Pécsi Ujlap, 1912. július (6. évfolyam, 146-171. szám)
1912-07-03 / 147. szám
Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre . . . . K. -80 1 hóra.................. —-60 Vidékre: Félévre .............K. 7-80 Negyedévre............390 Csak a „Pécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra. .K. P— VI. évfolyam — 147. szám. 3 Szerda, 1912. julius 3. Az „UJLAP 41 melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum-utca 4. sz. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 1 Főszerkesztő: Felelős szerkesztő I. Felelős szerkesztő lakása: 222. szám. | MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF ||| Apáca-utca 4. — Teleit. száma: 484. Sitter Illés, Pécs, július 2. A neve fogalom, a lelke arany. Most, hogy válik tőlünk, most, hogy megültük a halotti torát, sajog a szívünk, mert azt veszítjük el benne, akit nagyon szerettünk. A legjobb tanárt, a legbölcsebb tanárt, a csupa szivembert, a munka ideálját. Hiába is akartuk volna, azt amit e helyen papírra vetünk, szombaton este, mikor búcsúztunk tőle, úgyse tudtuk volna elmondani. Pedig tele volt csordulásig a szívünk, könnyeket is törültünk nagy titokban. Mi, akik tanítványai voltunk, vagyunk és leszünk, sohse tudjuk őt feledni. Pedig tudott ám szigorú is lenni, de csak akkor, ha irántunk való atyai szeretete úgy kívánta. Nem tudtuk a német grammatikát. — Fél esztendeig tartott, óráról-órára bejött az osztályba szigorú, kimért, komoly professzori tekintettel. Szepegtünk és tanultuk azt, amiben hanyagok voltunk. Egyszer csak, mint vihar után a napsugár fölragyogott az arca s vele a mi arcunk: „Fiuk! Célomat elértem. Elhihetik, sokszor volt aranyos jókedvem. Tréfálni, kacagni szerettem volna, de lusták voltak. Most már tudják a nyelvtant, ezentúl jóbarátok, testvérek leszünk!“ ő lett a bálványunk, ő lett az ideálunk. Akármi baj ért, úgy mentünk hozzá, mint az édesapánkhoz. Hogy Pécs városa, Pécs keresztény társadalma kit veszít benne, azt még latolgatnunk is bajos. A modern, keresztény kultúrának ő volt nálunk a magvetője, a vezetője, az irányítója. Még az öregek is biztos lépésekkel jártak a lába nyomán, mert tudták, hogy Bitter Illés aranyos lelke nem hajszol elérhetetlen ideálokat. Ideális volt egész életében, ezt hangoztatta tegnap a kath. tanítók katholikus kori társasebédén is. És igaza volt. Ideális volt, tanítványainak ideálja, eszményképe. Pedig tanítványai sokan voltak, sokan vannak. Nem csak azok, akik vele együtt szívták az iskola porát, hanem azok is, akik vele járták az élet nagy iskoláját. Nem tudnák az ő kezének hatalmas alkotásait ezen a papírlapon egymás mellé sorakoztatni, de ez nem is szükséges. Aki a lefolyt 22 esztendő történetét ismeri, az tudja, hogy ki volt Pécsett Bitter Illés. Sírva búcsúzunk tőle mi a tanítványai, akik nem szűnünk meg ezentúl se tanítványai lenni. Tőle, az ő iskolájában tanultuk a csüggedni, a lankadni nem akaró munkakedvet. Átgázolt a legnagyobb nehézségeken is, nem ismert lehetetlent ideális céljainak elérésében. A jó Isten áldása kisérje emberfeletti munkásságát és érleljen gazdag kalászokat azon a termőföldön, amelyen jóságos lelke, aranyos szive, okos bölcsessége szántott. József 80 fill., N. N. 80 fül., Romeisz György 60 fill., N. N. 50 fill., Cseh Bertalan 40 fill., Horák József 40 fül., H. Gyurka József 1 kor., Táhy Viktor 30 fill., Reisz József, Garay István, Mihálics József, Klimó János, Inhof János 20—20 fill. és Koppány József 10 fill. Úgy a felülfizetőknek, mint a szíves közreműködőknek hálás köszönetet mond az elnökség. Szociális rovat. (A pécsi keresztényszocialista építőmunkások nyári ünnepélye.) Péter és Pál napján a pécsi keresztényszocialista építőmunkások úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült nyári ünnepélyt rendeztek. Az ünnepély délután 4 órakor kezdődött, a színielőadás pedig este fél 9 órakor. Az egyesület „Önképzőköré“-nek közreműködésével ez alkalommal színre került „Az elégedetlen favágó“ víg életkép és „Piroska“ egy felvonásos énekes népszínmű. Az egyesület derék műkedvelői bámulatos szorgalmukról tettek tanúbizonyságot akkor, midőn ez előadásra alig két hét alatt készültek el s mégis oly precíz játékot produkáltak. „Az elégedetlen favágó“ címszerepét Réti Antal játszotta eredetiséggel és jóizű humorral. Kabos László Aranyvári grófja az elsőrendű alakítások közé tartozik. Kreskay Ferenc Környe vadász szerepében jó volt. Ferke, a favágó fia ifj. Maurer Béla volt, ki bemutatkozása alkalmával feltűnően ügyes játékával következtetni enged arra, hogy egykor a legjobb műkedvelők közé fog tartozni. Dani és Istók juhászok