Pécsi Ujlap, 1912. október (6. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-01 / 222. szám

Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre ... . K. 1'80 Egy hóra .... . —'60 Vidékre: Félévre...............K. 7­ 80 Negyedévre ..... 3'90 Csak a­­Pécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra . . K. P— at m ISOLTdE V 1/ X / / VI. évfolyam — 222. szám. Kedd, 1912. Október 1. A 2 .J^LAP“ melléklete. Szerkesztőséig és J kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Becs, Lyceum­ utca 4. sz. —■.....■■■....................... ítiti fi í'T'í'-'~tiii i'i i i~i~■■éiéííímí■!■■■■')i'' "~'i i i ■■■»,!rrirr i. i, II- 11—ri-.fTM|MTT-iimiT-^aB------ MBBBaBBB—aga—ai Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Felelős szerkesztő lakása: 222. szám. MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF Inczédy Dénes utca. (Belv. plébánia.) Telefon 484. Városi közgyűlés. Második nap. Pécs, szeptember 30. Ma délután folytatta Pécs város tör­vényhatósága közgyűlését a bizottsági tagok gyér érdeklődése mellett. A Szekszárdon időző főispán helyett Nendtvich Andor polgármester délután negyed 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Hamerli Károly napirend indítványt tesz, hogy a közgyűlés a tárgysorozat 32 pontját vegye soron kívül tárgyalás alá. A közgyűlés ez indítványt nem fo­gadta el. A Máv. üzletvezetőség épülete. M­a­k­a­y István gazdasági tanácsos előadó ismertette ezután a tanács javaslatát a Máv. üzletvezetőség részére emelendő épületről, mely tárgyban a közgyűlés már június hóban határozott. Ismerteti, hogy a város Rosenthal és fia mohácsi cégnél 2 millió darab téglát kötött le. Ennek szállítá­sára nézve díjkedvezményt kísérelt meg kieszközölni, de kedvező döntéshez nem tu­dott jutni. Ismertette továbbá a vállalkozó F­ó­n­a­y Béla kérelmét, aki az építési járan­dóságnak egy összegben való kiutalását kéri. Tekintettel arra, hogy az üzletvezető­ségi épületet a városnak 1913. augusztus 1-én át kell adni és tekintettel a nehéz pénz­ügyi helyzetre és végül, hogy a tanácsnak 200.000 koronát októberben úgyis előre kell fizetni, javasolja a tanács, hogy teljesítse a közgyűlés a vállalkozó kérését és pedig úgy, hogy a kamatterheket és egyéb köl­­csönköltségeket a vállalkozó fizeti. Egy­ben felhatalmazni kéri a tanácsot arra, hogy az eddigi tervbe vett 78 lakás, amely 3—4 szobás lakásokból állna, a többi személyzet részére még 1—2 szobás lakás­tervvel pó­tolja. Erre nézve a vállalkozás díjtalan váz­lattervvel és költségelőirányzattal szolgál. Lieber Gyula dr. tekintettel arra, hogy a város kamatkölcsöne 6, illetve 6 és 11 százalék, jogosan követelné a város a kamatmegtérítést az esedékességi időig. Makay tanácsos: Ez benne van a megállapodásban. Jánosi Engel József nem járul hozzá a javaslathoz, mert szerinte ezzel nincs se­gítve a vállalkozón, másrészt pedig a vá­ros nincs biztosítva az építkezést illetőleg. Javasolja, hogy az eddigi szerződést tartsák fenn változatlanul. Makay István gazdasági tanácsos felvilágosításul közli, hogy 1.180.000 korona tőkét és 33.000 korona interkaláris kamatot kell a vállalkozónak fizetni, mert a város jú­liusban nem fizet. A város akkor fizet, ami­kor pénze van, előnyös tehát ha felhasználja azt az időt, amikor most a városi kölcsön­nel