Pécsi Ujlap, 1917. december (11. évfolyam, 274-293. szám)
1917-12-02 / 275. szám
Ml* avfslywm, — 275. be* Vasárnap, 101. December 2. —* „yjL&P“ melléklet». ——Ml PÉCSI UJLAP POLITIKA! NAPILAP ^JLAP“ e» „pfecst'uk^^ega^^ helyben. K. 4-t ridekre . itt II! . t, jrtcm UJLAP* MM. rlddkm fcfchtfy I S6r* K. m K. MM K. 2-ta gBBBWDMWrtWMBMMWMBMBBBggg Fefe?Ge a*erkc9zt5: £4&b£r ernő. www'nai-ww* mnw ■ . :■■. 'jjtj.'1 i'iaigj iMrimMiii éi tauUWnteh Seaaaidi Nyomda Részvénytémaál Pécs Ifwwtt-Atc» &. AM Telefon 222. telet«« ts&ma A felmentettek merre járnak, hol vannak? Azért vannak itthon, mert szükség van rájuk, mert nélkülözhetetlenek. Ezt a nélkülözhetetlenségüket azonban állandóan be kell igazolniuk. Tanúságot kell tenni róla, be kell bizonyítaniok, hogy az itthoni életben minden tehetségükkel, minden erejükkel kiveszik részüket a reájuk háramló munkából és kötelességből. A háború negyedik évét írjuk. Olyan szelek fújnak a melyek arra engednek következtetni, hogy az ötödik esztendőt talán már a béke munkálatai töltik be. Az antant összetartozandóság repedezik és nincs kizárva, hogy szét is hullik. A katonai és gazdasági áldozatkészség és kitartás fogja ezt eredményezni, e két tényező együttes működése biztosítja majd a sikert. Természetesen még távol állunk attól, hogy fegyvereinket letegyük, ellenségeink az egyik oldalon mindenre elkészülő elszántsággal folytatják a harcot. Azonban úgy látszik hiába minden erőlködésük, frontjaink megingathatatlanok. Katonáink hősies elszántsággal teljesítik kötelességeiket. És ez a kötelesség nemcsak a hadműveletekre, hanem azon túl is terjed. _ Míg a háború első évében a hadsereg csak harcolt, a következő években már a front mögötti háborús gazdasági munkából is részt kért. Első helyen áll e tekintetben a hadikölcsön. Ma már a polgári lakosság milliói melett ott vannak a katonák hadikölcsön jegyzései is. A harctéren küzdő katona tudja legjobban, hogy a hadikölcsön az ő élelmezésére és munícióira szükséges, örömmel fekteti be tehát csekély zsoldját is a jól jövedelmező hadikölcsön kötvényekbe. • IA-'ijjgg Az utóbbi hadikölcsönök jegyzéseiben a katonák oly tömeggel vettek részt, hogy a hadvezetőség valamennyi nagyobb parancsnokság székhelyén külön hadikölcsön jegyzőhelyeket állított fel, amelyeknek anyagát a postatakarékpénztár dolgozta fel. Milliárdok gyűltek így egybe a frontról. Látva ez áldozatkészséget, önkéntelenül felmerül az a kérdés, hogy az itthon maradt katonák, a felmentettek kiveszik-e hasonló módon részüket az anyagi áldozatból? Vajjon nem ezeknek illenék-e elsősorban a példát megadni, akik itthon jó módban, meleg szobában és fekvőhelyen, menten minden veszélytől élvezik a polgári élet előnyeit? Ezekhez szól szavunk mostan, ezektől várja el a nemzet, hogy jegyzési kötelességüket kétszeresen teljesítsék. A harcoló katona, ha visszatér, számon fogja kérni, hogy kik tagadták meg tőle az anyagi támogatást és jaj lesz azoknak! Menjenek és jegyezzenek tehát addig míg nem késő, siessenek tehát addig míg nem késő, siessenek a véradó megváltásával! A világháború irtózatos alkotmánya már nem bírja el négy esztendő borzalmainak súlyát, recsegropog alatta minden, úgy lehet mahónap összedől. Azok, akik ennek a világháborúnak megpróbáltatásain, ezernyi szenvedésén szerencsésen kívül állhatták siessenek most résztvenni abban a segítő munkában, amely mindenkire kötelező, de kétszeresen kötelező azokra, akik ezeken az időkben életük, testi épségük kockázata nélkül biztonságból nézték a borzalmas látványt, a rémes tragédiát, amelynek utolsó felvonását éljük. Mérget ivott pálinka helyett Kiss János 40 éves, romonyai születésű, mecsekszabolcsi bányász a háború kezdete óta fel volt mentve a katonai szolgálat alól és a bányában dolgozott. Pár héttel ezelőtt azonban őt is behívták katonai szolgálatra a 19. honvédgyalogezredhez. Kiképzés után be is osztották a menetszázadba. Tegnapelőtt Kiss János maródira jelentkezett és az orvos a Pécsett elhelyezett temesvári kórházba küldte bajmegállapitásra. Ugyanaznap délelőtt Kiss János, amint szállásán, a szigeti külvárosi gyakorlótéren levő barakkokban tartózkodott — saját előadása szerint, — belenyúlt egyik társának a kenyeres tarisznyájába, amelyben egy üveget vett észre. Bár az üveg tartalma feketés volt, Kiss János azt hitte, hogy pálinka van benne és a szájához emelte az üveget. Amint az első cseppek leszaladtak a torkán, mindjárt érezte, hogy nem pálinkát ivott. A pár csepp ugyanis összeégette a száját, a torkát és a gyomrát. Kiss az üveget rögtön visszahelyezte a helyére és szaladt jelentést tenni az esetről. Az irodában nyomban intézkedtek és Kiss Jánost beszállították a csapatkórház belbajos osztályára, ahol gyomormosást végeztek rajta és ápolás alá vették. Kiss János ma már jobban van, bár a belső részei még össze vannak égve és így hihetőleg egy ideig még a kórházban kell maradnia. A katonai parancsnokság a szerencsétlenség ügyében vizsgálatot indított, mert nincs kizárva, hogy Kiss János nem annyira tévedésből ivott mérget, mint inkább azért, hogy megmeneküljön, a menetszázadtól. Hogy Kiss János sajnálatos tévedés áldozata-e, vagy önszántából vette magához a mérget, azt a folyamatban levő vizsgálat fogja megállapítani. A pápa enyhítette a böjtöt A megyéspüspök közli az uj böjti rendeletet Zichy Gyula gróf megyéspüspök most megjelent körlevelében közli az uj böjti rendeletet. A rendelet egész terjedelmében így hangzik: Szigorú böjti napok, vagyis amelyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: 1. Hamvazó szerda. 2. Minden péntek nagyböjtben. 3. A kántorböjtök péntekje. 4. Nagyszombat délig. 5. Karácsony, Pünkösd és Nagyboldogasszony (aug. 15.) vigíliája. Enyhített böjti napok, melyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: 1. Péntek kivételével a nagyböjt minden hétköznapja. 2. Kántorböjtök szerdái és szombatjai. 3. Mindenszentek vigíliája. Jegyzet: 1. Nagyszombaton déltől kezdve sem a böjt, sem a hústól való megtartóztatás nem kötelez. 2. Az enyhített böjti napokon húseledel a főétkezésen kívül is ehető. Böjti napon a főétkezést a nap bármely szakában lehet megtartani. **: Megtartóztatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezése tilos. Az évnek minden fentebb nem említett péntekje. Vasárnapon és a parancsolt ünnepen a böjt és megtartóztatás nem kötelez. Ily napra eső vigiliaböjtöt nem nem kell előtte való napon megtartani. Kivételes felmentvényben részesülnek mind a többszöri jóllakás tilalma, mind a hústól való megtartóztatás parancsa elől. 1. Az egész egyházmegye valahányszor Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó és Kis-Boldogaszszony, továbbá Szent István király ünnepe böjti, vagy megtartóztatási napra esik. 2. Egyes községek, midőn egyháznapja, védőszentjének ünnepe (búcsúk), böjti vagy megtartóztatási napra esnek. 3. A magyar kir. honvédség, pénzügyőrség és csendőrség tagjai minden böjti és megtartóztatási napon — kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket. Kivételes felmentvényben részesülnek a huseledelektől való megtartóztatás parancsa alól: 1. Egyes községek, midőn országos vásár megtartóztatási napra esik. 2. Egyes személyek: A) Minden böjti napon — kivéve hamvazó szerdát, a nagypénteket, karácsony, pünkösd vigiliáját — felmentetnek: a) gyári- és bányamunkások; b) mindazon világi személyek, kik kénytelenek vendéglőkben étkezni, vagy az ételeket a vendéglőkből hozatni, amennyiben böjti ételt könnyen nem kaphatnának. B) Minden böjti napon, — kivéve karácsony vigíliáját és nagypénteket — am. kir, honvédség, pénzügyőrség és csendőrség tagjainak családjai. C) Minden böjti napon, — kivéve a nagypénteket — felmentetnek; a) a vasúti vonatokon és hajókon szolgálatot tevő személyek; b) mindazon utasok, kik vasúti vasúti vendéglőkben, vagy hajón kénytelenek étkezni; c) mindazok, kik egészségük helyreállítása végett fürdőhelyeken tartózkodnak kíséretükkel együtt; d) függő viszonyban levő személyek (pl. cselédek), kik oly családnál nyerik ellátásukat, hol böjti eledelt nekik nem nyújtanak. D) Minden szegény, ki mások alamizsnájából nyeri táplálékát, a húseledelektől való megtartóztatás alól teljesen fel van mentve. Az évnek minden böjti napján szabad az ételeket zsírral elkészíteni és meg van engedve az enyhitett böjti napokon, ugyanazon étkezés alkalmával húst és halat együtt élvezni. A hústól való megtartóztatásra köteles minden katolikus hivő, ki hetedik életévét betöltötte. A teljes böjt, mely magában foglalja úgy a huseledelektől való megtartóztatást, valamint a csak egyszeri jóllakást , ezen katolikust kötelezi, ki huszonegyedik (21) életévét betöltötte, de korának hatvanadik (60) évétt még el nem érte. Azon teljes böjtre kötelezettekre nézve azonban, kik fáradságos nehéz munkát végeztek a többszöri lzakás Ideima nem vonatkozik. Bárki az elsorolt felmentvényeket igénybe veszi, az Apostoli Szentszék ezen elnéző kegyességét az irgalmasság lelki és testi cselekedeteinek gyakorlásával, buzgóbb imádság, valamint alamizsna-osztogatás által pótolja. £B3bSBRgsaBiB!£3nSEaS9S&aiMBBigS5SWS8S£!