Pécsi Ujlap, 1913. április (7. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-01 / 74. szám

Vl­. évfolyam, — 74. szám. Kedd, 1913. április 1. Az„ UJLAP“ melléklete. Az U­tappal együtt helyben: Negyedévre . ... K. 1 ‘80 fify hé« ..... —-80 Vidékre: PacTV...............K. 7­ 80 Negyedévre ..... 300 Csak a .Pécsi Útlap" Vidékre 1 hóra . . K. !•— POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 222. szim.1 Főszerkesztő: MÜLLER KÁROLY Szert­esitecég és adóhivatal D­unántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum-u­tca 4. ••7. Felelős szerkesztő: 1 Felelős szerkesztő lakása: HORTOBÁGYI JÓZSEF § Inczédy Dénes utca. (Belv. plébánia.) Telefon 4­. A magyar­­ keresztényszocialisták kongresszusán. II. Vasárnapi cikkünk kiegészítésére és­­ közelebbi megvilágosítására szolgál az a vá­­­lasz, melyet Székely János központi szak-­ szervezeti titkár ad a szociáldemokrata Népszavának, amely leplezett fájdalommal jaj­dul fel a keresztényszociális szervezke­dés sikerein. Székely cikke a következő: A Népszava folyó évi 73-ik számában a fenti cím alatt foglalkozik a magyarorszá­gi keresztény szociális szakszervezetek je­lentésével, melyet azok a most tartott köz­gyűléseik alkalmával adtak ki. A cikk beve­zető részében már régen közhelylyé vált frázisokat puffogtat, melylyel a katholikus egyházat, helyesebben annak papjait igyek­szik befeketíteni és a munkásság ellenségei­képp feltüntetni. Majd a németországi ke­resztény szociális szervezetekkel foglalkozik , s elmondja, hogy azok mit tettek és tesznek­ tagjaik érdekében. Mikor ezekkel is végzett,­ a magyarországi keresztény szociális szak-­ szervezetek jelentésének tárgyalására tér át. „Sok évi vergődés után — írja a többek közt — megjelent az első beszámoló, amely szerint a keresztény szociális szervezetek­nek 53 helyi csoportjuk van 6533 taggal. Hat országosan működő szervezet keretében oszlanak meg ezek a tagok. Ezeknek a szer­vezeteknek 1912-ben bevételük volt összesen 17.360 korona és 64 fillér. A kiadás 18.096 korona 98 fillér, melyet legnagyobb részben mukanélküli segélyre fordítottak.“ A cikk megemlíti még, hogy a tagoknak bérmozgal­makból kifolyólag 10.500 korona béremelést biztosítottak. „Egy nullát azonban ennél a számnál eltörölt a cikkező „elvtárs“. A bér­emelésnél ugyanis 105.000 korona munkabér többletet — és nem 10.500 koronát — bizto­sítottak a keresztényszociális szakszerveze­tek tagjainak.“ Ebben a néhány sorban — úgymond — elmondott mindent, amit a jelen­tésből kiragadni érdemes. Ezt azonban csak úgy odavetőleg mondja az „elvtárs“, mert néhány sorral alább kifogást tesz azért, hogy a jelentés nem számol be részletesen a segé­lyek felhasználásáról. „Az erről szóló szá­mok a­krra olyan siralmasak lehetnek, hogy a szervezetek valószínűleg jobbnak látták, ha csak úgy általánosságban tesznek jelen­tést.