Pécsi Ujlap, 1914. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1914-04-01 / 74. szám
VII. I évfolyam. — 74. sz. Szerda 1914. Anniié I. Az „UJ LAP“ mellékletek »«»ti ,UJ LAP1 és .PÉCSI UJLAP* MM*ttesen, lurenrri helybe. K 1-M I Negyedévre vidékre . K 1H •STMr» K —m I Eér hér» K 13» A .rtCSI UJLAP* HMa vidékre küldve 1 hér» K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JáNOS. Szerkesztésés és kiadóhivatal: Dmásiii Nyomda Részvénytársaság Pécs, LysMB-utca 4. szán. , Telefon 222. szán. _____________A felelős szerkesztő telefonszáma : 484. Egy év a pécsi keresztényszocialisták életéből. Titkári jelentés a közgyűlésen. Irta: Szabó József ker. szoc. párttitkár. A sajtómozgalom. Eszméink és mozgalmaink terjedésének hatalmas eszköze volt a pécsi katholikus sajtó, elsősorban a „Pécsi Úrlap“, amely nemcsak közleményeinknek mindenkor szívesen nyitotta meg hasábjait, hanem egész szellemében keresztényszocialista is volt. Külön hálával kell itt kiemelnünk Hortobágyi és most újabban Tihanyi János szerkesztőket. Hírlapi harcainkban a szociáldemokraták minden alkalommal argumentumok helyett durvasággal és gorombasággal akartak felettünk győzedelmeskedni, azonban erre az útra nem követtük őket, hanem a sértésekért a törvény útján szereztünk magunknak mindenkor elégtételt. Sajtónk érdekében agitációs mozgalmat rendeztünk s nem mulasztottunk el soha s egy alkalmat sem arra nézve, hogy tagjaink figyelmét a katholikus sajtó pártolására fel ne hívjuk. Tartottunk nagy sajtógyűlést is, melynek szónokai Kocsán Károly, Székely János titkárok, Hortobágyi József szerkesztő és csekélységem voltak. Rendeztünk nagy sajtóünnepélyt, mely az erkölcsi sikeren kívül 1040 kor bevételből 700 kor. tiszta maradványt jövedelmezett. Ezen összeget utolsó fillérig a katholikus sajtó céljaira fordítottuk. Az agitációnak minden tekintetben meg volt az eredménye. Tagjaink között ma már alig akad egy kettő, aki ne támogatná a kath. sajtót és ne volna előfizetője valamelyik katholikus lapnak. Csak az „Igaz szó“-nak eddig több mint 500 előfizetője van Pécsett. Reméljük azonban, hogy mozgalmunk fejlődésével a szám is emelkedni fog. Általános ügyek. Egyesületünknek oly sok irányú törekvése van és volt, hogy azokról külön-külön beszámolni ez alkalommal szinte tehetetlen. Testületileg vettünk részt a helybeli „Kath. Legényegylet“ 50 éves jubileumi ünnepségén és a „Szentlőrinci Katholikus Népszövetség“ zászlószentelésén. Táviratilag üdvözöltük a budapesti, Selmecbányai és szombathelyi elvtársainkat egy-egy jelentősebb öszszejövetelük alkalmával. — Négy vidéki ki-, szálláson vettem részt. Két ízben Kaposvárott és két ízben Németbólyon. — Hazánk árvízkárosultjai javára külön estélyt és gyűjtést rendeztünk, melynek bevételét a helyi hatóságok utján a károsultak felsegélyezésére juttattuk. Egyesületünk folytonos erősbödésével a munka úgy megsokszorozódott, hogy annak gyorsítására és könnyítésére szükségessé vált a telefon bevezetése, amit az elmúlt évben foganatosítottunk is. Munkaközvetítés. Munkaközvetítési ügyben az elmúlt évben 834 tag keresett munkát. A munkaadók közül pedig 815 esetben fordultak hozzánk munkásért. Elközvetítettünk 789 munkást. Tehát 19 esetben nem tudtunk munkást adni és csak 45 esetben nem tudtunk a jelentkező tagjainknak munkát juttatni. Pécs, március 31. Titkári levelezés. Az elmúlt évben a titkári irodához érkezett 317 drb. levél. A titkári iroda 733 levelet továbbított. Azonkívül szétküldtünk több mint 3000 drb. nyomtatványt és meghívót. Taghullámzás. Az 1913. év elején az egyesületnek 580 tagja volt. Az 1913. évben beiratkozott 710 új tag. 1913-ban elhalt, elutazott, kimaradt és kizáratott 130 tag. Jelenleg van az egyesületnek 1170 rendes fizető tagja. Veszteségünk. Vesztesége is volt az egyesületünknek. Hegedűs Károly kereskedő, az ősz, de mindig ifjú harcos és Olevsi Jánosné, aki 1905 óta volt rendes tagja egyesületünknek, már nincsenek soraink között. Nyugodjanak békével. Emléküket mindig kegyelettel fogjuk őrizni. • Gazdasági törekvéseink. Úgy a gazdasági, mint a társadalmi mozgalmainkról jelentést kellene még tennem „karácsonyfa ünnepélyünkről“ is, mert ez mind a két irányt szolgálta. Társadalmi jelentőséggel birt maga az ünnepség, tehát a keretek és gazdasági jelentőséggel birt az ünnepély