Pedagógusok Lapja, 1985 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1985-05-24 / 10-11. szám
Az ünnepi könyvhét elé Supka Géza, századunk első felének e sokszínű egyénisége, aki különösen a megbízható adatokra épülő, olvasmányos történeti riportkönyveivel, valamint az irodalmat ötletesen népszerűsítő Literatura (1926-tól 1938-ig) című folyóiratával véste be nevét művelődéstörténetünkbe, 1927-ben javasolta a könyvnapok megrendezését. A célt így jelölte meg: .......a magyar kultúrának egyetemes nemzeti ünnepe legyen”. Gondolata valóra vált: eleinte egy-egy napot, később egész hetet szenteltek a könyv ünnepének. Változó tartalommal és sikerrel. Az idei könyvhét — a debreceni nyitánnyal — május 31-től június 5-ig tart. A jeles alkalomra 14 kiadó összesen 78 művet tesz le a könyvsátrak és boltok pultjaira, legtöbbet a Magvető, szám szerint 40-et. A kínálat örvendetesen változatos: a mai magyar szépirodalmat bemutató alkotások mellett politikai, tudományos, ismeretterjesztő és művészeti témájúakat is találunk, köztük nem egy közelebbi vagy távolabbi múltunk őrzésre érdemes örökségéből való. A korábbi évekhez hasonlóan jelentkeznek a szocialista országok magyar nyelvű kiadói is. Sok-sok színfoltjával vonzó esemény lehet a hét, a rendszeres könyvvásárlók mellett azoknak is, akik eddig nemigen érezték át egy-egy szép mű megszerzésének, elolvasásának örömét. Kulturális életünknek e tavaszi „vásárát” igyekezett gondosan előkészíteni az országos szervező bizottság. Ez felhívásában külön is kéri a pedagógusokat, hogy főként a művelődési központoktól távol élő lakossággal ismertessék meg a könyvheti újdonságokat, az iskolákban pedig hívják föl a tanulóifjúság figyelmét a könyv ünnepére, az olvasás jelentőségére. És most a teríték afféle reklámjaként — szokásunkhoz híven — a Móra Könyvkiadó ünnepi kiadványairól ejtünk néhány szót. Elsőül itt van a terjedelmes és szép küllemű Csigalargzi, melyet Kalmár István illusztrált. Pompázatos antológia a 9—14 éveseknek. A mai neves és most induló magyar költők gyermekverseit Farkas László válogatta, sikerrel megküzdve a bőség zavarával. Ugyancsak az említett korosztálynak szól a Gyermekenciklopédiát fölváltó új sorozatnak, a Kérdések könyvének igényes kiállítású, nagyalakú, bemutatkozó kötete, az Ég és Föld. Varga Domokos és Varga András szövegével, valamint sok fotóval és Kiss István rajzaival tárja az olvasók elé a címben tömörített téma sok-sok, végül is egésszé összeálló részletét. A nagy nevű tudós, Balogh János tv-ből ismert filmsorozatának könyvváltozata A megsebzett bolygó című gyönyörű kiadvány (a szerző színes fotóival). Az egyre pusztuló természeti környezet védelmére mozgósít, tudományos szakszerűséggel és a személyes élmények hitelével. Az érett fiataloknak szóló Kozmosz Könyvek közül három szerepel az ünnepi listán. Az oly hamar elhunyt Kormos István verseit és egy életrajzi esszéjét öleli egybe a Nakonszipánban hull a hó című kötet, mely a neves költő által indított és haláláig szerkesztett sorozatban, A Magyar Irodalom Gyöngyszemeiben kapott méltó helyet. Egyik legtermékenyebb alkotónk, Hegedűs Géza legújabb regénye, a méneskúti családirtás egy mérgezési históriát mond el izgalmas cselekménybonyolítással és lenyűgöző olvasmányossággal. Az igényes elbeszéléseivel fiatalon feltűnt Fenekes Judit novelláskötete, az Itt járt a házmesterné című, egyrészt a mindennapi látszat mögül kiemelt témáival, másrészt a lélektani átvilágítással és a fegyelmezett hangnemmel fogja meg az olvasót. " A kiadó sok egyéb friss ,,gyümölccsel” is fölvonul a tavaszi piacra, ám ezek