Pécsi Ujlap, 1915. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1915-01-01 / 1. szám
2. oldal. Jézus hiában. — Legenda. — II. Ki tett meg királlyá? Jézus fenakad a pápai udvar fényén és pompáján, mire a pápa azt mondja: — A föld királya vagyok. — Ki tett meg királlyá? A legenda szerint Jézus kérdezte ezt. Jézus, mint a mindentudó Istennek fia, azAtyának természetét bírja s igy ő maga is mindentudó Isten s mint ilyen nagyon jól tudta, hogy Szent Péter utóda csakugyan király ki nem jogtalanul viseli a hármas koronát. Szent Péter utódai Rómának püspökei, — ez ugyan csak lelki hatalmat jelent- és az egész anyaszentegyház pápa kormányzói s igy a lelkek királyai, de egyúttal a pápai államnak, egy külön országa; teljes jogú, földi uralkodói, királyai is s méltán élhetnek a királyi rangnak megfel királyi fényben és pompában. — Mivé a pápa nemcsak király, hanem egyúttal Rómának püspöke és az egész egyháznak se, azért ő az összes királyok között azsó. — Igaz ugyan, hogy Viktor Emánuel sárd. kiráv 1870. szept. 20-án elfoglalta a pápa államát s azóta a pápa a Vatikán foglya, de királyi rangjáról és jogáról ma sem mondott le s az európai uralkodók mind elismerik a pápa királyi méltóságát. De tán mibben élhetne a pápa? Magánéletében is a lehető legegyszerűbb mindenki. Ki ne olvasott volna X. Pits pápa e •ei keresetlen modoráról, egyszerű szoba arol szerényes asztaláról? Mikor azonban a mp,. a nyilvánosság előtt jelenik meg, mint pápa és király van ott, miért ■ " pompa illeti meg őt. Szabadjon iv ■' *Tásu iö' eredetileg protest.iv pompap Jhtj . járdában kihal, gátason volt XIII. Leó a,pánál s utána lát gátast tett Pater Bonifáci:^ egy ferenczet szerzte.s szegényes Cvi'u^ant „Feltűnt nékem az a nagy ellentét a kolor*^ szegénsége és a Vatikán pompája közön. Ott pápa, hófehér selyem ruhájában, csaka ragyog rajta az árny s csillognak a crácskövek (persze nem a reverendán, hanem széles hosszú stólán, melyet a pápa államban visel), a Sedia gestatorián (gyaloghint. viszik, körülötte bíborba öltözött egyheg:l gyűlt í atömeg ! ■■ ... és kinÉyés • z nme élteti őt Lmirt 1,,OngVa lábé szerzete? hideg szotóláhí*' 25^ darcban Szent FereiL Kötélöv svp! ’a-''!:on átk ,• v i.ek élet. cs .,nem ^n.1 . ..inában, böjlésben redikálásb itatásban tettz egyház iiiin.l: ápnak vallja a pút is, a f ss ezek r a , i áh ki, h neu uszitik egymást. I t ;» kert -zén\ ■ bér, hanem az • viá. is hű hamm krisztusnak. Mi azonban nemes!-«' .szenvedő ‘Krisztust ismerjük, ki a régi. b nős emb ,elképezi, kit a bűnbánat al kell megújítani, hanem a megdicsőült k risztust is, ki az uj embert felkéri' , ki a újjászületés fi ében ragyog, | A megkersztelt ember nem csupán vétkes, s ki 'ásztul a megigazulásra, ő egyúttal | X | , együtt a mennyország örököse. l.isó .ihpotának megfelel . hamu és szőrz á’. bűn vallomás és az „Uram irgalmazz ' nekin:'!“ — a második állapotnak pedig megítél a fény és tömjén illat, a selyem és ara, ' a „Gloria in excelsis“ és az „Alleluja ' A szenved' Krisztusnak és a bűnbánati , jó embernek megfelel a franciskánus, a kességes, a győzedelmes Krisztusnak gigazult embernek a pápa. Nem ellenfeg Fel egymással nem sértegetikegymást, ha’ h egymáshoz simulva egymást támogják és megerősítik. Szent Ferenc alázattal tédelt a nagy Ince pápa elé, III. Ince pápa podig álmában hüledezni látta a lateráni templomot melyet az Assisi városából való szerzetes, alátámasztván vállát, i . .g az összeomlástól.