Pécsi Ujlap, 1914. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1914-10-01 / 223. szám
VIII. évfoyam — 223. sz. Csütörtök 8914.Október 1. Az „UJ LAP“ melléklete. A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI LULAP»“ együttesen Negyedévre helyben . K 3‘— I Negyedévre vidékre . K 4-80 Egy hóra „ . K 1-— I Egy hóra , . K 1-80 A .PÉCSI UJLAP“ külön vidékre küldve 1 hó. K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JáNOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum utca 4. szám. : Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 484. - 2 SC. - 1 Tisztelt Nagyságos Asszonyom! Küldök Magának még két koronát, de engedje meg, hogy ennek a történetét is elmondjam. Aranyszívű névtelen embernek drága ajándéka, olyan mint a szegény asszony két fillérje az evangéliumban. A dolgaim után jártam tegnapelőtt s nem volt megálló időm s akkor állta utamat a névtelen ember. Azt hittem pénzt, állást vagy tanácsot kér tőlem s a szegény ember beszéde ilyenkor hosszú s terjedelmes; kitértem előle, hogy menjen az útjára; jöjjön máskor, de az utcán ne zaklasson. Vagy ha már szólni akar, jöjjön, de amerre én megyek. És jött a névtelen szegény ember. Az útban elmondotta, valamit tenni akarna. Adni is, tenni is. A munkáját lefoglalja a családja, de a pénzéből itt volna két korona. Ezt szívesen szánná sebesült katonáink számára. A kórházak útját, az irodákba járást nem ismeri, arra kérne, adnám én a jó helyére. Aztán a kezembe volt a két korona. Kérem Nagyságos Asszonyom, vegye át ezt is és juttassa el oda, ahova a többi aranyat vasért. Ez az ember aranyszívbe küldi kedves betegjeinknek ajándékát. Higgyye meg Asszonyom, itt csillan az arany. A háború sok nyomorúságában sok vigasztalót, örök embert, nemes vonást is fölszínre hoz az élet. Megtanulunk szeretni és áldozni. Még egyet! Egy másik két koronát is küldök. Ezt meg egy kis gimnazista diák ajándékozza a katonáknak. Meghalt az anyai nagyanyja s szeretne valami jót tenni, Isten előtt kedveset a boldogult emlékezetére. Arra kéri a Nagyságos Aszszonyt, tegye az ő két koronáját is a többihez s küldje el a Vörös Keresztnek. Küldje el. Küldje el. Ez a négy korona meg fogja nemesíteni sok mását és Istennek áldását hozza reánk: imádságos, szent lélek tapad minden fillérjéhez. Pécs, 1914. szeptember 30-án. (+) A segítés munkája. — A pécsi segélybizottság jelentései. — Pécs, szeptember 29. A harctéren folyó események, seregeink hősi küzdelme az ellenség túlerejével szemben és a közelgő tél, melynek havában az északi hadak már küzdenek, szükségessé teszik, hogy a pécsi segélybizottság fokozottabb buzgalommal folytassa munkáját, de szükségessé teszik azt is, hogy az itthon maradt polgárság a segélyalapot adományaival odaadó áldozatkészséggel gyarapítsa. A közadakozásból összegyűlt segélyalap már eddig is éreztette üdvös rendeltetését, mert az állami segélyek folyósítása előtt a szűkölködő családoknak pillanatnyi segélyeket adott. Az apró tételekben kifizetett sok ezer korona elhárította a nyomort s most mikor a családok az állami segélyt kapják, ebből elsősorban az általunk előlegezett öszszegek jönnek levonásba és visszakerülnek a segélyalaphoz, úgyhogy az majdnem teljesen érintetlenül áll majd rendelkezésre a későbbi feladatok megoldásához. De nagyon téves azt hinni, hogy az állami segélyezés megindulása folytán a visszamaradtak jövője biztosítva van, velük törődni tovább már nem kell, mert ha a családfő elesik, harcképtelenül vagy a háború után kimerülten viszszatér övéihez, akkor a törvény rendelkezése szerint az állami