Pedagógusok Lapja, 1964 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1964-01-08 / 1. szám
Wellőr. A Körúton, valahol az Emke és a Nyugati között egyszer csak megszólalt egy papírduda. Bátortalanul hallatta rekedtes hangját, és türelmetlenül várta, kap-e választ. És kapott. Egyet, kettőt, huszonnyolcat, százhatvanat, ezerötszázat... Hirtelen nekieredt egy kis tutulás-patak, hogy hamarosan hömpölygéssé váljék, és végigáradjon a kétmilliós város bulvárján. A pesti emberek búcsúztatták az ezerkilencszázhatvanharmadik esztendőt. Búcsúztatták: asztallal, borral, cipóval, csókkal, dallal... S még annyi mindennel, hogy végig lehetne mondani az ábécét egészen addig: vigassággal, zenével, zsákbamacskával. Éjfélkor pedig összecsendültek a poharak a jól fűtött szobákban, szépen díszített szórakozóhelyeken, és fölhangzott a hagyományos köszöntés: Boldog új évet! És abban a pillanatban mindenki gondolt valamire. Arra, mi is jelentené számára a boldog új évet. Érdekes lenne megkérdezni — mondjuk — ezer embert, különféle korúakat és foglalkozásúakat, s fölsorolni a válaszokat. De minthogy erre nincs lehetőség, lássuk, mi mindenre gondolhatnak a pedagógusok, amikor átlépik az új esztendő küszöbét. A sebtiben megejtett közvéleménykutatás alapján a pedagógusok szíve akkor repesne az örömtől, ha 1964-ben minden tanítványuk, minden alkalommal, minden leckéjét hiba nélkül készítené el, s a mennybéli angyalokat velük lehetne helyettesíteni; ha egyetlen »mamájuk« és »papájuk« sem akadna, aki rendíthetetlen abban a meggyőződésében, hogy fiacskája vagy leánykája egy inkognito Shakespeare- Sappho, vagy latens Einstein-Madame Curie, csak az »áldottjó« pedagógus ismeri félre, nyugtalanítja miatta az összes fölmenőket, holmi sirámokkal, intőkkel, rossz jegyekkel; ha elkészülne a »Szülők és pedagógusok társalgási zsebkönyve — ezer disztingvált fordulattal■» című hézagpótló nevelési kiadvány; ha jelentősen csökkenne azoknak az igazgatóknak a száma, akik abban látják fő feladatukat, hogy makacsul megkövetelik olyan értekezletek megtartását, olyan jegyzőkönyvek elkészítését, olyan jelentések megírását, melyeket a miniszter már tavalyelőtt eltörölt; ha az építőipari vállalatok jövőre nem a szeptember 1- től június 10-ig tartó időszakra ütemeznék be az iskolák tatarozását; s végezetül, de nem utolsósorban, ha a diákok állítólag eredményes »tankönyvön alvás« módszerét a pedagógusok is alkalmazhatnák, s ily módon mindnyájan könnyűszerrel elsajátíthatnák a Nevelési Tervet. Nemde, kedves pedagógus társaim, ezekre és ilyenekre gondoltunk szilveszteri jókedvünkben?! S ha jönnek az új esztendő régi hétköznapjai? Akkor is a pedagógus örök derűjével küszködünk a mindig huncut gyerekekkel, a mindig elfogult szülővel és a lisatöbbi-x-vel. Morvay István ar népművelési mozgalom és a pedagógusok A MAGYAR NÉPMŰVELÉSI MOZGALOM az utóbbi hat év alatt különösen jelentős eredményeket ért el. Létrejött az egységes megyei, járási (városi) falusi népművelési otthon hálózat. Megalakultak és egyes helyeken már eredményes munkát végeznek a megyei népművelési tanácsadók mellett dolgozó szakbizottságok. A művelődési otthonok társadalmi vezetőségei az aktívák újabb nagy csoportjaival szerettették meg a népművelési munkát. Jelentős mértékben nőtt a népművelési mozgalom társadalmi és anyagi bázisa. Kormányzatunk évről évre egyre több támogatásban részesíti a mozgalmat — hogy csak egy adatot említsünk: az elmúlt három év alatt átlagban 150—170 új művelődési otthon épült mintegy 300—350 millió forint értékben. A népművelési tevékenység