Pécsi Ujlap, 1912. október (6. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-01 / 222. szám
Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre ... . K. 1'80 Egy hóra .... . —'60 Vidékre: Félévre...............K. 7 80 Negyedévre ..... 3'90 Csak aPécsi Ujlap“ Vidékre 1 hóra . . K. P— at m ISOLTdE V 1/ X / / VI. évfolyam — 222. szám. Kedd, 1912. Október 1. A 2 .J^LAP“ melléklete. Szerkesztőséig és J kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Becs, Lyceum utca 4. sz. —■.....■■■....................... ítiti fi í'T'í'-'~tiii i'i i i~i~■■éiéííímí■!■■■■')i'' "~'i i i ■■■»,!rrirr i. i, II- 11—ri-.fTM|MTT-iimiT-^aB------ MBBBaBBB—aga—ai Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Felelős szerkesztő lakása: 222. szám. MÜLLER KÁROLY HORTOBÁGYI JÓZSEF Inczédy Dénes utca. (Belv. plébánia.) Telefon 484. Városi közgyűlés. Második nap. Pécs, szeptember 30. Ma délután folytatta Pécs város törvényhatósága közgyűlését a bizottsági tagok gyér érdeklődése mellett. A Szekszárdon időző főispán helyett Nendtvich Andor polgármester délután negyed 4 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Hamerli Károly napirend indítványt tesz, hogy a közgyűlés a tárgysorozat 32 pontját vegye soron kívül tárgyalás alá. A közgyűlés ez indítványt nem fogadta el. A Máv. üzletvezetőség épülete. Makay István gazdasági tanácsos előadó ismertette ezután a tanács javaslatát a Máv. üzletvezetőség részére emelendő épületről, mely tárgyban a közgyűlés már június hóban határozott. Ismerteti, hogy a város Rosenthal és fia mohácsi cégnél 2 millió darab téglát kötött le. Ennek szállítására nézve díjkedvezményt kísérelt meg kieszközölni, de kedvező döntéshez nem tudott jutni. Ismertette továbbá a vállalkozó Fónay Béla kérelmét, aki az építési járandóságnak egy összegben való kiutalását kéri. Tekintettel arra, hogy az üzletvezetőségi épületet a városnak 1913. augusztus 1-én át kell adni és tekintettel a nehéz pénzügyi helyzetre és végül, hogy a tanácsnak 200.000 koronát októberben úgyis előre kell fizetni, javasolja a tanács, hogy teljesítse a közgyűlés a vállalkozó kérését és pedig úgy, hogy a kamatterheket és egyéb kölcsönköltségeket a vállalkozó fizeti. Egyben felhatalmazni kéri a tanácsot arra, hogy az eddigi tervbe vett 78 lakás, amely 3—4 szobás lakásokból állna, a többi személyzet részére még 1—2 szobás lakástervvel pótolja. Erre nézve a vállalkozás díjtalan vázlattervvel és költségelőirányzattal szolgál. Lieber Gyula dr. tekintettel arra, hogy a város kamatkölcsöne 6, illetve 6 és 11 százalék, jogosan követelné a város a kamatmegtérítést az esedékességi időig. Makay tanácsos: Ez benne van a megállapodásban. Jánosi Engel József nem járul hozzá a javaslathoz, mert szerinte ezzel nincs segítve a vállalkozón, másrészt pedig a város nincs biztosítva az építkezést illetőleg. Javasolja, hogy az eddigi szerződést tartsák fenn változatlanul. Makay István gazdasági tanácsos felvilágosításul közli, hogy 1.180.000 korona tőkét és 33.000 korona interkaláris kamatot kell a vállalkozónak fizetni, mert a város júliusban nem fizet. A város akkor fizet, amikor pénze van, előnyös tehát ha felhasználja azt az időt, amikor most a városi kölcsönnel sikerül pénzhez jutni. Megjegyzi, hogy ez a megállapodás még függ a városi kölcsönre vonatkozó közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyásától. Ami a biztosítékot illeti kijelenti, hogy a vállalkozónak építési óvadéka van. Teerdi Kálmán helyreigazító szavai után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Az üzletvezetőség telke, Makay István gazdasági tanácsos ezután az üzletvezetőség céljaira szükséges telek átengedése tárgyában ismertette a tanács javaslatát. Az üzletvezetőségnek 1100 négyszögöl területre van szüksége, amelyet díjtalanul kell átengedni a városnak. Ebből 650 négyszögöl területet vásárol a város az Engel telektulajdonosoktól és 335 négyszögöl területet díjtalanul vesz át. E területet most már véglegesen és alakszerűen kell átengedni. Nendtvich Andor polgármester el-rendeli a névszerinti szavazást a telek átengedésére nézve. A jelen voltak egyhangúlag a telek átengedése mellett szavaztak. A pécsi borközraktár. Mint ismeretes, a földmivelésügyi miniszter Pécsett állami borközraktár felállítását határozta el, amelyért a város, mint híres borvidék nemcsak hogy nagy köszönettel tartozik a miniszternek, de messzemenő áldozatokra is késznek nyilatkozott a borközraktárért. Ezért a mai közgyűlés egyhangúlag megadta a miniszter által kért támogatást, elhatározván, hogy adómentességben fogja részesíteni a borközraktárt, a városi kőbányából ingyen ad követ az esetleges építkezésekhez, valamint önköltségi árban ad az építkezéshez vizet is. Telekátengedések és telekvásárlás. A Pécsre tervezett állami fémipari szakiskola végleges elhelyezésének céljaira a város