezményekkel, melyek az alkohol méretelen élvezetével járnak, akkor bizonyára látnánk annyi boldogtalan, szerencsét, nyomorgó családot. Az alkohol, ez a veszedelmes szörnyet népeket, nemzeteket tesz tönkre, az emlek millióival tölt meg kórházakat, elmeügyintézeteket, s mégis vakon rohannak nak az ellenségnek karjai közé, mely álmas falánkjainak mérges szúrásait még utódokkal is érezteti. Tudós orvosok már számtalanszor benyitották, hogy az iszákosságnak minő impru következményei vannak a szervere, lélekre, gyermekekre és a családi holtságra egyaránt. Ha nem hiszünk az orvosnak, fedjünk meg egy iszákos embert, nézzük s családi otthonát, s bizonyára önként a a tapasztalatra jutunk, hogy az iszákos Der ellensége saját magának, mert részekedésével testi és lelki egészségét tönkszi; ellensége övéinek, megrontója csak jólétének s boldogságának; ellenségei ásnak, mert csak részeg fejjel sülyed az lel annyira, hogy még az Istent is bántatza káromoló szavaival; ellensége a adalomnak, mert kihágásaival és sokszor lényekké fajuló erőszakos garázdálkodáas a közbiztonságot is veszélyezteti. Az iosság nagyon is szomorú következményei: a betegségek ezerféle változata, a test elcsenevészesedése, a korai halál, elmeháborodás, mit az iszákosság őrültjei szomorúan igazolnak; az elszegényedés, nyomor, végre az egész családnak koldusbotra való jutása. Az iszákosok gyermekein és utódain igen sokszor észlelhető az elsatnyulás, elkorcsosodás, nyavalyatörés és hülyeség; gyakoriak a bűntettek, az erkölcstelenség, a házasságtörés, a veszekedés, sőt a gyilkosság. A szesz hatása a szervezetre olyképen történik, hogy a szeszméreg a gyomorba jut, innen a vérkeringésbe megy át, úgy, hogy az összes szervekkel érintkezik és ezek mindegyikére károsan hat. Minél finomabb a szerv, annál jobban sínyli meg a szesz káros hatását. A szesz kártékony hatást gyakorol a gyomorra, a májra, a vesékre, a szívre és a véredényekre, az agyra és az idegrendszerre. Ezen kártékony hatásánál fogva súlyos és halálos kimenetelű megbetegedéseket, vagy hirtelen halált — gutaütést — is okozhat. A szesz a test ellenálló képességét megbénítja s ezáltal különféle betegségek keletkezését mozdítja elő. A szesz nem melegít, nem ad erőt, hanem ellenkezőleg evankaszt, a testmunkaképességét csökkenti, az izomerőt gyöngíti, a táplálkozás elé akadályokat gördít, úgy, hogy az iszákos előbb-utóbb képtelen lesz a munkára. A szesznek azonban nemcsak a testre van romboló hatása, hanem a lélekre is. Az elmét megbénítja, az ítélőképességet csökkenti, az akaraterőt gyengíti, az öntudatot megzavarja. Minél mélyebbre sülyed aztán az ember az ivás terén, annál inkább súlyosbodik megzavart lelki állapota, mig végre elméje teljesen elhomályosodik s mint közveszélyes elmebeteg az őrültek házába kerül. A szeszivás az értelmi képességet csökkenti, az emlékezőtehetséget gyöngíti, minek következtében a szellemi munkaképesség megfogyatkozik. Az iszákosnak sorsa rendszerint a fokozatos elbutulás. A szeszélvezet újabb és újabb szeszélvezetre csábít. Minél többet iszik valaki, annál mohóbb lesz, annál többet akar inni. Ha már az erős emberre ily kártékony hatást gyakorol a szesz, minő rombolást vihet végbe a gyermek gyenge szervezetében? A szesz megakasztja a gyermek testi és szellemi fejlődését, hamar kifárasztja, lustává és figyelmetlenné teszi, növeli benne az akaratosságot, bosszúállásra serkenti; álmatlanságot és ideggyengeséget idéz elő, erkölcsiségét a lehető legnagyobb veszélynek teszi ki. A családi boldogság sírját mélyebbre nem áshatja senki, mint az iszákos ember. A szesz után való vágy a családi élet megrontója, a nyomorúság kezdete, a keserű könyök tengerének forrása, a gyermeknevelésnek elrontója, a hitvesi és