Pécsi Ujlap, 1913. április (7. évfolyam, 74-99. szám)

1913-04-02 / 75. szám

Az Ujlappal együtt helyben: Negyedévre .... K. 1 '80 Egy hóra .... » —‘60 Vidékre: Félévre...............K. 7­ 80 Negyedévre.............3‘90 Csak a „Pécsi Ujlap* Vidékre 1 hóra . . K. !•— POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 222. szám. Szerda, 1913. április 2. Az „ÚJLAP“ melléklete. FELELŐS SZERKESZTŐ: HORTOBÁGYI JÓZSEF. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl nyomda részv.-társaság Pécs, Lyceum­ utca 4. sz. Felelős szerkesztő lakása: Inczédy Dénes­ utca. (Belv. plébánia.) Telefon 484. Kisemberek nyugdija. Pécs, április 1. Korunkat a társadalmi differenciák ki­sebbítésére irányuló törekvés jellemzi. Az összes törvényhozó testületek fog­lalkoznak panaszainak és mozgalmainak nyo­mása alatt úgynevezett szociális törvényja­vaslatokkal. Iparosok, kisgazdák, munkások, cselédek ügye el-elkerül néha a parlament szí­ne elé, amelyek nem egy helyen üdvös al­kotásokat hoztak létre. Az egyesülési jog eszméjének széles körökben való elterjedése pedig talán még több esetben hozzájárult a bajoknak társadal­mi téren való orvoslásához. Egyesületek, kö­rök, szövetkezetek, szakszervezetek egész ré­giója előmozdítani igyekszik a kisemberek érdekeit, megvédeni őket a hatalmasok túl­kapásai ellen. A társadalmi életnek ilyetén, szocialisztikus irányban való fejlődése nagy harcok árán ugyan, de a társadalomnak jobb berendezéséhez és így békésebb állapotokhoz vezetett, illetőleg vezet a jövőben. Minden­kinek biztosítani igyekszik, h­a nem is a bő­séget, de a megélhetést és kiapasztja így a panaszok forrásait. Azonban ez az irányzat eddig inkább a keresetképes, az egészséges kisembereket védi, az ő munkájukat javítja, az ő foglalko­zásukat emeli és a munkájuk, terményeik jö­vedelmét szaporítja. De mi történjék a keresetképtelenek­­kel? A törvényhozás és a társadalmi moz­galmak eddig aránylag keveset gondoltak a baleset, vagy betegség áldozatává lett kere­setképtelenekre, még kevesebbet az elörege­dettekre. Kivált az utóbbiak azok, akik pusz­tán az erőteljes korukban megtakarított va­gyonra, vagy gyermekeik, hozzátartozóik szeretetére vannak utalva. A gazdát, az iparost, a munkást a gaz­daság, a műhely és a gyárak fárasztó, meg­erőltető munkája a legtöbb esetben még előbb megöregíti, mint a szellemi tevékenységgel foglalkozót a hivatala. Értem itt megöregedé­­sen azt az állapotot, amikor a kisember a maga erős munkájának végzésére válik kép­telenné, habár különben még nem lehetetlen is minden foglalkozásra. És mi következik akkor? Talán a jól megérdemelt nyugalom ideje? Korántsem. A gazda fiára, vagy vesére bízza a gazdaságot, de nem adja kezére a földeket, sem a felszerelést. A fiú vagy a vő valósággal cseléddé lesz, aki a gazdának dol­gozik. Minél jobban öregszik a gazda, annál jobban emberesedik a cselédje, annál jobban kívánja az önállóságot. A gazda akkor úgy szerepel, mint ennek kerékkötője, mint zsar­nok, mint fukar, gazdasági módszere ósdinak tűnik fel az ifjabbik szemében és megindul a harc az öreg és az ifjú generáció között. Aki ismeri a falusi életet, tudja, hogy az öregek élete csupa veszekedés, csupa kese­rűség, amely megrontja öregkoruk