lényege. Negyedik karácsonyfa ünnepünk volt az idei, mely alkalommal — részben tagjaink gyűjtéséből, részben az egyesület áldozatkészségéből 19 szegény gyermeket ruháztunk föl teljesen és 300-nak juttattunk különféle karácsonyi ajándékot. A munkáslakások. A munkáslakások érdekében többször taggyűlést rendeztünk, melyeken előadóink a munkáslakások nélkülözhetetlen szükségességét hangoztatták. Ugyanilyen értelemben adtunk a sajtóban óhajunknak kifejezést. Küldöttségileg kerestük föl a polgármestert, aki előtt az egyesület nevében Komócsy István elnök hangoztatta a munkáslakások szükségességét és sürgette azok megvalósítását. A munkanélküliség. A nagy munkanélküliség ellen, ami az egész országban nagyon sújtotta a munkásság ezreit — több ízben rendeztünk gyűlést, amelyeken szónokaink követelték a kormánytól és a hatóságoktól azt, hogy a munkanélküliség enyhítésére a középítkezéseket, vasúti és egyéb beruházásokat illetve a városi építkezéseket mihamarább kezdje meg. Alkottassák oly törvény, mely a munkást a munkanélküliség esetén biztosítja. Ugyanilyen értelemben feliratot is intéztünk az illetékes hatóságokhoz. Továbbá a legutóbb tartott gyűléseink határozata értelmében körleveleket is küldtünk szét a velünk rokonszenvező barátainkhoz, hogy esetleges építkezéseiknél vagy más munkáknál legyenek figyelemmel arra, hogy keresztényszocialista munkásokat foglalkoztató vállalkozóknak adják ki azokat. Reméljük, hogy kérésünk megértő szívekre talál és akkor mozgalmunknak meglesz a kívánt eredménye is. Egyéb segélyezések. Egyesületünk és szakszervezeteink az elmúlt évben több ízben adtak tagjainknak rendkívüli és kölcsönsegélyt, mégpedig 1053,60 kor., azaz egyezerötvenhárom korona és hatvan fillért. Gazdasági mozgalmaink nagyobb részét azonban a szakszervezetekben vívtuk meg. Az épitőmunkások. Az épitőmunkások szakszervezetének voltak a legnagyobb mozgalmai és küzdelmei. Ez a legnagyobb szervezet és így az épitőmunkások szervezetének van a legtöbb elintézni való ügye is. A szakszervezeti elnökség és a bizalmi férfi testület minden szerdán este tartott ülést és ezen ülésekből kifolyólag intézik a szakszervezet belügyeit. Minden második héten, nyáron át pedig minden héten tartottunk taggyűléseket, melyeken munkuskérdésekkel foglalkoztunk és a szervezeti ügyek elintézésén kívül az új bérszerződés pontjait vitattuk meg. Tartottunk nyilvános építőmunkás gyűlést is, melyen a pécsi munkapiac ügyeinek rendezését követeltük az illetékes hatóságoktól. Ugyanilyen értelemben feliratot is intéztünk az elsőfokú iparhatósághoz. Két sztrájkmozgalmunk is volt. Az egyik önvédelmi harc volt, ami 5 napig tartó sztrájk után a kifogásolt pallér elbocsájtását és másik munkavezetőnek a munkaadó által való megdorgálását vonta maga után. A másik mozgalom nagyobb szabású volt. A régi árszabály lejártával a munkaadók nem akarták a munkásság által benyújtott új bérszerződést elfogadni és csak 47 napig tartó sztrájk után lehetett a munkadókkal megértetni a munkásság jogos követelését. Az új árszabály 6,8 fillérrel emeli a minimál órabéreket és ezenkívül több előnyt nyújt a munkásságnak. A szakszervezet elnöke Varga János. Panaszok a pécsi katonai lőtér ellen. Uj biztonsági intézkedések. — Saját tudósítónktól. — Pécs, március 31. A pécsi „katonai elemi lőtér“-rel szomszédos telektulajdonosok a múlt hetekben panasszal fordultak a város tanácsához a katonai lőtér ellen. A telektulajdonosok a beadványban kifejtették, hogy földjeiket, éles tölténnyel való lőgyakorlatok idején nem tudják megközelíteni, miután a kirendelt őrszemek, az utasításhoz képest feltartóztatják. Kifejtették továbbá, hogy a teljes biztonság érdekében új intézkedésekre volna szükség, mert a jelen állapot mellett földjeiket nem képesek háborítatlanul művelni, amely körülmény nemcsak hogy sok kellemetlenséget okoz, de anyagi károsodással is jár. A telektulajdonosok jogos panasza felkerült a honvédelmi minisztériumhoz, amely a várossal egyetértőleg elhatározta, hogy a panaszok elbírálása és az esetleges szükséges intézkedések megtétele céljából helyszíni tárgyalást tart. A helyszíni tárgyalás ma reggel 9 órakor kezdődött a katonai lőtér területén. A tárgyaláson részt vettek a honvédelmi minisztérium részéről: Kalmán Hugó alzeredes, a IV. nadtes parancsnokság része-