Pécsi Ujlap, 1914. október (8. évfolyam, 223-249. szám)

1914-10-01 / 223. szám

VIII. évfoyam — 223. sz. Csütörtök 8914.Októb­er 1. Az „UJ LAP“ melléklete. A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI LULAP»“ együttesen Negyedévre helyben . K 3‘— I Negyedévre vidékre . K 4-80 Egy hóra „ . K 1-— I Egy hóra , . K 1-80 A .PÉCSI UJLAP“ külön vidékre küldve 1 hó. K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: TIHANYI JáNOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám. : Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefonszáma: 484. - 2 SC. - 1 Tisztelt Nagyságos Asszonyom! Küldök Magának még két koronát, de engedje meg, hogy ennek a történetét is elmondjam. Aranyszívű névtelen em­bernek drága ajándéka, olyan mint a sze­gény asszony két fillérje az evangélium­ban. A dolgaim után jártam tegnapelőtt s nem volt megálló időm s akkor állta uta­mat a névtelen ember. Azt hittem pénzt, állást vagy tanácsot kér tőlem s a sze­gény ember beszéde ilyenkor hosszú s terjedelmes; kitértem előle, hogy menjen az útjára; jöjjön máskor, de az utcán ne zaklasson. Vagy ha már szólni akar, jöj­jön, de amerre én megyek. És jött a névtelen szegény ember. Az útban elmondotta, valamit tenni akarna. Adni is, tenni is. A munkáját le­foglalja a családja, de a pénzéből itt vol­na két korona. Ezt szívesen szánná sebe­sült katonáink számára. A kórházak út­ját, az irodákba járást nem ismeri, arra kérne, adnám én a jó helyére. Aztán a kezembe­­ volt a két korona. Kérem Nagyságos Asszonyom, vegye át ezt is és juttassa el oda, ahova a többi aranyat vasért. Ez az ember aranyszívbe­ küldi kedves betegjeinknek ajándékát. Higgyye meg Asszonyom, itt csillan az arany. A háború sok nyomorúságában sok vigasztalót, örök embert, nemes vo­nást is fölszínre hoz az élet. Megtanulunk szeretni és áldozni. Még egyet! Egy másik két koronát is küldök. Ezt meg egy kis gimnazista diák ajándékozza a katonáknak. Meghalt az anyai nagyanyja s szeretne valami jót ten­ni, Isten előtt kedveset a boldogult emlé­kezetére. Arra kéri a Nagyságos Asz­­szonyt, tegye az ő két koronáját is a töb­bihez s küldje el a Vörös Keresztnek. Küldje el. Küldje el. Ez a négy korona meg fogja nemesí­teni sok mását és Istennek áldását hozza reánk: imádságos, szent lélek tapad min­den fillérjéhez. Pécs, 1914. szeptember 30-án. (+) A segítés munkája. — A pécsi segélybizottság jelentései. — Pécs, szeptember 29. A harctéren folyó események, sere­geink hősi küzdelme az ellenség túlerejével szemben és a közelgő tél, melynek havában az északi hadak már küzdenek, szükségessé teszik, hogy a pécsi segélybizottság fokozot­tabb buzgalommal folytassa munkáját, de szükségessé teszik azt is, hogy az itthon maradt polgárság a segélyalapot adomá­nyaival odaadó áldozatkészséggel gyara­pítsa. A közadakozásból összegyűlt segély­alap már eddig is éreztette üdvös rendelteté­sét, mert az állami segélyek folyósítása előtt a szűkölködő családoknak pillanatnyi segé­lyeket adott. Az apró tételekben kifizetett sok ezer korona elhárította a nyomort s most mikor a családok az állami segélyt kapják, ebből első­sorban az általunk előlegezett ösz­­szegek jönnek levonásba és visszakerülnek a segélyalaphoz, úgyhogy az majdnem tel­jesen érintetlenül áll majd rendelkezésre a későbbi feladatok megoldásához. De nagyon téves azt hinni, hogy az állami segélyezés megindulása folytán a visszamaradtak jövő­je biztosítva van, velük törődni tovább már nem kell, mert ha a családfő elesik, harckép­telenül vagy a háború után kimerülten visz­­szatér övéihez, akkor a törvény rendelkezése szerint az állami segély megszűnik