napjait és megrövidíti életüket. Semmivel sem jobb a helyzet, sőt még rosszabb, ha a gazda min­dent átad a fiának, mert akkor az öreg telje­sen ki van szolgáltatva a fiataloknak és az ő kegyelmükből éldegél, így van ez sok te­kintetben az iparos körökben és ennél még rosszabbul áll az öreg munkások és napszá­mosok ügye, mert náluk szó sem lehet a leg­több esetben vagyonról, vagy megtakarított összegről, amely nekik elaggott kárukra jö­vedelmet, kamatokat biztosítana. Itt még mindig nem vettük tekintetbe azt, hogy a kisember nemcsak egyedül áll, hanem hogy neki családjáról is kell gondos­kodnia. A férjjel együtt öregszik a feleség is, akinek szintén kell élnie. Ha pedig fiatalon hal meg a kisember, özvegye és apró gyer­mekei egészen ki vannak szolgáltatva a nyo­mornak, amely viszont sok erkölcsi bajnak válik forrásává. Nem csoda, ha sokszor fel­merül körükben a panasz, a kifakadás, hogy könnyű az urnák, mert az, ha megöregszik, szépen nyugalomba vonul és megkapja ren­desen a fizetését, ha pedig meghal, van gon­doskodva özvegyéről és árváiról is. Termé­szetesen nagyon jól tudja azt a kisember is, hogy ilyen nyugdíjhoz csakis a maga hozzá­járulása által juthatna, de míg az értelmiségi pályákon működő számára kötelező a nyug­­díjjárulék állandó fizetése, addig az ő szá­mukra viszont alkalom is alig kínálkozik, hogy csak önszántukból is biztosítsák magu­kat öreg korukra. Égető szükség van tehát arra, hogy a kisembereknek is nyugdíjat biztosítsunk va­lami módon. Helytelen dolog volna ezen ügy megoldását maguktól a kisegzisztenciáktól várni. Aránylag szőkébb látókörük és velük­­született nehézkességük az ilyen természetű mozgalmak megindítására őket képtelenekké teszik. Viszont pedig nemcsak a szegény néposztályoknak, hanem­­ a nép vezetőinek is kezükbe venniök és megoldásra segíteniök. Jelen soraimmal csupán a figyelmet kí­vánom felhívni erre a szociális alkotások te­rén még parlagon heverő területre. Hogy a megoldásnak minő módjai és eszközei vol­nának alkalmasak arra, hogy a kisemberek­nek öregkorukra nyugdíjszerű biztosítást nyújtsunk, erre más alkalommal fogok rá­mutatni. HÍREK. (Jogtudományi államvizsga.) Gráb­­­­e­r Győző a pécsi hadapródiskola volt fő­hadnagy tanára ma a pécsi jogakadémián jó sikerrel letette a jogtudományi államvizsgát. Már előzőleg ugyanott kitüntetéssel tette le a két alapvizsgát és az államtudományi ál­lamvizsgát. (Áthelyezés a postán.) P­a­p­p Aladár postatisztet Dombóvárról Dunaföldvárra he­lyezték át. (A pécsi tanítónők estélye.) A Pécsi Tanítónők Egyesülete április 6-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel a „Nőegylet“ épüle­tének nagytermében estélyt rendez, a követ­kező műsorral: 1. A legszebb nők hazájából. Irta és vetí­tett képek kíséretében előadja: V­i­k­á­r Béla, a Magy. Tud. Akadémia lev. tagja, a budapesti sajtóiroda főnöke. 2. a) Paulo Tosti: Todessehnen. b) Deli­bes Leo: Csengetyű­ legenda a Lakmé­­operából. c) Jakobi: Modern dalok. Énekli: E­r­n­y­e­i Aurélia, a Pécsi Nem­zeti Színház művésznője, zongorán ki­séri : P­­­i­c­h­t­a Margit. 3. A liften. Monolog. Írta: Heltai Jenő. Előadja: K­o­s­t­y­á­r Denise. 