Pécsi Ujlap, 1917. június (11. évfolyam, 123-146. szám)

1917-06-02 / 124. szám

X . «vfQiraiti, 1­124. *x. Szombat, 1217. Június 2. Az „UJLAP“ melléklete ÚJLAP NAPILAP Ki nem jegyzett még? Pécs, május 31. Egybefolyó, egyetlen lángtenger az Isonz° völgye, hegyek ormaitól le egész a tenger partjáig. Magyar katonák áttörhetetlen acél­fala védi hetek óta Karszt kopár sziklái közt Trieszt és Fiume kapuját. Arz generális, a vezérkar főnöke, ércbevésni szavakkal emlé­kezik meg magyar hőseink csudatetteiről, akik ezren és egyenként, külön-külön vagy csapa­tonként mind valamennyien Kinizsiek, Toldi Miklósok, akiknek érdemeit majdan csak a történetírás aranytollával lehet megörökíteni. Azt írja Arz generális: — Örök hála illeti meg mindazokat egyen­ként,, akik tehetségük szerint akármivel — munkával, anyaggal, vagy pénzzel — hozzá­járultak ahhoz, hogy elképzelhetetlen nehéz küzdelmet vivő védőcsapataink ágyukat, gép­fegyvereket, élelmiszert kapjanak. Hát ennek az örök hálának elismerése alól ki akarná ki­vonni magát? Ki akarná hala poraiban is szé­­nyelni magát az — unokái előtt? Az unokák majd megkérdezik: — Nagyapó, nagyanyó, te segítettél-e ha­dakozni, vittél-e hadikölcsönt — akkor? ... Mert hadikölcsönből csinálják a bakancsot, ágyút, gépfegyvert, ebből szerzik össze az élelmiszert. Vigyázzunk hát, ne kelljen pirul­nunk az unokáink előtt. De még a mai kor gyerekei előtt se, mert akadhat a maiak közt is sok olyan vásott siheder, aki ujjal mutat ránk és megkérdezi: — Bácsi, maga jegyzett-e? Aki nem jegyez, az meg lesz jegyezve. Érdekes szomorú számok Pécs, május 31. Nemcsak a nagy háború szedi egyre bőveb­ben az áldozatát, hanem a természetes sza­porodás is nagy hiányt mutat fel, valóban ko­moly aggodalmat kelthet fel mindenkiben, hogy hová vezet a népesség eme rohamos fo­gyása. Előttünk fekszik a központi statisz­tikai hivatal havi közleményeinek március havi füzete, mely szomorú adatokat tartal­maz. 1917 március hónapban Baranya megyé­ben 289 emberrel több halt meg, mint szüle­tett, Pécs városában pedig 101-el, de ebből 40 idegen volt, a város lakossága tehát 61-el fogyott; az egész Duna jobbpartján a már­cius fogyás 1903; a Duna balpartján 11%; a Duna-Tisza közén 223­; a Tisza jobbpart­ján 617; a Tisza balpartján 1191; a Maros- Tisza szögén 2268; a Királyhágón túl 1777; Fiume városában 84; s így a tulajdonképeni Magyarországban 11.270; Horvátországban 1489, az egész Magyar Birodalomban tehát 1917 március hónapban a háborúban eleset­teket nem számítva, fogyott a lakosság 12.759-el. . A 27 törvényhatósági város közül egyedül Szatmárnémet mutat fel 12 szaporodást, a többiek mind fogytak, az összes hiány az ide­­­­genek leszámításával 1567; az 58 rendezett tanácsú város közül összesen 8 mutat fel né­hány szaporodást, legtöbbet 24-et Pápa, a többinek lakossága mind fogyott, összesen 734-et. A tíze­zer lakosnál többet számláló 62 nagyközség közül tízben volt szaporodás, a legnagyobb Kispesten, 12; a többiben mind fogyott a lakosság, összesen 392 lélekkel. E számok még megdöbbentőbbek lesznek akkor, ha összehasonlítást teszünk a régebbi szaporodási számokkal, bár tagadhatatlan, hogy 1917 a múlt évhez képest mégis mutat már némi javulást. Érdekes az is, hogy mint­ha érezte volna az ország a közelgő nagy veszteséget, épen 1914-ben, a háború kitö­résének évében volt 1901 óta a legnagyobb a márciusi szaporodás, akkor ugyanis 20.001- el szaporodott egy hónapban a tulajdonké­peni Magyarország, melyhez ha hozzá­vesz­­szük a horvátországi 2355 szaporodást, az egész Magyar Birodalomban egy hónap alatt 22.356 lélekkel szaporodott, ezzel szemben áll az idén 12.759 fogyás, a különbség tehát 35 ezer lélek. Ha az év első negyedét összegezzük, vagyis január-márciusi időszakot tekintjük, 1901-től 1913-ig szaporodott Magyarország lakossága 45—55 ezer lakossal; 1914-ben 58.116 volt a szaporodás, tehát a maximumot értük el; 1915-ben még 30 ezer a szaporodás, 1906-ban már 40 ezer a fogyás, 1917-ben pedig 31 ezer. Ha tehát a múlt évvel szemben némi javulás állott is be, de a régi időkkel szemben közel 90 ezer lélekkel fogyott Magyarország la­kossága az év első negyedében a háborúban elesettek be nem számításával. Ez is egy­­gyel több ok arra, hogy a béke után óhaj­­tozzunk. Főző, falusi vaj, kgr. 7.50 „ Főzelékek. Húsárak a mészárszékekben. A város hentesipari üzeme utján forgalomba kerülő sertéshús, zsír és metektermékek hatóságilag megállapított ára. Ezek az árak hétről-hétre változhatnak és egyéb ételm­cikkekre is a szükséghez ké­pest ki fognak terjesztetni és közhírré fog­nak tétetni. Oberhammer Antal, rendőrfőkapitány: Ki mit lát, ki mit hall Közölje az Uj Lappal. WWtMnHHMMMMMIMN­MMH T­ejfélék. Gyümölcs, Baromfi. Flnsí UentcD Vqii ntteftet Teljes tej (tejkereskedőtől), literje Sitimen piai tünSisttó 62 f. Teljes tej (termelőtől), literje 58 „ Tejföl, literje 2.— „ 2.30 K Tehéntúró, kilogrammja 2.50 „ 3.­ „ Juhsajt kg-ja 8.— K 9.— K Tea-vaj, kilogrammra 11.40 „ Lencse, kilogrammja 1.20 K 1.32 K Lencse, literje 1.— ., 1.10 „ Száraz bab, kgr.-ja —.70 „­­.78 „ Száraz ba­b, literje " — .60 -.66 „ Cékla, vörösrépa 2—10 „ 12 „ Petrezselyem, 3 drb. nagy 30 „ 32 „ Petrezselyem, 3 drb., kisebb 20 „ 22 „ Sárgarépa, 3 drb. nagy 30 ., 32 „ Sárgarépa, 3 darab, kisebb 20 22 „ Saláta I. rendű, darabja 16 „ Saláta II. rendű,, darabja 12 „ Paraj, kgr.-ja 70 „ Vöröshagyma, 4 darab, nagy 24 „ Vöröshagyma, 4 darab, kisebb 16 „ Saláta I. r. drb. —.24 f. —.26 f. Saláta II. r. drb. —.13 f. —.18 f. Paraj kg-ja —.80 f.­­.88 f. Vöröshagyma 4 drb. nagy —.24 f. Vöröshagyma 4 drb. kisebb 16 f. Cukorborsó kifejtett kg-ja 2.20 K 2.40 K Cukorborsó kifejtve literje L40 „ 1.50 “ Cukorborsó hüvelyes kg-ja 1­40 „ 1.50 “ Mák, kilogrammja 6 — K 6.50 K Mák, literje 4.— „ 4.50 „ Dió, kilogrammja 3.— „ 3.50 „ Dió, papirhéja kgr.-ja 4.— ., 4.40 „ Csirke rántani valló párja 6.— K 14.-K Csirke sütni való párja 12.— K 18.—K Tyuk párja 14—28 Réce sovány kg-ja 6.— K Liba, sovány, kg. 6 „ Pulyka, kilogrammja 5 „ Marhahús, I. rettdiü 9 — K Marhahús,. II. rendű, kgr. 8.50 „ Borjúhús, I. rendű, kgr. 9.— „ Borjúhús, II. rendű, kgr. 8.50 „ I. rendű sertéshús kg-ja 7.60 K 9.40 K II. rendű sertéshús kg-ja 7.20 K 9.— K Zsir­ háj és zsírszalonna 9.— K 12.— K Füstölt szalonna 9.—K 11 K oes»ee»›eee«Museeae««»e»e«Goae­»eee»« A pécsi piac maximális árai Tájékozásul közlöm úgy az élelmiszeráru­­sokkal, mint a vásárló nagy közönséggel, hogy aki folyó évi június hó 2-ától június 8-ig Pécs város területére egyelőre az alábbi fel­sorolt élelmicikkek árait az itt feltüntetett áraknál drágábban szabja meg, az ellen az 5600—1914. számú B. M. rendelet alapján a kihágási eljárást fogom lefolytatni. A rendőrhatóság fenntartja magának a jogot, hogy egyes kivételes esetekben az alábbi áraktól eltéréseket engedélyezzen. f

Next