“ A túlságos istenes sorok ezek, de mgy napi lapba némelykor a v közé ilyen is belekerül; mást : ug .jámbor legendáról, van pedig mentsen ki engem az, hogy rek, világi embernek egyik széplány véből írtam ki, illetőleg fordiura tönti sorokat. Én halász voltam, a c 'i ir'ászik nem katho; följebb csak volíi), mert még a római pápák elsőbségét isletagadja. Mikor te pár ,mdja, hogy Jézus juhait és báránykáit legelteti, a leget&a Jézusa azt mondja : i a halás'S volt mP, mikép beszélnárá •’ .legeltetéséről?“ - tudom a legendázó@!, honnét szedte műivát, de én most halítom először, hogy 1 '-rs határolt; én eddá mindig azt hathogy Szent József, Jézus nevelője is volt s Jézus is nevelő atyja miden dolgozott 30 éves koráig. Sőt az egyik jángéliumi szakaszban már azt is hallottam a tempómban felolvasni, (vagy a jámbor legendázó nem szokott evangéliumot hallgatni?) hogy a zsidók az ács fiának tartották. Hogy Jézus pásztor, de lelkek pásztora volt, azt tudom, hisz nem egyszer mondta, hogy ő a „jó pásztor", ki életét adja juhaiért, tehát igenis mondhatta, hogy legeltesd bárányaimat! Hogy Szent Péter és közvetlen utódai, vagyis már az első század római püspökei nemcsak Rómának püspökei voltak, hanem egyúttal az egész egyháznak pápái, kitűnik irataikból és szereplésükből, melyről ismét tudomást szerezhet bárki az egyháztörténetemből. A jámbor legenda írónt úgy látszik nem nagyon kíváncsiskodott a történelem lapjai között, s így bizony megesett, hogy a vallásos irányú műfaj csak úgy hemzseg a hazugságoktól. Én ugyan nem vagyok paptanár, de még csak történelmi tanár sem, mégis a történelem ily arculcsapását nem tudom eltűrni, még ha „jámbor, vallásos“ (?) legenda (?) keretében történik is. Mecseki G, hogy ők semmit sem tudtak feljegyezni kimutatni. —IA mostani háborúban gyalog, katonáinknak 150 töltényük van a táskájukban 71a táráéckeren, azonkívül az egész seregnek közös tölténykészlete van, valamint felhasználandók a sebesült és elesett kator töltényei is. A tüzérség még több muníciót fogyaszt. A német francia háború idején egy ágyú naponta leadott átlagosan: Wörthnél 40 lövést, St. Privátnál 53-t s Sedannál 37-t. Csak kivételesen fordult elő, hogy egy ágyúaponta 200 lövést tett. A japánoknál a lövések naponta 60 és 190 között váltakoztak, ae több is volt: Lianyangnál 240, Mukden 480 — Ma a csata napjára egy ágyúra 200 lövést számítunk. Úgy hírlik, hogy a németek midjárt 385 lövedéket visznek minden ágyak Az orosz—japán háború kitörésekor , európai Oroszországban csak 150.000 lövedék állott a tüzérek rendelkezésére, helyi felét az ázsiai harctérre küldték. Ha Orország akkor európai háborúba keverett volna, úgy egy nagy csatában csak kéira való lőszere lett volna. Oroszoszági végtelen szerencséje volt akkor, hogy Auria,Magyarorág és Németország senyes maradt IV .c. as.L. zt . Braziliában. A német.ik legnagyobb katonai kitüntetéséről, a vaskeresztről van szó, melyet a rani háborúig már csak egyedül egy lraapáca M Möller Anna, a ferencrendi missionáriu apácák Rio Grande do Sul tartományának főnöknője. 