Pécsi Ujlap, 1913. április (7. évfolyam, 74-99. szám)
1913-04-02 / 75. szám
Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre .... K. 1 '80 Egy hóra .... » —‘60 Vidékre: Félévre...............K. 7 80 Negyedévre.............3‘90 Csak a „Pécsi Ujlap* Vidékre 1 hóra . . K. !•— POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 222. szám. Szerda, 1913. április 2. Az „ÚJLAP“ melléklete. FELELŐS SZERKESZTŐ: HORTOBÁGYI JÓZSEF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum utca 4. sz. Felelős szerkesztő lakása: Inczédy Dénes utca. (Belv. plébánia.) Telefon 484. Kisemberek nyugdija. Pécs, április 1. Korunkat a társadalmi differenciák kisebbítésére irányuló törekvés jellemzi. Az összes törvényhozó testületek foglalkoznak panaszainak és mozgalmainak nyomása alatt úgynevezett szociális törvényjavaslatokkal. Iparosok, kisgazdák, munkások, cselédek ügye el-elkerül néha a parlament színe elé, amelyek nem egy helyen üdvös alkotásokat hoztak létre. Az egyesülési jog eszméjének széles körökben való elterjedése pedig talán még több esetben hozzájárult a bajoknak társadalmi téren való orvoslásához. Egyesületek, körök, szövetkezetek, szakszervezetek egész régiója előmozdítani igyekszik a kisemberek érdekeit, megvédeni őket a hatalmasok túlkapásai ellen. A társadalmi életnek ilyetén, szocialisztikus irányban való fejlődése nagy harcok árán ugyan, de a társadalomnak jobb berendezéséhez és így békésebb állapotokhoz vezetett, illetőleg vezet a jövőben. Mindenkinek biztosítani igyekszik, ha nem is a bőséget, de a megélhetést és kiapasztja így a panaszok forrásait. Azonban ez az irányzat eddig inkább a keresetképes, az egészséges kisembereket védi, az ő munkájukat javítja, az ő foglalkozásukat emeli és a munkájuk, terményeik jövedelmét szaporítja. De mi történjék a keresetképtelenekkel? A törvényhozás és a társadalmi mozgalmak eddig aránylag keveset gondoltak a baleset, vagy betegség áldozatává lett keresetképtelenekre, még kevesebbet az elöregedettekre. Kivált az utóbbiak azok, akik pusztán az erőteljes korukban megtakarított vagyonra, vagy gyermekeik, hozzátartozóik szeretetére vannak utalva. A gazdát, az iparost, a munkást a gazdaság, a műhely és a gyárak fárasztó, megerőltető munkája a legtöbb esetben még előbb megöregíti, mint a szellemi tevékenységgel foglalkozót a hivatala. Értem itt megöregedésen azt az állapotot, amikor a kisember a maga erős munkájának végzésére válik képtelenné, habár különben még nem lehetetlen is minden foglalkozásra. És mi következik akkor? Talán a jól megérdemelt nyugalom ideje? Korántsem. A gazda fiára, vagy vesére bízza a gazdaságot, de nem adja kezére a földeket, sem a felszerelést. A fiú vagy a vő valósággal cseléddé lesz, aki a gazdának dolgozik. Minél jobban öregszik a gazda, annál jobban emberesedik a cselédje, annál jobban kívánja az önállóságot. A gazda akkor úgy szerepel, mint ennek kerékkötője, mint zsarnok, mint fukar, gazdasági módszere ósdinak tűnik fel az ifjabbik szemében és megindul a harc az öreg és az ifjú generáció között. Aki ismeri a falusi életet, tudja, hogy az öregek élete csupa veszekedés, csupa keserűség, amely megrontja öregkoruk napjait és megrövidíti életüket. Semmivel sem jobb a helyzet, sőt még rosszabb, ha a gazda mindent átad a fiának, mert akkor az öreg teljesen ki van szolgáltatva a fiataloknak és az ő kegyelmükből éldegél, így van ez sok tekintetben az iparos körökben és ennél még rosszabbul áll az öreg munkások és napszámosok ügye, mert náluk szó sem lehet a legtöbb esetben vagyonról, vagy megtakarított összegről, amely nekik elaggott kárukra jövedelmet, kamatokat biztosítana. Itt még mindig nem vettük tekintetbe azt, hogy a kisember nemcsak egyedül áll, hanem hogy neki családjáról is kell gondoskodnia. A férjjel együtt öregszik a feleség is, akinek szintén kell élnie. Ha pedig fiatalon hal meg a kisember, özvegye és apró gyermekei egészen ki vannak szolgáltatva a nyomornak, amely viszont sok erkölcsi bajnak válik forrásává. Nem csoda, ha sokszor felmerül körükben a panasz, a kifakadás, hogy könnyű az urnák, mert az, ha megöregszik, szépen nyugalomba vonul és megkapja rendesen a fizetését, ha pedig meghal, van gondoskodva özvegyéről és árváiról is. Természetesen nagyon jól tudja azt a kisember is, hogy ilyen nyugdíjhoz csakis a maga hozzájárulása által juthatna, de míg az értelmiségi pályákon működő számára kötelező a nyugdíjjárulék állandó fizetése, addig az ő számukra viszont alkalom is alig kínálkozik, hogy csak önszántukból is biztosítsák magukat öreg korukra. Égető szükség van tehát arra, hogy a kisembereknek is nyugdíjat biztosítsunk valami módon. Helytelen dolog volna ezen ügy megoldását maguktól a kisegzisztenciáktól várni. Aránylag szőkébb látókörük és velükszületett nehézkességük