Pécsi Ujlap, 1917. augusztus (11. évfolyam, 173-197. szám)

1917-08-01 / 173. szám

318« évfolyam, — 173« Kedd,Augusztus 1-i .UJLAI*“ melléklete. POLITIKAI NAPILAP twi* te~t,PtaH WIA»“ tgB«tese» Fid­ate* szerkesztő: MM©»». MNO,1 Szerkesstfvég te­kU44*tr»t»I. Dunántúl Nyomd« Részvénytársaság Pécs, Lyceum-utca 4. uta. Telető» 222. síi» A MeU* mrkwiU telet»» *74mA 660- Átszervezik a közélelmezési hivatalt. Az élére új, de nem ismeretlen ember kerül. Hadik János gróf a legdemokratikusabb érzésű és gondol­­kozású tagja a magyar arisztokráciának. Ő volt, hogy úgy mondjuk a főrendiház ellenzé­ke. Korábban, mint külügyi államtitkár egész új életet teremtett maga körül. Nem volt paragrafus­bújó, hanem gyakorlati érzé­kű politikus. A sok tárgyalás, bizottságozás helyett a dolog végét fogta meg és tett. Megkedvelték mindenfelé. A főrendiházban elhangzott talpraesett felszólalásait útj és kedvező oldalairól ismertük meg. Szavaiból kiéreztük, ismeri a magyar életet. Nem csupán azt az irigyelt életet, amelyet az úgynevezett magasabb körök élnek, de azt is amely ennek a magyarságnak mélyén van és amelyet úgy hívnak, hogy szegénység. Ezért nézünk gazdag várakozással Hadik Já­nos gróf munkája elé, amelyet, mint a köz­­élelmezési hivatal elnöke fog a közel napok­ban megkezdeni. Hír szerint a közélelmezési hivatalt mi­nisztériummá szervezik át. Tehát Hadik Já­nos, mint miniszter fog működni. De teljesen mindegy, Hadik János gróf, akár az elnöki, akár a miniszteri címet veszi fel, a lényeg az, hogy Magyarország közélelmezésének ügyét ő fogja irányítani. Ha átszervezik a közélelmezési hivatalt, reméljük, hogy a köz­­élelmezést is átszervezik. Ez utóbbira sokkal nagyobb szükség van, mint a hivatal át­szervezésére. Ma már nemcsak a városok sínylik meg a közélelmezés adminisztrációjá­nak fogyatékosságait, de érezni kezdik már a falvakban is. Nem egyedül Mohács az, ahol az ellátás lebonyoltásának rendszerte­lensége miatt sajnálatos nehézségek támad­tak. A mohácsihoz hasonló jelenségek sze­rencsére csak szórványosan, másutt is felta­lálhatók voltak. Ennek az adminisztrációnak a javítását, egyszerűsítését és könnyítését várjuk Hadik János gróf munkáidtól. Az uj termés idején, tehát a legjobbkor kerül uj ember a közélelmezés vezetésének élére. Amilyen elsőrendű az uj termés, olyan elsőrendű­ ember az új vezető. A galiciai győzelmek láncolatába kapcsolódik bele ez a kérdés is, amely biztató jövőt ígér, megerő­síti birodalmunkat, megacélozza fáradt tag­jainkat, további munkára és kitartásra ser­kent. A lelépett közélelmezési hivatali elnök Kürthy Lajos báró is, mint mondotta meg­nyugvással adja át hivatalát, mert utódjában biztosítottnak látta a mai háborús időknek ezt a legnehezebb hivatalát. Ha a hivatal nehéz is legyen jó a vezetés, amely meg­könnyíti a legnehezebb munkát is. Pécs vá­rosa sok várakozással néz a közélelmezési hivatal uj vezetőjének működése elé, mert Hadik János gróf értékes személyében a leg­alkalmasabb férfiút látja ennek a nehéz hiva­tal élén. A vármegye és város lakossága az uj terméstől, az itj embertől megélhetésének