Nevelők Lapja, 1952 (8. évfolyam, 1-23. szám)
1952-01-20 / 1. szám
/III. évfolyam, 1. szám 1952 január 20 A TARTALOMRÓL: Szovjet pedagógus a tanulók fegyelemre neveléséről Munkakedvvel és hálával vették át a nevelők felemelt fizetésüket A választások gondos előkészítésével emeljük az iskolai munka színvonalát A Közgazdaságtudományi Egyetem az iskoláztatás sikeréért KIADJA A KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE Széleskörű tapasztalatcserével emeljük munkánk színvonalát 11 Békéscsabán az általános iskolák I. osztálya és az óvodák nevelői megbeszélésre gyűltek össze Az I. osztályos nevelők elmondták, milyen eredményeket értek el náluk az óvodából kikerülő gyerekek és mit kérnek az óvodától, hogy könnyebb legyen munkájuk. A részvevő óvónők elmondták az ő tapasztalataikat. Mindnyájan azzal távoztak, hogy az ankéton hallott jó módszerek alapján meg tudják javítani munkájukat. Szabolcs megyében, a XIV. kerületben a középiskolák I. és az ált. iskolák VIli. osztályainak pedagógusai gyűltek össze, hogy kicseréljék tapasztalataikat- Vas megyében a megye 10 legkiválóbb igazgatója gyűlt egybe hogy elmondják egymásnak, hogyan szervezték meg tantestületük munkáját, hogyan biztosítsák iskolájukban a fegyelmet, a rendet. Salát Jánosné Népköztársasági Erdeműérmes óvónő Debrecenben, Kápolnási Józsefné kiválóan dolgozó óvónő Budapesten, Toldi István Kossuth-díjas pedagógus Békéscsabán, Tar Lajos Kossuth-díjas nevelő Szegeden ismertették munkamódszereiket a nagyszámban: összegyűl, nevelők előtt A tapolcai újító kiállításon kiállító nevelők a kiállítást megtekintő pedagógusoknak elmagyarázták munkamódszereiket. A példákat még hosszan sorolhatnék, ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy a nevelők körében is gyökeret vert a szocialista munkaerkölcs: a legjobbak tapasztalatainak átadásával segíteni a tanulmányi színvonal állandó emelkedését, a fegyelem megszilárdítását, a hazáját forrón szerető ifjúság nevelését, Eizeknek a tapasztalatcseréknek a szervezése bizonyítja, hogy egyre inkább felismerjük a mi szakmánk sajátosságainak megfelelő versenymozgalom lényegét. A szocialista verseny elve: »Egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, megint mások még, jobban érd utól a legjobbakat és érj el általános emelkedést« — mondotta Sztálin elvtárs. A mi iskoláinkban is az a helyzet, hogy egyes nevelők jól dolgoznak, mások pedig gyengébben, vagy rosszul. A feladat pedig az, hogy a legjobbak tapasztalatainak terjesztésével, általánosításával dolgozóink széles tömegeit az élenjárók színvonalára emeljük- A jó munkamódszerek, nevelési tapasztalatok terjesztésére igen nagy szükség vann munkánk jelenlegi szakaszában. Az első negyedévi osztályozó értekezletek eredményei azt bizonyították, hogy bár a tavaly januárban tartott országos igazgatói értekezlet óta iskoláink rend és fegyelmi helyzetében van javulás, lényeges változás, általános emelkedés még nem következett be. Ez is arra öztönözzön bennünket, hogy mozgalommá fejlesszük az eloijárók tapasztalatainak elterjesztését Ez a feladés pedig elsősorban szakszervezetünkre vár. Szovjetunióban a pedagógusok szakszervezete egyik legfontosabb feladaténak tartja a/ •»:i»maró tapaszalatok rjesz.é.'