segély megszűnik és a társadalom kötelessége az értünk küzdőkön és az értünk szenvedőkön segíteni. Ehhez kell a segélyalap és ezért kell előrelátóan annak folytonos gyarapítása. Kérjük tehát a polgárság szeretetteljes segítését és minél nagyobb adakozását perselyeinkbe és gyűjtőíveinkre a hadbavonultak visszamaradottjai és a háború sebesültjei javára. De kérjük a pamutfonálra is az adakozást! Gondoljunk a tél nagy hidegére, melytől csak a meleg hósapka csuklóvédő és haskötő által óvhatjuk meg katonájukat. A pécsi lelkes nők és iskolásleányok pamutot kérnek tőlünk, mi pedig ennek beszerzéséhez pénzt a közönségtől. Adományokat e célra a város főispáni és polgármesteri hivatalai, valamint bizottságunk pénztárosa (kereskedelmi bank) fogadnak el. Adjon mindenki módja és anyagi leírása szerint, hiszen minden adomány katonáink harcképességét és evvel a magyar seregeknek mindnyájunk által hőn óhajtott győzelmét segíti elő! A háború segély bizottság. * A gyűjtés összegezése: újabban befolyt 953 kor. 08 fillér, előző gyűjtés 61441 kor. 87 fillér. Pécsi Napló szerkesztőségétől egy takarékbetétkönyv (Tausz-bank) 798 kor. az eddigi gyűjtés eredménye 63192 kor. 95 fillér. Bolgár Tivadar, a segélybizottság pénztárosa. SZOCIÁLIS ROVAT. MEGHÍVÓ. A PÉCSI KERESZTÉNY SZOCIÁLIS :: EGYESÜLET :: Arany János önképzőköre október hó 1-én tartja 254-ik CSÜTÖRTÖKI ESTÉLYÉT a következő műsorral: 1. Talpra magyar: szavalja Jéger Karcsika. 2. Magyarok éneke. Költemény szavalja: Jáger Mariska. 3. Előadás tartja Komócsi István elnök. 4. Költemény Szepesi Lászlótól. Szavalja: Hipp János. 5. Élőkép. 6. A nagy idők tanuja a 48-as időkből. Öreg honvéd: Rácz György. Fiú: Árkovics Ferenc. 7. Himnusz. Énekli a közönség. HÍREK. — Október 4. A király névnapja alkalmából október 4-én ünnepélyes hálaadó istentisztelet lesz a pécsi székesegyházban, amelyre Zichy Gyula gróf megyéspüspök meghívta a pécsi állami, megyei és városi hatóságokat egyesületeket és társulatokat. — A katonákért. Lelkesen folyik a munka itthon is, hogy harcos katonáinkat megvédelmezzük attól az ellenségtől, amely a tél fegyverével ront rájuk. Száz meg száz női kéz nem művészi kézimunkát készít, hanem hósapkát, térd- és csuklóvédőket köt és ezért a munkáért több hálás ajk dicséri majd szorgalmukat mint a legművésziesebb kézimunkáért. A pécsi főispáni hivatalnál gyapjúfonálra újabban adakoztak: Schmidt cirkusz szept. 26-iki esti előadása jövedelmének 5 százaléka If K, Pécsi Keresk. és Iparkamara 100 K, Ciszterci Rendház névnapok megváltása 500 K, Miskovszky Emilné 50 K, Szodoray László 4 K. Eddigi gyűjtés 2994.81 korona. — A helyi krónikák gyűjtése. A Reichspostban figyelmet érdemlő felhívást olvasunk. Helyi háború-krónika sok értékkel bír a haza, az ország történetének megírásánál. De nemcsak a harctéren vagy ahhoz közel fekvő községek, városok harci krónikája fontos, hanem kívánatos volna, ha minden községben, városban imának ilyet. Krónika Írásra alkalmas személyek mindenütt, találhatók: pap, tanító, írók stb. Nem erről van itt szó, hogy ily krónikás a harci eseményeket sorban leírja — megteszi ezt a hatóság és a vezérkar. De a nagy események hatása az egyes helyekre, helyi események kapcsolatban a nagy dolgokkal volnának megörökítendők. Az utókor részére a következő kérdésekre adhatnának feleletet: Hányat hívtak be a harctérre? Mennyi a jelenlegi összes lakosság? A behívottak mely csapattestnél szolgálnak? Mely csapatok vonultak át a helységen (most újságban úgysem nevezhetők meg) Miféle rendkívüli kiadásai voltak a helységnek? Hogyan vették: