Pécsi Ujlap, 1917. december (11. évfolyam, 274-293. szám)

1917-12-02 / 275. szám

Ml* avfslywm, — 275. be* Vasárnap, 101. December 2. —* „yjL&P“ melléklet». ——Ml PÉCSI UJLAP POLITIKA! NAPILAP ^JLAP“ e» „pfecst'uk^^ega^^ helyben. K. 4-t ridekre . itt II! . t, jrtcm UJLAP* MM. rlddkm fcfchtfy I S6r* K. m K. MM K. 2-ta gBBBWDMWrtWMBMMWMBMBBBggg Fefe?Ge a*erkc9zt5: £4&b£r ernő. www'nai-ww* mnw ■ . :■■. 'jjtj.'1 i'iaigj iMrimMiii éi tauUWnteh Seaaaidi Nyomda Részvénytém­aál Pécs Ifwwtt-Atc» &. A­M Telefon 222. telet«« ts&ma A felmentettek merre járnak, hol vannak? Azért vannak itt­hon, mert szükség van rájuk, mert nélkülözhe­tetlenek. Ezt a nélkülözhetetlenségüket azon­ban állandóan be kell igazolniuk. Tanúságot kell tenni róla, be kell bizonyítaniok, hogy az itthoni életben minden tehetségükkel, minden erejükkel kiveszik részüket a reájuk háramló munkából és kötelességből. A háború negyedik évét írjuk. Olyan szelek fújnak a melyek arra engednek következtetni, hogy az ötödik esztendőt talán már a béke munkálatai töltik be. Az antant összetartozan­­dóság repedezik és nincs kizárva, hogy szét is hullik. A katonai és gazdasági áldozatkészség és ki­tartás fogja ezt eredményezni, e két tényező együttes működése biztosít­ja majd a sikert. Természetesen még távol állunk attól, hogy fegyvereinket letegyük, ellenségeink az egyik oldalon mindenre elkészülő elszántsággal foly­tatják a harcot. Azonban úgy látszik hiába minden erőlködésük, frontjaink megingatha­­tatlanok. Katonáink hősies elszántsággal telje­sítik kötelességeiket. És ez a kötelesség nem­csak­ a hadműveletekre, hanem azon túl is ter­jed. _ Míg a háború első évében a hadsereg csak harcolt, a következő években már a front mö­götti háborús gazdasági munkából is részt kért. Első helyen áll e tekintetben a hadikölcsön. Ma már a polgári lakosság milliói melett ott van­nak a katonák hadikölcsön jegyzései is. A harctéren küzdő katona tudja legjobban, hogy a hadikölcsön az ő élelmezésére és munícióira szükséges, örömmel fekteti be tehát csekély zsoldját is a jól jövedelmező hadikölcsön köt­vényekbe. • IA-'ijjgg Az utóbbi hadikölcsönök jegyzéseiben a ka­tonák oly tömeggel vettek részt, hogy a had­­vezetőség valamennyi nagyobb parancsnokság székhelyén külön hadikölcsön jegyzőhelyeket állított fel, a­melyeknek anyagát a postataka­rékpénztár dolgozta fel. Milliárdok gyűltek így egybe a frontról. Látva ez áldozatkészséget, önkéntelenül fel­merül az a kérdés, hogy az itthon maradt ka­tonák, a felmentettek kiveszik-e hasonló mó­don részüket az anyagi áldozatból? Vajjon nem ezeknek illenék-e első­sorban a példát megadni, a­kik itthon jó módban, meleg szo­bában és fekvőhelyen, menten minden veszély­től élvezik a polgári élet előnyeit? Ezekhez szól szavunk mostan, ezektől várja el a nem­zet, hogy jegyzési kötelességüket kétszeresen teljesítsék. A harcoló katona, ha visszatér, szá­mon fogja kérni, hogy kik tagadták meg tőle az anyagi támogatást és jaj lesz azoknak! Menjenek és jegyezzenek tehát addig míg nem késő, siessenek tehát addig míg nem késő, siessenek a véradó megváltásával! A világhá­­ború irtózatos alkotmánya már nem bírja el négy esztendő borzalmainak súlyát, recseg­­ropog alatta minden, úgy lehet mahónap össze­dől. Azok, akik ennek a világháborúnak meg­próbáltatásain, ezernyi szenvedésén szerencsé­sen kívül állhatták siessenek most résztvenni abban a segítő munkában, amely mindenkire kötelező, de kétszeresen kötelező azokra, akik ezeken az időkben életük, testi épségük koc­kázata nélkül biztonságból nézték a borzalmas látványt, a rémes tragédiát, amelynek utolsó felvonását éljük. Mérget ivott pálinka helyett Kiss János 40 éves, romonyai születésű, mecsekszabolcsi bányász a háború kezdete óta fel volt mentve a katonai szolgálat alól és a bányában dolgozott. Pár héttel ezelőtt azonban őt is behívták katonai szolgálatra a 19. honvédgyalogezredhez. Kiképzés után be is osztották a menetszázadba. Tegnapelőtt Kiss János maródira jelentkezett és az or­vos a Pécsett elhelyezett temesvári kórházba küldte bajmegállapitásra. Ugyanaznap délelőtt Kiss János, amint szállásán, a szigeti külvárosi gyakorlótéren levő barakkokban tartózkodott — saját elő­adása szerint, — belenyúlt egyik társának a kenyeres tarisznyájába, amelyben egy üve­get vett észre. Bár az üveg tartalma feketés volt, Kiss János azt hitte, hogy pálinka van benne és a szájához emelte az üveget. Amint az első cseppek leszaladtak a torkán, mind­járt érezte, hogy­ nem pálinkát ivott. A pár csepp ugyanis összeégette a száját, a torkát és a gyomrát. Kiss