Pécsi Ujlap, 1914. augusztus (8. évfolyam, 173-197. szám)
1914-08-02 / 174. szám
Vill. évfolyam — 174. sz. Vasárnap, 1944. Augusztus 2 Az „Uj LAP** melléklete A pcatl ,811 LAP' és ,PÉCSI ÚJLAP 1 egyuOvsen j Negyed*»« helyben . K 1-80 I Negyedévre vidékre . K 3,90 | Egy h*ma , . K—-60 | Egy hóra . . K 1-30 I A .PÉCSI UJLAP' külön vidékre küldve 1 hóm K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 484. 9 moratórium elrendelése. 9 francia háboruellenes párt vezérét agyonlőtték. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. évi LXIII. t. c. 16. §-ban nyert felhatalmazása alapján a következőket rendeli: 1. §. Váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesítéséről, amelyek 1914. augusztus 1. napja előtt keletkeztek és már lejártak vagy 1914. augusztus 14-ik napjáig bezárólag járnak le 14 napi halasztás engedélyeztetik oly módon, hogy e halasztás idejét a lejárattól s ha a kötelezettség már 1914. augusztus 1-je napja előtt járt le 1914. augusztus 1-je napjától kell számítani. E halasztás ideje alatt az első bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utalványt bemutatni és azokra nézve óvást felvétetni nem lehet. Az ennek ellenére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan olyan kötelezettségek tekintetében amelyek után kikötés alapján, vagy törvénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. 2. §. Az első §-ban meghatározott idő, az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejében, sem a jogok érvényesítésére megszabott más határidőben nem számítható be. Az 1. §-ban meghatározott idő eltelte után tovább folyó elévülés 14 nappal rövidebb idő alatt nem fejeződik be. 3. §: A jelen rendeletben engedélyezett halasztás nem terjed ki a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél a betéti könyvre, vagy folyószámlára elhelyezett betétekre 200 kor. erejéig. A lakás és egyébb helyiségek vagy ingó dolog bérletéből eredő követelésektől, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít, vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik. Szolgálati szerződésekből eredő követelésekre, ideértve a mezőgazdasági, vagy munkaviszonyokból eredő követeléseket is. A tartási, ellátási és életjáradéki követelésekre. Állami és államilag biztosított adósságok kamataira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira. Azokra a követelésekre, melyeket a minisztérium külön jelöl meg. 4. §. Az igazságügyminiszter Horvát és Szlavónországban a törvénykezés tekintetében felhatalmazza a horvát bánt, hogy az a rendelet végrehajtására szükséges részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg s ezt a rendeletet a bán a szükséghez képest kiegészítse és módosítsa. 5. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szerb korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát- és Szlavónországra is kiterjed és 1914. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1914. julius hó 31. napján. Tiszaisván gróf s. k. m. kir. miniszterelnök. Ezt a rendeletet a félhivatalos Budapesti Tudósító a következő kommentárral kíséri: A moratórium elrendelésének szüksége önként folyik az általános mozgósítás elrendeléséből. A kormánynak a moratórium elrendelésével az a célja, hogy a pillanatnyi izgalmaknak az ország egész közgazdasági szervezetére való káros hatását megelőzve és a lehető leghatályosabb biztosítékot megteremtse arra nézve, hogy a bonyodalmak lezajlása után hazánk közgazdasági viszonyai a lehető legrövidebb idő alatt ismét a rendes mederbe terelődjenek. A moratórium elrendelését elsősorban az a tapasztalás okolja meg, hogy az arra hivatott és a dologhoz értő tényezők sokszoros komoly intelmei ellenére is a közönség az egész monarchiában az utóbbi időben nagy mértékben mondta fel és vette fel a pénzintézeteknél levő készpénzbetéteit, miáltal érzékeny károkat okozott az egész ország gazdasági szervezetének. A betétek visszavonása ugyanis egyfelől