“ Nem, tisztelt elvtárs, nem úgy van! A keresztény szociális szervezetek a hivatalos lapjukban közzétett jelentésükben beszámol­nak részletesen mindenről. A hiba tehát ott van, hogy ön anélkül, hogy a jelentést elol­vasta volna, kritikát mondott minden alap nélkül­i hasból. A keresztény szociális szakszervezeteknek nincs okuk szégyenkez­ni az elért eredmények felett. Nincs pedig azért, ezeknek a szervezeteknek nemcsak a munkásság közönyét, hanem az önök erő­szakos terrorizmusát is le kell győzni min­den akciójuknál. Mind­ezekhez még hozzá kell adni azt is, hogy a keresztény szociális szakszervezeti mozgalom csak öt éves. Az önök szakszervezeteinek a mozgalma 9-ik évében 1899-ben — saját kimutatásuk sze­rint — csak­ 8585 tagja volt. A mozgalom 10-ik évében pedig csak 8222. A szervezete­ikről szóló részletes kimutatás — pénztári jelentéssel — pedig csak 1908-ban, azaz a mozgalom 18-ik évében jelent meg. Ebből ki­tűnik az, hogy a keresztény szociális, vagy az önök mozgalma van-e jobban adminiszt­rálva­? A segélyezések részletes kimutatá­sát nincs nekünk semmi okunk eltitkolni,­­mert az évi 17.360 korona és 64 fillér bevé­telből munkanélküli-, utas- és egyébb segé­lyezésekre a keresztény szociális szerveze­tek 10.650 koronát, azaz a bevételük 62 százalékát fizették ki. Önök pedig 1908 .évi kimutatásuk adatai szerint 1.680.059.12 ko­rona bevételükből segélyekre 153.332 tag kö­zött kifizettek 485.048 korona és 86 fillért. Vagyis a bevételeknek csak egy­harmadát, oktatásra, szaklapokra és agitációra 759.697 korona és 35 fillért fizettek ki. Vagyis a be­vételüknek majdnem a felét. Ezekből az ada­tokból kitűnik az, hogy a szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom üzleti alapon áll, helyesebben nem a munkások, hanem a ve­zér urak jólétének biztosításáért van. A ke­resztény szociális szakszervezeti mozgalom fejlődésképtelenségét tehát ne féltsék, „ha távol van is még a mozgalom attól, hogy ko­molyan számításba jöhessen,“ de azért ve­lünk, ha komolyan, ha anélkül, de mégis szá­molni kell. Ezt, úgy hiszem, a legközelebbi jövőben már kénytelenek lesznek tapasztal­ni!? A heti befizetések kicsi volta se izgassa önöket, t. cikkíró „elvtárs“! Ez a mi dol­gunk! Még kevésbbé törődjön azzal, hogy kinek vásárolunk rajta gyertyákat; tanácsot kérni nem fogunk ebből a célból önökhöz jönni, arról nyugodt lehet. De az is bizo­nyos, hogy mi inkább Szent Antalnak a tiszteletére, mint a munkások pénzét elsik­kasztó Izrael Jakaboknak az ablakába gyúj­tunk gyertyát. Hogy ez kevesebbe kerül a keresztény szociális szakszervezetnek, arról Markó Elek, Izrael Jakab és a meglopott szo­ciáldemokrata munkások tesznek tanúbi­zonyságot. Ezzel aztán megfeleltünk a helybeli Munkás szociáldemokrata lapnak leg­utóbbi számának a Népszavából ollózott hír­adására is. A Munkás saját olvasóit vigasz­talhatja a szociáldemokrata szervezetek ere­jének hamis szög alatt beállított erősségével. A szervezkedő keresztényszocialistákat ezzel tévedésbe nem ejti a szociáldemokrácia osz­tály, vallás és nemeztellenes törekvései iránt. Ha a Munkás szerkesztőségében áttanulmá­nyozták volna a látatlanban megtámadott évi jelentést, megolvashatták volna, hogy a szo­ciáldemokraták m­a­i számbeli ereje nem mumus az öntudatos keresztényszocialisták előtt, hanem ösztökélés szervezeteik további kiépítésére. HÍREK. (Plébános­ eskü.) V­a­r­g­a Manó, az új kakasdi plébános ma délelőtt tette le Walter Antal püspöki helytartó kezeibe a plébánosi esküt. (Békéltető bizottsági választások a pé­csi iparossegédek között.) Vasárnap délelőtt a jogosultak élénk érdeklődése mellett folyt le a Pécsi Ipartestület kebelében működő se­gédek békéltető bizottságának megválasztá­sa. A választást S­o­ó­s Nándor rendőrkapi­­­­tány vezette s