2111 Szada, 2008 (6. évfolyam, 1-12. szám)
2008-01-01 / 1. szám
• 2 111 SZADA 3 A SZADAI MARGITA NÉVADÓJÁRÓL ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT (1242-1270) Születésének és egyben a halálának is az évfordulója: január 18. A népi hit szerint nagyon szereti azt az Úristen, akit születése napján szólít vissza az Égi Hazába. Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla leánya pontosan ilyen volt. Alig tudunk róla valamit, Gárdonyi Géza “Isten rabjai” című szép, irodalmi művén kívül kevés forrásunk akadt. Ez sem volt véletlen... A tatárjárás idején élt királylány lényét mindig valamilyen titok lengte körül. Végül eljött az idő, amikor elsárgult feljegyzések, s a titkok napvilágra kerülnek. Illő tehát, hogy többet tudjunk róla. Szántai Lajos „Az Örök Királynak leánya" című műve hitelesen és nagy szeretettel mutatja be Margitot, és a lényéhez kapcsolódó lelki-szellemi tényezőt a "margitságot". Árpád-házi Szent Margitot a legendákban is lejegyzett néphit szerint Magyarország védőszentjeként is emlegetik. A szerző a következőket írja róla: IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária elhatározták, hogy Magyarország megmentéséért áldozatképpen születendő leányukat Istennek ajánlják. Az a csodálatos ebben, hogy Margit ezzel a tudattal születik meg. Kislány korától pontosan tudja magáról, hogy ő Istennek felajánlott áldozat Magyarország oltalmára. „Margitot apja ajánlotta, adta engesztelő áldozatul, de valójában már anyja méhében a Teremtő hívta el szolgálóleányának e szüzet, táltossá és szentté nemesítve őt már magzat állapotában. S később is táltosságának számos jelét mutatta." - írja Molnár V. József „Az Örök Királynak leánya" című könyv előszavának szerzője. Hiba lenne tehát Margitban csak egy sápadt, önsanyargató, vezeklő királylányt látni, mert tudatos felvállalása már kicsi gyermekkorában megmutatkozott. Kétesztendős korában, amikor apja, IV. Béla, Frigyes osztrák herceg ellen akart hadat indítani, részletesen megjövendölte a harc kimenetelét, és az abban résztvevő sereg sorsát is. Vagyis olyan királylány ő, akinek első csodatétele, hogy jövendőt mond, és nem az, hogy kenyéren és vízen vezekel. „Valamint jövendölt Szent Margit szűz, mindenek beteltek." - írja róla a legenda, majd beszél arról is, hogy „más állapotaiban" hogyan „társalgott" szentéletű őseinkkel a Haza sorsáról. Feljegyezték róla, hogy tudott ő harcos természetű is lenni, és ilyenkor nagy erővel küzdött a Szeretet Igazságáért. Ezért is emlékeznek meg róla sok helyen úgy hogy: „Szent Margit, Magyarország oltalma, védelmezője." Ide vonatkozólag írja azt Szántai Lajos egy feljegyzett, gyermekkori „csodatétel" mondanivalójaként: „Margit a vonuló baljós időbe vág egy rést - egy időtlen pillanatot!-, és megjelenik egy fénysugár. Margit tehát nem csak jövendöli és mondja a nemzet sorsát, de ő az, aki a borús idő, a sötétség idejében a nemzet számára a világosságot, a reménység fénysugarát el tudja hozni." A róla írt krónika szóhasználata szerint sokszor előfordult, hogy „önmagán kívüle ragadtatott", és ilyenkor „csodálatos, nem hétköznapi szónoklatokat mond". „Margitnak a nemzet számára van mondanivalója. Nem kell nekünk Nostradamus után kutatnunk. Meg kellene találni az eredeti, eltüntetett szentté avatási jegyzőkönyvet 1271-ből!" - írja Szántai. Ugyanis V. István, Margit testvére, már uralkodása elején indítványozta a Margit életében és később a sírjánál történt csodák alapján húga szentté avatását. Mégis, csak közel 700 évvel később, 1943-ban avatták szentté! Hogy mennyire időszerű őt megismerni, és szeretettel kérni támogatását, azt a következő részlet mutatja: „Margit legendája elmondja, hogy egyszer csak nagy kegyetlenségek kezdenek történni, mindenféle háborúk törnek ki, olyan nagy a veszély és pusztulás, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. ... Kozmikus szinten megy végbe a változás, ami az emberekben viselkedésbeli anomáliákat idéz elő. Elkezd terjedni a világban a rossz... Margit újabb és újabb módszereket gondol ki azért, hogy ezt a hatalmas rossz áradatot megfékezze, és megállítsa. Margit egy Turul nemzetségbeli királylány volt, egy olyan királylány, aki vállalta az áldozatot." Vajon mi mit vállalunk az életünkben Istenért, Hazáért? Vajon kinek a szolgálatába állítjuk Isten adta csodálatos képességeinket? Eszünkbe jut-e az a szó, és mögöttes tartalma, hogy „szeretetvállalás"? Feljegyezték, hogy Margit fél évig temetetlen teste fényt árasztott magából, és folyamatos rózsaillat lengte körül. Körülötte, és később hármas koporsóba(!) zárt teste körül csodásan gyógyultak az emberek. A róla írt legendában Szűz Mária Margitot arany koronával ékesítette és fölvitte magával, maga mellé a mennybe. „Királyok mellé rendelte pásztorul őt az Úr." „Ő tehát Árpád-házi Szent Margit, akit Isten és Hazája iránti szeretete és hűsége avatott szentté a nép szemében is. Az ő szeretete és hűsége nem csak példa, hanem igaz és erős Szellemi Öröksége is a magyar népnek! Kerüljön helyére szívünkben is méltó szeretettel! * Őseink is így érezhették, a Margita névadással tették kitörölhetetlenné ennek a csodálatos Árpád-házi királylánynak az emlékét. (Ahogy ez szerte a magyarlakta területeken természetes, számos templom, kápolna, óvoda, iskola, gimnázium, kórház, sziget, híd viseli a nevét, sőt község is a Hajdúságban: Újszentmargita) 2008/1. ■ FŐSZERKESZTŐ: Windhager Károly ■ TERVEZŐ SZERKESZTŐ: Kerék Antal ■ SZERKESZTŐSÉG: 2120 Dunakeszi, Vörösmarty u. 2., telefon: 06-30-335-9050, fax: 06-27-342-108, e-mail cím: windhager@decens.eu ■ honlap: www.szada.hu ■ HIRDETÉSFELVÉTEL: a szerkesztőségben ■ Kiadja: Szada Nova Kht ■ Felelős kiadó: Pálmai Zoltán ■ Képek: Windhager Károly ■ Nyomdai előkészítés: VikArt Grafikai Stúdió ■ Nyomás: Folpress Nyomda Kft., 1145 Budapest, Bosnyák utca 20. Felelős vezető: Várlaki Imre ügyvezető igazgató. JANUÁR 2008 .