és a tár­sadalom kötelessége az értünk küzdőkön és az értünk szenvedőkön segíteni. Ehhez kell a segélyalap és ezért kell előrelátóan annak folytonos gyarapítása. Kérjük tehát a polgár­ság szeretetteljes segítését és minél nagyobb adakozását perselyeinkbe és gyűjtőíveinkre a hadbavonultak visszamaradottjai és a há­ború sebesültjei javára. De kérjük a pamutfonálra is az adako­zást! Gondoljunk a tél nagy hidegére, mely­től csak a meleg hósapka csuklóvédő és has­kötő által óvhatjuk meg katonájukat. A pécsi lelkes nők és iskolásleányok pamutot kér­nek tőlünk, mi pedig ennek beszerzéséhez pénzt a közönségtől. Adományokat e célra a város főispáni és polgármesteri hivatalai, valamint bizottságunk pénztárosa (kereske­delmi bank) fogadnak el. Adjon mindenki módja és anyagi leírása szerint, hiszen min­den adomány katonáink harcképességét és evvel a magyar seregeknek mindnyájunk által hőn óhajtott győzelmét segíti elő! A háború segély bizottság. * A gyűjtés összegezése: újabban befolyt 953 kor. 08 fillér, előző gyűjtés 61441 kor. 87 fillér. Pécsi Napló szerkesztőségétől egy ta­karékbetétkönyv (Tausz-bank) 798 kor. az eddigi gyűjtés eredménye 63192 kor. 95 fillér. Bolgár Tivadar, a segélybizottság pénztárosa. SZOCIÁLIS ROVAT. MEGHÍVÓ. A PÉCSI KERESZTÉNY SZOCIÁLIS :: EGYESÜLET :: Arany János önképzőköre október hó 1-én tartja 254-ik CSÜTÖRTÖKI ESTÉLYÉT a következő műsorral: 1. Talpra magyar: szavalja Jég­er Kar­­csika. 2. Magyarok éneke. Költemény szavalja: J­á­g­e­r Mariska. 3. Előadás tartja K­o­m­ó­c­s­i István elnök. 4. Költemény Szepesi Lászlótól. Szavalja: H­i­p­p János. 5. Élőkép. 6. A nagy idők tanuja a 48-as időkből. Öreg honvéd: Rá­cz György. Fiú: Árkovics Ferenc. 7. Himnusz. Énekli a közönség. HÍREK. — Október 4. A király névnapja alkal­mából október 4-én ünnepélyes hálaad­ó is­tentisztelet lesz a pécsi székesegyházban, amelyre Zichy Gyula gróf megyéspüspök meghívta a pécsi állami, megyei és városi hatóságokat egyesületeket és társulatokat. — A katonákért. Lelkesen folyik a mun­ka itthon is, hogy harcos katonáinkat meg­­védelmezzü­k attól az ellenségtől, amely a tél fegyverével ront rájuk. Száz meg száz női kéz nem művészi kézimunkát készít, hanem hósapkát, térd- és csuklóvédőket köt és ezért a munkáért több hálás ajk dicséri majd szor­galmukat mint a legművésziesebb kézimun­káért. A pécsi főispáni hivatalnál gyapjúfo­­nálra újabban adakoztak: Schmidt cirkusz szept. 26-iki esti előadása jövedelmének 5 százaléka If­ K, Pécsi Keresk. és Iparkama­ra 100 K, Ciszterci Rendház névnapok meg­váltása 500 K, Miskovszky Emilné 50 K, Szodoray László 4 K. Eddigi gyűjtés 2994.81 korona. — A helyi krónikák gyűjtése. A Reichs­­postban figyelmet érdemlő felhívást olva­sunk. Helyi háború-krónika sok értékkel bír a haza, az ország történetének megírásá­nál. De nemcsak a harctéren vagy ahhoz közel fekvő községek, városok harci kró­nikája fontos, hanem kívánatos volna, ha minden községben, városban imának ilyet. Krónika Írásra alkalmas személyek minde­nütt, találhatók: pap, tanító, írók stb. Nem erről van itt szó, hogy ily krónikás a harci eseményeket sorban leírja — megteszi ezt a hatóság és a vezérkar. De a nagy események hatása az egyes helyekre, helyi események kapcsolatban a nagy dolgokkal volnának megörökítendők. Az utókor részére a követ­kező kérdésekre adhatnának feleletet: Há­nyat hívtak be a harctérre? Mennyi a jelen­legi összes lakosság? A behívottak mely csapattestnél szolgálnak? Mely csapatok vo­nultak át a helységen (most újságban úgy­sem nevezhetők meg) Miféle rendkívüli ki­adásai voltak a helységnek? Hogyan vették:

Next