Pécsi Ujlap, 1914. augusztus (8. évfolyam, 173-197. szám)

1914-08-02 / 174. szám

Vill. évfolyam — 174. sz. Vasárnap, 1944. Augusztus 2 Az „Uj LAP** melléklete A pcatl ,811 LAP' és ,PÉCSI ÚJLAP 1 egyuOvsen j Negyed*»« helyben . K 1-80 I Negyedévre vidékre . K 3,90 | Egy h*ma , . K—-60 | Egy hóra . . K 1-30 I A .PÉCSI UJLAP' külön vidékre küldve 1 hóm K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám.­­ Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 484. 9 moratórium elrendelése. 9 francia háboruellenes párt vezérét agyonlőtték. A m. kir. minisztérium a háború eseté­re szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi LXIII. t. c. 16. §-ban nyert felhatal­mazása alapján a következőket rendeli: 1. §. Váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten vagy bár­mely más magánjogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesítéséről, amelyek 1914. augusztus 1. napja előtt keletkeztek és már lejártak vagy 1914. augusztus 14-ik napjáig bezárólag járnak le 14 napi halasztás enge­délyeztetik oly módon, hogy e halasztás ide­jét a lejárattól s ha a kötelezettség már 1914. augusztus 1-je napja előtt járt le 1914. au­gusztus 1-je napjától kell számítani. E halasztás ideje alatt az első bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utal­ványt bemutatni és azokra nézve óvást fel­vétetni nem lehet. Az ennek ellenére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan olyan kötelezettsé­gek tekintetében amelyek után kikötés alap­ján, vagy törvénynél fogva kamat jár, ka­matot a halasztás idejére is lehet számítani. 2. §. Az első §-ban meghatározott idő, az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejében, sem a jogok érvénye­sítésére megszabott más határidőben nem számítható be. Az 1. §-ban meghatározott idő eltelte után tovább folyó elévülés 14 nappal rövi­­debb idő alatt nem fejeződik be. 3. §: A jelen rendeletben engedélyezett halasztás nem terjed ki a betéti üzlettel fog­lalkozó intézeteknél a betéti könyvre, vagy folyószámlára elhelyezett betétekre 200 kor. erejéig. A lakás és egyébb helyiségek vagy in­gó dolog bérletéből eredő követelésektől, ki­véve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít, vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik. Szolgálati szerződésekből eredő köve­telésekre, ideértve a mezőgazdasági, vagy munka­viszonyokból eredő követeléseket is. A tartási, ellátási és életjáradéki köve­telésekre. Állami és államilag biztosított adóssá­­­­gok kamataira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira. Azokra a követelésekre, melyeket a minisztérium külön jelöl meg. 4. §. Az­ igazságügyminiszter Horvát és Szlavónországban a törvénykezés tekin­tetében felhatalmazza a horvát bánt, hogy az a rendelet végrehajtására szükséges rész­letes szabályokat rendelettel állapítsa meg s ezt a rendeletet a bán a szükséghez képest kiegészítse és módosítsa. 5. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szerb­ korona országainak egész te­rületén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát- és Szla­vónországra is kiterjed és 1914. évi augusz­tus hó 1. napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1914. julius hó 31. napján. Tiszaisván gróf s. k. m. kir. miniszterelnök. Ezt a rendeletet a félhivatalos Buda­pesti Tudósító a következő kommentárral kí­séri: A moratórium elrendelésének szüksége önként folyik az általános mozgósítás elren­deléséből. A kormánynak a moratórium elrende­lésével az a célja, hogy a pillanatnyi izgal­maknak az ország egész közgazdasági szer­vezetére való káros hatását megelőzve és a lehető leghatályosabb biztosítékot megte­remtse arra nézve, hogy a bonyodalmak le­zajlása után hazánk közgazdasági viszonyai a lehető legrövidebb idő alatt ismét a rendes mederbe terelődjenek. A moratórium elrendelését első­sorban az a tapasztalás okolja meg, hogy az arra hivatott és a dologhoz értő tényezők sokszo­ros komoly intelmei ellenére is a közönség az egész monarchiában az utóbbi időben nagy mértékben mondta fel és vette fel a pénzintézeteknél levő készpénzbetéteit, miál­tal érzékeny károkat okozott az egész or­szág gazdasági szervezetének. A betétek visszavonása ugyanis egyfe­lől megvonta és­­ ha meg nem akaadályoz­­tatnék, ezentúl még nagyobb mértékben von­ná meg a közgazdasági szervezet funkció­­jához szükséges életnedveket. Ezenfelül a visszavont betétek nemcsak az illető intéze­tek erejét gyengítik, de minthogy teljesen elvonulnak a közforgalomból, az ország egyetemes gazdasági érdekei is kárt szen­vednek. A kormány intézkedésének rendelteté­se tehát főleg az, hogy a pénzintézetek meg­­rohanását megakadályozza. Kiemelendőnek tartjuk a közönség meg­nyugtatása végett, hogy a rendelet korlátozó intézkedéseit a hazai pénzintézetek nem fogják betű­­szerint értelmezni, sőt hazafias belátá­suktól vezérelve minden erejükből rajta lesznek, hogy a körülmények helyes mérlegelésével a lehetőség sze­rint a korlátozáson túlmenő visszafi­zetéseket is végezzenek. Arra is külön figyelmeztetjük a közön­séget, hogy amennyiben a gyakorlati életnek csakhamar mutatkozó tapasztalásai a mora­tórium alól való kivételek elégtelenséget mu­tatnak ki, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a szükséghez és a lehtőséghez képest továb­bi kivételek is megállapíttassanak. Hasonló intézkedések egyidejűleg Ausz­triában és Horvát-Szlavon­országban is életbe fognak lépni. Agyonlőtték a francia háborusellenes párti vezért. MAGÁN TÁVIRATI JELENTÉS. Érk. d. u. 3 óra 30 p. Párisból jelentik, hogy tegnap este az egyik kávéházban ismeretlen ember több­ször rálőtt Jures képviselőre a háborúelle­­nes párt vezérére, aki nyomban meghalt. HÍREK. — A pécsi oltáregyleti tagok figyelmé­be. Az oltáregyesület igazgatója figyelmez­teti a tagokat, hogy a szokásos szentség­­imádást augusztus 2-án, vasárnap és a gyászmisét az elhunyt tagokért 3-án hétfőn tartják meg.­­ Szerb izgatok Kácsfalun. A m­egkó­­tyagosodott szerb izgatók száma Kácsfalun talán a legnagyobb. Izgató kijelentések miatt letartóztattak múltkor: Gojkics Szimó, Szi­­mity Bozsidár, Parabak Fájó, Verkovics Milos és Prosán Mátyás. Július 30-án megint újabb hasonló eset nyomára jutottak. H­ér­it­e József őrsparancsnok házkutatást tartott az izgató szerbeknél. Nagy eredményt ért vele a derék őrmester. A kutatás legkénye­sebb részét még nem lehet publikálni. Sok ira­tot, könyvet, levelet talált, amelyekből ki­tűnt, hogy a szerb magyar-ellenes egyesüle­tekkel vannak összeköttetésben. Mindez visz­­szavezthető Plavsics tanító pánszláv ér­zésvilágába, aki 24 esztendeig terjesztette a magyar-ellenes kultúrát Kácsfalun. — Az irgalmas rend és a háború. A bé­keidőben is oly áldásosan működő beteg­ápoló Irgalmas-rend szintén berendezkedett már a háborúra. Az intézkedések, miket a rend magyarországi tartományfőnöke, Thu­­róczy Kornél kir. tanácsos tett, méltók a rend hagyományaihoz. Egyelőre ötszáz ágyat bocsát a sebesültek rendelkezésére a rend az 560 ágyra berendezett zágrábi kór­házában. Szükség esetén további 800—1000 ágyat biztosít még pedig Budapesten 300, Pozsonyban 100, Egerben 100, Szepesváral­­ján 20, Pápán 60, Szatmáron 70, Temesvá­ron 20, Kismartonban 30, Pécsett 40, Nagy­váradon 30, Szakolcán 20 és Vácon 15 ágyat. Bejelentette a tartományi főnök a budapesti térparancsnokságnak, hogy a mozgósítás napjaiban a tulajdonában lévő Császárfürdő valamennyi üres lakását díjtalanul igénybe vehetik az átutazó tisztek és ingyen használ­hatják a fürdőt. A rend ilyen vendégszerete­tét már­is egy sereg tiszt élvezte. Szolgála­tot teljesít a rend a harctéren is és eddig a rend 110 tagja közül 26 vonult be, hogy a főköröző helyen, kizárólag a főhadiszálláson egészségügyi szolgálatot végezzenek. Az Ir­galmas-rend papjai voltak az első lelkészek, akik hadiszolgálatba állottak. Pécsről eddig ketten már elutaztak, míg hárman most fog­nak útrakelni. — A pécsi rendőrtisztek inspekciója. A pécsi ügyeletes rendőrbiztosok teendőinek ellátásában új rend áll be, amennyiben az eddigi egy hetes inspekció helyett amelyet a rendőrbiztosok felváltva végeztek, az ügye­letesség naponként fog változni és abban résztvesznek a rendőrkapitányok és fogal­mazók is.

Next