sikerül pénzhez jutni. Megjegyzi, hogy ez a megállapodás még függ a városi kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozat kormány­hatósági jóváhagyásától. Ami a biztosítékot illeti kijelenti, hogy a vállalkozónak építési óvadéka van. T­e­­­e­r­d­i Kálmán helyreigazító sza­vai után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Az üzletvezetőség telke, Makay István gazdasági tanácsos ezután az üzletvezetőség céljaira szükséges telek átengedése tárgyában ismertette a ta­nács javaslatát. Az üzletvezetőségnek 1100 négyszögöl területre van szüksége, amelyet díjtalanul kell átengedni a városnak. Ebből 650 négyszögöl területet vásárol a város az Engel telektulajdonosoktól és 335 négyszög­öl területet díjtalanul vesz át. E területet­ most már véglegesen és alakszerűen kell átengedni. Nendtvich Andor polgármester el-­­rendeli a névszerinti szavazást a telek áten­­­­gedésére nézve. A jelen voltak egyhangúlag a telek átengedése mellett szavaztak. A pécsi borközraktár. Mint ismeretes, a földmivelésügyi mi­niszter Pécsett állami borközraktár felállí­tását határozta el, amelyért a város, mint híres borvidék nemcsak hogy nagy köszö­nettel tartozik a miniszternek, de messze­menő áldozatokra is késznek nyilatkozott a borközraktárért. Ezért a mai közgyűlés egyhangúlag megadta a miniszter által kért támogatást, elhatározván, hogy adómentes­ségben fogja részesíteni a borközraktárt, a városi kőbányából ingyen ad követ az eset­leges építkezésekhez, valamint önköltségi árban ad az építkezéshez vizet is. Telekátengedések és telekvásárlás. A Pécsre tervezett állami fémipari szakiskola végleges elhelyezésének céljaira a város tanácsa az Irányi Dániel-tér felső részén 1845, — az ugyancsak Pécsre ter­vezett már. középiskolai internátus részére az Irányi Dániel-téren 3000 négyszögöl in­gyen telket ajánlott fel. A tanács javaslatára, a közgyűlés, a korábban felajánlott telkeket ma, névszerinti szavazás útján, egyhangú­lag alakszerűen is átengedte. G­á­r­i­n­g­e­r László pécsi lakos az Ispitaaljai dűlőben, a Barta-féle telektömbön vett házhelyével északról határos 34 négyszögöl városi­ földet akarta megvenni. A tanács javaslata alap­ján a közgyűlés a kért telket 25 korona egységár mellett, névszerinti szavazással eladta G­á­r­i­n­g­e­r Lászlónak, kötelezte azonban, hogy a telket záros határidőn belül építse be. Ugyancsak a közgyűlés Strasser Mundi pécsi lakosnak a Timár­ utcában 10 négyszögöl telket adott el 40 korona alap­árban. A Munkácsy Mihály- és Timár-utcák között tervezett új utca céljaira szükséges 242 négyszögöl magántulajdont képező tel­ket a közgyűlés megvette s utasította a ta­nácsot, hogy a telket a város nevére telek­­könyveztesse. A városi múzeum bérlete. A városi múzeum elhelyezésére szolgáló Rákóczi-úti helyiség bérlete 1913. május 1-én lejár. Maléter László dr. a helyiség tu­lajdonosa beadványt intézett a város tanác­s­­sához, hogy a bérösszeget az­ eddigi 3000 koronáról 4000 koronára emeli fel. Hosszas tanácskozások után végre Maléter László dr. hajlandónak mutatkozott, hogy az eddigi 3000 korona helyett 3600 korona bérösszeg­ért további 6 évre kiadja a helyiségeket. Ilyen alakban került azután a tanácsi javas­lat is a közgyűlés elé, amelyet azután egy­hangúlag elfogadtak. A gabonapiac áthelyezése. Az Irányi Dániel-tér rendezése folytán szükségessé vált, hogy a gabona, széna stb.