Pécsi Ujlap, 1912. május (6. évfolyam, 99-121. szám)
1912-05-01 / 99. szám
VI. Évfolyam — 99. szám. Szerda, 1912. május 1. Az „UJLAP) melléklete. Szerkesztőség Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . . . K.80 1 hóra..................... —fia Vidékre: Félévre .............K. 7 80 Negyedévre . ... „ 3'90 Csak a „Pécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra . . K. 1.— és kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum utca 4. sz. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: Főszerkesztő, felelős szerkesztő | Felelős szerkesztő lakása: 222. szám. ____________ | MÜLLER KÁROLY | HORTOBÁGYI JÓZSEF | Apáca-utca 4. Telefonszáma:484. Egy a sok közül. Sikkasztó szociáldemokrata vezér. A munkásság pénze Csáky szalmája. A Pécsi Űrlap fennállása óta hirdetett igazsága bizonyosodott be ismét, hogy a szociáldemokrata vezérek a munkásság véres verejtékkel összehordott „pártfilléreit“ Csáky szalmájának tekintik, amelyek csak arra jók, hogy lelkiismeretlenül zsebrevágják s azzal búcsút mondjanak a hazai kapufélfának. Ezt minden egyes esetben kötelességünknek tartjuk megírni, hogy némileg is iparkodjunk a szociáldemokrata munkásság szeméről letépni a hályogot, melyet a lelkiismeretlenség rakott oda. Sokszor megírtuk már s erős a reményünk, hogy még töbször is leszünk kénytelenek megírni. Íme a legújabb, amelyet a Dunántúl s vele a jobb érzésű lapok mai számaikban megírtak s melyet a mai vörös májusi ünnep alkalmából üdvözletként átnyújtunk a pécsi hályogosszeműeknek. (Sikkasztó szociáldemokrata.) Láng József az eszéki szocialista párt egyik vezetője, aki a munkásbiztosító elnöke és egy szociáldemokrata irányú hetilap szerkesztője volt, felesége és gyermekei hátrahagyásával és a szakszervezeti pénztár kiürítése után Amerikába szökött. Láng ellen felségsértési per is folyamatban van. Hozzáadni valónk más nincs a kis közleményhez, mint az, hogy azt csak azok a lapok nem írták meg, amelyek a szociáldemokrata maszlagolás szekererúdját tolják. Megállapíthatjuk, hogy kevés lap írta meg._____ Pécs számokban. A város statisztikája. Pécs, április 30. A magyar városok statisztikai évkönyvében, amely most hagyta el a sajtót, szorgos kezek összegyűjtötték a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok legapróbb részletekig menő, érdekes statisztikai adatait. A Pécs városára vonatkozó statisztikai adatokat itt ismertetjük: Pécs tenger feletti magassága 152, területe a Szabolcs községtől hozzácsatolt területtel 1869-től 1908-ig 12,266-ról 12,286 katasztrális holdra emelkedett, amelyből művelési ágak szerint szántóföld 3409, legelő 519, rét (kaszáló) 1564, erdő 4286, szőlő 704, kerti gazdaság 261, utak, utcák, terek 315, parkok, közkertek 84, vasutak 80, vízfelület 27, katonai gyakorló terek 136, temetők 68, beépített telkek 690, üres háztelkek 140, egyébre 3 katasztrális hold esik. Az épületek rendeltetésük szerint a következőkép oszlanak meg: lakóház 4410, cselédlakás 45, gazdasági épület 141, különálló gazdasági épület 2968, gyár 217, kereskedelem és hitel céljaira szolgáló ház 40, közlekedési célra 16, templom 12, iskola 24, kórház 11, laktanya 43, egyéb épület 836. Az épületek száma 8763, amelyből magántulajdon 7385, egyházi és iskolai 