Pécsi Ujlap, 1914. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

VHI. évfolyam. — BB. sz. Péntek 1914. Május L Az „UJ LAP“ melléklete * pesti ,UJ LAP' és ,PÉCSI UJLflP* egguttesen Negyedévre helyben . K 1-80 | Negyedévre vidékre . K 3-90 E*y bér* . . K - 60 | Egy hóra . . K 1-30 A „PÉCSI UJLAP“ külön vidékre küldve 1 hóra K !•— POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám. , Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 484. Munkások nyereségreszedése A tőke és az osztalék. Anglia példát ad. Pécs, április 30. Angliában a közvélemény mindinkább tudatára ébred ama veszedelemnek, mely a folyton ismétlődő sztrájkok és kizárások kö­vetkeztében az egész nemzet gazdaságát fe­nyegeti. Angliában maga a társadalom siet a baj megszüntetése érdekében az állam hiva­tásos tényezőinek segítségére. A formát, melyben a társadalom törekvése sikert ígér, B. C. Kershaw a Fortnightly Rewiew-ben ismerteti. A harmonikus összműködés eddig sok­­esetben kitűnően bevált eszköze a részestársi (Co-partnership) és a nyereségrészesedési (Profit-sharing) intézmény. Ezen intézmé­nyek különböző módozatai megegyeznek ab­ban, hogy minden alkalmazott egy évi vagy több évi szolgálat után részesül a vállalat nyereségében a béréhez képest, megállapított arányban. Az egyes munkást megillető részt vagy készpénzben fizetik ki, vagy pedig javára elkönyvelik s a vállalatba befektetik, s most már ennek alapján a vállalat nyereségében az őt megillető rész alapján osztozik. E részt azonban visszafizetik a munkásnak távozás, betegség esetén, vagy más egyetértően meg­állapított okokból is. A szerző ismertet néhány ilyen alakulatot. A South Metropolitan Was Co., mely­nek mintegy hatezer alkalmazottja van, 1889-ben vezette be a részestársi intézményt. Az alkalmazottak, miként a részvényesek, százalékban kapták az őket megillető részt, felét készpénzben, másik felét pedig részvé­nyekben. Ily módon 1910-ben a társaság alkal­mazottai 6.039.840 korona értékű részvény tulajdonában voltak. Az osztalék a bér 3,9 százalékáig emelkedett. A I. T. és I. Taylor Ltd. cég nagy gyapjúiparvállalata 1892-ben szintén a részestársi intézményt fogadta el, amely azon az elven alapszik, hogy az 5 százalékon felüli nyereség megoszlik tőke és munka között. Az alkalmazottaknak igy kijá­ró részt részvényekbe fektetik s utána osz­talékot fizetnek. Egy magát megnevezni nem akaró ve­gyészeti gyár, melynek alaptőkéje 13.969.000 korona, nyereségrészesedés formájában a 6 százalékon felüli nyereséget a tőke és amaz alkalmazottai között osztja meg, akik leg­alább egy évig voltak szolgálatában. 1907- ben a részvényesek 12, a munkások hat szá­zalékot kaptak. 1912-ben már előbbiek husz, utóbbiak tizennégy százalékot. Az évi je­lentésben az igazgatóság megelégedéssel je­lenti, hogy közte­s a munkások, valamint a munkásszervezetek közt a legkisebb nézetel­térés se fordult elő. A részestársi intézmény egyik legered­ményesebb s legtanulságosabb formáját egy szappantársaság alkalmazta, amelynek alap­tőkéje 130 millió korona. E társaság 1909-ig minkásjóléti intézményeket létesített az évi nyereség egy részéből. Ez évben a részes­társi intézményt a következőkép valósította­­meg. Minden egyes alkalmazott, aki 25 éves elmúlt s legalább öt évig volt a társaság szolgálatában, munkabére arányában részje­gyeket kapott. Az így kibocsátott részjegyek összes értéke mintegy tizenkét millió koro­nát tett ki. A részjegyek a rendes részvé­nyekkel együtt részesednek az osztalékban öt százalékig. Ha az alkalmazott hatvanöt éves múlt, valamint betegség és halál esetében a rész­jegyek elsőbbségi részvényre válthatók be az özvegy javára is, akiknek osztaléka 7—10 százalékra emelkedett. Emellett a rendes részvények tulajdonosainak jövedelme állan­dóan emelkedik. A munka osztaléka 1909-ben 177.096 koronát, tett ki, 1041 alkalmazott javára, 1911-ben 688.962 koronát 1504 alkalmazott javára. Angliában a munkások tulajdonában levő részjegyek összes értéke 13.676.000 ko­ronát tesz ki s az utánuk járó osztalék 1.860.000 koronára rúg. Íme igy ad példát a keresztény Anglia a szociális kérdés helyes megoldására. Vaj­ha a nem keresztény magyar tőkepénzes gyárosok is így cselekednének, úgy köny­­nyebb volna hazánkban is békét teremteni! Az összeb­eküldöttség előtt is le lehet a vizsgát tenni a magyaron kiinl más olyan nyelven is, amelyet az illető községben töme­gesen használnak. Úgyszintén áll az, hogy hites bírósági