a szavazás két tisztával tör­­­­tént. Az ellenzéket a keresztényszocialisták­­ képezték, akik egy tömegben vonultak le a­­ tornacsarnok helyiségébe, ahol a szavazás le­­j folyt. Lehettek vagy százötvenen, de a szava­zás alapjául szolgáló liszta hiányossága miatt egy nagy részük a szavazás jogosultságától elesett s igy csak 86 szavazatot tudtak le­adni a békéltető bizottságban bent levő párt 420 szavazata ellen. A választásoknál tapasz­talható rend és nyugalom egyaránt javára írandó úgy a rendőrség tapintatos és előre­látó intézkedéseinek, mind pedig a mindkét árnyalatú szervezett munkásság fegyelme­zettségének. (Nyugdíjba vonuló honvédtörzsorvos.) A király legfelső elhatározásával dr. Illés Ignác, pécsi 8. honvéd huszárezredben cím­zetes törzsorvosnak, a saját kérelmére meg­ejtett felülvizsgálat alapján, mint rokkant, mindennemű népfelkelési szolgálatra is al­kalmatlannak nyugállományba való helye­zését elrendelte. (Kitüntetett őrmester.) A király C­ze­nt­e­r János 69. gyalogezredbeli őr­mesternek az ezüst érdemkeresztet ado­mányozta. (Halálozás.) Súlyos csapás érte Fe­hér Miksa pécsváradi állatorvost és nejét. Ödön fiuk, a bonyhádi főgimnázium V. osz­tályos tanulója ma délután vörhenyben meg­halt. A kis diák a húsvéti szünidőre érkezett haza Pécsváradra, ahol azonban az ott pusztitó vörheny ráragadt s bár szülei min­dent elkövettek megmentésére, erősebb volt a gyilkos kór, amely megfosztotta őket egyetlen reménységüktől. A temetés holnap délután lesz. (Letartóztatott pécsi hentessegéd.) S­­­i­b­i Ferenc pécsi hentessegéd, Radonay­­utca 5. szám alatti lakos hetek óta ellensé­ges viszonyban élt 40 éves feleségével, szü­letett Kontra Erzsébettel. Az ellenségeske­dés többször verekedéssé is fajult, úgy hogy a szegény asszonyt a rendőrségnek kellett kimenteni a brutális férj kezei közül. Az így megkínzott asszony március 27-én belső fájdalmakról kezdett panaszkodni , mert anyai örömöknek is nézett elébe, beszállí­tották a bábaképző-intézetbe, ahol ma dél­előtt meghalt újszülött fiával együtt. A meg­ejtett rendőri és orvosi vizsgálat megálla­pította, hogy az asszony halála és férje bán­talmazásai között összefüggés van s ez ala­pon a rendőrség S­­­i­b­i Ferencet letartóz­tatta. Az a súlyos vád merül fel ugyanis ellene, hogy két héttel ezelőtt feleségét zárt ajtók mögött összerugdosta és ekkor kapta az asszony belső sérülését, amely azután halálát okozta. (Vidéki műkedvelők a bud. külv. kath. körben.) A somogyapáti-i ifjúság április 6-án Pécsett, a Budai Külvárosi Katholikus Kör helyiségében a somogyapáti-i róm. kath. iskola javára műkedvelői előadással egybe­kötött jótékonycélu táncmulatságot rendez. Belépti­ dij személyenkint 1 kor. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések tekintettel a kulturális jótékony célra köszönettel fogad­tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tánc­mulatság műsora a következő: „Cigány“ népszínmű. Szigligeti Edétől. Rendezi: F­r­ü­­h­a­u­f Ferenc tanító. Szereplő személyek a következők: Koják János, Mannsieder Ist­ván, Kósa József, Horváth József, Veszter­­gom Juliska, Brajda Mariska, Tóth Ferenc, Nagy Kovács József, Nagy Kovács Terus, Brajda József, Bohár József, Kasznai Ma­riska, Leif Teruska, Tóth Mariska, Kólát Vilma, Kiss János, Kósa János Szigeti Ist­ván.

Next