Pécsi Ujság, 1894. március (13. évfolyam, 51-76. szám)
1894-03-01 / 51. szám
2 kézi gyógyszertár tartására föl volt jogosítva 8 körorvos, 1 községi orvos és 1 bányaorvos. Vörösmarthon és Harkányban a kézi gyógyszertárak, az ezen községekre engedélyezett nyilvános gyógyszertárak megnyitásával beszüntettek. Valamennyi gyógyszertár, a ráckozári körorvos kézi gyógyszertárának kivételével, amelyre az alispáni engedély csak december hó második felében adatott ki, szabályszerűen megvizsgáltatott és kevés kifogással rendben is találtatott ; egyes falusi gyógyszertár forgalma azonban ez évben is oly csekélynek mutatkozott, hogy nem csodálható, ha a gyógyszerész gyógyszertárán mielőbb túladni igyekszik, vagy gyógyszertára kezelésének nem épen előnyére, megélhetés végett más kereset után is kénytelen nézni. A 20 nyilvános gyógyszertár között 16-ban maguk a tulajdonosok teljesítik a felügyeletet; 4-ben, amelyet gyógyszerész-özvegyek, illetőleg kiskorú gyermekek bírnak, gondnokok által történik a felügyelet és kezelés. A gyógyszertárakban összesen 7 okleveles és 1 nem okleveles segéd és 3 gyakornok volt alkalmazva; 12 gyógyszertárban a tulajdonos, illetőleg a gondnok egyedül volt kénytelen működni, minthogy a gyógyszertár csekély forgalma segédet tartani nem enged. VIII. Közegészségi személyzet. Baranyavármegye törvényhatósága területén az 1893. évben működött egészségi személyzet a következő volt: orvostudor 36 (1892-ben 32), sebész 9 (1892-ben 10), okleveles bába 50 (1892-ben 47). Megjegyzendő, hogy az orvostudorok számában a megyei tiszti főorvos és a pécsi járás orvosa, mint szab. kir. Pécs város területén lakók beleszámítva nincsenek, úgy mint továbbá az is, hogy a vármegye lakossága nemcsak a fönt kimutatott személyzetre van utalva, gyógysegély végett, hanem a Pécsett lakó 32 orvos is tetemesen részt vesz a vármegye lakossága gyógyszükségletének kielégítésénél. Hivatalos állásban volt: Megyei főorvos 1, 1892. évben 5. Járásorvos 7, az 1892. évben 7. Községi orvos 3, az 1892. évben 2. Körorvos 23, az 1892. évben 21. Bányaorvos 3, az 1892. évben 3. járásorvosként 1 orvos volt alkalmazásban, Dr. Roth Markus Pécsváradon, az ott uralgó ázsiai kolera járványtartama alatt. Az orvosi karban az 1893. év folyamán beállott változások a következők voltak : 1. az újonan szervezett Maissi községi orvosi állást Dr. Molnár Elek foglalta el. 2. A magyar-mecskei közegészségi körorvosi állás megürülvén Dr. Hausner Józseffel. 3. A véméndi körorvosi állás Dr. Balogh Albinnal töltetett be. 4. A nyugdíjba vonult Meittinger János helyébe Dr. Harmos Árpád alkalmaztatott mint bányaorvos, a Dunagőzhajózási társaság vasasi bányáira. 5. Dr. Grünbaum Sándor Dárdán és 6. Dr. Kovács Soma Mohácson telepedtek le, mint magánorvosok. Az összes 30 közegészségi körben év végével betöltetlen volt még 7 körorvosi állás. Kórházi kiképeztetés után sikkerrel tett vizsga alapján főorvosi engedélyt nyert az 1893. évben 12 szülésznő. Az orvostudorok, sebészek, gyógyszerészek, okleveles bábák és fogászattal foglalkozó egyéneknek, továbbá a hivatalos orvosi személyzetnek névszerinti kimutatásai az 1893. évi 112,121. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet értelmében külön terjesztessék be. X. Közegészségi hatóságok működése. A bemutatott 5. 6. 7. 8. és 9. táblák adatai szerint : a) az egészségre ártalmas tápszerek és egyéb veszélyes tárgyakat illető hatósági szemle tartatott 1056 esetben, vegyvizsgálat 15, elkobzás 82 és lefoglalás 18 esetben ; b) gyermekekre való felügyelet tárgyában a f. évi szeptember hó 1-én megnyílt árvaházban 33 árva van gondozás és felügyelet alatt, azokon kívül még két gyermekre gyakoroltatott felügyelet. Dajkálásra engedélyt adni vagy megtagadni alkalom nem volt. c.) Iskolák megvizsgálása közegészségi szempontból eszközöltetett 345-ször, tisztátlannak találáltatott 56, zsúfoltnak 102, rossz szellőztetésűnek 205, ragály vagy járványkor miatt bezáratott hatóságilag 25, megnyittatott 23. Közegészségi oktatásféle 368 iskolában adatott, tervszerűleg azonban egyetlen egy sem. A megyei közig. bizottság ezért feliratot intézet a nagyméltóságú közoktatási minisztériumhoz, melyben a közegészségtan rendszeres és előírt tankönyv szerinti oktatás elrendelését kérelmezi az ismétlő iskolákra nézve. d) A közhelyiségek megvizsgálásáról szóló 8. tábla szerint kifogásoltatott zsúfolás miatt 16, rossz szellőztetés miatt 138, tisztátlanság miatt 126. e) Lakás megvizsgálások száma 735 , kitisztitás és fertőtlenítés eszközöltetett 643, hatósági figyelmeztetés történt 42 és kiürítés 3 esetben. f) A temetkezési eljárásnál több helyen rendellenesség tapasztaltatván, a vármegye alispánja a temetési ügyet az 1876. XIV. tc. 117. és 118. §§-ai által szabott határokban részletes rendelettel szabályozta. g) Iparüzletekről a közegészségre káros befolyással bíró, fölmerült 2 eset kivételével, amelynek egyikében Mohácson egy ottani timárüzlet, a másikban pedig Siklóson egy ottani rongyraktár ellen emeltetett panasz, egyéb a közegészségi szempontból fontosabb nem fordult elő. Nagyobb vállalatokból a vasutakon kívül csak a Duna gőzhajózási társasági és a magyar szénipartársulati szénbányaműveletek léteznek a megyében, mely mindkétnemű vállalatnál, úgy a gyógysegély, mint a közegészség tekintetében a kellő gondoskodás megvan.) Az 1891. XIV. tc. által elrendelt betegsegélyző pénztárak ez évben tényleg életbe léptek ; működésükről a jelentés beterjesztetett. „Pécsi Újság“ XI. Gyógyfürdők. Baranyavármegye egyetlen gyógyfürdőjének a harkányi kénes hévfürdő 1893. idényéről a szabályszerű jelentés annak idején beterjesztetett. A gyógyfürdőt az 1893-iki nyáron 1625 fürdővendég látogatta ; 117-tel kevesebb, mint az előző évben. A fürdő védterületének megállapítása végett megkezdett tárgyalás ez év végével még befejezve nem volt; nevezetesebb változás sem a fürdő körül, sem az intézményekben nem történt. Biedermannék a tengeren. (Saját tudósítónktól.) V. Ahogy megérkeztünk Messinába, azonnal fölkerestük Flores A. magyar-osztrák konzult és ennek fiát, Flores Mario alkonzult, kik mindketten igen szeretetreméltóan állottak rendelkezésünkre. Vasúton kirándultunk a világ legszebb kilátóhelyére, a Taorminára, mely körülbelül 500 méternyire van a tenger színe fölött, az Aetna közvetetlen közelében. Sűrű narancs és citromerdők között kígyózott utunk a tenger partja mellett a vasúti állomásig, ahol a készen váró kocsikba ültünk. Ezeken aztán fölkerekeztünk a hegyen fekvő helyiséghez. A kilátás innen valóban meglepően szép. Egyik oldalon a hóval takart s még füstölgő Retna, aztán a növényzet és alakulás dolgában fölöttébb változatos hegygerincek és nyúlványok, telerakva festőién szétszórt, megszámlálhatatlan sok apró falvacskával és rommal;elül a kék égboltozat emelkedik ki a hegyek fölé s alul az épp oly sötétkék tenger vetekedik az égbolt azúrjával; észak felé szép kilátás nyílik a hegyvidékes Calabria felé. A tengerben délfelé tekintve ott látjuk az Ariadne által is ismert Naxos szigetet és ott fekszik a tengerben a Cyelopsok által Odysseus után vonszolt sziklatönk is, mely két szárazföld-képződmény egyenesen a tengerből kiemelkedő szigetet képez tele borítva kaktuszokkal és ciprusokkal. Hátunk mögött gyönyörű hegyvidéki tájképek pompáznak, a hegyoldalakban ódon helységek, váracskák szilárd falakkal és romantikus tornyokkal. Mikor a Bella vedutta vendéglőben meg villásreggeliztünk, a délutáni gyorsvonattal ismét visszarepültünk Palermoba, ahol este a konzul által rendelkezésünkre bocsátott páholyból néztük végig a Manón Lescanto előadását. Az opera-színház belseje meglepett bennünket, különösen nagy méreteivel és szemet gyönyörködtető berendezésével. Öt méteres magasságba emelkednek egymás