1836-ban született Hopptenben (Westfália) s mint apáca Süchteln és München — Gladbach vámosokban ápolta a betegeket. Az 1870-ikis német — francia háborúban a német katonaságot követte franciaországba s fáradságot nem ismerve csaknem a végkimerülésig ápolta a beteg és sebesült katonákat. ; a haza iránti nagy szolgálatatért a ScgP&Spyötib katonai érdemrenddel, a vaskereszttel tüntettek ki. Midőn a kulturka,nki Wején Bismark kiűzte a szerzeteseket Németországból, neki is el kellett hagynia hazáját, öt apáca társával Brazíliába hajó TOtW holttá már 22 intézett van: 10 nevelőint tőkórház, 2 árvaház, egy hajléktalanok menedékhelye és egy katonakorház. i .___ / XV 3 e‘ -k Pápa jelmondata. XV. r - iicde pa erre a kérdésre, logmi vszti datául, egy arcképére a zsolt, , kó vtza szavait irta: „In Te, Domiia, perav n confundar in aeten. ii,i R. d h'ziar! ■Ph Uram, soha se’n ogok -iye / PÉCSI ijjLAP Péntek. Január I. HÍREK. Lapunk kedvt olvasóinak és hirdetőinek boldog újévet kivan a Pécsi Urlap. — A Hadsegélyző Hivatal a tanítókhoz. Kirchner Hermann altábornagy a következő átiratot intézte Baranyavármegye kht. tanfelügyelőségéhez. Most, amikor küzdő katonáink részére a hazai iskolák ifjúsága körében eszközölt gyűjtés munkáját majdnem, hogy befejeztük, hazafias örömmel állapíthattuk meg, hogy annak eredménye minden várakozásunkat meghaladja, hiszen már eddig is 301JUU koronát juttatott a katonák karácsonyára. Büszke megnyugvással tölt el bennünket ez eredménynek tudata, nemcsak azért, mert ezáltal módunkban ál hőseinket, kik érettünk annyit áldoznak, örömet szerezni, hanem mert bizonyságot nyert az az érzésünk, hogy hazánk ifjúsága teljesen át van hatva azoktól a nagy eszméktől, melyek hősi önfeláldozással viszik a golyózáporba apáikat és testvéreiket. Mikor tehát a megajándékozott hősök nevében mély hálát mondok az adakozóknak, esősorban azokra kell gondolnunk, kik a gép mint hivatalnok. Berlinben a postahivatalban egy idő óta egy bélyegzőgép működik. Egy perc alatt 400 bélyeget ragaszt fel s azt le is bélyegzi. Ha a belevetett leveleket vagy más küldeményeket is mind lebélyegezte, akkor jelt ad, így aztán megesik, ha gyárak vagy nagyobb kereskedések több száz vagy ezer reklám levelet vagy levelező lapot adnak fel egyszerre, a gép néhány perc alatt bélyegzi le azokat. A gép ugyan drága, de legalább fizetést nem húz. Pillanatfelvétel a háború idején. A déli harctéren heves csata után viszszavonul a magyar sereg. Egy elmaradt katona rohan a harctéren át serege után. Egy sebesült, kinek lábát roncsolta szét egy srapnell, fölismeri földijét s kéri, vigye magával. 1 A jó szivű magyar baka vállára kapja a sebesültet s futva siet el vele az üldöző ellenség golyói elöl s nem veszi észre, hogy egy ágyúgolyó leszakítja földije fejét. Midőn egy óra múlva a magyar táborba ér, egy pokrócra veti a terhet s nagy diadallal mondja: — Megmentettem egy emberéletet, hoztam egy sebesültet. — Hisz' ez halott, hiányzik a feje! — A feje? Nekem azt hazudta a gazember, hogy a lábát lőtték el.