Pécsi Ujlap, 1912. július (6. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-02 / 146. szám
. VI. évfolyam — 146. szám. Kedd, 1912. julius 2. Az Ujlappa! együtt helyben: Negyedévre . ... K. •80 1 hóra...................„ —-60 Vidékre: Félévre ..................K. 7-80 Negyedévre . . . . „ 3-90 Csak a „Pécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra. .K.•— .... Az „UJLAP“ melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum-utca 4. sz. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon : Főszerkesztő : Felelős szerkesztő Felelős szerkesztő lakása: 222. szám.____________________ MÜLLER KÁROLY________HORTOBÁGYI JÓZSEF Apáca-utca 4. - Teleti. száma: 484. Kisiparosok nyúzása. Pécs, julius 1. A liberális nemzetgazdasági hóbort, melynek elve, aki birja, az marja, elnyomorította a kisipart és tönkretette az egykor tekintélyes és virágzó iparososztályt. Az újabban nyújtott állami kegyadománymorzsák, melyek messze elmaradnak a gyáraknak adott milliós kedvezmények mögött, nem tudják lábraállitani a nagybeteget. Legújabban jött az 1907. évi XIX. törvénycikk alakjában a munkásbiztositási törvény, amely uj bőrt húzott le a sorvadó betegről. A Szterényi-féle szerencsétlen alkotásban volt egy, a kisipart némi méltányosságban részesítő kedvezmény, a 25. § 3-ik bekezdése, mely így szól: „Azok a munkaadók, kik üzemükben rendszerint ötnél több munkást nem alkalmaznak, betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottaik után, az utóbbiakra eső járuléki részleteket s beleértve, a törvény életbe léptétől számított öt éven belül az átlagos napibérek 2°l0-ánál magasabb járulékkal meg nem terhelhetők.“ Tudnivaló, hogy a munkásbiztosító járuléknak felét a munkaadó, felét pedig az alkalmazott fizeti. Elmúlt az öt év és a kisiparosokra s a kisüzemeknél dolgozó munkásságra lecsap július 1-én a bomba. Az eddigi 2 % helyett 3 % járulékot kell fizetni és így az eddigi is szinte elviselhetetlen teher 50 %-al emelkedik. Ennél vérlázítóbb és elkeserítőbb meglepetés alig érhette a kisipart. A 8 napi bérosztályban eddig a következő járulékokat facsarta ki a pénztár: Milyen megbillentést okoz ez a horribilis, 50%-os szétszorítás a kisiparosok háztartásában! Az iparosság érdekeinek törvényes képviselői, az ipartestületek emeljék fel tiltakozó szavukat ez ellen az elviselhetetlen új teher ellen s ha eddig küzdöttek a munkásbiztosító reformjáért, most még több okuk van, hogy az egész intézmény ellen felvegyék a harcot és mindent megmozgassanak, hogy a törvényhozás végre új formába öntse ezt a szerencsétlen alkotást, az 1 osztályban heti 14 f.-t. 2 „ „ 22 ,, 3 ,, ,, 36 ,, 4 „ 50 „ 5 „ „ 64 „ 6 „ „ 78 „ 7 „ „ 92 „ 8 „ „ 106 „ Ezentúl szedni fognak: az 1 osztályban heti 22 f.-t. 2 ,, ,, 32 ,, 3 ,, ,, * 54 ,, 4 ,, ,, 74 ,, o 99 99 96 „ 6 „ „ 116 „ 7 „ „ 138 „ 8 „ „ 158 „ Hírek. Tisztelettel felkérjük az előfizetési pénzekkel hátralékos előfizetőinket, hogy úgy a hátralékos összeget, mint a július hó 1-én esedékes előfizetési pénzeket kiadóhivatalunkhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. (Személyi hir.) Gyömörey Zsigmond dr. tanítóképzőintézeti igazgató és Sipos István dr. theológiai tanár több hétig tartó külföldi utazásra indultak, melynek főbb állomásai Franciaország világhírű kegyhelye, Lourdes, valamint a francia főváros, Páris és a Pyraeneusok vadregényes vidéke. (Primicia a Ferencrendieknél.) A pécsi szent ferencrendiek buzgó és áldásos működése mindenki lelkéből a legteljesebb elismerés és hála érzelmeit váltja ki, amely azonban csak akkor jelentkezhetik külsőleg és impozánsan, midőn erre a hívőknek néha alkalmuk nyílik. Ilyen kedves nap volt szombaton, midőn P. Lombos Lambert pécsi származású ferencrendi áldozat első szentmiséjét mutatta be a szigeti külvárosi plébánia templomban. A közönség zsúfolásig megtöltötte a tágas templomot, hogy az újmisés első áldását vehesse. A manuduktorságot P. Szendei Ágoston házfőnök látta el, míg P. Megls Tibor erőteljes beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét. A nagy számban megjelent hívek sokasága mutatta legkifejezőbben, hogy minő nagy szeretet és rokonszenvnek örülnek a pécsi szent ferencrendiek. (Beiratások a püspöki főgimnáziumba.) Jablonkay Gábor S. J., az új pécsi püspöki főgimnázium és Pius-internátus igazgatója — mint előre jeleztük — Pécsre érkezett, sőt már ma meg is kezdte a beírásokat úgy a főgimnázium I. osztályára, mint a Pius internátusba. A beiratások július 2-án és 3-án, esetleg még azontúl is, délelőtt 10—12 óráig lesznek a papnevelőintézetben, ahol minden dologra vonatkozólag szívesen nyújt felvilágosítást az intézet igazgatója. (A pécsi Oltáregylet Virág Ferencnek.) Megható