Pécsi Ujlap, 1916. szeptember (10. évfolyam, 200-224. szám)

1916-09-01 / 200. szám

A pesti „UJLAP“ és „PÉCSI UJLAP“ együttesen 1 Negyedévre helyben . K. 3-— 1 Negyedévre vidékre . K. 4'Sz) Egy hóra „ K. 1•— ;| Egy hóra „ . K 1-80 1 A „PÉCSI UJLAP“ külön vidékre küldve 1 hóra K. 1-—­­ I r / / »­ X. évfolyam, — 200. sz. Péntek, 1916. Szeptember 1. Az „UJLAP“ melléklete ——• 1 ■■ ■ ■ .. ‘-1 - ••••-----------------------------------—.— - -------— ' v''iTnrTTrr?rTTiaTiiggMM^^rBigMT-^=r-=m?T~rfii¥fft5.iiig'BiTiTa'iTÉ'giavMT..-----------.Tr.s..rg POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: UNDER ERNŐ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lyceum­ utca 4. szám. , Telefon 222. szám. A felelős szerkesztő telefon­száma 650. Rovás Nincs jogunk s kedvünk ahoz, hogy a kis diákok örömét (nagy diákok ma nincsenek) a miniszter úr rendelkezésének legártatla­nabb bírálatával is megrontsuk, hiszen a miniszteri rendelet humánus megokolása igen szépen elkerüli azt a gyanút, mintha az iskolakerülés újabban a tanügyi felső ható­ságnak is tetszenék. A nehéz élelmezési vi­szonyok késztették csupán ezen emberséges intézkedésre, tehát nem annyira a tanulók, mint a szülők érdeke lebegett a miniszter úr szeme előtt, így is készséggel hajlunk meg a legfelsőbb tanügyi hatóság rendelke­zése előtt, egyet azonban legyen szabad ki­fogásolnunk a miniszteri rendeletben: az in­gadozást, a rendelet tetszés szerinti alkal­mazását, a sokféle hogy így, hogy úgy „megengedem“-et, ami már a szülőknek is, tanulóknak is kárára megy, vagy legalább is nagyon kellemetlen. A rendelet célja csak az lehetett, hogy a szülőknek minél keve­sebb anyagi gondot és fáradságot okozzon s minél több költségtől kímélje meg őket. És mi az eredmény? Az, hogy napról-napra jönnek a panaszok, hogy az egyik intézet rendesen, a másik két héttel később, a har­madik valamivel előbb vagy még néhány nappal később kezdi meg a tanítást. Hogy pedig ez az önkényűség mit jelent egy vi­déki szülőnek (a helybelinek se nagyon kel­lemes), akinek egyik fia ebbe, a másik amabba az intézetbe jár s az egyiket ma, a másikat egy vagy két hét múlva, a leányát megint máskor kell behozni, beíratni, elhe­lyezni és fölszerelni, azt csak az tudja el­képzelni, aki maga is erre a keserves sorsra jutott. Elismerjük, hogy minden intézetnek szuverén joga a maga tantervét és munka­idejét az általános tanterv és utasítások ke­retein belül megállapítani, de egy kis barát­ságos érintkezés, tapintatosság és harmónia az intézetek vezetői között mennyi kelle­metlenségtől óvná meg a szülőket. De ha már ez hiányzik, kénytelenek vagyunk a miniszteri rendelet határozatlanságát hibáz­tatni és a miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani ezt a kis párbeszédet, mely egy kis diák és az apja közt folyt le. Kis diák: Apám, csak szeptember 15-én kezdődik az iskola. Apa: Honnan tudod? Kis diák: Itt az újság, a miniszter „el­rendelte“! Az apa elolvassa