2111 Szada, 2008 (6. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

• 2 111 S­Z­A­D­A 3 A SZADAI MARGITA NÉVADÓJÁRÓL ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT (1242-1270) Születésének és egyben a halálának is az évfordulója: január 18. A népi hit szerint nagyon szereti azt az Úristen, akit születése napján szólít vissza az Égi Hazába. Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla leánya pontosan ilyen volt. Alig tudunk róla valamit, Gárdonyi Géza “Isten rabjai” című szép, irodalmi művén kívül kevés forrásunk akadt. Ez sem volt véletlen... A tatárjárás idején élt királylány lényét mindig valamilyen titok lengte körül. Végül eljött az idő, amikor elsárgult feljegyzések, s a titkok napvilágra kerülnek. Illő tehát, hogy töb­bet tudjunk róla. S­zántai Lajos „Az Örök Királynak leánya" című műve hitelesen és nagy szeretettel mutatja be Margitot, és a lényéhez kapcso­lódó lelki-szellemi tényezőt a "margitságot". Árpád-házi Szent Margitot a legendákban is lejegyzett néphit szerint Magyarország vé­dőszentjeként is emlegetik. A szerző a következőket írja róla: IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária elhatározták, hogy Magyaror­szág megmentéséért áldozatképpen születendő leányukat Istennek ajánlják. Az a csodálatos ebben, hogy Margit ezzel a tudattal szüle­tik meg. Kislány korától pontosan tudja magáról, hogy ő Istennek felajánlott ál­dozat Magyarország oltalmára. „Margitot apja ajánlotta, adta engesztelő áldozatul, de valójában már anyja méhében a Te­remtő hívta el szolgálóleányának e szü­zet, táltossá és szentté nemesítve őt már magzat állapotában. S később is táltossá­­gának számos jelét mutatta." - írja Mol­nár V. József „Az Örök Királynak leánya" című könyv előszavának szerzője. Hiba lenne tehát Margitban csak egy sápadt, önsanyargató, vezeklő király­lányt látni, mert tudatos felvállalása már kicsi gyermekkorában megmutatkozott­. Kétesztendős korában, amikor apja, IV. Béla, Frigyes osztrák herceg ellen akart hadat indítani, részletesen megjövendölte a harc kimene­telét, és az abban résztvevő sereg sorsát is. Vagyis olyan királylány ő, akinek első csodatétele, hogy jövendőt mond, és nem az, hogy ke­nyéren és vízen vezekel. „Valamint jövendölt Szent Margit szűz, mindenek beteltek." - írja róla a legenda, majd beszél arról is, hogy „más állapotaiban" hogyan „társalgott" szentéletű őseinkkel a Haza sorsáról. Feljegyezték róla, hogy tudott ő harcos természetű is lenni, és ilyenkor nagy erővel küzdött a Szeretet Igazságáért. Ezért is emlékez­nek meg róla sok helyen úgy hogy: „Szent Margit, Magyarország ol­talma, védelmezője."­­ Ide vonatkozólag írja azt Szántai Lajos egy feljegyzett, gyermekkori „csodatétel" mondanivalójaként: „Margit a vonuló baljós időbe vág egy rést - egy időtlen pillanatot!-, és meg­jelenik egy fénysugár. Margit tehát nem csak jövendöli és mondja a nemzet sorsát, de ő az, aki a borús idő, a sötétség idejében a nem­zet számára a világosságot, a reménység fénysugarát el tudja hozni." A róla írt krónika szóhasználata szerint sokszor előfordult, hogy „önmagán kívüle ragadtatott", és ilyenkor „csodálatos, nem hétköz­napi szónoklatokat mond". „Margitnak a nemzet számára van mon­danivalója. Nem kell nekünk Nostradamus után kutatnunk. Meg kellene találni az eredeti, eltüntetett szentté avatási jegyzőkönyvet 1271-ből!" - írja Szántai. Ugyanis V. István, Margit testvére, már uralkodása elején indítványozta­­ a Margit életében és később a sír­jánál történt csodák alapján­­ húga szentté avatását. Mégis, csak kö­zel 700 évvel később, 1943-ban avatták szentté! Hogy mennyire időszerű őt megismerni, és szeretettel kérni tá­mogatását, azt a következő részlet mutatja: „Margit legendája el­mondja, hogy egyszer csak nagy kegyet­lenségek kezdenek történni, mindenféle háborúk törnek ki, olyan nagy a veszély és pusztulás, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. ... Kozmikus szin­ten megy végbe a változás, ami az embe­rekben viselkedésbeli anomáliákat idéz elő. Elkezd terjedni a világban a rossz... Margit újabb és újabb módszereket gon­dol ki azért, hogy ezt a hatalmas rossz áradatot megfékezze, és megállítsa. Mar­git egy Turul nemzetségbeli királylány volt, egy olyan királylány, aki vállalta az áldozatot." Vajon mi mit vállalunk az életünkben Istenért, Hazáért? Vajon kinek a szolgálatába állítjuk Isten­ adta cso­dálatos képességeinket? Eszünkbe jut-e az a szó, és mögöttes tartal­ma, hogy „szeretet­vállalás"? Feljegyezték, hogy Margit fél évig temetetlen teste fényt árasztott magából, és folyamatos rózsaillat lengte körül. Körülötte, és később hármas koporsóba(!) zárt teste körül csodásan gyógyultak az embe­rek. A róla írt legendában Szűz Mária Margitot arany koronával ékesí­tette és fölvitte magával, maga mellé a mennybe.­­ „Királyok mellé rendelte pásztorul őt az Úr." „Ő tehát Árpád-házi Szent Margit, akit Isten és Hazája iránti sze­­retete és hűsége avatott szentté a nép szemében is. Az ő szeretete és hűsége nem csak példa, hanem igaz és erős Szellemi Öröksége is a magyar népnek! Kerüljön helyére szívünkben is méltó szeretettel! * Őseink is így érezhették, a Margita névadással tették kitörölhetet­­lenné ennek a csodálatos Árpád-házi királylánynak az emlékét. (Ahogy ez szerte a magyarlakta területeken természetes, számos templom, kápolna, óvoda, iskola, gimnázium, kórház, sziget, híd viseli a nevét, sőt község is a Hajdúságban: Újszentmargita) 2008/1. ■ FŐSZERKESZTŐ: Windhager Károly ■ TERVEZŐ SZERKESZTŐ: Kerék Antal ■ SZERKESZTŐSÉG: 2120 Dunakeszi, Vörösmarty u. 2., telefon: 06-30-335-9050, fax: 06-27-342-108, e-mail cím: windhager@decens.eu ■ honlap: www.szada.hu ■ HIRDETÉSFELVÉTEL: a szerkesztőségben ■ Kiadja: Szada Nova Kht ■ Felelős kiadó: Pálmai Zoltán ■ Képek: Windhager Károly ■ Nyomdai előkészítés: VikArt Grafikai Stúdió ■ Nyomás: Folpress Nyomda Kft., 1145 Budapest, Bosnyák utca 20. Felelős vezető: Várlaki Imre ügyvezető igazgató. JANUÁR 2­008 .

Next