szerepét Regál József és Reisz József játszották, kik nemcsak ügyes játékukért, de szépen előadott juhászdalukért is elismerő tapsokban részesültek. A „Piroska“ címszerepét Weiszenburger Annuska játszotta, ki ezúttal oly közvetlenséggel, annyi érzéssel játszott, oly szépen énekelt, mint még soha sem. Láttuk már többször játszani őt, de ilyen ambícióval, szép tehetségeinek ezzel az érvényesítésével még nem. A minden jóért és szépért lelkesedő Koncsicska Annuska az előadás előtt csak néhány nappal vette át Ágnes szerepét mástól, mégis ügyesen és a legnagyobb elismerést váltva ki a közönségből, játszott. Beke Pistát NagyMihály játszotta, ki énektudásából ítélve csekély szorgalommal jó műkedvelő lehetne. Réti Antal Sági Jani szerepében igazolta azt, hogy mindenütt derekasan megállja helyét. Kabos László mint Kalamos Tamás kitűnő arcjátékával és finom mókáival állandó derültségben tartotta a hallgatóságot. Sok eredetiséggel és ügyesen mozgott a színpadon Regál József, mint Miska kocsis. Jó volt kis szerepében Reisz József, mint Vályog cigányzenész. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárult Ohnesorg Irénke, ki az egyes énekszámokat betanította és zongorán kísérte. A fényesen sikerült előadást tánc követte, mely alkalommal az első négyest 80 pár táncolta. Közkívánatra július 4-én, csütörtökön este 8 órakor „Az elégedetlen favágó“ c.vig életképet az egyesület „Önképzőköreinek javára 10 filléres beléptivel megismétlik. (Felülfizetések nyugtázása.) A pécsi keresztényszocialista építőmunkások mulatságán a következők voltak szívesek felülfizetni: Radó Ignác 5 kor., Reiszer Ádám 5 kor., Fischer János 3 kor., Szeleczky Ferenc 3 kor., Hamerli Károly 2 kor., Komócsy István 2 kor., Krisztián János 1 kor., Lesnyik Károly 2 kor., Ruzsinszky Béla 1 kor., Bartók Hírek. (Személyi hir.) Gróf Zichy Gyula püspök titkárával dr. Mosonyi Dénessel holnap Bécsen keresztül Karlsbadba utazik. Zichy Lujza és Victoire grófnők pedig Szent Lászlóra mennek, hol a nyár folyamán gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter fiai is fognak egy darabig időzni. (Felvétel a pécsi papnevelőintézetbe.) Ma délelőtt történt a felvétel a pécsi papnevelőintézet tagjai közé. Már tegnap délután estek át a felveendők az orvosi vizsgálaton, összesen harmincegy jelentkező volt, kik ma szentmisét hallgattak a székesegyházban, utána a papnevelőintézet díszterme előtt gyűltek össze. 10 órakor érkezett meg gróf Zichy Gyula megyéspüspök úr udvari kíséretével. Az ő elnöklete alatt a szentszéki tagok és a szemináriumi elöljárók jelenlétében történt a felvétel. Felvétettek: az i-ső évi theologiára: Baán Lajos; a gimnázium VII. osztályába: Németh Ferenc, Mohay János, Závodnik István, Kecskés Károly, Treer Mór. A gimnázium Vl-ik osztályára: Kránitz Lajos, Kő Antal, Talabér István és Várdai János. A gimnázium V-ik osztályára: Magyar István, Májer János, Bubenik Imre, Heckenberger János, Egry László, Radicsek József, Szalay Ödön, Effinger György, Csukly Károly, Sziegl József, Richter Ödön. (A Pécsi Kath. Legényegylet) hétfőn, julius hó 1-én tartott választmányi ülésében búcsúzott el egyházmegyei elnökétől, Virág Ferenc szemináriumi spirituálistól, kit a megyéspüspök kegye Paksra küldött plébánosnak. Hogy neve mit jelent a pécsi kath. Legényegylet történetében, azt nem szükséges külön kiemelnünk. A legényegyesület ügye összeforrott az ő egyéniségével és elnöki ügybuzgalmát fennen hirdeti az egész országban páratlanul álló egyesületi palota, melynek márványtábláján az alapítók nagy nevei mellett az ő neve is részt kér a katholikus iparosítják áldozatos szeretetéből, kiknek hosszú 15 éven át, mint elnök és pap, szerető atyjuk volt. A pécsi iparosközönség nagyon jól ismerte rokonszenves, kedves alakját és bizonyára szintén fájdalmas meglepetéssel veszi tudomásul távozását. A kath. legényegylet elveszti benne legtevékenyebb pártfogóját, de távozása közelről érinti az összes katholikus irányú egyesületeket is, a tanonc-otthon az ő nagy szivének köszöni létét, a keresztényszocialista eszméknek buzgó harcosa volt, a népszövetség és az Oltáregylet igazgatóját tisztelte benne és mindenütt ott volt az elsők közt, hol dolgozni kellett a Krisztusi eszmék diadalravitelén. A válást csak az a tudat teszi elviselhetővé, hogy bölcs tanácsát és támogatását — meg vagyunk győződve róla — új működési helyéről is élvezni fogjuk. Ugyanezen választmányi ülésen Szinger Frigyest, városunk egyik kiváló iparosát helyettes világi elnökké választotta meg a legényegyesület. A legényegylet választmánya a távozó elnök tiszteletére folyó hó 7-én, vasár