a rendeletet, fejét csó­válja, mintha nem értené egészen s igy szól magában: — Fiam, mért nem bízta a miniszter terád ennek a rendeletnek megfogalmazását! Mi is igy véljük. (p.) ---------- ! ! : A pécsi elemi iskolák új tanéve Tudnivalók a beiratásokról A pécsi állami iskolai gondnokság elnöke Majorossy Imre most adta ki a hirdet­ményt a pécsi állami elemi iskolákban való behatásokról. Ezeket a tudnivalókat az aláb­biakban ismertetjük: Az elemi népiskoláknál a tanköteles növen­dékek behratása szeptember 1., 2., 3. és 4. napjain mindenkor délelőtt 8 órától 12 óráig történik. Ugyanezen napokon délutáni 3—5 óráig tartják a javító- és magánvizsgálato­kat. A javítóvizsgálatért díj nem fizetendő. Az ünnepélyes istentisztelet (Veni sancte) szeptember 5-én reggel 8 órakor lesz, a taní­tások pedig szeptember 6-án kezdődnek. Az összes népiskolák első osztályába rend­szerint csak azon fiú- vagy leánygyermekek vétetnek fel, kik behatáskor életük 6-ik évét már betöltötték vagy legfeljebb a tanév 3 első hónapján belül töltik be. Az ismétlő­ iskolakötelesek (13—15 éves) vagyis azon növendékek, kik sem az iparos­­tanonciskolába, sem pedig a középiskolába, vagy polgári iskolába nem járnak, behatá­sát egy utóbb kiadandó hirdetményben te­szik közé. Azok a tankötelesek, kik a törvény által előszabott ebbeli kötelezettségüknek nem a városi, hanem más tanintézetben tesznek eleget, azt a hatóság felhívására igazolni tar­toznak. Minden tanuló rendszerint csak azon ke­rületbeli iskolánál iratkozhatik be, melyben lakása van, s ettől való eltérésnek rendkívüli körülmény esetén csakis az illető szülő indo­kolt kérelmére a gondnokság elnöke adhat engedélyt. Az iskolakerületek a következőképen ál­lapíttatnak meg: A belvárosi elemi fiú- és leányiskola ke­rületébe tartoznak: Anna-, Apáca-, Arany János-, Báró Bánffy Dezső-, Boltivköz-, Ber­csényi-, Citrom-, Czindery-, Dischka Győ­ző-, Deák-, Eötvös-, Fürdő-, Ferenciek-, Gábor-, Gizella-, Gyár-, Hal-tér, Hunyadi-, Imre-, Incédy Dénes-, Irgalmas-, Indóház-, János-, József-, Jókai-tér, Kaposvári-, Káp­talan-, Kardos Kálmán-, Kazinczy-, Király-, Kisfaludy-, Lyceum-, Máriás-, Ma­jláth-tér, Majláth-, Megye-, Mór-, Munkácsy Mihály-, Mátyás Flórián-, Perczel-, Péter-, Papnövel­de-utca (papnövelde-épület sarkától a Kis- Flórián-utca kezdetéig). Papnövelde-köz és Plébánia-köz, Rákócziért, Ráth-­utca, Ráth­­ipartelep, Siklósi-utca, Scitovszky-tér, Sza­badság- és Timár-utca. Az Ágoston-téri elemi iskola kerületébe tartoznak: Ágoston-tér, Ágoston-, Ágota-, Felső Puturla-, Bástya-, Barátúr-környék, Antal-, Bajnok-, Alsó- és Felső-Haviboldog­­asszony-, Alsó- és Felső-Malom-, Alsó- és Bányatelepi-uti, Batthyány, Dohány-, Fe­­jérváry-, Ferenc-, Gáspár-környék. Gáspár-, Hatház- Hegyalja-, Haviboldogasszony­­dol­. István-, Klapka-, Kossuth Lajos-, Kál­vária-, Kígyó-, Kis- és Nagy-Flórián-, Nap-, Kispiricsizma-, Kis-Boldogasszony-,­ Kö­nyök-, Légszeszgyár-, Mandula-, Márton-, Mihály-, Mindenszentek-, Nefelejts-, Papnö­velde-, (a Kis-Flórián-utcától keletre), Reál­iskola-, Rigóder-, Szabolcsi-út, Sörház-, Szőlő-, Szőlő-köz, Tetty­e-, Tettye-tér-, Ó- temető-, Újvilág-, Vásár-tér, Virág-, Zerge-, Zidina-környék, Zöldfa-, Zsinkó István- ut­cák és terek. A felsővámház-utcai iskola kerületébe tar­toznak: Alsó- és Felső-Balokány-, Csokonai-, Erzsébet-, Farkas István-, Feső-Vámház-, Grüindler-, Halász-, Harangöntő-, Katalin-, Kis-, Lánc-, Major-, Orsolya-, Pucher-, Sán­dor-, Temető-, Vámház-, Zsolnay-utca és a keletre eső kültelkek, Újhegyh dü­lő, Pécsvá­­radi-út, Mohácsi-országút és Üszögh. A szigeti-külvárosi elemi iskola kerületébe tartoznak: Alajos-, Atilla-, Árpád-, Bálics-, Báthory-, György-, Garay-, Hadapród-, Kisgyüd-, Kaszárnya-, Kinizsi-, Kis-Király-, Kis-Kereszt-, Kis-Makár-, Kis-Rókus-, Kli-­­mó-, Makár-, Miklós-, Mezőszél-, Megyeri­­ut-, Nyár-, Nyil-, ősz-, Őz-, Pacsirta-, Petre­zselyem-, Petőfi Sándor-, Radnics-, Rókus­­alja, Rókus-, Szigeti-országút, Sánc-, Ta­vasz-, Tábornok-, Vitéz-, Vilmos-, Xavér­­utca és a nyugatra eső kütelkek. A bányatelepen és a vidéken lakó szülők gyermekei, ha nem is tartoznak az I. cs. és kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási társu­lat kötelékébe, az ezzel létrejött megegyezés folytán mégis a társulat népiskolájába vétet­nek föl, miért is azok a kitűzendő időben tar­toznak oda beiratkozni. Rácváros vidékén lakó szülők gyermekei­ket akár a rácvárosi községi iskolába, akár pedig a szigeti külvárosi iskolába irathatják be, azonban ott tartoznak iskolába járni, ahol beiratkoztak. Felhívja a szülőket, illetőleg a gyámokat, hogy gyermekeiket, esetleg gyámoltjaikat lehetőleg maguk vezessék behatásra, vagy legalább olyan felnőtt egyénnel küldjék, aki a lakást és egyéb fontos adatokat bemon­dani képes. A születési idő keresztlevéllel,, vagy születési tanúsítvánnyal igazolandó. A behratási díjak a következők: A népisko­lákban az 1908. évi XLVI. t.-c. 1. §-ának ér­telmében a tanítás ingyenes, csak 50 fillér beiratási dij fizetendő, mely kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítá­sára fordittatik. A szülőket, gyámokat figyelmeztetik, hogy az 1887. évi 22. t.-c. 3. §-a szerint a minden­napi s ismétlőiskolába járó gyermekeik, gyá­­moltjaik beiratása alkalmával a pécsiek az illető kerületi orvos, a vidékiek pedig kör­orvosuk bizonyítványával beigazolni kötele­sek, hogy azok eredményesen védhimlővel beoltva, illetőleg ismét beoltva lettek, avagy beoltási kötelezettség alól fel vannak mentve. Tekintettel arra, hogy a katonaság ez idő­­szerint még az állami iskolák épületeit rész­ben használatban tartja, a tankötelesek be­hatását a következő helyeken eszközük: a belvárosi iskolakörzethez tartozó fiú- és leánygyermekek a belvárosi állami fiúiskola épületében (Szepessy­ utca 1.)., az ágoston­­téri fiú- és leányiskola növendékei az ágos­ton­ téri iskolaépületben, a szigeti-külvárosi

Next