tolmács bizonyítványával is lehet bizonyítani az irni-olvasnitudást. Az összeíróküldöttségnek megvan az a joga, hogy azt a választót, akire nézve az irni- és olvasnitudás bizonyítását szükséges­nek tartja, a helyi szokásnak megfelelő hir­detménnyel maga elé idézheti, vagy pedig személyre szóló meghívó útján is maga elé citálhatja azzal a figyelmeztetéssel, hogy a­mennyiben igazolatlanul elmarad, olybá fog vetetni, mint aki írni és olvasni nem tud. A választók figyelmébe, az összeíró küldöttség előtti vizsga. Ha valaki elmulasztotta a vizsgázást az állandó járási bizottság előtt és így arról, hogy írni-olvasni tud, bizonyítványt nem szerzett, sem a maga régi iskolai bizonyítvá­nyáról másolat nincsen, akkor mint utolsó jogbiztosítási alkalom kínálkozik még össze­író küldöttségek előtti vizsga. Az összeíró­­küldöttség ugyanis, amint a választói törvé­nyek 50. §-a megállapítja, szintén megvizs­gáztathatja a választót az írás-olvasásból. Az összeíróküldöttség működése mindig közhírré tétetik a községben szokásos módon. A bizottság előtt mindenki megjelenhetik ok­mányaival, vagyis iparigazolványával adó­könyvével stb., hogy igazolja választói jogo­sultságát. A bizottság előtt természetesen azt is be kell jelenteni, hogy írni-olvasni tud-e, mert pl. aki írni-olvasni tud, annak választói joga van, ha összesen legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva; aki nem tu­­d irni-olvasni, az csak akkor lesz szavazó, ha összesen legalább 10 korona adót fizet. Vagy például mezőgazdasági és ipari alkal­mazottak, ha tudnak írni-olvasni, lehetnek szavazók, az előbbiek ha öt éven át, az utób­biak ha 3 éven át vannak egy munkaadónál állandóan alkalmazva, holott ha írni-olvasni nem tudnak, akkor nem lehetnek szavazók, ha akármennyi ideje vannak is ugyanannál a munkaadónál. Ha most valaki a bizottság előtt mint választói jogcímet bejelenti, hogy írni és ol­vasni tud, a bizottság vagy elhiszi ezt és nem kíván semmi igazolást, vagy nem hiszi ezt és kíván erre nézve bizonyítékot. Ha van bizo­nyítvány, természetesen azt mutatja be a je­lentkező, mert azt el kell fogadni. Ha nincs bizonyítvány, akkor az összeí­óküldöttség felszólítja, hogy tegyen olvasó- és íráspróbát. A próba abból áll, hogy a küldöttség által megjelölt nyomtatott szöveget a küldöttség előtt elolvassa és a valamely tag által tollba­mondott szöveget leírja Mi teh­át a teendő? Röviden összefoglaljuk, hogy mi a teen­dő a választói jog azon előfeltételének meg­szerzése körül, amelytől a miniszteri rendelet, valamint a választójogi törvény a választói jogot sok százezer polgárnál függővé teszi. 1. Az állampolgárok egy része igen könnyű feltételek mellett juthat választói jog­hoz, ha igazolni tudja, hogy elvégezte az ele­­mi iskola hatodik osztályát. Ezeket tehát sze­mélyesen vagy a csoportvezetők útján, vagy egy, erre a célra összehívott értekezleten fel kell szólítani, hogy szerezzék meg az elemi iskola hatodik osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványnak a másolatát. Hogy kitől és hogyan, azt már elmondottuk. 2. Az állampolgárok egy másik nagy csoportja bizonyos feltételek mellett válasz­tói joghoz juthat, ha igazolni tudja az irni­­olvasnitudást. Igazolni lehet az irni­olvasni­tudást vagy az elemi iskola negyedik osztá­lyának sikeres elvégzéséről szóló bizonyít­vánnyal, amelyet épúgy lehet és kell meg­szerezni, mint ahogy a hatodik osztályról szóló bizonyítványt meg lehet szerezni; vagy igazolni lehet azzal a bizonyítvánnyal, a­melyet az állandó járási vizsgálóbizottság előtt letett sikeres vizsgáról kapott az illető; vagy végül lehet igazolni közvetlenül a vá­lasztói névjegyzék kiigazításával foglalkozó összeí­eküldöttség előtt letett vizsgával. Vegyünk tehát példát mindazoktól, akikkel közéleti harcainkban szemben állunk. Soha semmiféle lehetőséget nem hagynak ki­használatlanul és soha semmiféle jogukat nem hagyják veszendőbe menni. Tegyük mi is ezt, s akkor mindinkább egyenlő fegyver­zetű ellenfelek leszünk. Keresztény szocialista munkaadókat és munkásokat egyedül csak a Ker. Szoc. Egye­sület közvetít József­ utca 15. szám. Elvhű­ ember pontosan fizeti szervezeti illetékeit, adott jelszóra megjelenik a gyűlé­seken. Keresztény ember keresztény újságot olvas, keresztény kereskedőnél vásárol, keresztényszocialistával dolgoztat. Megbízható keresztény kereskedő cé­geket ajánl a Pécsi Keresztényszociális Egye­sület Pécs, József­ utca 15. szám.

Next