javulását várja, mert a háborús időkrő­l is nemcsak meghalni, de élni­ is kell tudni. Mese­város a Tettyéti A honvédnapi kert-ünnepély A honvédnap ünnepségeinek legfényesebb részlete a most következő vasárnap délután fog a teljesen átalakított mesébe illő díszíté­sekkel ékített több ezer villanyégő és lampion fényárban úszó Tettye. fensikon lejátszódni. A közönség délután 3 órától egész a késő éj­szakai órákig fog legkitűnőbb látnivalókban válogathatni és egy tündérkert ezerszine és fé­nye fogja elkápráztatni. A kert-ünnep részletes programja a követ­kező: Megnyitás délután 3 órakor. Belépődíj 1 korona, mely érvényes a kert-ünnep egész tartama alatt, 5 óra után belépőknek 2 koro­na gyermekek felét fizetik. 1­9­4-kor hadijáté­kok az alsó Tettyén belépődíj nélkül, 4. órakor Baranya, Somogy, Tolna vármegyék és Fiume város, vagyis azon területek, hónán a 19-ik honvéd gy. e. kiegészítődik küldöttségileg képviseletben felvonul lovas bandériummal, a városon keresztül. 1­9­ 5 órakor Basa bácsi (Balassa Jenő a Vígszínház tagja) mese délutánt tart a gyer­mekeknek a romok között. 5 órától 8-ig sátrak megtekintése, konfetti, serpentifl, hólapda­­csata, virágkorzó, szépségverseny, tombola. Felállított sátrak: Hadimúzeum, (a világhá­ború tréfás mozaikja) belépődíj 60 fillér. A legmulatságosabb mutatványok kitűnő vásári kikiálltóval és a múzeum tárgyainak mulatta­tó magyarázatával. Ezzel kapcsolatban a Für­dő hölgy pavillonja és a m. kir. Sóhivatal. 20—20 fillér belépődíjjal. Jósnő, és igazmon­dó sátor, cipő sátor. 1 koronás sorsjegy elle­nében a nyerő mérték szerint választott cipőt kap. Svájci tehenészettel egybekapcsolt ká­véház a romok között, hol haboskávé, zsem­lye, sóskifli és sósperec kapható. Pezsgő-, bor­sör- sátrak, konfetti sátrak, hadiújság, kotta és levelezőlap árusítás. Este 8 órakor kezdődik a romok között ní­vós és kitűnő számokkal egybeállított kabaré előadás László Ferenc rendezésével és kon­­ferensával. Belépőjegyek ára 2 korona, páholy 10 korona, a kabaré műsora a következő: 1. Nemzeti táncok. Tánc egyveleg. Lejtik Jánosházy Baba és Walter Jenő. 2. Kiss Mennyhért: Levelek. Varga Gyula: Harcoló fiainkhoz. Szavalja: Kempfner Vil­mos. 3. Tréfás jelenet­. Előadják: Schmidt La­jos és Krausz Andor. 4. Magyar nóták. A) Erdőszélén nagy a zsi­­valy . . . B­ Ungár­ Adria: Az öreg anyó keze reszket . . . és Károly király levelet írt... Énekli: Pintér Károly a honvéd cigányzene­­karral. 5. Modern táncok. Lejtik: Simonyi Szig­­riszt Palika a Király Színház tagja. 6. Magán­szám. Előadja: Balassa Jenő a Vígszínház tagja. 7. Néger lakodalom. Tánc jelenet: Lejti: Jánosházy Baby a honvéd cigányzenekarral. 8. Magán jelenet. Előadja: Iványi Oszkár. 