említéséről sajnos ezúttal,le kell mondanunk, de reméljük, hogy nymndarnnyi vevőre talál, és gyereknek, fiatalnak, felnőttnek ízletes táplálékul szolgál. F. A. Madár János: Tavasz sikolt Napfény koccan, gyerekek! Tavaszt sikolt veletek, örömében száz kicsi kar. Erdőt, mezőt, fát kitakar. Zászlót lenget, levelet. Újszülött kis tenyeret. Kovács Tibor: Két négysoros Barcsi Gusstáv arcképe . Ősszel Nézel ránk okos szemeddel Nem tudok még, Élet, s az Ugarra, melyen sorra sort ízeiddel betelni, húzva, kezünk kezeddel Fagykáraid engedd összeér, mint a Van s a Volt, méltósággal viselni! Pest megyei versmondók találkozója A Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Pedagógiai Intézet a múlt év végén beszédművelő tanfolyamot hirdetett, melyre meglepően sokan, több mint százan jelentkeztek. Még a kemény és elhúzódó tél sem riasztotta vissza a hallgatókat, és bár sokaknak hosszú utat kellett megtenniük az előadások, foglalkozások helyszínére, alig volt lemorzsolódás. E tanfolyam záróakkordjaként rendezték meg május 14-én ,a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Továbbképző Iskolájában a versprózamondó pódiumot. Dr. Salamon Zoltánnénak, szakszervezetünk kulturális, agitációs és propagandaosztálya vezetőjének meleg hangú köszöntője és gondolatébresztő megnyitója után elsőként Pilinszky János: Apokrif című versét mondta el Székács Csilla pomázi tanárnő. Kiérlelt, szép előadása komolyirodalmi élményt nyújtott: magasra tette a mércét és megteremtette a találkozó bensőséges, őszinte hangulatát.. Szebbnél szebb verseket, prózákat választottak a résztvevők: népballadák, Arany-, Petőfi-, József Attila-versek, a kortárs írók, az erdélyi irodalom jeles képviselőinek alkotásai szerepeltek a repertoárokon. Kivételesen szép perceket köszönhettünk Kecskés József váci nyugdíjas tanár kollégánknak, aki Thaly Kálmán: Bujdosó Rákóczi című versét adta elő mély átéléssel, tiszta, ritmusos beszéddel. Minden produkción érződött, hogy alapos elemzés, gondos felkészülés előzte meg, bár néhány esetben gond volt a versválasztással és beszédtechnikával — állapította meg Uray Judit, a bíráló bizottság elnöke. — Ezek az apróbb hibák azonban minden bizonnyal kiküszöbölhetők, ha Pest megyében is létrejön egy stúdió, ahol folyamatosan és szakszerű irányítás mellett készülhetnek a versmondók, egyebek között a jövő évi országos pedagógus vers- és prózamondó pódiumra is. Váczy Zsuzsa Filnszalag Nyiladozó szemmel A minap bemutatott, francia— magyar közös vállalkozásban készült „Sortűz egy fekete bivayert” című film forgatókönyvét Jeli Ferenc és András Ferenc árvaságában Szabó László írta,s ő maga is rendezte. Segítségére volt dramaturgként. Bacsó Péer és Kende János. Ez utóbbi végezte az operatőri munkát, is. Hozzájuk társult a zenéjével Patkovics Emil. Az alapul vett kisregény szerzője a nálunk is egyre népszerűbb Jion Nándor vajdasági író, akinek már több művét megfilmesítették, így például András Ferenc rendezésében láthattuk a tv képernyőjén A kárókatonák még nem jöttek vissza, valamint 4 postarablók címűeket. A rendezőről pedig érdemes megjegyezni, hogy Franciaországban élő hazánkfia, de már több itthon alkotásban aratott sikert szításaként, kint pedig eleddig négy filmet gondozott. Mostani, nálunk ■endezett műve az idei magyar játékfilmszemlén ,KISZ-díjat kapott. A film laza szerkezetű cselekménye közvetlenül a II. világháború után, valahol hazánk egy kis falujában játszódik, és elsősorban azzal formáz az íróra, hogy érzékletesen, líraian meleg érdeklődéssel ábrázolja az életre nyiladozó szemű gyerekek és a sorsuk terheivel