számos új formát alakított ki. Így például jelentős mértékben megnőtt az ismeretterjesztő előadások száma, és emelkedett színvonaluk. Megerősödtek és országosan elterjedtek a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák, rohamos gyorsasággal épül ki az egyik legeredményesebbnek látszó népművelési forma, a klub. Végül, ha még nem is a kívánatos mértékben, de megnőtt a népművelési tevékenység társadalmi elismerése, megbecsülése. HA AZT VIZSGÁLJUK, hogy milyen okoknak, milyen erők tevékenységének köszönhetjük az elért eredményeket, talán legelsősorban kell említenünk a pedagógusok nagyszerű munkáját, amely sikereink egyik döntő tényezője volt. Városi és falusi pedagógusok tízezrei dolgoztak és dolgoznak — a legtöbben társadalmi munkában — a népművelés különböző területein, és túlzás nélkül állíthatjuk: ők alkotják a mozgalom törzsgárdáját. E térenvégzett munkájuk értékét bizonyítja az is, hogy a kiemelkedő népművelési teljesítményekért adományozott kitüntetések nagyobb részét évek óta pedagógusok kapják. Az elmúlt években lényeges változáson ment keresztül a népművelési szemlélet. Pártunk VIII. kongresszusának idevonatkozó határozatai és a népművelési irányelvek megszabják az előttünk álló fő feladatokat: az általános és szakmai műveltség elmaradottságának gyors ütemű felszámolását, a közösség szocialista gondolkodásának céltudatosabb fejlesztését, a demokratizmus erősítését a művelődési mozgalomban. A FELADATOK MEGOLDÁSA a népművelési munka bizonyos szerkezeti átalakítását és a termelést közvetlenül segítő népművelési formák nagyarányú fejlesztését követeli. A tudományos ismeretterjesztés mellett elsősorban a mezőgazdasági és a műszaki természettudományos szakkörök széles hálózatát kell megteremtenünk. A népművelésben jelenleg aktívan tevékenykedő pedagógusok nagyobb része a humán és a művészeti képesítésűek közül kerül ki, míg a természettudományos és műszaki képzettségű szaktanároknak eddig csak csekély töredéke kapcsolódott be a népművelésbe. Nyilvánvaló, hogy a természettudományos és műszaki szakkörök széles hálózatának kiépítése szakképzett és emellett pedagógiai ismeretekkel rendelkező szakkörvezetők ezreit követeli. Különösen fontos feladat tehát napjaink,ban, hogy az általános iskolák felső tagozatainak szaktanárait, a gimnáziumok és szakközépiskolák földrajz-, kémia-, matematika-, fizika-, biológiaszakos pedagógusait, valamint a műszaki és mezőgazdasági tárgyakat oktató szakembereket a népművelési munkába bevonjuk. A jelenleg működő szakkörök számszerű és minőségi továbbfejlesztésének, munkájuk megjavításának legfőbb akadálya a képzett szakkörvezetők hiánya. A tárgyi feltételek részben adottak, hiszen az üzemi, városi, falusi művelődési otthonok szívesen adnak helyet a szakköröknek. A szakkörvezetők tiszteletdíját rendelet szabályozza, és az e célra előirányzott összeg a művelődési házak költségvetésében évről évre emelkedik. A Földművelésügyi Minisztérium jelenleg minden működő mezőgazdasági szakkörnek évi 3600 Ft támogatást nyújt. Az ipari és mezőgazdasági üzemek gazdasági vezetősége és szakszervezeti bizottságai az esetek nagy többségében minden módon támogatják a szakköröket, mert bebizonyosodott: a jó szakkörök kedvező hatást gyakorolnak a szakköri tagok termelő munkájára. Emellett eredményesen segítik az üzemben folyó alsó- és középfokú szakoktatást is. Az iparnak és mezőgazdaságnak a következő tíz évben a jelenleginél kétszer vagy háromszor több mérnökön és technikuson kívül legalább félmillió szakmunkásra lesz szüksége. Az elkövetkező 10— 15 