Pécsi Ujlap, 1915. július (9. évfolyam, 148-174. szám)

1915-07-01 / 148. szám

IX. évfolyam — 148. cut. Csütörtök 1915. Julius 8. „Az UJ LAP“ melléklete. ~J~.....(■ i1 ' .................................................................................................. ft pesti „UJlfiP“ és „PÉCS» UJLAP** együttesett Nfgyedévre helyben . K 3'- I Nejryeflévre vidékre . K 1•80 Egy h­ére . . K 1-- | Egy hóra . . K 1-60 A .PÉCSI ÚJLAP* külön vidékre küldve 1 hóra K 1 — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: LINDER ERNŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 222. Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám. : Telefon 222 szám. A felelős szerkesztő telefonszáma ..650. A piaci drágaság és a városi­­ közönség. Irta: Ruzsinszky Béla városi törv. hat. biz. tag. Pécs, junius 30. A már második hét óta érvényben levő rendőrhatósági árszabályról annyit már ma is megállapíthatunk, hogy eddig is nagyban le­­hűtötte a parasztság túlságos és tűrhetetlen­­mértékben fokozott uzsora étvágyát és kezdi a piacon­ a városi közönség és a kepzsi el­árusító falusi nép között már már a piaci for­radalomig fajuló viszony rendeződni. Ebben az érdem nagy részét tagad­hatatlanul a pécsi rendőrséget illeti, akinek intézkedésében fel lehet ismerni a jószándé­kot, mellyel a város közönsége megélhetésé­nek enyhítésére törekszik. Ezt kétségbe sen­ki nem vonhatja. Ámde ez nem zárhatja ki azt, hogy a hétről-hétre megállapított ársza­bály ellen ezúton esetről, esetre a közönség meg ne tegye a maga észrevételeit. Az eddigi helyzetet mérlegelve általában azt mond­hatjuk, hogy a piaci árszabály megállapítá­sánál hiányzik a gyakorlati érzékkel bíró és az idei termés­viszonyokkal ismerős egyé­nek közreműködése, mert csak így magya­rázható meg az, hogy egyes élelmicikkek ára még most is indokolatlanul magas. Nem akarom a kérdést túlzásba vinni, de sehogysem tudom megérteni, miért szab a hatóság háromszoros árt olyan egyes zöldség és vetemény felére, amelyből­ az Isten az idén nagyon is bő termést adott. Miért fizetünk még most is 20 fillért kilójáért az új krumplinak, amikor ebből bőven termett és más években ilyenkor 8 fil­lérnél többet nem is kértek. Miért 14 fillér kilója az öreg krumpli­nak, amikor még Budapesten is 8 fillérért árulják? Hogy lehet a cseresznyéért 36—50 fil­lér árt szabni, amikor mostohább termésű év­ben is ilyenkor 20—24 fillérért a legszebb cseresznyét kaptuk. A hüvelyes bab kilójának hatósági ára 60 fillérben van megállapítva, de már 40—50 fillérért szombaton kapható volt, pedig ebben az árban is megkapták az elárusítók a 2—3- szorosát. Egy fej káposzta 40 fillér, kelkáposzta 14 fillér, micsoda hallatlan árak! tavaly 2, illetve 5 fillér volt egy fej kelkáposzta. Ká­poszta fejenkint 8, illetve 12 fillér. Salátát és tojást azóta fizetjük drágábban, amióta a hatósági árszabály lépett életbe. Nem szóltam még a tyúk féléről, mely­ben a fogalmak teljesen össze vannak gaba­­lyodva. Vevő a tyúkot is csirkének nézi, az árusítónak meg a csirke is tyúk. Ennek fogal­mát súlyban kellene megállapítani és akkor kisebb lesz a kellemetlenség. Mindezek a kifogások azt igazolják, hogy a szegényebb sorsú városi közönség ér­dekében még nagyobb fokú és intenzívebb rendszabályok életbeléptetése kívánatos és szükséges. Ez alatt vagy az egyes élelmicikkek pi­aci árának nagyobb mértékben­ való leszállí­tását értem, vagy azt, hogy a városi hatóság foglalkozzék m­inél e­lőbb a napi élet­mi­ic­i­kk­e­k b­e­s­z­e­r­z­é­s­é­n­e­k gondo­latával, úgy mint Budapesten is megtették. Ez legyen a város vezetőségének egyik legfőbb gondja, hogy végre véget vessünk annak a vérig lealázó helyzetnek, hogy a fa­lusi elárusító az „éhen döglés“ kifejezésével traktálhassa a piaci vevő­közönséget és hogy a városi nép kiut­cázásának árán sta­­fírozhassák ki családjukat selyem ruhával és arany nyaklánccal. Iskoláink évzárása. Beküldött értesítők. Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézet. Ha a háború még el nem tolja az építkezést, utolsó tanévét töltötte volna Taní­tóképzőnk a Lyceum méltóságteljes falai kö­zött. Az intézet kegyura Zichy Gyula gróf püspök elhatározta, hogy a Tanítóképző­nek uj hajlékot épít s azt internátussal kap­csolja egybe. Meg is bízta Pilch Andor műépítészt a tervek készítésével, melyek immár annyira előhaladtak, hogy a háború befejezte után Pécsett a legelsőbben elkezd­­­hető építkezés, az új tanítóképző félmillióval előirányzott palotája lesz. Az intézet tanári kar­a lefolyt tanévben Dr. Gyömörey Zsigmond igazgató vezetése mellett 11 tan­­er­őből állott. Dr. Jakab Béla a tanítónőkép­­ző igazgatója lett. Helyébe Szabó István tanár a Pius Főgimnázium tanári karába lé­pett át Helyébe a tanítóképzőbe Bajnok József iantt, aki eddig a pécsi felsőkereske­delmi isk­­lában tanított. Dr. Kápolnai Zsigmond az egész tanéven át mint tábori plébános a s­­arctéren tartózkodott. Az iskola egyébként is m­egszenvedte a háború visszaha­tásait. A Lyceon legnagyobb részében kato­naság volt elszó­­lásolva. Az előadásokat, szűkös helyiségekben, csak váltakozva lehe­tett megtartani. A növendékek osztályon­­ként így csoportosultak. Az első osztályban 41-en, a II-ikban 31-e­n, a III-ikben 18-an, a IV-ikben 27-en voltak, összesen 118-an. A szülők társadalmi állását illetőleg föltűnően sokan vannak a tanulók — 27-en —, ami a ta­nítói állás díszére s magyar tanítóságunk szép lelki egyensúlyára vall. A kitűnő vezetésű intézet sokban járult hozzá ahhoz, hogy nö­vendékeinek anyagi terhein enyhítsen. Fe­gyelmének és valláserkölcsi nevelésének ko­molysága, tanári karának magas, tudomá­­nyos képzettsége pedig szakiskoláink között elsőrangú helyet biztosít számára, amit a minisztériumnak referensei ismételten ki- t emeltek. Pincértanonc szakiskola. Magda Pál kiváló vezetéséről győz meg bennünket pincértanonc szakiskolánknak ér­tesítője az 1914—15. évről, mely az iskola VIII. évfolyama. A szép áttekintetű Értesítőt rövid él­­veztes cikkek gazdagítják a következő the­­mák­kal: 1. Mi az oka a mai háború­nak. Irta: Mátyus J. 2. A p­a­l­a­c­k b­o­r­o­k tisztítása. 3. Szivárgó hordó tö­mítése. A tanulók száma az előző évek­hez képest alacsony volt s 35 és 51 között in­gadozott. A háború miatt hajléktalanná lett iskola a várostól december óta a királyi tábla egyik üzlethelyiségében húzta meg magát. A tanulók erkölcsi és egészségügyi érdekeinek védelmére az igazgató a következő erélyes, nyílt és tapintatos sorokban emelt szót: A tanulóifjúság­­erkölcsi viseletét tehe­tőségig ellenőriztük, tudtunkkal nem is adta elő magát semmi olyan körülmény, ami erősebb rendszabályok alkalmazását vonta volna maga után. Tanulóink elég illedelme­sek, szófogadók, meglátszik rajtuk az isko­la nevelő hatása. Azonban itt erősen kell hangsúlyoznom, hogy van sok főnök, aki tanonca erejét nagyon is kimeríti, amennyi­ben tudomásom van több helyet illetőleg, ahol késő éjjeli szolgálatra is alkalmaznak tanoncokat, semmiben sem veszik azoknak még nagyon is gyenge és fejlődő szerveze­tét , miáltal testi elsatnyulását előidéz­hetik. Tudtommal az iskola felügyelőbi­zottsága már korábban azt a határozatot hozta, hogy tanonc éjjeli szolgálatra be nem állítható, legfölebb este 8 óráig. Folyó évben nem akartam a hatósági intézkedést ezen visszás állapotok megszüntetésére igénybe venni, mert több mint bizonyos, hogy a munkáskezek hiánya okzta ez ab­normális állapotot, de még alig merném­­ feltételezni ven­dlégiőseinkről, hogy fiata­labb alkalmazottjaik testi egészségét kellő­leg nem gondoznák. A magunk részéről üdvözöljük az igaz­gatót az őszinte szóért. Reméljük, hogy úgy ő, mint a felettes hatóságok megtalálják a mó­dot a gyermeknevelés és sociális belátási ezen alapkövetelményeinek érvényesítésére. Községi polgári leányiskola. A női lélek finoman rajzoló vonásaival búcsúztatja Fuchsné Fatima Sarol­­t a Polgári Lányiskolánk volt érdemes tanár­nőjét özv. Frankóét Púpos Erzsé­betet. Olyan a jellemzése, amilyen az elhunyt volt kiváló tanerő, gyöngéd, szerető, boldog anya. Az intézet igazgatója Újvári Ka­rn­­­ll­a, aki viszont Dr. P­e­r­­­s Armand a kiváló művettségü zsidó főrabit az intézet hitoktatóját búcsúztatja meleg elismerő sza­vakkal s a keresztény lélek emelkedettségé­vel tér vissza özv. Frank Tamásné emlé­kezetére is. Növendékeik közül S­z­i­t­á­r Ol­gát, Fr­e­i­s­z­i­g Erzsébetet és G­u­b­r­i­c­k­y Olgát ragadta magával a korai halál. Az in­tézet igen népes volt. A növendékek így osz­lottak meg az egyes osztályokban : Az év végén 391 növendék vizsgázott. A tananyagot dacára annak, hogy az intézet idegenben volt s mint vendég a nőzárda mo­dern helyiségeiben kapott szállást, dacára a tetemes óraösszevonásoknak, földolgozta a tanári kar. A növendékek e mellett hatalma­san kivették részüket a háborús jótékony­ságból. Csak az iskola kebelén belül 1151 drb. hósapkát, térdvédőt, érmelegítőt készí­tettek a rendelkezésükre bocsátott pamutból. Frank Tamásné helyét Ádám Paula tanító­nővel töltötte be az iskolaszék. Vele együtt ismét 14-re egészült ki a tanári kar. I A.) 65, III A.) 42, I B.) 65, III B.) 43, II A.) 53, IV A.)45, II B.) 54, IV B.) 45.

Next