Pécsi Ujlap, 1916. április (10. évfolyam, 75-99. szám)

1916-04-01 / 75. szám

X. évfolyam - 76» Szombat, HHS, Április U „fiAjj^APu ^lléklete. POLiTHWI mmLAP. LIKDM msi4k n—fritxtt HtnwÉi BfaEwfigyáftMiwég Pmc, A feM*t* sraatKMM aaásm IfiiiMHMHnaMMHBMHaMMtSiSHBHiidHfiiiHidfiHIHWttdUni iiiMiiiafiaMiiii >I A divat túlkapásai ellen ötven arisztokrata hölgy írta már eddig is alá, azt a nyilatkozatot, hogy a háború tar­tama alatt selymet, csipkét, bársonyt nem té­tetnek új ruháikra, hogy magyar és osztrák szakerőkkel együttesen irányt akarnak szab­ni a tavaszi divatnak. Ez a divat legyen íz­léses, egyszerű és olcsó, mert a pénznek most ezer más helye van úgy a magánháztartás­ban, mint nemzetgazdaságban. Az arisztokrata hölgyek célja az, hogy föl­­szabadítsák a divat háborús hóbortjaiból az emberiség hosszúhajú, de rövid eszű­ felét. Selymet, bársonyt, csipkét ugyanis csak a semleges külföldről vagy éppen az ellenséges államokból lehet ma behozni. A fizetési eszköz drága arany, a mi pénzértékünk szerint nagy ráfizetéssel. Vajjon lesz-e a mozgalomnak eredménye? Pallavicini őrgrófné neve súlyos név. A felsőbb osztályoknál bizonyosan lesz, ámbár azoknál valóban inkább hazafias cse­lekedet lesz, mint a szükség indokolta taka­rékoskodás, ha megvonják maguktól azo­kat a drága cifraságokat, amiket békeidőben is rendesen túlfizet az asszonynép. De után­­unk indul polgári középosztályunk s népünk­nek az a fele, amely ma, sokszor a férfi ellen­őrző szeme nélkül, vezeti a gazdaságot s olyan pénzeket lát kezénél mint azelőtt soha­sem. Vagy tovább is hódol olyan bolond di­vatnak, amely akkor szabott be szoknyát és csizmacipőt, mikor a szövetből s bőrből szü­­kiben voltunk s ennek a cimén a bőrgyárosok háromszorosan uzsorizottak a sok libaeszű és pávás hiú leány meg asszony zsebekbe? Nagy kérdés ez, de mi reméljük, hogy a komolyabb rétegeknél lesz eredmény. Végre is a magyar társadalom zöme nem áll busás jövedelmű hadseregszállítókból és félvilági kokottból, hogy könnyen dobálhassa pénzét s polgári közönségünkben is erőre fog kapni a hazafias érzés. Ha már nem lehetünk meg divat nélkül, le­gyen az idei divat az egyszerűségnek s a szolid ízlésnek divatja. Mi férfiak éppen oly tisztelettel fogjuk nézni ennek az egyszerű­sített divatnak külsőképen is viselt jelvényét, amilyen megrovással mértük végig a csizma­cipők és a hatméteres aljaknak a mai hábo­rús drágaságban semmiképen nem illő hó­bortját. (*) Mint tudjuk az Apolló mozi magába ol­vasztotta az Uránia, illetve Winkler biosz­­kópot, megvette a tengődő Széchenyi mozit és a várossal kötött megegyezés alapján Pécsett mozi monopóliumot létesített. A várossal történt megállapodás alapján a vá­rosi pénztárt bizonyos részesedés illeti meg az egy jogi személy tulajdonában lévő Apolló és Népmozi után. Ez a részesedés, a városnak ez után való jövedelemszaporulata bizonyos mértékben hangfogó ránk nézve, mert semmiféle monopolizálásnak nem va­gyunk hívei. Eltekintve ettől az Apolló mozi vezetése körül bennünket legfőképpen az érdekel, hogy a műsorra kerülő mozi­darabok ne le­gyenek olyanok, amelyek a legkisebb mér­tékben is sérthetnék a jó ízlést vagy köz­erkölcsi szempontból árthatnának és ami legfontosabb rossz irányban befolyásolhat­nák a moziba járó gyermekvilágot. A köz­érdek szempontjából ebben a kérdésben kerülhetünk összeütközésbe az Apollóval. Eddig a mozi műsorának szerencsés meg­választásával elkerülték a jóizlésbe való beleütközést. Most, hogy az üzleti mérleg szép eredményt tüntet fel, még inkább lehet ösztönző a mozira, hogy valójában nevelő, ismeretterjesztő kulturmissziót teljesítsen. Az Apolló projektograf részvénytársaság múlt esztendei életébe, vagyoni emelkedé­sébe engednek bepillantást az alábbi ada­tok: Az 1915-ik évről szóló üzleti mérleg 30.807 korona 32 fillér vagyonszaporulatot mutat fel.