.'i I Medve je j . elvan.; így ír erről: -Rjenjéiro tapasztalatok elterjesztésének gyakorlatimegszervezésben fontos szerepet tölt be az Elemi és Középiskolai Dolgozók Szakszervezete. Aszakszervezetnek kell irányítania a tanítók és nevelők tömegeit, neki kell megadnia a lendületet az élenjáró tapasztalatok népszerűsítéséhez és biztosítani a tervszerű tapasztalatcserét« A szovjet pedagógus szakszervezet útmutatása alapján nálunk is ki kell szélesíteni a tapasztalatcsere mozgalmat. Eddigi módszereink továbbfejlesztése mellett meg kell valósítani az élenjárók tapasztalatainak átadását bent az iskolábanis. Ezt várják tőlünk a pedagógusok is, akik igényelik kartársaik segítségét problémáik megoldásához. .■1 szovjet iskolai szakszervezeti bizottságok igen értékes munkát végeznek ezen a téren. Havonta rendszeresen termelési értekezleteket szerveznek az iskolákban. Az értekezleten megtárgyalják a munka akadályait, javaslatokkal segítik elő a munka megjavítását, felszínre hozzák a legjobbak tapasztalatait- Pl. a klimenszki iskola egyik termelési értekezletén megtárgyalták a IV. osztály munkáját. Ezen az értekezleten a IV. osztály vezetője elmondotta, hogyan P.,'15 nter Osztékuák, novel módszerekkel küzdött a tanulmányi színvonal emeléséért, a legelem megszilárdításáért. A szakszervezeti bizottság megszervezte, hogy a nevelők látogassák a IV. osztályt és az értekezleten beszámoltak tapasztalataikról. A termelési értekezlet határozatot hozott a IV- osztály munkájának megjavítására, s leszögezte a helyes követendő módszereket. Krasznodar városában a 28 sz.lm iskola szakszervezeti bizottsága , termelési értekezleten megtárgyalta a füzetjavítás módszereit. A tanulók füzeteinek megbeszélése előtt iskolai kiállítást rendeztek, melyen bemutatták minden tanuló füzeteit. A füzeteket nem válogatták, hanem az egész osztályét leállították. A pedagógusok az értekezleten megvitatták az egyes nevelők javítási módszerét- Rámutattak, melyik esetben foglalkozott helyesen a tanár a tanulók füzeteivel, s határozatot hoztak, hogy ezeket a módszereket az iskola valamennyi nevelője átvegye. Aelyes, ha a mi iskoláinkban is ' * * meghonosodnak a termelési értekelések. Pedagógusaink örömmel fogadták egyes szakszervezeti bizottságok kezdeményezését, hogy a hetenként tartott sajtóértekezletek közül egyet a termelési problémák megvitatására használtak fel, azaz havonta egyszer sajtóértekezlet helyett termelési értekezletet tartottak A termelési értekezlet napirendjét az igazgató és a szakszervezeti bizottság állapította meg. A szakszervezeti bizottságnak nálunk is fontos feladata, hogy megszervezze a termelési értekezleten felszínre hozott jó tapasztalatok elterjesztését, hogy valamennyi nevelő munkájában felhasználja ezeket. Ennek érdekében a szí. .szervezeti bizottság iskolai kiállásoka szervezhet. Itt bemutatják a jó nevelő munkájának egész, rendszerét: a tanító munkatervit, gyerekek füzeten, az óravázlatokat, egy-egy tanítási líra leírását. A nevelő maga is részletesen leírja módszerét: »hogyan tanítok egy órán? hogyan küzdök a lemorzsolódás, a hiányzás ellen? stb« A szakszervezeti bizottságnak meg kell szervezni'', hogy valamennyi nevelő tanulmányozza a kiállítás anyagát. A kiállítást megtekintőknek, a kiállító pedagógus újra és újra elmagyarázza módszereit. ||'-T nészetesen nem elegendő a * legjobbak tapasztalatait csak iskolán belül ,terjeszteni, mind szélesebb és nagyobb mértékben kell módot adni a nevelőknek, hogy megismerjék a legjobbak munkamódszereit, hogy képesek legyenek gyorsan fejlődő hazánk építéséhez magasan képzett szakembereket nevelne Alkalmazzák járási, valósi és területi bizottságaink a már eddig is szép eredményeket hozott kezdeményezéseket, hogy egy-egy kiváló nevelő egy város, vagy járás pedagógusai előtt számoljon be munkamódszeréről. A kalocsai, füzesabonyi járásban, vagy sok más helyen is a járási szakszervezeti bizottság az oktatási osztállyal közösen sokszorosítja a legjobbak tapasztalatainak !