tanácsa az Irányi Dániel-tér felső részén 1845, — az ugyancsak Pécsre tervezett már. középiskolai internátus részére az Irányi Dániel-téren 3000 négyszögöl ingyen telket ajánlott fel. A tanács javaslatára, a közgyűlés, a korábban felajánlott telkeket ma, névszerinti szavazás útján, egyhangúlag alakszerűen is átengedte. Gáringer László pécsi lakos az Ispitaaljai dűlőben, a Barta-féle telektömbön vett házhelyével északról határos 34 négyszögöl városi földet akarta megvenni. A tanács javaslata alapján a közgyűlés a kért telket 25 korona egységár mellett, névszerinti szavazással eladta Gáringer Lászlónak, kötelezte azonban, hogy a telket záros határidőn belül építse be. Ugyancsak a közgyűlés Strasser Mundi pécsi lakosnak a Timár utcában 10 négyszögöl telket adott el 40 korona alapárban. A Munkácsy Mihály- és Timár-utcák között tervezett új utca céljaira szükséges 242 négyszögöl magántulajdont képező telket a közgyűlés megvette s utasította a tanácsot, hogy a telket a város nevére telekkönyveztesse. A városi múzeum bérlete. A városi múzeum elhelyezésére szolgáló Rákóczi-úti helyiség bérlete 1913. május 1-én lejár. Maléter László dr. a helyiség tulajdonosa beadványt intézett a város tanácssához, hogy a bérösszeget az eddigi 3000 koronáról 4000 koronára emeli fel. Hosszas tanácskozások után végre Maléter László dr. hajlandónak mutatkozott, hogy az eddigi 3000 korona helyett 3600 korona bérösszegért további 6 évre kiadja a helyiségeket. Ilyen alakban került azután a tanácsi javaslat is a közgyűlés elé, amelyet azután egyhangúlag elfogadtak. A gabonapiac áthelyezése. Az Irányi Dániel-tér rendezése folytán szükségessé vált, hogy a gabona, széna stb. piacot áthelyezzék. A rendőrkapitányság és , a gazdasági választmány határozata alapjáu a tanács javasolta, hogy a piacotj|^^pj vá- i sártérre helyezzék át. Egyben felolta a tanács, hogy az Irányi Démel-téren el a hídmérleget is helyezzék át az új vásártérre, miután annak mostani helyére a tavasszal meginduló fémipari szakiskola építkezései miatt szükség lesz. Gyimóthy Gyula korainak tartja ezt az intézkedést, amelyet csak akkor tart időszerűnek, ha a Siklósi úti vasúti átjáró ügyét rendezik. Hamerli Károly a hídmérleg áthelyezését ellenzi, mert az áthelyezés nagy kiadásokba venné azokat, akik a hídmérleget igénybe akarják venni. Fürst Gyula nem ellenzi a tanács javaslatát, de javasolja, írjon fel a város a máv. igazgatóságához, hogy a budai külvárosi állomáson hídmérleget állítson fel. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát Fürst Gyula javaslatával együtt. Új állások a mérnöki hivatalban. Azok az új közintézmények és alkotások, amelyek a közeljövőben megvalósulnak Pécsett, valamint a fellendült magánépítkezések előreláthatólag oly óriási munkát fognak róni a városi mérnöki hivatalra, hogy azokat a jelenlegi személyzettel ellátni nem lesz képes. Ennek alapján — mint azt már megírtuk — a közgyűlés a tanács javaslatára elhatározta, hogy a városi mérnöki hivatalban egy gépészmérnöki állást a VIII. fizetési osztállyal, egy földmérő állást a IX., egy építőmesteri állást a IX. és egy rajzolói állást a X. fizetési osztállyal szervez végleges jelleggel. Felhatalmazta azonkívül a tanácsot, hogy a további szükséges intézkedéseket tegye meg. Kisebb ügyek. A városi erdőben létesítendő kútfúrási munkálatokat a közgyűlés, a megtartott versenytárgyalás eredményéhez képest a legolcsób ajánlattevőnek, Szebényi Imrének adta ki. Megengedte a közgyűlés Deutsch Ádám pécsi cégnek, hogy a krumplivölgyi kőbányát üzembe helyezhesse. A női felsőkereskedelmi iskola, valamint az egyéves kereskedelmi tanfolyam ez évben történt megnyitását a közgyűlés tudomásul vette, valamint tudomásul vette a tanács azon intézkedését, hogy nevezett iskolákhoz két új tanerőt alkalmazott. A közgyűlés a belügyminiszter elvei alapján a közkórházi orvosokat fizetési osztályokba sorozta. A városi adóhivatal számfejtő osztályában a közgyűlés négy új állást szervezett, mégpedig 3 adóbiztosi állást a XI. fizetési osztállyal és 1 számgyakornoki állást 1000 korona kezdő fizetéssel. Hamerli Károly azon indítványát, hogy a pécsi villamossági részvénytársaság árammérői bérei leszállíttassanak, a közgyűlés az új villamossági igazgatósághoz utalta. A közgyűlés Birisits Géza indítványa alapján utasította a tanácsot, hogy az Indóház utcának padokkal való ellátására vonatkozólag tegyen a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával konkrét előterjesztést. Az Ágoston téri templom új toronyórájának beszerzésére a közgyűlés 1500 koronát szavazott meg. A közgyűlés Schneider Károly dr. felszólalására Rihmer Alvin pécsi lakosnak Rihmer Kálmán volt városi számtiszt hozzátartozójának kivételesen évi 240 korona kegydíjat szavazott meg. A közgyűlés, több kisebb tárgy elintézése után, háromnegyed 6 órakor ért véget.