Pécsi Ujlap, 1914. május (8. évfolyam, 99-123. szám)
1914-05-01 / 99. szám
VHI. évfolyam. — BB. sz. Péntek 1914. Május L Az „UJ LAP“ melléklete * pesti ,UJ LAP' és ,PÉCSI UJLflP* egguttesen Negyedévre helyben . K 1-80 | Negyedévre vidékre . K 3-90 E*y bér* . . K - 60 | Egy hóra . . K 1-30 A „PÉCSI UJLAP“ külön vidékre küldve 1 hóra K !•— POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. , Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 484. Munkások nyereségreszedése A tőke és az osztalék. Anglia példát ad. Pécs, április 30. Angliában a közvélemény mindinkább tudatára ébred ama veszedelemnek, mely a folyton ismétlődő sztrájkok és kizárások következtében az egész nemzet gazdaságát fenyegeti. Angliában maga a társadalom siet a baj megszüntetése érdekében az állam hivatásos tényezőinek segítségére. A formát, melyben a társadalom törekvése sikert ígér, B. C. Kershaw a Fortnightly Rewiew-ben ismerteti. A harmonikus összműködés eddig sokesetben kitűnően bevált eszköze a részestársi (Co-partnership) és a nyereségrészesedési (Profit-sharing) intézmény. Ezen intézmények különböző módozatai megegyeznek abban, hogy minden alkalmazott egy évi vagy több évi szolgálat után részesül a vállalat nyereségében a béréhez képest, megállapított arányban. Az egyes munkást megillető részt vagy készpénzben fizetik ki, vagy pedig javára elkönyvelik s a vállalatba befektetik, s most már ennek alapján a vállalat nyereségében az őt megillető rész alapján osztozik. E részt azonban visszafizetik a munkásnak távozás, betegség esetén, vagy más egyetértően megállapított okokból is. A szerző ismertet néhány ilyen alakulatot. A South Metropolitan Was Co., melynek mintegy hatezer alkalmazottja van, 1889-ben vezette be a részestársi intézményt. Az alkalmazottak, miként a részvényesek, százalékban kapták az őket megillető részt, felét készpénzben, másik felét pedig részvényekben. Ily módon 1910-ben a társaság alkalmazottai 6.039.840 korona értékű részvény tulajdonában voltak. Az osztalék a bér 3,9 százalékáig emelkedett. A I. T. és I. Taylor Ltd. cég nagy gyapjúiparvállalata 1892-ben szintén a részestársi intézményt fogadta el, amely azon az elven alapszik, hogy az 5 százalékon felüli nyereség megoszlik tőke és munka között. Az alkalmazottaknak igy kijáró részt részvényekbe fektetik s utána osztalékot fizetnek. Egy magát megnevezni nem akaró vegyészeti gyár, melynek alaptőkéje 13.969.000 korona, nyereségrészesedés formájában a 6 százalékon felüli nyereséget a tőke és amaz alkalmazottai között osztja meg, akik legalább egy évig voltak szolgálatában. 1907- ben a részvényesek 12, a munkások hat százalékot kaptak. 1912-ben már előbbiek husz, utóbbiak tizennégy százalékot. Az évi jelentésben az igazgatóság megelégedéssel jelenti, hogy köztes a munkások, valamint a munkásszervezetek közt a legkisebb nézeteltérés se fordult elő. A részestársi intézmény egyik legeredményesebb s legtanulságosabb formáját egy szappantársaság alkalmazta, amelynek alaptőkéje 130 millió korona. E társaság 1909-ig minkásjóléti intézményeket létesített az évi nyereség egy részéből. Ez évben a részestársi intézményt a következőkép valósítottameg. Minden egyes alkalmazott, aki 25 éves elmúlt s legalább öt évig volt a társaság szolgálatában, munkabére arányában részjegyeket kapott. Az így kibocsátott részjegyek összes értéke mintegy tizenkét millió koronát tett ki. A részjegyek a rendes részvényekkel együtt részesednek az osztalékban öt százalékig. Ha az alkalmazott hatvanöt éves múlt, valamint betegség és halál esetében a részjegyek elsőbbségi részvényre válthatók be az özvegy javára is, akiknek osztaléka 7—10 százalékra emelkedett. Emellett a rendes részvények tulajdonosainak jövedelme állandóan emelkedik. A munka osztaléka 1909-ben 177.096 koronát, tett ki, 1041 alkalmazott javára, 1911-ben 688.962 koronát 1504 alkalmazott javára. Angliában a munkások tulajdonában levő részjegyek összes értéke 13.676.000 koronát tesz ki s az utánuk járó osztalék 1.860.000 koronára rúg. Íme igy ad példát a keresztény Anglia a szociális kérdés helyes megoldására. Vajha a nem keresztény magyar tőkepénzes gyárosok is így cselekednének, úgy könynyebb volna hazánkban is békét teremteni! Az összebeküldöttség előtt is le lehet a vizsgát tenni a magyaron kiinl más olyan nyelven is, amelyet az illető községben tömegesen használnak. Úgyszintén áll az, hogy hites bírósági