4. a) Dancia: Résignation. b) Pierne: Sere­nade. Előadják: zongorán Schaffer Margit, hegedűn: ifj. Nendtvich Andor. Tagok egy családtag kíséretében évi­­ jegyükkel lépnek be. Nemtagok egy koronát fizetnek. (Esküvő.) Dobrozemsky Mária Va­léria és Niedenführ Feri osztrák-magyar főkonzulátusi titkár 1913. április 2-án délután 5 órakor tartják esküvőjüket a lupényi róm. kath. templomban. (Katholikus Népszövetség Kaposváron.) Kaposváron a Katholikus Népszövetség már­cius hó 30-án délután fél 4 órakor a katho­­likus kör nagytermében szervező gyűlést tartott, melyre a derék katholikus férfiak igen szép számban jelentek meg. A gyűlésen S­e­rák József káplán, mint a Népszövetség helyi igazgatója gyönyörű előadást tartott, melyben hatásos szavakkal fejtegette a Népszövetség mibenlétét, célját és nagy szükségességét Elhatározták, hogy a nép oktatására a népszövő füzetekben megjelenő dolgokról időnkint előadásokat is fognak tartani. A gyűlésen körülbelül 100 új tag irat­kozott be. A lelkes és buzgó igazgató élteté­sével ért véget a gyűlés. (Halálozás.) Özv. Deák Józsefné szü­letett B­ö­c­h­e­r­t Mária ma meghalt Pé­csett. Temetése csütörtökön délután 3 óra­kor lesz az Ágoston­ utca 20. számú házból. Csánk Géza március 31-én délelőtt fél 9 órakor életének 47-ik és házasságának 26-ik évében hosszas szenvedés után meg­halt. Temetése április hó 2-án délután 4 óra­kor lesz a központi temető ravatalozó ter­mében. Az engesztelő szent­mise-áldozat az elhunyt lelki üdvéért április hó 2-án reggel 8 órakor lesz a Ferenc-rendiek plébánia­templomában. (A pécsi szállodák idegenforgalma.) Március hónapban a pécsi szállodákban összesen 288 idegen fordult meg. (A pécsi tüdővész ellen védekező egye­sület közgyűlése.) A pécsi tüdővész ellen vé­dekező egyesület rendes évi közgyűlését április 5-én szombaton délután 5 órakor tartja meg. (Vak zenészek hangversenye Pécsett.) Mai számunkban megírtuk, hogy a vakok budapesti országos királyi nevelő- és tan­intézete a „vakok pontrendszerű­ könyv­tára“ javára folyó évi április hó 6-án, va­sárnap, délelőtt 11 órakor matinét rendez, mely iránt már eddig is városszerte nagy érdeklődés mutatkozik. A hangverseny mű­sora a következő: 1. „Tavaszi hangulat“. Vanyóczky Györgytől. Játsza a szerző. 2. „A vakok írás-olvasása“. A növendékek köz­reműködésével bemutatja Herodek Károly igazgató. 3. „Szerenád“. Sulivántól. Énekli Riedel Margit, zongorán kiséri Greisinger István. 4. „Beethoven sonata“. (Esz-dur.) Játsza Greisinger István. 5. A vakok érzé­keltető oktatásának bemutatása. Verb Má­tyás növendékkel bemutatja Tóth Zoltán in­tézeti tanár. 6. „Részlet Cassanova operett­ből“. Énekli Oláh Margit és Riedel Margit, zongorán kiséri Vanyócky György. 7. „A rab“. Csokonai Vitéz Gizellától. Szavalja a költő. 8. „Scherzo“. Horváth Attilától. Játsza Vanyócky György. 9. „Fráter nóták“. Énekli Oláh Margit és Riedel Margit, zongorán ki­séri Vanyócky György. Jegyek előre vált­hatók özv. Tausz Vilmosné dohánytőzsdéjé­ben és hangverseny napján a pénztárnál. Jegyek ára: Páholyülés 2 korona, zsölle 2 korona, támlásszék 1 korona, erkély 60 fillér. (Lopás az állomáson.) A drávavölgyi vasút vonalán Drávaszabolcs állomáson az ott levő tüzifecskendő ponyváját ismeretlen tettesek ellopták. A csendőrség megindította a nyomozást.

Next