megvonta és ha meg nem akaadályoztatnék, ezentúl még nagyobb mértékben vonná meg a közgazdasági szervezet funkciójához szükséges életnedveket. Ezenfelül a visszavont betétek nemcsak az illető intézetek erejét gyengítik, de minthogy teljesen elvonulnak a közforgalomból, az ország egyetemes gazdasági érdekei is kárt szenvednek. A kormány intézkedésének rendeltetése tehát főleg az, hogy a pénzintézetek megrohanását megakadályozza. Kiemelendőnek tartjuk a közönség megnyugtatása végett, hogy a rendelet korlátozó intézkedéseit a hazai pénzintézetek nem fogják betűszerint értelmezni, sőt hazafias belátásuktól vezérelve minden erejükből rajta lesznek, hogy a körülmények helyes mérlegelésével a lehetőség szerint a korlátozáson túlmenő visszafizetéseket is végezzenek. Arra is külön figyelmeztetjük a közönséget, hogy amennyiben a gyakorlati életnek csakhamar mutatkozó tapasztalásai a moratórium alól való kivételek elégtelenséget mutatnak ki, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a szükséghez és a lehtőséghez képest további kivételek is megállapíttassanak. Hasonló intézkedések egyidejűleg Ausztriában és Horvát-Szlavonországban is életbe fognak lépni. Agyonlőtték a francia háborusellenes párti vezért. MAGÁN TÁVIRATI JELENTÉS. Érk. d. u. 3 óra 30 p. Párisból jelentik, hogy tegnap este az egyik kávéházban ismeretlen ember többször rálőtt Jures képviselőre a háborúellenes párt vezérére, aki nyomban meghalt. HÍREK. — A pécsi oltáregyleti tagok figyelmébe. Az oltáregyesület igazgatója figyelmezteti a tagokat, hogy a szokásos szentségimádást augusztus 2-án, vasárnap és a gyászmisét az elhunyt tagokért 3-án hétfőn tartják meg. Szerb izgatok Kácsfalun. A megkótyagosodott szerb izgatók száma Kácsfalun talán a legnagyobb. Izgató kijelentések miatt letartóztattak múltkor: Gojkics Szimó, Szimity Bozsidár, Parabak Fájó, Verkovics Milos és Prosán Mátyás. Július 30-án megint újabb hasonló eset nyomára jutottak. Hérite József őrsparancsnok házkutatást tartott az izgató szerbeknél. Nagy eredményt ért vele a derék őrmester. A kutatás legkényesebb részét még nem lehet publikálni. Sok iratot, könyvet, levelet talált, amelyekből kitűnt, hogy a szerb magyar-ellenes egyesületekkel vannak összeköttetésben. Mindez viszszavezthető Plavsics tanító pánszláv érzésvilágába, aki 24 esztendeig terjesztette a magyar-ellenes kultúrát Kácsfalun. — Az irgalmas rend és a háború. A békeidőben is oly áldásosan működő betegápoló Irgalmas-rend szintén berendezkedett már a háborúra. Az intézkedések, miket a rend magyarországi tartományfőnöke, Thuróczy Kornél kir. tanácsos tett, méltók a rend hagyományaihoz. Egyelőre ötszáz ágyat bocsát a sebesültek rendelkezésére a rend az 560 ágyra berendezett zágrábi kórházában. Szükség esetén további 800—1000 ágyat biztosít még pedig Budapesten 300, Pozsonyban 100, Egerben 100, Szepesváralján 20, Pápán 60, Szatmáron 70, Temesváron 20, Kismartonban 30, Pécsett 40, Nagyváradon 30, Szakolcán 20 és Vácon 15 ágyat. Bejelentette a tartományi főnök a budapesti térparancsnokságnak, hogy a mozgósítás napjaiban a tulajdonában lévő Császárfürdő valamennyi üres lakását díjtalanul igénybe vehetik az átutazó tisztek és ingyen használhatják a fürdőt. A rend ilyen vendégszeretetét máris egy sereg tiszt élvezte. Szolgálatot teljesít a rend a harctéren is és eddig a rend 110 tagja közül 26 vonult be, hogy a főköröző helyen, kizárólag a főhadiszálláson egészségügyi szolgálatot végezzenek. Az Irgalmas-rend papjai voltak az első lelkészek, akik hadiszolgálatba állottak. Pécsről eddig ketten már elutaztak, míg hárman most fognak útrakelni. — A pécsi rendőrtisztek inspekciója. A pécsi ügyeletes rendőrbiztosok teendőinek ellátásában új rend áll be, amennyiben az eddigi egy hetes inspekció helyett amelyet a rendőrbiztosok felváltva végeztek, az ügyeletesség naponként fog változni és abban résztvesznek a rendőrkapitányok és fogalmazók is.