tolmács bizonyítványával is lehet bizonyítani az irni-olvasnitudást. Az összeíróküldöttségnek megvan az a joga, hogy azt a választót, akire nézve az irni- és olvasnitudás bizonyítását szükségesnek tartja, a helyi szokásnak megfelelő hirdetménnyel maga elé idézheti, vagy pedig személyre szóló meghívó útján is maga elé citálhatja azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben igazolatlanul elmarad, olybá fog vetetni, mint aki írni és olvasni nem tud. A választók figyelmébe, az összeíró küldöttség előtti vizsga. Ha valaki elmulasztotta a vizsgázást az állandó járási bizottság előtt és így arról, hogy írni-olvasni tud, bizonyítványt nem szerzett, sem a maga régi iskolai bizonyítványáról másolat nincsen, akkor mint utolsó jogbiztosítási alkalom kínálkozik még összeíró küldöttségek előtti vizsga. Az összeíróküldöttség ugyanis, amint a választói törvények 50. §-a megállapítja, szintén megvizsgáztathatja a választót az írás-olvasásból. Az összeíróküldöttség működése mindig közhírré tétetik a községben szokásos módon. A bizottság előtt mindenki megjelenhetik okmányaival, vagyis iparigazolványával adókönyvével stb., hogy igazolja választói jogosultságát. A bizottság előtt természetesen azt is be kell jelenteni, hogy írni-olvasni tud-e, mert pl. aki írni-olvasni tud, annak választói joga van, ha összesen legalább 20 korona egyenes állami adóval van megróva; aki nem tud irni-olvasni, az csak akkor lesz szavazó, ha összesen legalább 10 korona adót fizet. Vagy például mezőgazdasági és ipari alkalmazottak, ha tudnak írni-olvasni, lehetnek szavazók, az előbbiek ha öt éven át, az utóbbiak ha 3 éven át vannak egy munkaadónál állandóan alkalmazva, holott ha írni-olvasni nem tudnak, akkor nem lehetnek szavazók, ha akármennyi ideje vannak is ugyanannál a munkaadónál. Ha most valaki a bizottság előtt mint választói jogcímet bejelenti, hogy írni és olvasni tud, a bizottság vagy elhiszi ezt és nem kíván semmi igazolást, vagy nem hiszi ezt és kíván erre nézve bizonyítékot. Ha van bizonyítvány, természetesen azt mutatja be a jelentkező, mert azt el kell fogadni. Ha nincs bizonyítvány, akkor az összeíóküldöttség felszólítja, hogy tegyen olvasó- és íráspróbát. A próba abból áll, hogy a küldöttség által megjelölt nyomtatott szöveget a küldöttség előtt elolvassa és a valamely tag által tollbamondott szöveget leírja Mi tehát a teendő? Röviden összefoglaljuk, hogy mi a teendő a választói jog azon előfeltételének megszerzése körül, amelytől a miniszteri rendelet, valamint a választójogi törvény a választói jogot sok százezer polgárnál függővé teszi. 1. Az állampolgárok egy része igen könnyű feltételek mellett juthat választói joghoz, ha igazolni tudja, hogy elvégezte az elemi iskola hatodik osztályát. Ezeket tehát személyesen vagy a csoportvezetők útján, vagy egy, erre a célra összehívott értekezleten fel kell szólítani, hogy szerezzék meg az elemi iskola hatodik osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványnak a másolatát. Hogy kitől és hogyan, azt már elmondottuk. 2. Az állampolgárok egy másik nagy csoportja bizonyos feltételek mellett választói joghoz juthat, ha igazolni tudja az irniolvasnitudást. Igazolni lehet az irniolvasnitudást vagy az elemi iskola negyedik osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvánnyal, amelyet épúgy lehet és kell megszerezni, mint ahogy a hatodik osztályról szóló bizonyítványt meg lehet szerezni; vagy igazolni lehet azzal a bizonyítvánnyal, amelyet az állandó járási vizsgálóbizottság előtt letett sikeres vizsgáról kapott az illető; vagy végül lehet igazolni közvetlenül a választói névjegyzék kiigazításával foglalkozó összeíeküldöttség előtt letett vizsgával. Vegyünk tehát példát mindazoktól, akikkel közéleti harcainkban szemben állunk. Soha semmiféle lehetőséget nem hagynak kihasználatlanul és soha semmiféle jogukat nem hagyják veszendőbe menni. Tegyük mi is ezt, s akkor mindinkább egyenlő fegyverzetű ellenfelek leszünk. Keresztény szocialista munkaadókat és munkásokat egyedül csak a Ker. Szoc. Egyesület közvetít József utca 15. szám. Elvhű ember pontosan fizeti szervezeti illetékeit, adott jelszóra megjelenik a gyűléseken. Keresztény ember keresztény újságot olvas, keresztény kereskedőnél vásárol, keresztényszocialistával dolgoztat. Megbízható keresztény kereskedő cégeket ajánl a Pécsi Keresztényszociális Egyesület Pécs, József utca 15. szám.