■-írását s azt megküldi az iskoláknak. Bács-Kiskun megyéből egy-egy kiváló nevelő újítását, észszerüsítését küldik meg sokszorosítva a nevelőknek. /s tapasztalatok átadása az új kommunista erkölcs jellemvonása. Látjuk, hogyan fejlődik a magyar pedagógusok tízezreiben a munkához való új viszony- ismerjük meg a legjobb nevelők tapasztalatait, s egymástól tanulva, a szovjet pedagógia nagyszerű eredményeinek felhasználásával küzdjünk az öntudatos, jól képzett, hazáját, népét forrón szerető magyar ifjúságért. Ára: 20 fillér A Tanítók Napja hasznos útmutatást adott a nevelőknek az iskolai munkában HIDEG SZÉL mozgatja a fák kopár ágait. Január 13-a van. Az Erics felé vezető országúton autó szalad, pedagógusokat visz a Tanítók Napjára. Tanyai nevelőket é° olyanokat, akiknek vasárnap nincs vonatjuk. A szakszervezet az övék, gondoskodik róluk. A községben kellemesen jutott terem, forró borostea, szerető gondoskodás várja őket. Tanítók n apja van ma, el is jött mindenki a kiírás területéről, aki csak lehette. Az ő napjuk ez, az ő problémáikról lesz szó. Rém is csalódtak. AZ ELSŐ ELŐADÁST az iskolai rendről és a fegyelemről Burján József járási tanulmányi felügyelő tartotta. Előadásában sok jó fegyelmezési módszerre és az osztályfőnöki munka jelentőségére, az iskola és 11 család kapcsolatának fontosságára hívta fel a nevelők figyelmét, foglalkozott a jól előkészített tanítási óra felépítésével, az ifjúsági szervek bevonásával a remi és a fegyelem megszilárdításáiban. Értékelte a járás tanítóinak ezen a téren használt módszereit, eszközeit, örömmel emelte ki, hogy nem használják fegyelmezési eszközként a verést, elsükltélyen azonban még bizonytalanok abban, hogy milyen eszközöket használjanak a testi fényltés helyett. A POLITIKAI ELŐADÁST a békeharc kérdéseiről Imrich Gyula elvtár , a járási pártbizottság munkatársa tartotta. Értékes előadásában konkrétan megmutatta a nevelők feladatait a békeharc területén. Párhuzamot vont az imperialista államok és a mi köznevelésünk között. Rámutatott arra, hogy népi demokráciánk mennyire megbecsüli nevelőink munkáját. Bírálta a járás pedagógusai, közül azokat, akik nem végeznek jó munkát ezen a területen, így pl. Bükkös község tantestületét, amely úgy értelmezte a KM rendeletét, hogy egyáltalában nem kapcsolódik be a társadalmi munkába. Elismerte az abaúj-devecseri nevelők áldozatkész munkájú, úttörőcsapatuk kiváló eredményeit. A magas színvonalú előadások után (nagy kár, hogy a két előadás egymást követte) vita alakult ki és sok jó hozzászólás hangzott el. KARÁDI ÖDÖN szászfai nevelő elmondotta, hogyha a nevelő fegyelmet akar, elsősorban önmagát kell fegyelmeznie. Ő mindig pontosan kezdi óráját, melyre alaposan felkészül. Megköveteli, hogy a tanulók minden óra elején készítsék ki házi feladataikat, ezeket minden alkalommal ellenőrzi is. Követeléseiben minden esetben következetes marad, fegyelmezési eszköze a halk beszéd. Ha észreveszi, hogy valamelyik gyerek nem figyel, megáll a beszédben és az illető rögtön észbekap. Szünetben velük játszik, de az óra alatt fegyelmezetlen tanulók nem vehetnek részt a közös játékban. Gyermekei nagyon megszerették az iskolát, hiányzás csak elvétve akad. GULYÁS JÁNOS Abaújdevecserről érdekes esetet adott elő. Egy hetedikes tanuló napról-tapra fegyelmezetlenebb lett az órán. Otthoni körülményeit vizsgálva, kiderült, hogy túl szigorúak hozzá a szülők, még az udvarra sem engedik ki. A gyermek játékos kedvét az órán elégítette ki. Mivel