Pegazus, 2022 (18. évfolyam, 1-11. szám)

2022-08-01 / 8. szám

Miután néhány hónapja már versenyeznek az NSSF Program által vásárolt fiatal lovak, talán időszerű pár szót ejteni arról, hogy hol is tart most ez a dolog. Előrebocsájtom, hogy másokkal ellentétben nem fogok statisztikai elemzésekbe fogni. Ez ugyanis egy hosszú távú projekt, és mindannyian láttunk már kitűnő statisztikájú fiatal lovakat, amelyek egész életükben megrekedtek ugyanazon a szinten. Fontosabbnak tartom felidézni az elmúlt évszázad olyan eseményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a magyar lovassport mindig is lóhiánnyal küzdött. E tény alátámasztásához elég fellapozni Ernst József köny­vét a magyar lovassport elmúlt 1­00 évének történetéről. Már 1­926-ban országos cirkusz kerekedett abból, hogy az állam Írországból vásárolt sportlovakat. Jó magyar szokás szerint az már senkit sem érdekelt, hogy később e lovakból több felért az akkori legma­gasabb nemzetközi, sőt olimpiai szintre. Tóth Béla írja azt, hogy minden gondjuk megol­dódott volna, ha vásároltak volna nemzetközi szintre alkalmas ugrólovakat. Dr. Kollár Kornél szintén a lovaink közepes képességére és egészségi állapotára panaszkodik, és a sort lehetne folytatni. Az igazság az, hogy nemzetközi szinten igazán jó lovaink szinte soha nem voltak. De hogy folyamatosan sosem álltak ilyenek rendelkezésre megfelelő létszámban, az tény. Most ott tartunk, hogy a tíz vásárolt fiatal lóból négy már a saját korosztályában nemzetközi szinten jól megy, CSI, CSIO versenyeken. Van öt vemhünk, az elérhető legjobb kancacsaládokból. Szerintem jó esély van arra, hogy további két fi­atal ló felérjen a legmagasabb kategóriába. Ez több mint biztató. Jobb lett volna járni a nemzetközi versenyeket és ott megvenni ígéretesnek látszó fiatal lovakat? Lehet. A hely­zet azonban az, hogy nem tudom, melyik kritikus vállalta volna fel az ódiumát annak a helyzetnek, ha teszem azt az így vásárolt lovak valamelyike nem működik, lesántul, sa­többi. A privát eladó vagy kisebb kereskedő pedig miután megcsinálta élete buliját, más­nap már nem veszi fel a telefont. Azt a hagymázas elképzelést pedig hagyjuk is, miszerint hónapokig kellett volna próbálgatni a kiválasztott lovakat. Akiben ilyen egyáltalán felme­rül, annak sajnos fogalma sincs a lókereskedelem működéséről. Lovat vásárolni mindig kockázat, hiszen relatíve gyors döntéseket kell hozni, a ló fejébe pedig senki nem lát bele. Márpedig ez a legfontosabb szempont, bár tudom, hogy sokak számára a szem­mel jól látható dolgok, mint a vágta, egyensúly vagy a képesség is a misztikum ködébe vesznek. Meggyőződésem, hogy az NLSF fiatal lovai most jó menedzsmenttel, jól fejlőd­nek. Maradjanak egészségesek és biztos vagyok abban, hogy szép sikereket hoznak majd a magyar lovassportnak. A mostani heves kritikák megfogalmazóinak elismerő sza­vaira persze akkor is számítok majd, ezzel bizonyíthatják, hogy valóban jobbító szándék vezérelte őket. Komoly illúzióim mondjuk nincsenek... Szebényi Dániel A 100. MAGYAR DERBY GYŐZTESE, PRESIDENT ÉS STANISLAV GEORGIEV CÍMLAPFOTÓ: SOMOGYVÁRI ANETT Pegazus - 2022. augusztus 3

Next