esztendőben a népművelési mozgalomra a felnőttoktatás és szakemberképzés állami formáinak kiegészítése, teljesebbé tétele vár. Ahhoz, hogy a mozgalom eleget tehessen ennek, elengedhetetlenül szükséges, hogy a természettudományos és műszaki képzettségű pedagógusok minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a népművelésbe. Kaszanitzky Ferenc a Népművelési Intézet osztályvezetője Véli ragyogás Marsovszky Endre felvétele. Bizalmi tanácskozáson Baranyában Ezer meg ezer bizalmi, szakszervezeti titkár hagyományos téli szüneti programja: a bizalmi tanfolyam. Legtöbb megye január első napjaiban rendezte meg ezt a munkaértekezletet. Baranya, Heves és Vas megye azonban a korábbi évekhez hasonlóan, még december végén sort kerített a tanfolyamra. Alább a baranyaiak tanácskozásáról számolunk be — néhány részvevő megszólaltatásával. Elöljáróban annyit, hogy az idei tanácskozások napirendjén — Baranyában, de másutt is — ugyancsak időszerű kérdések szerepeltek: Nevelési Terv, tantestületi egység, az iskolavezetés demokratizmusa a bizalmi és a többi szakszervezeti tisztségviselő konkrét feladatai... Ilyen, az élet sűrűjéből kiragadott problémákról szóltak a vitaindító előadások, és a hozzászólások Nem csoda, ha mindvégig jó hangulat, gördülékenység és a bizalmiak tevékeny részvétele jellemezte a pécsi tanfolyamot. S most lássunk néhány véleményt! Megkérdeztük Bodó Lászlót a sZaRSKetTieZet megye bizottságának titkárát, milyen célokat tűztek a tanácskozások elé? Mit akartunk? — A fő cél természetesen az volt, hogy közösen meghatározzuk a megye szakszervezeti munkájához a legközvetlenebb, majd a távolabbi feladatokat. Nekem —, mint kezdő szakszervezeti funkcionáriusnak — a tanácskozás jó alkalom volt arra is, hogy megismerkedjem a megye és Pécs város szakszervezeti aktivistáival. Évente ez a tanácskozás a legjobb, és szinte kizárólagos alkalom arra, hogy közvetlen eszmecserét folytathassunk, hogy megvitathassuk azokat a problémákat, amelyek a következő időszakban legerőteljesebben foglalkoztatják szakszervezeti szerveinket. Az előbbieket figyelembe véve, a tanácskozással növelni kívántuk azoknak a tantestületeknek a számát, ahol a szakszervezeti bizottságok ténylegesen betöltik hivatásukat, egyre nagyobb figyelmet szentelnek a felsőbb vezető szervek határozatainak megismerésére és végrehajtásuk segítésére, ellenőrzésére, s mindehhez rendelkeznek a sajátos mozgalmi munkamódszerekkel. Mi a véleményük a tanácskozáson résztvevő alapszervi titkároknak, bizalmiaknak, járási titkároknak? Négy vélemény Buzássy Lászlóné bizalmi, Bikái. Sok energiánkat őrölte fel a Nevelési Terv körül még mindig meglevő bizonytalanság. A miniszteri utasítás ellenére sok, egy ástól eltérő vélemény élt a nevelőtestületek között, sőt, az egyes testületeken belül is. Nos, úgy érzem, hogy világos válaszokat kaptunk, s egyúttal megerősítést is az eddig végzett munkánkhoz. Horváth Jánosné, Lásd, körzeti iskola: Jóhírű iskola a miénk, értünk el eredményeket a Nevelési Terv megismerésében, sőt, az alkalmazásában is. De mintha ez a munka az utóbbi időben lankadt volna. Most megerősítést kaptam ahhoz, hogy meg kell valósítanunk eredeti elképzeléseinket. A munkavédelem területén is vannak bokros teendőink. A szemléket még csak megtartottuk, a kivitelezésben azonban serényebbek lehettünk volna. Nagyon tetszett a tanácskozás megszervezése, ebből is tanultam. Külön köszönöm a megyei bizottságnak, hogy színvonalas szórakoztatásunkról is gondoskodott. Rácz Sándor, városi bizottság titkára, Komló: Nem könnyű a szünidőt megrövidíteni, mégis szívesen vettem részt az értekezleten, mert mindennapi munkámhoz adott hasznos segítséget. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a megyei pártbizottság első titkára tartott politikai tájékoztatót is, ebben is a munkánk iránti megbecsülés jutott kifejezésre. Az elhangzott előadások a naponta jelentkező problémáinkhoz nyújtottak segítséget. Sokat vitáztunk például arról, hogy az iskola technikai dolgozói igénybe vehetik-e az üzemi étkeztetést. Az érdekvédelmi kérdések között erre is választ kaptunk: a rendelet oktatásügyi dolgozókról beszél, tehát nem tesz különbséget nevelő és egyéb iskolai alkalmazott között. Rádöbbentem, hogy egy eléggé világos rendelet mennyire megváltozhat, módosulhat a végrehajtás során. Kántor Károlyné, stb.-titkár, Pécs, Vasas I.: Nagyon sokat vártam a tanácskozástól, hiszen kezdő funkcionárius vagyok. Sok tisztázatlan kérdés volt előttem, szinte járhatatlannak láttam az utat. A Nőnevelési Terv is sokat foglalkoztatott, hiszen a feladat újszerű, nem beszélve a megoldásáról, s a kapott utasítások is gyakran ellentmondóak voltak. A nevelőtestületek életének sokrétűsége ugyancsak számtalan problémát vet fel. Ezek megoldásához vártam vezérfonalat. És mit kaptam? Kétségtelen: egy ilyen tanácskozás nem adhat választ minden kérdésre. De a legfontosabb dolgokat, úgy érzem, most már világosan látom, és ennek alapján a részletek megértése is könnyebb lesz. Ellesett morddok végül még néhány, a szünetekben elhangzott és ellesett vélemény: — Nagyon kellett egy kis tájékoztató a nőmunkáról, hiszen testületeink zöme pedagógusnő. A Pedagógusok Lapja is többet foglalkozhatna ezzel. Néhány férfi kartárs. Most a nőmunkáról lesz szó! No mi megyünk, megiszunk egy feketét. — Ha nagyon sok újat nem is hallottunk, a lényegest elválasztották a másodrendűtől, rendszereztek, rámutattak a dolgok kapcsolataira. Precízebb, részletesebb jogszabályismertető kellett volna. Közölni kellett volna a jogszabály számát, a közlöny dátumát, hogy a bizalmiak is tanulmányozhassák, hivatkozhassanak rá. — Jobb lett volna a nyáron tartani a tanfolyamot, amikor a közlekedési nehézségek miatt nem maradtak volna el többen. — Sok, jó módszert hallottunk. A tapasztalatcsere-jelleget erősíteni kellett volna, hogy még több hasznos, célravezető módszer álljon a bizalmi rendelkezésére. A bíráló megjegyzések — részben— helytállók, de helyesebb lett volna ezeket a tanácskozáson szóvá tenni. Ez nem ünneprontás lett volna, ellenkezőleg: eszköz az igények alaposabb megismerésére és természetesen kielégítésére. A tanácskozás sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá az is, hogy a rendező szervek körültekintően gondoskodtak a külső feltételekről. Kellemesen fűtött terem, barátságos, kényelmes elszállásolás, ízletes koszt és nem utolsósorban a Pécsi Nemzeti Színház színvonalas Éjjeli menedékhely előadása biztosította a kulturált, kellemes légkört. D. K. A tisztelet és szeretet jegyében A József Attila gimnázium dísztermében műsoros estet rendezett a szakszervezet XI. kerületi bizottsága. Zeneszámok, prózai részletek egyaránt előadásra kerültek a sikeres műsor alkalmával, amelyet a nyugalomba vonult idős pedagógusok tiszteletére mutattak be a diákok és a nevelők. Az ünnepi alkalomból díszes kivitelű oklevelet nyújtottak át a szakma veteránjainak, ami kimondhatatlanul jóleső érzést váltott ki belőlünk. A törődés, a gondoskodás, a szeretetlátotta át a rendezők minden törekvését, amelyért ezúttal mindannyiunk nevében szeretnék köszönetet mondani. Amigó Rezsőné nyugdíjas nevelő