fölé a páholysorok ; a színházat a legelőbbkelő közönség töltötte meg. Messinában naponta a Victoria-hotelbera érkeztünk, amelynek olvasótermében a mindenféle német között — képzeljék — egy magyar könyvet is találtam : a magyar királyi államvasutak útmutatóját . A következő napon Leuchtburne-ba tettünk kirándulást, ahonnan az Odysseából ismert híres Scyllasziklára is esett fölséges kilátásunk. A kilátás Siciliára ép úgy, mint Siciliáról, mindenünnen elragadóan szép. A legjobb benyomással váltunk meg Messinától és környékétől s vontuk föl 12-én reggel 6 órakor a horgonyt és ugyanazon nap este 6 órakor már elértük a pompás fekvésű Palermót, ahol egy torpedócsónak között a régi kikötőben, a Porta Felicie közvetetlen közelében, ismét horgonyt vetettünk. Palermót tele találtuk katonasággal,és ahogy adatokat nyerhettem, úgy számítottam össze, hogy körülbelül 35,000 főnyi katonaság fekszik jelenleg Szicíliába és állandóan 9,000 Carabinier (csendőr) tartja fönn a katonasággal együtt a közbiztonságot Egész Szicíliát Itáliának legnagyobb hadihajói úszkálják körül, különösen igen sok torpedócsónak. Jelenleg Palermo kikötőjében tartózkodik a legnagyobb olasz csatahajó, a „Lepantó” melyen egy admiral parancsnoksága alatt 40 tengerésztiszt és 700 ember végzi a szolgálatot; a hajón van két páncélos torony, mindegyikben két-két óriási ágyú, melyeknek egyetlen élestöltése az olasz hadikincstárnak 7,000 franciába kerül. A hajónak négy kéménye van, 15,400 tonna a hordóképessége és óránként 18 tengerölnyi sebességgel halad. Ott van a kikötőben még „Stromboli,“ a nagy páncélos hadihajó 3,500 tonna súlylyal, aztán „Iridea 850 tonnás torpedóhajó és négy torpedócsónak. Itt különben jelenleg minden csendes és semmi sem árulja el, hogy rövid idővel ezelőtt polgári lázadás volt; csupán annyit látunk, hogy minden nap nagyon sok bérkocsi érkezik ide a környékről, tele rakva politikai fogolylyal, körülvéve erős carabiniereeskorte-tal; s itt a foglyokat a hajókra szállítják föl, melyek aztán a kikötő mellett fölszállitják őket Trapaniba, a fegyházba. Itt mindenfelé úgy beszélik, hogy a kormány szigorú erélyességgel szállt szembe a fölkeléssel és nyomta el azt; ez erélyes föllépésben legtöbb érdeme van az ide küldött Mória tábornoknak és királyi biztosnak, aki kiváltképen erélyes és korrekt katona, s emellett a legfinomabb szalonember. A Hotel des Palmesban, ahol naponta reggeliztünk, alkalmunk volt őt megismernünk s a Table d’ hôte közben közelről megfigyelnünk, mialatt ő velünk s a többi vendégekkel kifogástalan franciasággal társalgott. Reánk ez a derék katona a legrokonszenvesebb hatást gyakorolta. Itt általában attól félnek, hogy a katonaság elvonulása után ismét kitör a lázadás. Ez időtájt itt igen viharos az időjárás és sok az eső, ami miatt még máig se határozhattuk el, mikor utazunk el innen. A Hotel des Palmes-ban, mely egyike a legkitűnőbb forgalmú vendéglőknek, most többnyire német családok tartózkodnak , magyar ember is van a fogadóban, a pompás humoráról és szeretetreméltásáról ismert Hauzer György báró, akit — mivel Biedermannéknak régi jó barátjuk —, kétszeres örömmel üdvözöltünk. A mi yachtunkon kívül itt horgonyoz a kikötőben még két angol és egy olasz gőz-yacht. A város igen szép s igen érdekes. Nagy fényűzést fejt ki a közönség a délutáni korzó-kocsizással, gyönyörű fogatokat láthatunk itten, a kocsi elé szép nagy, büszke neapolizani fogva, a kocsis és a lakáj a legfényesebb livreében a bakon. A város és vidék legkiválóbb látnivalói a híres katakombák, melyben a hullák minden balzsamozás nélkül fekszenek, mert az ezen katakombáknak uralkodó sajátságos légmérséklet mellett a hullák maguktól megszáradnak és konzerválódnak; látványosságok továbbá a pompás kertek és villák, a nagy dóm a katedrális Montreale-ban és a kolostor keresztfolyosója. A Montreali dóm, mely az olasz