az ilyen természetű mozgalmak megindítására őket képtelenekké teszik. Viszont pedig nemcsak a szegény néposztályoknak, hanem a nép vezetőinek is kezükbe venniök és megoldásra segíteniök. Jelen soraimmal csupán a figyelmet kívánom felhívni erre a szociális alkotások terén még parlagon heverő területre. Hogy a megoldásnak minő módjai és eszközei volnának alkalmasak arra, hogy a kisembereknek öregkorukra nyugdíjszerű biztosítást nyújtsunk, erre más alkalommal fogok rámutatni. HÍREK. (Jogtudományi államvizsga.) Gráber Győző a pécsi hadapródiskola volt főhadnagy tanára ma a pécsi jogakadémián jó sikerrel letette a jogtudományi államvizsgát. Már előzőleg ugyanott kitüntetéssel tette le a két alapvizsgát és az államtudományi államvizsgát. (Áthelyezés a postán.) Papp Aladár postatisztet Dombóvárról Dunaföldvárra helyezték át. (A pécsi tanítónők estélye.) A Pécsi Tanítónők Egyesülete április 6-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel a „Nőegylet“ épületének nagytermében estélyt rendez, a következő műsorral: 1. A legszebb nők hazájából. Irta és vetített képek kíséretében előadja: Vikár Béla, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja, a budapesti sajtóiroda főnöke. 2. a) Paulo Tosti: Todessehnen. b) Delibes Leo: Csengetyű legenda a Lakméoperából. c) Jakobi: Modern dalok. Énekli: Ernyei Aurélia, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője, zongorán kiséri : Pichta Margit. 3. A liften. Monolog. Írta: Heltai Jenő. Előadja: Kostyár Denise. 4. a) Dancia: Résignation. b) Pierne: Serenade. Előadják: zongorán Schaffer Margit, hegedűn: ifj. Nendtvich Andor. Tagok egy családtag kíséretében évi jegyükkel lépnek be. Nemtagok egy koronát fizetnek. (Esküvő.) Dobrozemsky Mária Valéria és Niedenführ Feri osztrák-magyar főkonzulátusi titkár 1913. április 2-án délután 5 órakor tartják esküvőjüket a lupényi róm. kath. templomban. (Katholikus Népszövetség Kaposváron.) Kaposváron a Katholikus Népszövetség március hó 30-án délután fél 4 órakor a katholikus kör nagytermében szervező gyűlést tartott, melyre a derék katholikus férfiak igen szép számban jelentek meg. A gyűlésen Serák József káplán, mint a Népszövetség helyi igazgatója gyönyörű előadást tartott, melyben hatásos szavakkal fejtegette a Népszövetség mibenlétét, célját és nagy szükségességét Elhatározták, hogy a nép oktatására a népszövő füzetekben megjelenő dolgokról időnkint előadásokat is fognak tartani. A gyűlésen körülbelül 100 új tag iratkozott be. A lelkes és buzgó igazgató éltetésével ért véget a gyűlés. (Halálozás.) Özv. Deák Józsefné született Böchert Mária ma meghalt Pécsett. Temetése csütörtökön délután 3 órakor lesz az Ágoston utca 20. számú házból. Csánk Géza március 31-én délelőtt fél 9 órakor életének 47-ik és házasságának 26-ik évében hosszas szenvedés után meghalt. Temetése április hó 2-án délután 4 órakor lesz a központi temető ravatalozó termében. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelki üdvéért április hó 2-án reggel 8 órakor lesz a Ferenc-rendiek plébániatemplomában. (A pécsi szállodák idegenforgalma.) Március hónapban a pécsi szállodákban összesen 288 idegen fordult meg. (A pécsi tüdővész ellen védekező egyesület közgyűlése.) A pécsi tüdővész ellen védekező egyesület rendes évi közgyűlését április 5-én szombaton délután 5 órakor tartja meg. (Vak zenészek hangversenye Pécsett.) Mai számunkban megírtuk, hogy a vakok budapesti országos királyi nevelő- és tanintézete a „vakok pontrendszerű könyvtára“ javára folyó évi április hó 6-án, vasárnap, délelőtt 11 órakor matinét rendez, mely iránt már eddig is városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A hangverseny műsora a következő: 1. „Tavaszi hangulat“. Vanyóczky Györgytől. Játsza a szerző. 2. „A vakok írás-olvasása“. A növendékek közreműködésével bemutatja Herodek Károly igazgató. 3. „Szerenád“. Sulivántól. Énekli Riedel Margit, zongorán kiséri Greisinger István. 4. „Beethoven sonata“. (Esz-dur.) Játsza Greisinger István. 5. A vakok érzékeltető oktatásának bemutatása. Verb Mátyás növendékkel bemutatja Tóth Zoltán intézeti tanár. 6. „Részlet Cassanova operettből“. Énekli Oláh Margit és Riedel Margit, zongorán kiséri Vanyócky György. 7. „A rab“. Csokonai Vitéz Gizellától. Szavalja a költő. 8. „Scherzo“. Horváth Attilától. Játsza Vanyócky György. 9. „Fráter nóták“. Énekli Oláh Margit és Riedel Margit, zongorán kiséri Vanyócky György. Jegyek előre válthatók özv. Tausz Vilmosné dohánytőzsdéjében és hangverseny napján a pénztárnál. Jegyek ára: Páholyülés 2 korona, zsölle 2 korona, támlásszék 1 korona, erkély 60 fillér. (Lopás az állomáson.) A drávavölgyi vasút vonalán Drávaszabolcs állomáson az ott levő tüzifecskendő ponyváját ismeretlen tettesek ellopták. A csendőrség megindította a nyomozást.