Pécsi Ujlap, 1917. március (11. évfolyam, 48-74. szám)
1917-03-02 / 49. szám
XK évfolyam, — 49. &x, Péntek, 1917. Március 2. Az „UJLAP‘s melléklete UJLAP "" ne—in■—,■1111 ixwwwnwrwwr^b^wiwwi,.—ni,iMiigww|i^j|| % pmm jimjkP“ to „pfccsi vjlai^‘ «ait*«»«» K. 3-1 fi ||i Negyed*rr. vMWkre . H. Ml K. 1-28 Hl E*r bér* , . IL Ml OUT HWa riMtr Midre ben K. Ml POLITIKAI NAPILAP F*ter 65 szerkfíiió: UMOM IRWO Szerkesztőség és ViadokrVatal: Dunántúl Nyomda Részvénytársaság Pécs, Lycesm-utca 4. szám. Telefon 222. $iAm: A felelős szerkesztő telefonszáma KI ■■HMnHítaáiniMHtaHHHMMaMl &0¥ás Pécsett a közelmúlt napokban két olyan mozgalom indult meg és tett erőteljes lépéseket a kitűzött cél elérése felé, mely az önsegély elvét a közalkalmazottak anyagi boldogujjasának előmozdítására van hivatva érvényesíteni. Az egyik a fogyasztás szervezésével, másik a tisztviselőnek termelésben való részvételével kívánta a jelzett célt szolgálni. Egyik a tisztviselők fogyasztási szövetkezete, a másik a tisztviselői konyhákért ideájának valóra válása. Az a rendkívüli érdeklődés, mellyel a közalkalmazottak a fogyasztási szövetkezet, de kiváltképen a konyhákért ügyét felkarolták, a siker teljes biztosítékának ígérkezik. A városháza nagyterme ritkán látott falai között olyan hatalmas közönséget, aminőt a konyhákért ügye a február hó 27-iki értekezletre összehozott. Ez a nagy érdeklődés a mozgalom életre valósága mellett a legfényesebb tanúságtétel, egyben a siker főbiztosítéka. Jelentékeny tényezői a sikernek a város áldozatkészsége, Makay tanácsnok útján hozzáértő, lelkes támogatása, a vármegyei gazdasági Egyesület nagy segítségei, a Közélelmezési Hivatal jelentékeny, erkölcsi és anyagi támogatása. Bizton reméllik, hogy a közalkalmazottak ezekre a támogatásokra buzgó munkájukkal érdemesekké lesznek s ezzel nemcsak önmaguknak használnak, hanem fontos közérdeket is előmozdítanak. E. J. gadó Imre Szikla- és Tettye-utca sarok, József Király-utcai, Hirschler Mór II- Kisgadó Mátyás Barátúr-környék, Igalmas-utcai és Bokor Ármin Ferenciek- Weisz Dávid Felső Puturla-utca, Wof utcai kereskedők árusítanak. Jenő Kossuth Lajos-utca, Schweitzer Az élelmiszer nyilvántartó iroda a Színház. Károly Ágoston-utca és Klobucsár Jój téren levő városi bérházban holnaptól kezdve zsef Király-utca. naponta délelőtt 9—12 és délután 3—6 óráig Árpakását és köleskását Klobucsár a közönség rendelkezésére áll. A vásárlási jegyrendszer kiterjesztése péntektől tehet habot, árpakását és heleskását vásárolni Március 1-én lépett életbe az utalványrendszernek burgonyára, hüvelyesekre, zsírra és kávéra való kiterjesztése. Ennek a nagy munkának a keresztülvitele egyelőre sok nehézségbe ütközik. A város készleteit most osztják szét a kereskedők között. Bab, árpakása és köleskása már péntektől kezdve kapható lesz. A közönség azonban ne iparkodjék versenyezve beszerezni a szükségleteit, hanem lehetőleg türelemmel várjon és ne idézzen elő torlódást. Babot a következő kereskedők árusítanak: Lelkes János Jókai-tér, Varga János Sorház-utca, Geltch és Graef Királyutca, Winkler József Kaposvári-utca, Bokor Ármin Ferenciek-utca, Strasser József Szigeti-országút, Mészáros Sándor Makár-utca, Diamant Dezső Siklósiutca, Schwarcz Jenőné Siklósi utca, Herger Sándor Irányi Dániel-tér, K isA közélelmezés kérdésének helyes megoldásától függ úgy mondják — a központi hatalmak sorsa. Sok gondolkozásnak, fejtörésnek tárgya is mostanában ez a kérdés. Egy-egy győzelem hatásával érne föl most minden idevágó gondolat. Sajnos, a jó gon-dolatok nem teremnek