templomok között a legtöbb és legszebb mozaik munkákkal dicsekszik, nagyon emlékeztet bennünket — a belsejét tekintve — a pécsi dóm belsejéhez, a pécsi azonban a művészi becsének magasabb fokával, régi mintájával harmonikusabb és tekintélyesebb hatást gyakorolt ránk mint emez. Igen mozgalmas nappali és éjjeli élet van ebbe:■» a városban. A szivar rossz és drága; a bor jó és mérsékelt az ára; az élelmi cikkek igen olcsók, különösen a zöldség, a karfiol és a spárga ára annyi, mint nálunk a közönséges káposztáé. Vad, nem igen van a piacon, mert a szigeten nincs nyúl és a vadászok többnyire csak foglyokra, fürjre, vadgalambra és — mikor itt az ideje — nagyon kevés szalonkára vadászhatnak. Mi is megkisérlettünk itt kis vadászatot a környéken és lőttünk is néhány fürjet, melyeket aztán még aznap a yachton fogyasztottunk el az estebéd alatt, Palermóban van két színház melyek közül a „ Viktor Emánuel“ színház még nem kész, mely azonban teljes befejezésekor Itália legnagyobb színháza lesz. A tengeren épp most oly hatalmas vihar dühöng, hogy egyetlen hajó sem hagyhatja el a kikötőt. Úgy mondják, hogy Palermo körül három vitorlás hajót dobott a parthoz a rettenetes orkán. A"Sziciliai közbizottsági viszonyok most olyanok, hogy egyes vidéken a földbirtokosok erős fegyveres fedezet nélkül a saját birtokaira sem utazhatnak, mert a brigantik annyira elszaporodtak, hogy a tartomány szivében veszedelem nélkül nem utazhatik az ember ; még a vasutakon sincs kizárva ez a veszedelem. 1894. március 1. HÍRROVATUNK. Pécs, február 28. — Pécs és a szabadelvű nagygyűlés. Tegnap délután 5 órakor Littke József gyáros meghívására közéletünk kipróbált jelesei jelentek meg házában, hogy ott megbeszéljék a módozatokat, miként vegyenek Pécs szabadelvű polgárai részt a március hó 4-én Budapesten megtartandó szabadelvű nagygyűlésen. Ez értekezleten mind megjelentek, kik a lapunk más helyén közölt fölhívás alá vannak írva*., csak Opris Péter posta és távirda-igazgató, Kovácssy Kálmán főmérnök és Aidinger János kir. tanácsos polgármester mentették ki magukat, utóbbi azon megjegyzéssel, hogy mint hivatalos személy nem tartaná helyesnek, ezen politikai kérdésben tüntetni, de megjegyzi, hogy az egyházpolitikai javaslatokat föltétlenü helyesli és azok diadalát óhajtja. Littke József az értekezletet megnyitván, megköszöni a megjelenteknek, hogy meghívásának elegt tettek. Majd előadja az egybegyűlés méltó okát, hogy t. i. a pécsi szabadelvű polgárok kötelességüknek ismerték, hogy ott, hol az egész ország, még a legkisebb falu is, hagy szükségét érzi annak, hogy oly javaslatok mellett tüntessen, melyek a nemzet szabadságát, jogegyenlőség elvét hirdetik, Pécs sz. kir. város polgárai se maradjanak el és azért indítványozza mondja ki az értekezlet, hogy oly nagy fontosságú és messzeható reformok diadalát részéről elősegíteni. kötelességének ismeri, annál is inkább, mert ha e reformok elejtetnének, ez a legrosszabb konsequenciákat vonná maga után. A küzdelmet a pécsiek sem nézhetik tétlenül, részt kérnek ők is a küzdelemben és hogy mindenkinek alkalom adassék e részét a reformok diadalából kivenni, csütörtök délután 5 órára a nemzeti kaszinó nyári helyiségébe értekezlet összehivását ajánlja melynek hivatása, hogy határozati javaslat hozassák mely a központi bizottságnak táviratilag megküldetik mig a jegyzőkönyvet küldötség fogná átnyújtani. Littke József erre Blum Béla dr., Jobszt László dr. és Záray Károly dr. urakat kérte föl a lapunk élén közölt fölhívás megszövegezésére, melyet az értekezle egyhangúlag elfogadott. Majd áttért az értekezlet a részletek megbeszélésére és Jobszt László azt kérték föl, hogy az egyes politikai javaslatokról nézetét mondja el. Az értekezleten jelentkeztek a nagygyűlésen való részvételre Littke József, dr Krasznay Miklós, Stern Károly, Cs Schapringer Gusztáv, Forray Iván, Zsolnay Miki