­­ Pécs város pénztárához ré­szesedés címén befolyt E szerint az Apolló mozi 4252 koronát fordított háborús jótékony célra. Minden­esetre érdekes az Apolló elért üzleti­ ered­ménye azért is, mert például Arad, Szeged, Nagyvárad, Kassa és Temesvár városokhoz viszonyítva a helyárak lényegesen olcsób­bak mint az említett városokban. Egyébként a háborúval kapcsolatosan a filmgyártás lényegesen megnehezedett, mert a szükséges anyagok nagy részét a hadi­célokra veszik igénybe. Ezért van az, hogy az utóbbi időkben könnyen és sokszor el­szakad a film. Az Apolló mozi részvénytársaság ma délután tartotta meg évi közgyűlését Z­s­o­l­­n­a­y Miklós elnöklésével. A közgyűlés tu­domásul vette az évi jelentéseket és száma­dásokat, azokat jóváhagyta. A mai közgyű­lésen nyert betöltést egy megüresedett igazgató tagsági állás is. Uj igazgatósági tagnak P­­­a­c­s­e­k Emil dr. főispáni titkárt választották meg. 1915. évben 11377.91 K Adókban 7830.14 „ Engedélydijakra és sze­gényalapra 6432.50 „ Az Apolló háborús célokra az alábbi ösz­­egeket fordította: A vak katonáknak 1000.— „ Hadsegélyző hivatalnak 943.32 „ Katonák karácsonyára 200.— „ Újévi megváltás városnál 50.— „ Kolera kórházra 100.— „ Vörös Kereszt Egyletnek 86.70 „ A hadbavonultak hozzátar­tozóinak 1872.28 „ Az Apolló háborús nyeresége A háborús idők alatt, ugyancsak fellendült a mozi élet. Katonák őrmestertől lefelé és felfelé, polgárok kicsik és nagyok napról­­a napra megtömték a mozit. A katonák azért, mert a frontélet előtt vagy után szórakozni vágynak, a civilek meg azért, mert a mozi sötétjében, amikor például Duci bácsi háza­sodik, eltűnnek a sötét gondok, felharsan az egészséges nevetés, mintha háború, gyász és szenvedés nem is lenne a világon. A mozilátogatás éppen a háborús idők alatt volt a legerősebb és a katonalátogatók száma volt a legnagyobb, így azután ért­hető, hogy az Apolló mozi jelentékeny há­borús nyereséget mutat fel és a részvénye­sek is jól jártak, mert a mozi 18 korona osz­talékot fizet. Leugrott a robogó vonatról Szerencsétlenség a pécsi külvárosi állomáson Ma éjjel a pécs-budai­ külvárosi vasút­állomáson szerencsétlenség történt. A vi­gyázatlanságnak esett áldozatul egy hadba­­vonult baranyai katona felesége, akinek lá­bát morzsolták össze a vonat kerekei. Szi­eb­ert Józsefné született Schnei­der Katalin 35 éves palotabozsoki asszonyt érte a súlyos baleset. Sziebertné Bródban járt katona férjét meglátogatni. Most haza akart utazni Palotabozsokra. Tegnap este jóval 10 óra után érkezett be a pécs-budai külvárosi állomásra az Eszék felől jövő vo­nat, amelyen Sziebertné is utazott. A vonat a budai külvárosi, vagy ahogy nálunk álta­lánosan hívják a „kis állomáson“ mindössze csak egy percig áll, a fel és leszállásokra és nyomban tovább indul. Tegnap éjjel is így volt, de Sziebertné abban a hitben, hogy a kis állomással elhagyta Pécs városát, kiállt a már mozgásban lévő vonat lépcsőjére és leugrott. Az ugrás szerencsétlenül végződött. Az asszony jobb lába a vonat alá­­ került, amelynek kerekei keresztülmentek rajta és a szó szoros értelemben összezúzták. A balesetről azonnal értesítették a rendőr­séget, amelynek részéről az ügyeletes rendőrtisztviselő és Tolnai Vilmos dr. tb. tiszti főorvos jelentek meg a helyszínen és első segélyt nyújtottak a szerencsétlenül járt asszonynak. Sziebertnét beszállították a városi közkórházba, ahol megállapították, hogy jobb lábát le kell vágni. Kihallgatása során elmondotta Sziebertné, hogy azt hitte a vonat már a pécsi főpályaudvart is el­hagyta. Miután pedig Pécsett akart leszállni, mert dolga volt itt, nem akarta, hogy tovább vigyék, azért inkább leugrott a robogó vo­natról. • A szerencsétlenül járt asszony súlyosan bűnhődött vigyázatlanságáért. A türelmet­len utazó közönség tanulhat ebből a szo­morú esetből és tanulhatnak azok is, akik a mozgásban lévő villamosról gyakorolják a műugrást. A gyógyszerárak szabályozása A kötszerek árát, valamint az üvegek, ska­tulyák árát is megszabta a rendelet. A mull­pályák a legkisebb 5 méter hosszú, 6 cm. szé­les 1 tok 44 fillér, a legnagyobb 10 méter hosszú 12 cm. széles 1 tok 1 kor. 45 fillér. A keményített pólyák ára 56 fillér és 1 kor. 95 fillér közt váltakozik nagyság szerint. A tiszta gyapot 10 gr. tartalmú csomag 32 fill., az 500 grammos 7 kor. 90 fill. A közönséges hengeres zöld üvegek közül a legkisebb 15 fillér, az 1000 grammos 70 fillér. A hatszög­letű üveg 16—86 és a közönséges fehér üveg 16—80 fillér, a hatszögletű fehér üveg 18—64 fillér közt váltakozik nagyság szerint. A por­­cellántégelyek fémfedővel a legkisebb 20 fil­lér és a legnagyobb­­ kor, 80 fillér. A papír­­dobozkáknak 14—52 fillér között mozog az ára. Minthogy a gyógyszereknek gyakori ár­változása a jelenlegi rendkívü­li viszonyok­nak következménye, a most kiadott árszab­vány függelékben megállapított árak is csak

Next