127, községi 171, vármegyei 2, állami 68, magántársulaté 15, részvénytársaságé 995. Érdekes a házak szaporodása is. 1869- ben volt 2969 ház, 1880-ban 3201, 1890-ben 3621 és 1900-ban 4596. A házak magasság szerint: földszintes 4134, egy emeletes 436, két emeletes 23, három emeletes 2, földalatti 1. A lakások száma 12,087, ebből a lakott magánlakás 10,863, üresen álló 1197, intézeti lakás 27, üzlethelyiség 271, a magán háztartások száma 12,060, pincelakásban lakik 85, alagsoron 20, földszinten 10,946, félemeleten 58, első emeleten 839, második emeleten 60 és harmadik emeleten 18 család és padláson egy család. Egy lakásra esik átlag 1.55% szoba, s 3.50% lakó. A lakások nagyságuk szerint: egy szobás 8233, két szobás 1905, 3 szobás 840, 4 szobás 462, 5 szobás 313, 6 szobás 207, több szobás 384. A lakásbérek: a város középpontjában 200-tól 1200-ig; a belvároson kívül 100-tól 1100-ig; a külvárosban 100-tól 1000-ig és a külterületen 48 koronától 120 koronáig. A város népessége 1787-től a legutóbbi népszámlálásig: 1787-ben volt 8922, 1830-ban 12,517, 1857-ben 17,477, 1869-ben 23,863, 1880-ban 28,702, 1890-ben 34,067, 1900-ban 42,252, 1910-ben 49,822. A lakosságból a városban lakik 38,198, külső városrészekben 206, gyártelepeken 4077, pusztákon 88, tanyákon 1313. A népesség hitfelekezet szerint a következőkép oszlik meg: 1869-ben róm. kath. volt 21,635, gör. kath. 5, gör. kel. 89, ág. ev. 340, rét. 171, zsidó 1623; 1880-ban róm. kath. 25,385, gör. kath. 13, gör. kel. 61, ág. ev. 594, e■eí. 395, unitárius 3, zsidó 2244; 1900-ban róm. kath. 37,196, gör. kath. 68, gör. kel. 183, ág. ev. 1049, ref. 1460, unit. 12, zsidó 3973, ismeretlen vallásu 41. Az anyanyelv szerint: 1880-ban magyar volt 21,067, német 5252, tót 431, szerb 30, egyéb 1579. 1900-ban: magyar 33,959, német 7717, tót 215, oláh 47, ruthén 3, horvát 769, szerb 113 és egyéb 1159. Családi állapot szerint nőtlen férfi van 12,381, házas 8635, özvegy 761, törvényesen elvált 43, ismeretlen 10, hajadon van 11,016, férjnél levő 8365, özvegy 2669, törvényesen elvált 94, ismeretlen 8. A lakosok közül 11 és olvas 16,917 férfi, 14,721 nő, csak olvas 115 férfi, 659 nő, analfabéta 4769 férfi és 6738 nő. Külföldi honosság szerint: Boszniai 3, ausztriai 1965, németországi 76, olaszországi 33, svájci 4, franciaországi 7, törökországi 1, bulgáriai 14, romániai 1 és amerikai 4. A lakosok közül 20,681 a kereső, 23,301 az eltartott. Házasságkötés történt 1901-ben 357, 1902-ben 379, 1903-ban 347, 1904-ben 426, 1905-ben 372, 1906-ban 397, 1907-ben 448, 1908-ban 391. Törvénytelen születés volt: 1901-ben 215,1902-ben 171,1903-ban 194, 1904-ben 169, 1905-ben 189, 1906-ban 218, 1907-ben 236, 1908-ban 194. A természetes szaporulat volt 1901-ben 47, 1902-ben 211, 1903-ban 183, 1904-ben 51, 1905-ben 100, 1906-ban 67, 1907-ben 17 és 1908-ban 83. Kivándorolt Pécsről: 1904-ben 118, 1905-ben 333, 1906-ban 443, 1907-ben 758 és 1908-ban 269, Németországba ment 1908-ban 224, míg Amerikába csak 45. Pécs szőlőterülete 1757 kat. hold, amelyen átlag 42,642 hl. fehér bor terem. Eladnak átlag 33,000 kg. szőlőt, a termelt bor értéke 1.364,544 korona, az eladott szőlőé 10,560 korona. A faiskola állománya 17,000 drb., amelyekből gyümölcsfa 3715, lombfa 7169, tűlevelű 