oly bőven, mint — mondjuk — a rendeletek. Hozzátehetjük, hogy az idevágó jó gondolatok nem az író- aszatalok mellett fognak megszületni, hanem az élelmezés ügyével gyakorlatilag foglalko-zó, a részletkérdésekben is jártas szakember elméjében. S azt mernék mondani, hogy már meg is született egy pár ily gondolat, melyek gyakorlatba átvive a gorlicei és tannenbergi győzelmek hatásaival versenyeznének itt a Hinterlandon. És még valamit mernénk mondani. Azt, hogy ha ezeknek a gondolatoknak : gyakorlati érvényesítése oly lormás eszközökkel történik, mint Konrád és Hindenburg zseniális gondolatainak, akkor a háború ese-ményei által felszínre hozott és híressé lett helynevek között szerepelnek Pécs is. Pécsett termettek azok a gondolatok, amelyeknek az életbe való átvitele többet segítene a közelemezés égető kérdésének terén, mint az összes eddig megjelent rendeletek. Talán meg is bántjuk szerénységét, de nem tudunk ellenállni a vágynak, hogy el ne diccsekedjünk örömünkben s el ne áruljuk, hogy pécsi szakember az, akinek terveit, előter-jesztését tanulmányozzák most az illetékes minisztériumok, egyetemi tanárok, állami intézmények is és aki már számtalan elismerést aratott az élelmezés terén végzett tanulmányaival. Bodolay István, a pécsi állami gyermekmenhely gondnoka sok évi tapasztalata és kísérletezésének szellemi eredményeit közkinccsé szándékozik tenni, mert meggyőző-dése szerint a jelenlegi mizériák nagy része megszűnnék javaslatainak megvalósítása esetén. Nem akarunk eléje vágni az illetékes té- 'nyezők döntésének, nem is vagyunk feljogosítva a részletekről közléseket tenni, csak pár adattal akarjuk igazolni, hogy a legszebb reményekkel nézhetünk fotóink sikere és a háborús élelmezésnek minden eddiginél célszerűbb rendezése elé. Bodoay kiszámította többek között, hogy ha körülbelül 200 állami és törvényhatósági közintézetnél az ő tervei, utasításai és recepetjei szerint főznének, akkor megtakaríthatnának ezen intézetek csak az ételek berántásánál 350.000 kg. zsírt, 200.000 kg. lisztet, ami megfelel 35 vagyon zsírnak és 20 vagyon lisztnek. Ez a mennyiség körülbelül elég volna Pécs egész lakossága e nemű szükségletének egy hónapi fedezésére. Megjegyzendő, hogy ez a megtakarítás nem lenne erőszakolt, hanem az orvosi és természettudománynak a kalória-elmélet terén elfoglalt álláspontjának figyelembe vételével történik. Vagyis megkapná a szervezet azt, amit igényel: a gyermek a fejlődéshez, a felnőtt a produktív munkához szükséges elemeket. Egyelőre ennyit. Reméljük, hogy nem sokára sokkal többet tudhat meg B o do lay gondnok szép terveiről (melyekről ő maga nagy szerényen azt mondja: „Kolombusz tojása az egész“) a nagyközönség is, amelynek igazán érdeke volna, hogy minél előbb megismerje és — alkalmazza —ezt. A közélelmezés megkönnyítése Életrevaló takarékossági terv -t jubiláló portás, A ciszterci rendház derék portása, Hochedintger Béla, akit a legpöttönebb diák is ..Kis öreg“-nek szólít, március 1-én töltötte be a rendház szolgálatában harmincadik évét. Az érdemesportást ezen alkalomból a főgimnázium tanári kara a rendház ebédlőjében a személyzet jelenlétében szép ünneplésben részesítette. Buzássy Ábel főigazgató megható beszédet intézett hozzá, aki harminc éven át becsületességben és hűségben a legszebbpéldaként járt a személyzet előtt s ezáltal az egész háznak elismerését nyerte meg, szint a városban pedig szeretetreméltó modorával közbeesülést vívott ki magának. Az elünnepelt portás könnyezve fogadta a ház fejének meleg üdvözlését és a tanár kar ■ovációját.