az üveget rögtön vissza­helyezte a helyére és szaladt jelentést tenni az esetről. Az irodában nyomban intézkedtek és Kiss Jánost beszállították a csapatkór­­ház belbajos osztályára, ahol gyomormosást végeztek rajta és ápolás alá vették. Kiss János ma már jobban van, bár a belső részei még össze vannak égve és így hihetőleg egy ideig még a kórházban kell ma­radnia. A katonai parancsnokság a szerencsétlen­ség ügyében vizsgálatot indított, mert nincs kizárva, hogy Kiss János nem annyira té­vedésből ivott mérget, mint inkább azért, hogy megmeneküljön, a menetszázadtól. Hogy Kiss János sajnálatos tévedés áldozata-e, vagy önszántából vette magához a mérget, azt a folyamatban levő vizsgálat fogja meg­állapítani. A pápa enyhítette a böjtöt A megyéspüspök közli az uj böjti rendeletet Zichy Gyula gróf megyéspüspök most megjelent körlevelében közli az uj böjti ren­deletet. A rendelet egész terjedelmében így hangzik: Szigorú böjti napok, vagyis amelyeken ti­los a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: 1. Hamvazó szerda. 2. Minden péntek nagyböjtben. 3. A kántorböj­­tök péntekje. 4. Nagyszombat délig. 5. Kará­csony, Pünkösd és Nagyboldogasszony (aug. 15.) vigíliája. Enyhített böjti napok, melyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hét­köznapja. 2. Kántorböjtök szerdái és szom­batjai. 3. Mindenszentek vigíliája. Jegyzet: 1. Nagyszombaton déltől kezdve sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatás nem kötelez. 2. Az enyhített böjti napokon húseledel a főét­kezésen kívül is ehető. Böjti napon a főétke­zést a nap bármely szakában lehet megtar­tani. **: Megtartóztatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezése tilos. Az évnek minden fentebb nem említett péntekje. Vasárnapon és a parancsolt ünnepen a böjt és megtartóztatás nem kötelez. Ily napra eső vigiliaböjtöt nem nem kell előtte való napon megtartani. Kivételes felmentvényben részesülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hús­tól való megtartóztatás parancsa elől. 1. Az egész egyházmegye valahányszor Gyertya­szentelő­, Gyümölcsoltó és Kis-Boldogasz­­szony, továbbá Szent István király ünnepe böjti, vagy megtartóztatási napra esik. 2. Egyes községek, midőn egyháznapja, védő­szentjének ünnepe (búcsúk), böjti vagy meg­tartóztatási napra esnek. 3. A magyar kir. hon­védség, pénzügyőrség és csendőrség tagjai minden böjti és megtartóztatási napon — ki­véve karácsony vigíliáját és nagypénteket. Kivételes felmentvényben részesülnek a huseledelektől való megtartóztatás parancsa alól: 1. Egyes községek, midőn országos vá­sár megtartóztatási napra esik. 2. Egyes sze­mélyek: A) Minden böjti napon — kivéve hamvazó szerdát, a nagypénteket, karácsony, pünkösd vigiliáját — felmentetnek: a) gyári- és bányamunkások; b) mindazon világi sze­mélyek, kik kénytelenek vendéglőkben étkez­ni, vagy az ételeket a vendéglőkből hozatni, a­mennyiben böjti ételt könnyen nem kaphatná­nak. B) Minden böjti napon, — kivéve kará­csony vigíliáját és nagypénteket — am. kir, honvédség, pénzügyőrség és csendőrség tag­jainak családjai. C) Minden böjti napon, — ki­véve a nagypénteket — felmentetnek; a) a vasúti vonatokon és hajókon szolgálatot tevő személyek; b) mindazon utasok, kik vasúti vasúti vendéglőkben, vagy hajón kénytelenek étkezni; c) mindazok, kik egészségük helyre­állítása végett fürdőhelyeken tartózkodnak kíséretükkel együtt; d) függő viszonyban levő személyek (pl. cselédek), kik oly családnál nyerik ellátásukat, hol böjti eledelt nekik nem nyújtanak. D) Minden szegény, ki mások ala­mizsnájából nyeri táplálékát, a húseledelek­től való megtartóztatás alól teljesen fel van mentve. Az évnek minden böjti napján szabad az ételeket zsírral elkészíteni és meg van en­gedve az enyhitett böjti napokon, ugyanazon étkezés alkalmával húst és halat együtt él­vezni. A hústól való megtartóztatásra köteles min­den katolikus hivő, ki hetedik életévét betöl­tötte. A teljes böjt, mely magában foglalja úgy a huseledelektől való megtartóztatást, vala­mint a csak egyszeri jóllakást , ezen kato­likust kötelezi, ki huszonegyedik (21) életévét betöltötte, de korának hatvanadik (60) évétt még el nem érte. Azon teljes böjtre kötelezet­tekre nézve azonban, kik fáradságos nehéz munkát végeztek a többszöri lz­­akás Idei­m­a nem vonatkozik. Bárki az elsorolt felmentvényeket igénybe veszi, az Apostoli Szentszék ezen elnéző ke­gyességét az irgalmasság lelki és testi csele­kedeteinek gyakorlásával, buzgóbb imádság, valamint alamizsna-osztogatás által pótolja. £B3b­SBRgsaBiB!£3nSEaS9S&aiMBBigS5SWS8S£!

Next