küszködő felnőttek kapcsolatát. Az előbbiek hol pszfondárosan, hol meghatott segítőkészséggel figyelik az utóbbiakat, és közben derengeni kezd bennük, hogy mennyi mindent "tordoz is egy-egy ember, lett légyen tanár, feleség, vénkisaszszony, hajdani gróf vagy szerencsétlen sorsú bivalyos (valamennyit jeles francia és magyar színészek formálják meg). Valószínű, hogy a közönség nem fog tolonganiaz e filmet vetítő mozik jegypénztáránál, ám aki szereti a finoman hangolt, érzelmi átélést kínáló alkotásokat, bizonyosan szépnek találja, és mondanivalóját tovább szövi emlékezetében. Fényi András Kiss Attila: Olvasó lány PÉCELEN a Hazafias Népfront székházában rendezett kiállításon Fitosné Bozó Éva és dr. Váradi Iván rajzpedagógusok képeiben gyönyörködhettek a látogatók. Virág Török Sándor sírjára Alig pár nappal azután, hogy néhány lelkes szót írtam Török Sándor Az Isten mosolya című, álmodásokat, sírásokat és nevetéseket fölidéző, varázslatos könyvéről, megrendüléssel olvastam a hírt: hosszú, súlyos betegség után, 81 éves korában elhunyt. Ki volt ő nekünk, nagyoknak és kicsinyeknek, rendre embertársainak? A tudomány gondosságával felelhet századunk irodalmának, művelődésének kutatója; kitűnő regényíró, aki a felnőttek és a gyermekek nyelvén egyaránt értett; mélyrelátó és mindig sokatmondó újságíró; egyebek közti esztendőkön át a Család és Iskola, illetőleg ennek megújult változata, a Gyermekünk című képes folyóirat bölcs, munkatársait és az olvasókat nevelő szerkesztője. Az írásait megismerő és átélő olvasó ,a vele beszélgető és mosolyát fölfogó barát, pályatárs vagy alkalmi ismerő» pedig így vallhat róla: csodálatos ember, akit élete sok-sok nehéz, próbára tévő fordulása — a legkülönfélébb fizikai munkától a legigényesebb szellemiig, a munkaszolgálattól, a mellőzéstől az elismerésig — folyvást gazdagított. Volt ■"hát miből adnia megértést, szeretetet, tanítást mindenkinek. Amikor tavaly, 80. születésnapja alkalmából lapunkban köszöntöttem, a rá annyira jellemző, megelőzhetetlen figyelmességgel így válaszolt: •„Nagyobb örömet nem okozhattál nekem, mint hogy pedagógusnak neveztél. Hiszen mindig az akartamlenni.” Az is volt, népünk aprajánaknagyjának hivatott nevelője, és az is marad, mert élete példáján és írásain nincs hatalma az elmúlásnak. (fényi) Föltámadott a tenger... A jugoszláviai Petőfi-iskolák találkozója előtt A jugoszláviai Petőfi Sándor, Petőfi-zászlóalj, Petőfi-brigád nevű általános, iskolák XIII. találkozóját a Zombor melletti Doroszlón, június 7-én, 8-án és 9-én tartják meg az említett iskolák diákjainak, tanárainak és a volt harcosok nagyszabású szemléjével együtt. A vendéglátó doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskolával együtt A Jó Pajtás és az Újvidéki Gyermekrádió Szerkesztősége is alaposan kiveszi a részét az előkészítésekből; a tanulók irodalmi, történelmi, honvédelmi-tájékozódási-elsősegélynyújtási vetélkedőinek, versenyeinek a megszervezésével. A Jó Pajtás négy feladatból és mozzanatból álló, irodalmi vetélkedőjének ,,Föltámadott a tenger” a címe. Maga a verseny abból áll, hogy a részt vevő iskolák (irodalmi szakkörök) két-két diákja Petőfi forradalmi és hazafias költeményeire, valamint Fekete Sándor: Így élt a szabadságharc költője című könyvére támaszkodva, fogalmazást ír Magyarország és a vele szomszédos államok, népek ókori hangulatáról, helyzetéről, küzdelmeiről, reményeiről. Második feladatként Petőfi (erre az alkalomra ajánlott) forradalmi és hazafias verseit szavalják a diákok, harmadik feladatként pedig Fekete Sándor már említett könyvének képanyagát kell