Pécsi Ujlap, 1912. november (6. évfolyam, 249-274. szám)
1912-11-01 / 249. szám
i kusok“ gúnyos ajkbigygyeszgetéseit. Mindez kárbaveszett, csak oly haszontalan valami, mint az ellenséges hadállások szenvedélyes és igaztalan támadása. Nem használ. Azaz mégse! — Támadás kell nekünk, mennél hevesebb, legalább megyünk előre! . . . Feltartóztatni még titáni erők sem fognak munkánkban s egy közmondás második felével adjuk meg a feleletet: „ .... a karaván halad.“ Mert haladunk. Három év tapasztalatai arról győznek meg bennünket, hogy haladunk. Sokan tán a haladásnak máról holnapra való felszökését értik. Mi nem. Ott, ahol évtizedek tunyaságát és bátortalanságot kell jóvá tenni, ott, ahol minden talpalatnyi földet szívós munkával, szociális verejtékkel, becsületes és egyeneslelkű törekvéssel kell kiverekednünk, ott a haladás útját sok sebzett szív vércseppje festi meg. Az eszmék harca áldozatokat kíván, a küzdelem heve lelkeket emészt s, ha akadtak a múltban férfias és önérzetes lelkek, akik gerincgörbületek nélkül, hideg homlokkal küzdöttek az igazságért, úgy hiszem, hogy ilyenekben ezután sem lesz hiány. A kath. népszövetség gazdasági, kulturális s erkölcsi programmjának megvalósítása ma létérdeke a keresztény Magyarországnak. Dehát hol az ellenség? Aki figyelemmel kíséri az eseményeket, aki látja, hogy azok, akiknek itt semmi erkölcsi veszteni valójuk nincs, a mi portánk felett lobogtatják az izgatás tűzcsóváját, becstelen utakon és aljas eszközökkel és összeköttetéseikkel rohamosan haladnak; keresztény munkástestvéreinket rabláncokon tartják; intézményeinket gúnyolják, csipdesik s vérrel kikent csizmáikkal mindazt megrugdossák, ami nekünk szent: annak gondolkodóba kell esnie. Vagy még mindig ráérünk várakozni, amikor, már szinte ég a házunk tája? Nem látjuk-e, hogy a mohó destruktív irányzatot, önös anyagi érdekeket szolgáló s az éj leple alatt dolgozó szabadkőműves páholyok kajlafülű denevérei milyen lázas röpködést fejtenek ki? Nem látjuk-e, hogy a szabadkőművesek által dédelgetett álpróféták, a tudományok lézengő ritterjei, a tudomány mezébe öltözött társadalomtudósok ólálkodnak körülöttünk, keresvén, kit elnyeljenek? Nem látjuk-e szemérmetlen tolakodásukat és azt, hogyha a körmükre koppintunk, vagy ha a fejükre suhintunk, összeröffenek, zúgnak, méltatlankodnak, hogy őket, az ideális humanistákat igaztalanul megbántottuk... Ti ravasz sziszegő kígyók! ... Miért említem épen a szabadkőműveseket? Azért, mert ők a legveszedelmesebb ellenfél, ők a vezérkar, mely a jótékonyság örve alatt titkos összejöveteleken szüntelen támadásokat készít elő egyházunk, hitelveink becsületünk s kenyerünk ellen. A szabadkőműves individuumok ellen harcolunk mi és elveik ellen s amikor igy cselekszünk, hitünk s meggyőződésünk szerint igaz után járunk. Nem a felekezeti türelmetlenség irányítja tevékenységünket, de a kultúra tiszta szeretete; nem a gyűlölség szítja a lelkünkben élő tüzet, de a legtisztább szeretet minden keresztény testvérünk iránt. Az istentelenség, a nemzeti s valláserkölcsi alapot támadó modern törekvések, a tekintély lerombolását célzó aknamunka, a forradalmi áramlatok azok, amelyeknek szennye, piszkos habja csapódik lelkünkhöz. Ellenfeleink nem tétlenek. Hatalmas szervezeteikkel, sajtójukkal, fegyelmezett katonáikkal áldozatkészségükkel letipornak mindent, ami útjukba esik. Tétlenek legyünk hát? Dolgozzunk és ne siránkozzunk azon, ha a küzdelemben néhány emberünk letör, ne sirassuk azt sem, akit az ellenség diadalszekere vonszol, még azt sem, akinek vonagló testén átszáguld a győzelmi mámortól ittasok hordája ..... Mert az áldozat maga akarta így, mert az ő halálhörgése a mi eszméink diadala. A mámor eloszlik és az erkölcsi erők orkánszerű kitörése el fogja seperni azokat, akik a mi szenvedéseinkből kovácsoltak tőkét. Akkor is úgy volt, a mi dicsőséges múltúnkban, mikor az arénák csillogó porában a pogányok hiénái s vérszomjas tigrisei marcangolták szét őseink testét, és győzött az eszme, győztek a mi örökkévaló eszméink. Győznünk kell, győzni fogunk most is, mert lelkünk az őskeresztények lelkéből lelkedzett s ahogy a pogányság győzelme akkor csak a testre vonatkozott, úgy a szabadkőművesség s csatlós hadai az ő csengő aranyaikkal csak pirkussi győzelmet arathat: lelkünket, érzéseinket, egyházunkhoz való hűségünket meg nem kapja soha. Ne tévesszenek meg benünket a gúnyolódások, ne hallgassunk azokra, akik anyagi előnyök ígérgetésével a lelkünk legféltetteb kincseit akarják megrabolni, mert azok hasonlók az útonállókhoz, akik tüzet kínálnak s közben a zsebünkben kotorásznak. Ne menjünk lépre, mert a mi becstelenségünk csengő aranyat jelent nekik . . . Legyünk hűek egyházunkhoz, méltóak az ősök hithűségéhez, akikről gúnyosan énekelte a pogány költő: „úgy szeretik egymást a bolondok, hogy képesek egymásért még meghalni is!“ Ismétlem hát: mit tegyünk? Be a népszövetségbe, de szaporán! Ide ide a fehér zászló alá, a harcoló egyház diadalmasan, fennen lobogó zászlója alá, mert csak úgy tudunk ellenállni a glaszé-kettyüs s laktopánkás utonállók fekete seregének. Úgy legyen! ! "4 Dr. Eckert Sándor helyi igazgató. „PÉCSI UJLAP.“ HÍREK. Lapunk legközelebbi száma vasárnap reggel, a rendes időben jelenik meg. (Halottak napja Pécsett.) Hagyományos kegyelettel üli meg Pécs városának katholikus közönsége a halottak emlékünnepét. Már napok óta valóságos népvándorlás vezet a régi temetők és az új központi temető felé. Virágot szórnak az elhunytak sírjára, koszorút tesznek keresztjeikre. Holnap, halottak estéjén a budai külvárosi plébániához tartozó régi temető kápolnájában délután fél 6 órakor szentbeszédet tart Stefán Arthur káplán. Szentbeszéd után litánia lesz. Halottak napján reggel 7, 9 és 10 órakor gyászmise, délután 3 órakor pedig litánia lesz a régi temető kápolnájában. A belvárosi plébániatemplomban holnap délután 5 órakor kezdődik a meghalt hívekért tartandó ájtatosság. A szentbeszédet Bődy István belvárosi káplán tartja. E naptól kezdve a belvárosi plébániatemplomban a vasárnapi szentbeszéd és áldás nem 6 órakor, hanem 5 órakor lesz. Halottak napján délelőtt 9 órakor lesz a belvárosi templomban a meghalt hívekért ünnepélyes gyászmise. A ferencrendűek szigeti külvárosi plébániatemplomában Mindenszentek napján délután 4 órakor lesz a halottak emlékének megünneplése szentbeszéddel és litániával. A szentbeszédet P. Jászai Benvenut h. házfőnök, vikárius tartja. Halottak napján délelőtt 10 órakor lesz a meghalt hívekért ünnepélyes gyászmise. (A pécs—bátaszéki vasútvonal részvénytársaság) mint azt jeleztük, október 29-ére rendkívüli közgyűlést hívott össze. A közgyűlés napirendjére egyetlen tárgy volt kitűzve: Pallós Ignác vállalkozónak az igazgatóságból való kizárása. Pallos Ignác ugyanis oly töméntelen károkat okozott a részvénytársaságnak a szükségessé vált utólagos helyreállítási munkákkal, hogy az igazgatóság kénytelen volt indítványt tenni az igazgatóságból való kizárására. Erre azonban nem