9. Magán jelenet. Előadja: Keleti Keller­­mann Emi. 10. Szerződés. Egyfelvonásos drámai váz­lat. Írta: Egyen Zoltán. Szereplők: A színész­nő: Kiinger Lenke. Színész: László Ferenc. A kitűnő kabaré előadás végeztével ,10 órakor ingyenes mozi előadás a szabadban, a­­ női szépségverseny eredményének vetítésé­­vel. 19-esekről készült felvételekkel és pom­pás kiegészítő műsorral. Ugyanakkor kezdődik a külön e célra épí­­í­tett tribünön az Élő jelmez sakkjáték, Schmidt­­ Lajos és­ Krausz Andor tart. hadnagyok ren­­­­dezésével. A világháborút szimbolizáló festői­­ mutatvány 4 részből áll. I. A béke (felvonulás) | Rondával. II. Hadüzenet, a világháború kitö­rése, mozgósítás. III. A világháború lezajlása a (tulajdonképeni sakkjátszma, mely remis­vel végződik IV. Apotheozis, (a béke angyalá­­­­nak megjelenése) elvonulás. A világháború sakkjátszmájának lefolyását a következőkben foglaljuk össze: Az első részben a béke képe kerül bemuta­tásra. Az összes nemzetek képviselői tarka össze-visszaságban békésen egymás mellett vonulnak fel. Az udvarokat a diplomaták és hadvezérek kísérik. A ronder a béke angyala körülrepül, és megelégedéssel köszönti a bé­kében élő nemzeteket. A második rész kezde­tén a dipomaták a sakkfigurákat tartalmazó glóbuszt felborítják, a béke angyala megdöb­benve siet a semlegesek mögé és azok köré­ben nézi végig az előtte lejátszódó világhábo­rút. A mozgósítást a semlegeseknek a sakkfi­gurák közül való kivonulása a sakkfigurák felállítása s végül a két udvarnak bevonulása jelképezi. A harmadik részt a tulajdonképe­­ni játszmát,­­ -­ a­mely a­ világháborút jelké­pezi — Maróczy Géza sakkvilágbajnok állí­totta össze. A világháború kimenetele eldön­tetlen, a játszma remisvel végződik s a ne­gyedik rész a béke angyalának megjelenésével a béke apotheozját mutatja. A művészi beállítású játszmát a honvéd ke­rületi zenekar kíséri, és pécsi hölgyek és 19- es honvéd lisztek játszák. A festői tarka jel­mezek a m. kir. s­peraház ruhatárából kerül­tek ki. A sakktribünön épített ülőhelyek ára: Kö­zéptribün és oldaltribün első sora 5 korona (számozott ülőhelyek) többi tribün számozat­lan ülőhely 2 korona, állóhely 1 korona. A kert-ünnepély ezen fénypontja a rende­zőknek teljesen új és eredeti ötlete, megér­demli azt a nagy érdeklődést a­mely már a próbák alatt is mutatkozik. Ezen szám érté­kességét legjobban bizonyítja azon körül­­mény, hogy a jelmezes főpróbát az Uher film­gyár kiküldött operatőrje filmen fogja meg­örökíteni. A főpróba idejét melyre a rendező­bizottság jegyeket bocsájt ki külön fogjuk kö­zölni. Az ünnpély befejező részét a hatalmas tűzijáték, melyhez foghatót nem egyhamar látni és melynek első része nagy front tűzijá­ték, a második pedig egy század legénységnek éjjeli támadása egy felállított erőd ellen piro­­technikai kivitelben­ puskákkal, gépfegyverek­kel és mozsarakkal, vége pedig az erőd fel­­robbantása. Ilyen hatalmas gazdag műsor a kért-ünne­pélyt Pécsett még sohasem rendeztek, ezért­­ könnyen érthető, hogy még a messze vidék­­­­ről is özönlenek a vendégek Pécsre, hogy a Honvédnapon résztvehessenek. A rendezőség­­ éppen erre való tekintettel a legmesszebb­menő előzékenységről tesz tanúságot amikor a vidéki vendégek kedvéért augusztus 5-ére kü­­­­lönvonatokat állít be, melyek a vidékről dél­után 3 óra tájban érkeznek Pécsre és a kert­ünnepély befejezte után még éjszaka indul­nak vissza. A kert­ünnepélyen két honvéd zenekar és egy cigány zenekar játszik.

Next