Pécsi Ujlap, 1917. szeptember (11. évfolyam, 198-222. szám)

1917-09-01 / 198. szám

M.U évfolyam, — IS8* asu Szombat, Ili?. Szeptember 1. A* „UJUIP“ melléklet« PÉCSI UJLAP phmjtika! napilap _____________ » aae——— ea—^———i hutiwilitg 4« MitlilwMi Patatt* Mtrke»zt&: f- Dunántúl Nyomén Ráazvénytártuág Pécs, M­NMft ERNŐ. LfCMMMitca 4. (xaa. :-t Tel«!»» 3XL taám Rovás A Pesti Hírlap írja: Frischman Sámuel és Pallai (ezelőtt Pollák) Sándor kereskedők, akik jelenleg katonai szolgálatot teljesítenek, eladtak száz hektoliter éterecetet (hogyan a csudában van idejük ezeknek a vitéz katonák­nak ott a fronton rohamozás közben ilyesmi­re?) Szedőgyerek) Goldberger Samu tiszauj­­laki és Steiner Lázár nagyváradi kereskedők­nek. Ezek tovább adták Frisch Ignácné tisza­­ujlaki kereskedőnek, mondván, hogy az ecetet Scheiber Jakab sámjáni ecetgyáros fogja szál­lítani. Kifizették az ecetet s az átvételnél ki­tűnt, hogy az nem tízfokos, hanem háromfo­kos.­ Szóval más nyomozzák Frischmann Sá­­nuel, Pollák Sándor, Goldberger Samu, Stei­ner Lázár, Frisch Ignácné, Scheiber Jakab ügyét, hogy ki volt itt a huncut. ♦ Kávé nincs. Mindenki tudja. De hogy a nin­­cset is el lehet adni és átdrágítani, azt nem mindenki tudja. Azért nagyon tanulságos a következő eset: A budapesti katonai rendőr­ség a napokban egy csalóbandát tartóztatott le, amely nemlétező kávéval kereskedett. Ländler Ignác 29. honvéd-gyalogezredbeli ti­zedes kereskedelmi ügynökséggel foglalko­zott és eladott 44 mm. kávét Váradi Ödön el­ső honvédgyalogezred-pótszázadbeli szakasz­vezető közvetítése útján Schwartz Lipót zág­rábi kereskedőnek. A kávénak kilogrammját 32 koronájával adta el és előlegül 2000 ko­ronát vett fel. Schwartz Lipót a kávét Schle­singer Ferenc ügynöknek adta el, kilogramm­ját 55 koronával, aki 14 mm. kávét egy W­e­­i­n­b­e­r­g­e­r nevű embernek adott el, kilo­grammját 65 koronáért. A 91.000 koronát ki­tevő vételárat fel is vették és Schwartz Li­nósnak fizetett 75.000 koronát, aki viszont Vá­­radi Ödönnek 44.500 koronát fizetett. A szál­lításnak folyó hó 23-án kellett volna megtör­ténnie, de amikor Weinberger a kávét sürget­te, kiderült, hogy a kávé egyáltalában nem lé­tezik. A csalóbanda minden egyes tagja a ka­tonai rendőrség fogdájában van, ahonnan az illetékes hatóságokhoz további eljárás végett átutalják. Az esetet külön nem rójuk meg. Miért? Mert ha mi írunk róla s mi rójjuk meg az esetet, antiszemitizmusnak mondják — és mérgét veszik. Iítással jó üzletet csinált. Hasonlóan a Bara­nyai Erdő és Mezőgazdasági R. T. is, melynek elnöke Szily Tamás, főrészvé­nyese pedig a Pécsi Takarékpénztár kedve­ző fizetési feltételek mellett vásárolta meg a laskafalui, keskendi, kácsfalui és m­agyarbó­­lyi 3328 kát. holdat kitevő erdőket — hol­danként kb. 800—1200 koronájával az erdei földdel együtt. A részvénytársaság célja az erdők fa­kitermelése, melyeknek teljes kiir­tására természetesen miniszteri engedély kell. A kiirtás így is körülbelül 10 évig fog tartani. És hogy a Részvénytársaság a nagy­számú famunkást, fogolyt különösen most e háború alatt kellően élelmezni tudja, meg­vette még a taskafalui pusztát is 600 holddal, átlag 800—1200 koronával holdankint. Az uradalom egyik legkitűnőbb minőségű földje a magya­rbólyi és illocskai puszta, me­lyeket a főhercegi uradalom vett meg hol­dankint az épületekkel együtt 2500—2800 koronáért. E földeken a főhercegi uradalom cukorrépa term­esztés­re fog berendezkedni. Az uradalom legjobb pusztája Karancs­­révpusz­t­a, melyet Rosenberg Géza bérel, U­gless pusztát B­u­r­c­k Oszkár, B­r­ó­d­o­t és a környékbeli réti pusztákat W­a­mosche­r Andor, B­e­­zedeket dr. Pál (Lőwy), Bolmányt D­o­r­n­e­r N. bérli. Ezek k közü­l Karancsrév­­pusztára, Uglessre, Bród és Bolmány egy ré­szére még fennáll a bérlők 8 évi bérleti éve, mely természetesen nagy akadálya a bank eladási műveleteinek. A bank mindenkép szabadulni óhajtana a munkáját komplikáló, sőt a jó üzletet aggo­dalmassá tenni látszó 8 évi lekötöttségtől, de a bérlők a most jól jövedelmező bérletekben — katonai szolgálattól ezek révén fölmentve — kellemes érzéssel nézhetik nyugodtan a bank eladási műveleteit, melyek az új föld­reform Damokles kardjával a föld­árak maxi­málásával még sok gondot okozhatnak a banknak, esetleg a bérlőknek is. Ha a bank nagy szociális hivatásának szolgálatába akar állani és hozzá akarja segíteni ,,a földet a népnek!