­­ piacot áthelyezzék. A rendőrkapitányság és , a gazdasági választmány határozata alapjáu­­­ a tanács javasolta, hogy a piacotj|^^pj vá- i sártérre helyezzék át. Egyben felolta a tanács, hogy az Irányi Dém­el-téren el a híd­mérleget is helyezzék át az új vásártérre, miután annak mostani helyére a tavasszal meginduló fémipari szakiskola építkezései miatt szükség lesz. G­y­i­m­ó­t­h­y Gyula korainak tartja ezt az intézkedést, amelyet csak akkor tart időszerűnek, ha a Siklósi­ úti vasúti átjáró ügyét rendezik. Hamerli Károly a hídmérleg áthe­lyezését ellenzi, mert az áthelyezés nagy kiadásokba venné azokat, akik a hídmérleget igénybe akarják venni. Fürst Gyula nem ellenzi a tanács ja­vaslatát, de javasolja, írjon fel a város a máv. igazgatóságához, hogy a budai külvá­rosi állomáson hídmérleget állítson fel. A közgyűlés elfogadta a tanács javas­latát Fürst Gyula javaslatával együtt. Új állások a mérnöki hivatalban. Azok az új közintézmények és alko­tások, amelyek a közel­jövőben megvalósul­nak Pécsett, valamint a fellendült magán­­építkezések előreláthatólag oly óriási mun­kát fognak róni a városi mérnöki hivatalra, hogy azokat a jelenlegi személyzettel ellátni nem lesz képes. Ennek alapján — mint azt már megírtuk — a közgyűlés a tanács ja­vaslatára elhatározta, hogy a városi mér­nöki hivatalban egy gépészmérnöki állást a VIII. fizetési osztállyal, egy földmérő állást a IX., egy építőmesteri állást a IX. és e­g­y rajzolói állást a X. fizetési osztállyal szervez végleges jelleggel. Felhatalmazta azonkívül a tanácsot, hogy a további szükséges intézkedé­seket tegye meg. Kisebb ügyek. A városi erdőben létesítendő kútfúrási munkálatokat a közgyűlés, a megtartott ver­senytárgyalás eredményéhez képest a legol­­csób ajánlattevőnek, S­z­e­b­é­n­y­i Imrének adta ki. Megengedte a közgyűlés Deutsch Ádám pécsi cégnek, hogy a krumplivölgyi kő­bányát üzembe helyezhesse. A női felsőkereskedelmi iskola, vala­mint az egyéves kereskedelmi tanfolyam ez évben történt megnyitását a közgyűlés tudo­másul vette, valamint tudomásul vette a ta­nács azon intézkedését, hogy nevezett isko­lákhoz két új tanerőt alkalmazott. A közgyűlés a belügyminiszter elvei alapján a közkórházi orvosokat fizetési osz­tályokba sorozta. A városi adóhivatal számfejtő osztályá­ban a közgyűlés négy új állást szervezett, még­pedig 3 adóbiztosi állást a XI. fizetési osztállyal és 1 számgyakornoki állást 1000 korona kezdő fizetéssel. Hamerli Károly azon indítványát, hogy a pécsi villamossági részvénytársaság árammérői bérei leszállíttassanak, a közgyű­lés az új villamossági igazgatósághoz utalta. A közgyűlés Birisits Géza indítvá­nya alapján utasította a tanácsot, hogy az Indóház­ utcának padokkal való ellátására vo­natkozólag tegyen a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával konkrét előterjesztést. Az Ágoston­ téri templom új toronyórá­jának beszerzésére a közgyűlés 1500 koronát szavazott meg. A közgyűlés Schneider Károly dr. felszólalására R­ihm­er Alvin pécsi lakos­nak Rihmer Kálmán volt városi számtiszt hozzátartozójának kivételesen évi 240 korona kegydíjat szavazott meg. A közgyűlés, több kisebb tárgy elinté­zése után, háromnegyed 6 órakor ért véget.

Next