került sor, mert Pallos Ignác még a rendkívüli közgyűlés előtt beadta a lemondását és így a rendkívüli közgyűlés megtartása feleslegessé vált. (A pécsi analfabéták tanítása.) A Pécsi Nemzeti Szabadtanítás egyesülete ez idén is készséggel foglalkozik azon felnőttek tanításával, akik még írni és olvasni nem tudnak. Azonban a teljesen ingyenes tanítást csak akkor kezdhetik meg, ha tanulásra egy meghatározott szám jelentkezik. E célból a behatást egy nappal megtoldották és november 3-án, azaz vasárnap, délután 3 és 5 óra között a belvárosi népiskola igazgatói irodájában a jelentkezőket beírják. Ha kellő számai jelentkeznek, akkor a tanítást már november 4-én megkezdik. (Névmagyarosítás.) A belügyminiszer megengedte, hogy Karpelesz Salamon tamási illetőségű dombóvári lakos, valamint László, Ferenc, Erzsébet és Anna nevű kiskorú gyermekei családi nevüket „Kálmán“ra változtathassák át. (Törpék a Búza téren.) Mint azt a városba szétszórt piros röpcédulák jelzik, ma érkezett meg Pécsre a világ három legkisebb embere, hogy magukat olcsó belépődíj mellett mutogassák. Az első törpe, akit Colibri hercegnek titulálnak, 18 éves s mindössze 56 centiméter magas és 5 kiló nehéz. Ez a Colibri herceg beutazta Európa összes nagyobb városait és mindenütt, ahol megjelent, nagy feltűnést keltett. A két másik törpe, Laumond 22 éves és 78 centiméter és Austin 18 éves, 72 centiméter magas. A törpéket meg lehet tekinteni naponként reggel 8-tól este 9 óráig a Búza téren 20 fillér belépődíj mellett. (A siklós—középrigóci vasútvonal benépesítése.) A „Dunántúl“ megírta, hogy a siklós—középrigóci vasútvonalat november 5-én adják át a forgalomnak, most módunkban áll közölni a vasútvonal benépesítését, illetve a vasútvonal személyzetének névsorát. Gyüd állomásra (kiadóőrség) Altmayer Fülöp megy MitrovicáróL Harkány állomáson állomáselöljáró lesz Beke Kálmán, állomásfelvigyázó Bakacsi Károly Bródból, váltókezelők Jankovics Mihály Szondról és Dobszai József Kiskőszegről. Kovácshidán (kiadóőrség) Szegedi János lesz a kiadó Nyársapátiból, Drávacsepelyen (kiadóőrség) a kiadó Szalontai Emil lesz Zoltáról, Kémesen elöljáró Benke Pál Siklósról, váltókezelő Hugyik Mihály Tovarnikről, Samokon (kiadóőrség) kiadó lesz Stier János Budrovci-T-Piskurciből, Vajszlón állomáselöljáró Vaklubácz Géza Szentkutról, váltókezelők Filipánt István Algyőről és Saranya Sándor Horgosról, Kiscsány Oszlón (kiadóőrség) kiadó Popovics István Dáliáról, Bogdásán (kiadóőrség) kiadó Sütő Antal Ivánkovról, Drávátokon (kiadóőrség) kiadó Bognár János Bródból, Vitézi pusztán (kiadóőrség) kiadó Kovács István Normándból,Györgymelléken állomáselőljáró Csorba Béla Bródból, Szentmihályfapusztán (váltókezelőség) kiadók Tóth János Cérnáról és Kovács Sándor Horgos-Királyhalomról, Zádoron (kiadóőrség) kiadó Bauszki Pál Pádéról és Kastélyosdombón (kiadóőrség) kiadó Tokodi Sándor lesz Szatymárról. (A lámpási bányász-sztrájk.) A lámpási bányamunkások sztrájkjában még ma se történt semmiféle fordulat. A munkások még mindig mereven ragaszkodnak követeléseikhez, a társulat se mutat hajlandóságot arra, hogy a már megajánlott bérjavításon kívül más kedvezményeket is adjon. Holnap a központból megérkezik a cégvezető s újabb tárgyalásokat folytat a munkásokkal, hogy azok elfogadják a társaság megajánlott bérjavítását. (Téli menetrend) érvényes 1912. október 1-től 1913. május 1-ig. Nagykiadású korona, kis kiadás 50 fillérért kapható a „Dunántúl“ könyvkereskedésben Pécs, Széchenyi tér 9.