“ — jelszóval de­mokratikus irányt jelölő minisztériumot feladatának megoldásához, — felhívhatja Mezőssy és Bottlik figyelmét arra, hogy ime annak a banknak útjába, mely az új földpo­litikával akarja a kormány szándékai szerint a népet földhöz juttatni — útjában állanak elen a bérlők, kik a helyzetet felhasználva a községek érdekei ellen ráfeküsznek a földre és a szerződések betűivel ölik meg a kor­mány esetleg a bank minden jóra irányuló szándékát. A minisztériumnak sokféle esz­köze és módja lehet, hogy hasson a bérlők­re is, a bankokra is, hogy a föld egy része ne magányosok kezébe jusson, hanem a kor­mány nagy szociálpolitikai feladatai szolgá­latában a községek kisbirtokosainak vagyo­ni megerősödését és teherviselési képességét fokozza.­­• A Baranyamegyei Gazdasági Egyesület előtt is egy nagy kérdés megoldása fekszik — tekintélyével és súlyával hasson oda, hogy a föld a bérlők lekötöttségében ne azok megánérdekeit szolgálja, hanem hogy kellő árban a most jelszavas földbirtokpolitika szolgálatába szegődjék. ­ Mi iirÉli­­iMi­m Már többször adtunk hírt a Schaumburg- Lippe féle nagy kiterjedésű dárdai uradalom eladásáról. Az uradalmat 70 millió koronáért megvett Agrár-Járadék bank most értékesíti lassankint az uradalom egyes részeit. A beremendi cement- és a villányi pincészet és pezsgőgyár vételére egy-egy részvénytársa­ság alakult, mely már is megvette nevezett két gyárat. Az uradalom hires, szarvasvadban gazdag, drávamenti erdejét, mintegy 10.000 holdat megvette gróf Draskovich Iván, sellyei­­ birtokos 7 millió koronáért, ki az erdő fájá­nak értékesítésével és a Dráván való szál­ * A pécsi piac maximális árai Tájékozásul köntötti úgy az élelmiszerár­u­sosokat, mint a vásárló nagyközösséggel, hogy aki folyó évi szept. 1-től szept. hó 7-ig­­,écs város területére egyelőre az alábbi fel­sorolt élelmicikkek árait az itt feltüntetett Iraknál drágábban szabja meg, az elren az 4207—1915. M. E. számú rendelet alapján a sihágási eljárást fogom lefolytatni. A rendőrhatóság fenntartja magának a jgot, hogy egyes kivételes esetekben az alábbi áraktól eltéréseket engedélyezzen. Tejfélék. Főzelékek: 12 g­­u­mm Teljes tej tejkereskedőtől 74 f. - f. Teljes tej termelőtől 70 „ Tejföl literje 240 „ 300 „ Tehéntúró kg.-ja 250 „ 300 „ juhsajt kg.-ja 1000 „ Teavaj kg.-ja 140 ,. ~ ti főző falusi vaj 750 „ ti Zöldbab 130 „ 144 „ Fejes káposzta 70 „ 80 „ t. r. kelkáposzta kg. 70 „ 80 „ Főzőtök 50 „ 60 „ Sáragrépa, petrezselyem és pasztenák zöldje nélkül kg. 98 „ 108 „ Kevés levéllel 86 „ % „ Kalarábé levéllel kg. 98 „ 108 „ Vöröshagyma kg. 120 „ 134 „ Dughagyma 240 „ 280 „ Fokhagyma 234 „ 260 „ Ugorka salátának 24 „ 30 „ Ugorka kovászosnak 36 „ 40 „ Ugorka ecetbe 50 „ 55 „ Paradicsom kg.-ja 60 „ 72 „­­pro paprika drb-ja 4 „ 5 „ Tölteni való 8 „ 10 „ Asztali tengeri 17 „ 20 „ A­lm­a nyári faj I. r. kg. 150 „ 165 „ Alma nyári faj II. r. kg. 125 „ 138 „ Alma kevert 85 „ 95 „ Alma hullott 36 „ 42 „ Körte nyári faj I. r. kg. 180 „ 200 „ Körte nyári faj hullott kg. 50 „ 60 „ Körte ..vári faj II..r­. kg. 150 „ 165 „ Szilva vörös és '* egyéb nyári 70 „ 80 „ Ringló 135 „ 160 „ Dinye sárga faj kg.-ja 70 „ 84 „ „ közönséges 34 „ 42 „ Görög fajdinye kg-ja 56 „ 68 „ „ közönséges 34 „ 42 „ őszibarack I. r. kg. 250 „ 300 „ II. r. kg. 211 „ 250 „ III. r. kg. 100 „ 120 „ Szőlő csemege 400 „ 440 „ ,, közönséges 300 „ 330 „ Dió kg.-ja 340 „ 380 „ Mák kg-ja 600 „ 650 „ Mák literje 400 „ 450 „ Gyümölcs. Lencse kg.-ja 200 „ 220 „ „ literje 160 „ 176 „ Bab kg.-ja 120 „ 132 „ , literje 80 „ 90 „

Next