a versenyzőknek felismerniük, a látottakat röviden véleményezniük. Negyedik feladatként a népfelszabadító háborúban részt vevő Petőfi-zászlóalj és Petőfibrigád indulóiból, harci dalaiból énekelnek el egy-egy dalt a versenyzők. Petőfi eszméit és műveit így hát ismét tiszta szívvel karolják fel — és hirdetik — a tanulók, s ez különösen azért jelentős, mert a baráti találkozón Jugoszlávia felszabdalásának 40. évfordulójáról, a fasizmus felett aratott győzelemről is megemlékeznek. Doroszlón és Zomborban meghitt ünnepségsorozat leszaz említett napokon; politikai nagygyűlést, koszorúzási ünnepséget és egy szép művelődési programot — záróünnepséget — is rendeznek. Ezen kívül a jelenlévők megismerkednek Doroszló és Zombor múltjával, jelenével, gazdasági és művelődési életével, helytörténeti és népművészeti érdekességeivel. A résztvevők megtekintetik a hatinai (kiskőszegi) ütközet emlékmúzeumát, a bálmáni emlékművet és a bácsmonostori ifjúsági tábort, ellátogatnak a híres-neves Lomboled fagylaltgyárba, a Milan Konjovic Képtárba, és számos más érdekességet is útjukba ejtenek. Élményben, barátkozásban aligha lesz hiány. És éppen ez a jó, hiszen a Petőfi-iskolák hagyományos találkozója mindenkor a barátság, a testvériség, az egység nagy szemléje, jeles ünnepe. Az idén új színfoltot jelent, hogy a tanulók a Doroszlón élő Herceg Jánost és Fehér Ferencet, a Magyarországon is jól ismert írót, illetőleg költőt is felkeresik, s az életről, irodalomról, a művészetről beszélgetnek velük. A tervek szerint a jövőben egy magyarországi Petőfi Sándor nevét viselő iskolát is be szeretnének kapcsolni e szép találkozóba., Szűcs Imre Kézikönyv — mindenkinek Az anyanyelvünk egységes írásbeli rögzítéséért folyó küzdelemben az első győzelmes fegyvertény, a Magyar Tudós Társaság (mai nevén: Magyar Tudományos Akadémia) érdeme. 1832-ben megalkotta „Magyar, Helyesírás és szóragasztás főbbszabályai” címmel helyesírási szabályzatunkat, amelyet azután időszakonként — bővítve és módosítva —■ ismételten megjelentetett, s amelynek használata többé-kevésbé általánossá vált. Újabb nagy előrelépést jelentett a közgyakorlat terén a szabályzat 1954-es, tizedik kiadása. Ez az előbbiekhez mérten jóval átgondoltabban, rendszerezettebben és következetesebben foglalta pontokba — nyelvünk alakulásához idomulva — a követendő írásmódot .Az eltelt évek során 23 lenyomat jelent meg belőle. Nyelvünknek főként szókincsbeli gazdagodását figyelembe véve, az MTA Helyesírási Bizottsága különösen 1973 óta széles körű tájékozódással hozzáfogott a 10. kiadás felülvizsgálatához és a szükséges módosításokhoz. Minden eddiginél gondosabb előkészítő munka után jött létre és látott napvilágot A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása. Ez megőrizte az előző minden lényeges elemét — bizonyítván annak időtálló voltát —, de világosabb lett a felépítése, valamint megszövegezése és jóval gazdagabb, maibb a szótári része. Természetesen találni benne, bár nem nagy számban, változtatásokat is. Az új kiadás tanulmányozásához jó kalauz az a Fábián Pál és Szemere Gyula gondozta összeállítás, amely a Magyar Nyelvet késve, csak most meg.Jelent 1084. évi 4. számában olvasható.Az új „kézikönyv” mindenkinek szól, de elsősorban nekünk, pedagógusoknak kell alaposan megismernünk, hogy bizton, és türelmetlen sietség nélkül vezethessük tanítványainkat a „helyesírás” ösvényein. Ehhez időre vanszükségünk, és meg kell kapnunk a kellő segítséget — útmutatókban, könyvekben — az oktatásirányítástól is. Minél előbb, annál jobb. „ " —i i—s Polarusok lapja 9 --------------------------■ ...