900, virágcserje 5189. Az egész készlet értéke 10,750 korona. Pécs állatállománya a következő: van ló 1288, szamár 16, szarvasmarha 859, juh 28, kecske 67, sertés 6755. A pécsi vágóhídon levágnak átlag 12,021 szarvasmarhát, 1297 birkát, 310 kecskét, 10,512 sertést. Pécsett van 6 biztositó társasági ügynökség, melyeknek részvénytőkéje 3.816,000 korona. Sztrájk volt 1905-ben 14, 1906-ban 7, 1907- ben 8, 1908-ban 7. E 36 sztrájkban részt vett 2947 munkás, akik elveszítettek 106,449 korona munkabért. Pécsnek van 6,8 km. állami és 24,7 km. városi közútja. A pécsi vasúti állomáson 1899-ben 240,800, 1908-ban 336,438 utas szállt fel. A burkolással ellátott pécsi utcák száma 140, amelyeknek területe 186,200 m, a burkolat összértéke 1.284,000 korona, fenntartási költségük évi 71,460 korona. Nyilvános parkja van Pécsnek 13, amelyek területe 14 hektár, fenntartási költségük 16.000 korona. A gázvilágítás vezetékének hossza 42,532 méter, a gázzal világított utcák száma 122, gázzal világítanak 6033 lakásban. Villanyvilágítás 1893. óta van Pécsett, a vezetékek hossza 37,000 méter. Villannyal világítanak 20,653 lakásban. Elfogyasztanak Pécsett összesen 11.318,250 hektowatórát. A városnak volt vagyona 1899-ben 16.689,009 korona, 1908-ban 23.113,002 korona; terhe volt 1899-ben 4.116,003 korona, 1908- ban 8.339,006 korona. A városnak van 5297 kát. hold birtoka, amelyből szántóföld 223, faiskola 13, rét 60, legelő 341, szőlő 16, erdő 4250 kát. hold, amelynek tiszta jövedelme 17,606 korona. Hírek. Lapunk legközelebbi száma május 3-án, pénteken jelenik meg. (Zarándoklat Rómába.) A május 3-án induló magyar római zarándoklatra mind nagyobb számban jelentkeznek országszerte. A zarándoklat egyházi vezetője, mint említettük már, Zichy Gyula pécsi püspök tegnap érkezett a szent városba Mosonyi Dénes dr. titkára kíséretében s ott csatlakoznak hozzá a 4-én odaérkező magyarok. Pécsről Hanny Gábor praelatus kanonok, özv. Kovácsics Józsefné, Spies Viktor ezredeshadbiró, Truka József jószágkormányzó, Varga Gyula kocsigyáros, Reiszer Ádám építés-válalkozó, Romaisz György gyáros, dr. Bahula József főorvos s még mások. Pécsváradról 16-an vesznek részt, mégpedig: Anschau Antalné, Anschau Mariska, ifj. Anschau Antal, özv. Graics Endréné, Czernohorszky József plébános, Brückner Ignác, Brückner Ignácné, Brückner József, Storch Pálné, özvegy Lutz Sebestyénné, Weibl Péterné, Storch János, Ruisz Béla, Feil Ferencné és özv. Köbering Teréz. Mohácsról Czindery Endre káplán és még többen, részt vesz a római zarándoklaton Rausz Alajos cikói plébános, lapunk munkatársa is. A római zarándoklatra az eddigi jelentkezők száma 405. Az utazás két részre oszlik. A III. osztályú utasok gyülekeznek május 2-án este 9 órától Budapest keleti pályaudvar indulási oldalának ama csarnokában, hol a jegypénztárak vannak, s ahol a szövetség „Római zarándokok gyülekezése“ felirású tábláról fog gondoskodni. A vonat 10 óra 25 perckor indul és május 3-án délután 4 óra 05 perckor érkezik Fiuméba. Ha a m. kir. államvasutak külön vonatot adnak, vagy a rendes vonathoz 111. osztályú kocsikat is csatolnának, akkor a III. osztályú utasok is a többiekkel együtt úgy, amint a b) pont alatt következik, utaznak. Ez esetben a jelentkezők kellő idő