akkorddal záródott be vasárnap délután a pécsi és szekszárdi Oltáregylet kiállítása, melynek szép eredményéről már szombati számunkban bővebben megemlékeztünk. Az Oltáregylet tagjai ugyanis kedves és szívhez szóló ovációban részesítették az állásából távozó igazgatót: Virág Ferenc papnevelőintézeti spirituálist s hálás szeretetük és elismerésük jeléül egy értékes és gyönyörű kehellyel örvendeztették meg. Gróf Zschy Lujza elnöknő bensőségteljes szavakkal köszönte meg Virág Ferencnek azt a fáradságot és szeretetek melyet hosszú éveken keresztül az Oltáregylet vezetése érdekében kifejtett, valamint azt a buzgó lelki gondoskodást, melyben az Oltáregylet tagjait részesítette. Mindezek symboluma az átadott kehely, mely jelképezi a Megváltó szolgálatában kifejtett odaadó tevékenység elismerését és a tagok őszinte háláját. Virág Ferenc természetesen megható szavakkal fogadta a kedves és egy papnak annyira illő remek ajándékot s válaszában megemlítette, hogy valahányszor használni fogja ezt a kelyhet, mindig meg fog emlékezni az Oltáregylet tagjairól, kiknek ezt a szép ovációt és elismerést köszönheti. A megható és kedves ünnepeltetés a „Notre Dame“ templomban tartott ájtatossággal ért véget. (Bitter Illés búcsúbankettje a belvárosi Katholikus Körben.) Szombaton este búcsúzott el a Katholikus Kör igen fényes bankett keretében szeretett igazgatójától, a Kör éltető szellemétől, Bitter Illéstől, kit a zirci apát a rend újonnan alakított budapesti Szent Imre főgimnáziumának és internátusának igazgatójává nevezett ki. Alig volt még fényesebb és előkelőbb társaság a Katholikus Kör bankettjén, mint ezen. A Kör két alelnökén, Walter Antal pápai praelátuson és dr. Kelemen Mihály ny. főtörzsorvoson kívül dr. Balog Károly kir. táblai elnök és dr. Visy László pécsvárosi főispán vezetetése alatt Pécs városának egész úri társasága, számra mintegy kétszázan jelentek meg a banketten, hogy tiszteletüknek adjanak kifejezést a távozó iránt. A pecsenyénél dr. Kelemen Mihály, a Kör világi elnöke méltatta magasan szárnyaló beszédben a távozó igazgató elévülhetetlen érdemeit a Kör fellendítése körül. Ugyancsak Bitter érdemeit emelte ki Vörös Mihály ny. tanár is, remélve a visszatérését. Simon Béla főreáliskolai tanár búcsúzott Bittertől, mint a szabadtanítás egyik előmozdítójától, mint kollégától és mint a Kath. Kör szórakozó estélyeinek éltető szellemétől. Keresztény János a budai külvárosi Katholikus Kör elnöke e Kör nevében búcsúzott el Bittertől, kinek energiája példaképül szolgált nekik is az alkotásokban. Ezután Bitter Illés emelkedett szóra, meghatottságtól remegő hangon körülbelül a következőket mondotta: Először köszönetet mond mindazoknak, kik élete egyik legnehezebb napján megjelentek, hogy tőle búcsút vegyenek. Érzi a szemekből kisugárzani a meleget, mikor búcsút mond annak a városnak, melyhez a fiatal kor minden ambíciója kötötte, melynek falai között mint diák nyolc, mint tanár huszonkét évet töltött el, nem csoda tehát, ha ide nőtt lelke a Mecsek aljához. Mikor ide jött mint egész fiatal ember, álmodozott a magyar kultúráról, mely nemzet fenntartó, melynek felvirágoztatása egyenlő magának a nemzetnek emelésével. Ez a mi tevékenységünknek célja. Mert mit akarunk mi? Miként a fa, miként a világ magába szívja a nap melegét, úgy akarjuk mi magunkba szívni az egész világ energiáját, hogy azzal szebbet, jobbat, kiválóbbat alkothassunk. Belekapaszkodunk munkálkodásunkkal ebbe a magyar földbe, melyen kívül számunkra nincsen hely. S mikor most annyi év után a munka, a küzdelem és a dicsőség mezején végig tekint, hálát érez mindazok iránt, kik munkatársai voltak. Hosszú lenne azokat mind elősorolni, azért ma csak egyet akar megemlíteni, dr. Kelemen Mihályt, aki abban a nehéz időben, mikor tömérdek volt még az ellenségünk és mi magunk is félénkek voltunk érzelmeink nyílt megváltásában, ő akkor is bátran kiállt a nyilvánosság elé és hangosan mondta ki a jelszavát, hogy ő „Nem fél.“ Ezt a jelszavat tanulta tőle, ezt a jelszavat viszi magával jövő munkaterére és kívánja, hogy az a rokonszenv és szeretet, mely őt hozzá fűzi, soha meg ne szakadjon. A munkában és együttlétben eltöltött sok órának emléke ott vibrál lelkében, azt magával viszi, s arra kérve a jelenlevőket, hogy a közügy érdekében továbbra is vegyék igénybe az ő szolgálatait, e kör boldogságára és felvirágozására üríti poharát.“ A nagy lelkesedéssel elmondott szónoklatot óriási éljenzés követte, mely után Bitter körüljárt és minden egyes tagtól elbúcsúzott. Utána Igaz Béla dr. kanonok Bittertől, mint a felső leányiskola igazgatójától vett búcsút. Késmárky István dr. jogakadémiai igazgató Rittérnek a kath. sajtó körül