gyermeki szeretet biztos sírásója. A részeg ember családjának átka: rossz férj, elfajult fiú, megvetett apa. Nemcsak saját magának árt az iszákos, hanem utódainak is. A szeszméreg okozta nyomor apáról fiúra száll, de különösen az iszákos anyáról öröklődik át a baj. Az iszákosok gyermekei betegesek és satnyák. Néhány ecsetvonással lefestettük azt a borzasztóan gyilkoló munkát, mit az alkohol, az emberiség legádázabb ellensége végez. Legyünk résen, vegyük fel a harcot — még áldozatok árán is — magunk és családunk érdekében, a magyar nemzet lélekölő ellenségével szemben, mert csak így lehetünk a nagynevű ősök méltó unokái, csak úgy lehet boldog a haza, ha önmegtagadó, egészséges, életerős, erkölcsös fiai lesznek. Szeleczky Ferenc: Hírek. (A belvárosi templom bucsuünnepe.) Gyertyaszentelőboldogasszony ünnepén a belvárosi plébániatemplom bucsuünnepe van. Reggel 6 órakor lesz az első szentmise, melyet szentbeszéd követ. Fél 10 órakor kezdődik a gyertyaszentelés szertartása, 10 órakor az ünnepi szentmise, utána prédikáció. Délután 5 órakor ismét szent beszéd lesz, majd a szokásos Mária-ájtatosság. Ezen a napon, bár Gyertyaszentelőboldogasszony ünnepe péntekre esik, mindenütt megengedi az egyház a has eledelek élvezését. (Bozóky Géza dr. kinevezése a pozsonyi jogakadémiához.) Mint illetékes helyről értesülünk, a vallás- és közoktatásügyi miniszter Bozóky Géza dr.-t, a pécsi püspöki jogakadémia fiatal, tudós tanárát a pozsonyi állami jogakadémiához nevezte ki rendes tanárnak. Ez a kinevezés kitüntetés Bozóky Géza dr. jogtanárra annyival is inkább, mert a negyedik egyetem felállítására nézve, mint ismeretes, a kormány Pozsony városa mellett döntött s igy a közel jövőben a pozsonyi jogakadémia helyén egyetem fog állani. Veszteséget jelent azonban ez a kitüntető kinevezés a pécsi püspöki jogakadémiára és igen lényeges veszteséget a pécsi katholikus mozgalmakra, amelyekből Bozóky Géza, dr. tevékeny munkásságával mindenkor kivette részét. Többek közt ő teremtette meg a pécsi Urak Kongregációját is. Veszteséget jelent távozása a Dunántúlnak is, amely komoly és értékes írásait nélkülözni fogja, de nélkülözni fogja a Dunántúl részvénytársaság is, amelynek alelnöke volt. Bozóky Géza dr. 1875-ben született Nagyváradon. 1900. október 1-én az egri érseki jogakadémia tanára lett s 1910. szeptember 15-től gróf Zichy Gyula megyéspüspök a pécsi püspöki jogakadémiához nevezte ki nyilvános rendes tanárnak. A távozó jogtanár, aki a hírlapirodalom terén való hasznos munkásságával is ismert nevet szerzett magának, fia dr. Bozóky Alajos udvari tanácsos, a nagyváradi jogakadémia nyug. igazgatójának. A pozsonyi állami jogakadémiához történt kinevezését a hivatalos lap egyik közeli száma fogja közölni. (Tuka Béla dr. előléptetése.) Gróf Zichy Gyula megyéspüspök dr. Tuka Bélát, a pécsi püspöki jogakadémia rendkívüli tanárát, budapesti t. egyetemi m. tanárt, február 1-től kezdődőleg nyilvános rendkívüli tanárrá léptette elő. (Főigazgatói látogatás.) Kárpáthy Kelemen, a székesfehérvári tankerület főigazgatója, február 4-én, vasárnap este érkezik városunkba, hogy a főreáliskolában és a főgimnáziumban szokásos évi látogatását megtartsa. . (A Hoffmann-féle iparos ösztöndíj.) A város tanácsa mint minden évben, úgy a múlt évben is pályázatot hirdetett a Hoffmann-féle iparos ösztöndíjra, amelynek évi 48 korona kamatait törekvő asztalostanoncnak szoktak juttatni. A pályázat december 15-én járt le, de a határidőig pályázó nem jelentkezett. A tanács újabb pályázatot hirdetett az ösztöndíjra, amelynek tegnap járt le a határideje s ezen időpontig két asztalostanonc adta be kérvényét: StallenbergerJózsef és Schubert János. A város tanácsa egyik közeli ülésén dönt a pályázat ügyében.