a gyermek igen jó faliújságcikkeket irt, ezen keresztül sikerült megfegyelmezni. Sztálin elvtárs születt snapjára írt cikkét fegyelmezetlettsége miatt nem tették ki. Azóta magatartásában gyökeres javulás állt be. Az óraközi szünetekben igyekeznek alkalmat adni neki a játékra, emelteti a szülők figyelmét, is felhívták e hiányosságra. Hasonló esetről számolt be Koós Tibor Hernádvecsétől. Rájöttek arra, hogy a gyermekek urtalmi mozgolódásainak az az oka, hogy a szünetekben kevés mozgásra adtak alkalmat. Mióta ezen változtattak, a helyzet javult. BARCSA (JE.A szulaszendi nevelő a szülői munkaközösség segítségével elért eredményről beszélt, így gyermek, ki szüleivel, nevelőivel szemben tiszteletlen volt, buzidról is megszökött, most, az egész faluban a szülők dorgálásával, főtanácsaival találkozik. Ez nagy hatással volt rá, azóta mintha kicserélték volna. Néhány kortárs arról beszélt, hogy a DISZ-ifjak még nem viseltetnek kellő tisztelettel a nevelők iránt. Ezeknek Szűcs ferülegiházi nevelő válaszolt. Rámutatott arra, hogy a tekintélyt maguknak a nevelőknek kell megszerezniük azáltal, hogy színvonalassá teszik a DISZ foglalkozásokat .A pedagógusok tekintélyét politikai tudásuk, képzettségük alapozza meg. A fegyelmetlenkedőket a kultúra eszközeivel kell álnevelni. El kell érni, hogy a tanító legyen a faluban a kultúra terjesztése térént a párt egyik legfőbb támasza. PAP BÉLA kifejtette hozzászólásában, hogy a szülőknél is el kell érnünk a testi fenyítés kiküszöbölését. Ők már jó kezdeti eredményeket értek el ezen a téren. A Tanítók Napja előadásait ebéd és jól megszervezett tartalmas kultúrműsor követte. A járás nevelői értékes tapasztalatokkal és a kellemesen eltöltött nap emlékével tértek haza. * TANÍTÓINK az egész ország területén nagy örömmel fogadták a Tanítók Napját. Erről tanúskodik a szerkesztőségünkhöz érkezett számos levélis. Járási elnökeink az oktatási osztályokkal együttműködve, a legtöbb helyen jó munkát végeztek. Kunszentmártonban , Turcsányi István nevelő segítségével szép szemléltető eszköz kiállítást rendeztek. Az eszközöket eldobott, értéktelennek látszó anyagokból készítették. A LEGTÖBB HELYEN az élénk viták, a jó tapasztalatokról szóló számos hozzászólás jelezte, hogy a pedagógusok felkészültek az előadásra, s a Tanítók Napján váaszt vártak problémáikra. Szinte általános hiányosság volt azonban, hogy kevés szó esett a fegyelemre nevelés egyik legfontosabb eszközéről, a jól felépített tanítási óráról. A-lilák olyanok is, akik a Lnubjányi színvonal, a rend és a fegyelem ki nem elégítő voltát, csak objektívdiákra vezették vissza. Ugyanakkor a hibák okait nem keresték saját magukban. NÉHÁNY HELYEN hiányos volt a szakszervezet agitációs munkája, a nevetők nem értesültek előre a napirendi pontokról. Pl. Zircen a nevelők felvetették, hogy sokkal tartalmasabban szólhattak volna a tárgyhoz, ha tudták volna, mi lesz a téma, s így készülhettek volna rá. Mátészalkán a hozzászólásokból kitűnt, többen napokkal előbb készültek a vitára, mégis egyesek azt sem tudták, hogy Tanítók Napja lesz, s megérkezve érdeklődtek. Mi lesz, ki fogja az előadást tartani? Miről fog az, előadás szólni? Néhány helyen a két előadás egymásután következett, ez megzavarta a hozzászólókat. MINDENT ÖSSZEVETVE megállapíthatjuk, hogy a január 13-i Tanítók Napja mind előkészítésben, mind színvonalában fejlődést jelent az októberi pedagógus naphoz képest. A nevelők sok hasznos és jó útmutatást kaptak munkájukhoz, hozzájárult ahhoz, hogy a különböző iskolák nevelői megismerve egymást, összekovácsolódjanak.